Gyorslinkek

  • Vitaindító
  • Felhívás
  • Tájékoztató
  • Felhívás
  • Csíkszeredai mesterképzés

Login

Top Panel
Szűrő
  • Jelentkezz az év egyetemi agrárversenyére!

    ev egyetemi agrarversenye

    Jelentkezz az év egyetemi agrárversenyére!

    • EGYMILLIÓ FORINT FŐDÍJ
    • Rengeteg további nyeremény
    • Karrierlehetőség
    • Digitális agrárgazdálkodás oklevél
    • Szakmai programok

    Ez vár benneteket az idei Agrovirtuson, de önmagában már a verseny öröméért is megéri nevezni!
    Részletek: http://www.agrovirtus.hu/

  • Agrártechnológiai témák Alapítványunk folyóiratában

    kep.PSR.2

    Az Alapítványunk által kiadott PRO SCIENTIA RURALIS folyóirat a vidékfejlesztési, társadalomtudományi elemzések mellett minden lapszámban teret ad az agrártermeléshez kapcsolódó technológiai jellegű tanulmányoknak is. Korábbi lapszámainkban tanulmányt közöltünk többek között az akvapóniás rendszer alkalmazási lehetőségeiről, az ökológiai paradicsomhajtatásról, a gyommentesítési technológiákról, a nehézfémek haszonnövényekbe való beépüléséről.

    Folyóiratunk nemrég megjelent lapszáma két olyan kutatásról is kínál tájékoztatást, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az agrártermeléshez. Csíkszeredai és pécsi hallgatók kutatócsoportja a mustármag csírázási időszakában vizsgálja a nehézfémek hatását, valamint a növényi növekedést serkentő baktériumok szerepét a nehézfémek okozta stresszválaszban. A SZIE Kertészettudományi Kar szerzőkollektívája a palántanevelés kapcsán foglalkozik a biostimulátorok szerepével. Folyóiratunk ilyen tárgyú publikációi egyfelől az agrártémákkal foglalkozó fiatal kutatók (esetenként még egyetemi hallgatók) számának gyarapodását jelzik, másfelől pedig szakmai támogatást kínálnak a vidéki térségekben dolgozó szaktanácsadók, agrártermelők számára is.

    A PRO SCIENTIA RURALIS lapszámai ITT olvashatók.

  • Vadgazda mesterképzés és Vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzés indul 2019. szeptembertől Csíkszeredában!

    Mesteri 2019

     

    A jelentkezéshez bővebb információkat itt talál.

  • Gyümölcsfametsző tanfolyam

    metszotanfolyam

    A tavalyi sikeren felbuzdulva, az alapismeretek elsajátítására ismét meghirdeti ingyenes gyümölcsfametsző tanfolyamát a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. A három találkozóból álló, gyakorlatorientált, nonformális képzésre március 29-ig dr. Máthé Emmánál a 0745–327972-es telefonszámon lehet jelentkezni, vagy az alapítvány csíkszeredai, Taploca út 20. szám alatti székhelyén. A gyümölcsfák, bogyós gyümölcsök metszésével és gondozásával kapcsolatos ismereteket – mindazt, amivel egy háztáji gyümölcsöskertben önállóan boldogulni lehet – az alapítvány csibai tangazdaságában, valamint Máthé Emmáék szécsenyi biokertjében sajátíthatják el a jelentkezők. A találkozókra április 2-án, 3-án és 4-én kerül sor, minden alkalommal délután 4 órától. „A gondozott gyümölcsfa a kert dísze. Tegye szebbé környezetét és maga ültesse, metssze, oltsa vagy fiatalítsa gyümölcsfáit. Tanulja meg tőlünk, tapasztalt szakemberektől!” – biztatja az érdeklődőket Máthé Emma. (forrás: hargitanepe.eu)

  • Egyeztető Fórum Szovátán

    SzovataForum 2019marc

    2019. március 4-5 között tartotta a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) éves Egyeztető Fórumát Szovátán. 

    Március 4-én délután sor került az Egyeztető Fórum Állandó Bizottságának ülésére, amelyen a bizottság szakemberei mellett magyarországi meghívottak és a székelyföldi  falugazdászok vettek részt. Az ülés keretében részletesen megvitatták az SZGE jövőbeli kiemelt tevékenységként megfogalmazott négy tevékenységi irányt: a Székelyföld-léptékű gazdakataszter összeállítását és naprakészen való tartását (1), a térségi szövetkezeti mozgalom és szövetkezeti hajlandóság erősítését, támogatását (2), egy Székelyföld léptékű agrár-stratégia összeállítását (3), valamint a térség biotermeléssel és ökológiai gazdálkodással kapcsolatos lehetőségek fejlesztését (4). Ezt követően az Állandó Bizottság tagjai kilenc, párhuzamosan zajló szakterületre lebontott albizottsági munkában vettek részt. A kiemelt szakterületek a következők voltak: szarvasmarha tenyésztés, juh- és kecsketenyésztés, sertéstenyésztés, szántóföldi növénytermesztés, vad- és erdőgazdálkodás, méhészet, biotermesztés, zöldség-, gyümölcs- és gyógynövénytermesztés, oktatás. A falugazdászokkal kiegészített albizottságok egy előre meghatározott menetrend szerint megvitatták az adott szakterülettel kapcsolatos kérdéseket. Március 5-én kilenc órai kezdettel egy rövid munkamegbeszélés keretében dr. Torda Márta főosztályvezető asszony (Agrárminisztérium, Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya) és Dr. Szabó Balázs külkapcsolati igazgatóhelyettes (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) találkozott a székelyföldi falugazdászokkal. A térségi szakemberek a magyarországi meghívottak kérésére röviden beszámoltak a térségben végzett munkájuk során szerzett tapasztalatokról, valamint javaslatokat is megfogalmaztak a jövőbeli tevékenységeikkel kapcsolatban. 

    Március 5-én 11 órától közel 250 résztvevővel, 159 szervezet képviseletével, vette kezdetét a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Egyeztető Fóruma, amelyre meghívást kaptak a Székelyföldön tevékenykedő agrárprofillal rendelkező egyesületek és más szervezetek. Becze Istvánnak, az SZGE elnökének megnyitó beszédét Fülöp László, Szováta polgármesterének köszöntője követte, majd Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja, Dr. Torda Márta főosztályvezető asszony (Agrárminisztérium, Kárpát-medencei Együttműködések Főosztálya), Dr. Szabó Balázs külkapcsolati igazgató helyettes (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) és Magyar Ferenc, a gödöllői Szent István Egyetem kancellárja mondott üdvözlő beszédet. 

    Az ülés második felében Becze István bemutatta a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének múlt évi tevékenységét, Biró Zoltán az egyesület falugazdásza egy, a térségben végzett kérdőíves felmérés szövetkezeti hajlandósággal kapcsolatos eredményeit ismertette. Ifj. Orbán Miklós, az egyesület alelnöke, prezentációjában a március 4-én tartott Állandó Bizottsági és albizottsági ülések fontosabb tartalmi vonatkozásait osztotta meg a jelenlévőkel, majd Becze István az SZGE jövőbeli terveit, elképzelésit tárta a hallgatóság elé. 

    A jelenlévők elfogadták a múlt évi beszámolót, és hasonlóképpen támogatták a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének négy kiemelt jövőbeli programját is. Ezt követően Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében eddig lefutott és jelenleg is zajló támogatási programjairól tartott előadást, majd Besenyei Sarolta a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. marosvásárhelyi irodájának vezetője ismertette szervezetük tevékenységét.

  • TDK a Csíkszeredai Képzési Helyen

    nyitokep TDK

    A SZIE GTK és Tudományos Diákköri Tanácsa 2019. február 1-én rendezte a Kari Tudományos Diákköri Konferencia Gazdaságtani szekcióját a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredai Képzési Helyén, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány épületében.

     

    A Csíkszeredai Képzési Helyen, a Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc. szak 2 hallgatója és a Regionális és környezeti gazdaságtan MSc. szak 2 hallgatója mutatta be kiváló kutató munkájának eredményét. A Szekcióbizottság szerint kiváló minőségű és szakmai tartalmú pályamunkák születtek. A hallgatók színvonalas kivitelű power point bemutatók segítségével prezentálták a kutatási tevékenységüket.

     

    A konferencia Szekció bizottsága:

    Elnök:     Dr. Káposzta József egyetemi docens, dékán SZIE GTK

    Tagok:    Dr. Tóth Tamás egyetemi tanár, SZIE GTK RGVI

                   Dr. Nagyné Dr. Molnár Melinda egyetemi docens SZIE GTK

                   Ökrös Imre ügyvezető elnök, Ökrös és Társa Kft Békés

    Titkár:    Urbánné Malomsoki Mónika tanszéki mérnök SZIE GTK

     

    Eredmények:

    I. helyezett:

    Kocsis György SZIE GTK Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc. 2. évfolyam

    Pályamunka címe: A csíkszentimrei Büdösfürdő turisztikai fejlesztési lehetőségeinek elemzése

    Témavezető: Dr. Péli László egyetemi docens, SZIE GTK

    II.    helyezett:

    Kovács Janka SZIE GTK Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc. 2. évfolyam

    Pályamunka címe: A lovasturizmus fejlesztésének és hatásainak vizsgálata Bikfalván egy lovasturisztikai vállalkozás indításának tervén keresztül

    Témavezető: Dr. habil. Ritter Krisztián egyetemi docens, SZIE GTK

    Szakmai előadás:

    Lőrinc Balázs – Mezei Martin SZIE GTK Regionális és környezeti gazdaságtan MSc 1. évf. hallgatók

    Pályamunka címe: Helyi identitás vizsgálat Csíkszeredában

     

    (forrás: https://gtk.szie.hu/tdk-csikszeredai-kepzesi-helyen)

     

    {AG}hirek/2019/TDK{/AG}

  • Megjelent a Pro Scientia Ruralis 2017/3-4. száma

  • Falugazdász hálózat és agrárinnováció

    falugazdasz halozat agrarinnov

    A székelyföldi agrárium fejlesztésében, a versenyképes agrárkezdeményezések megalapozásában és támogatásában nagyon fontos szerepet tölthet be a nemrég megalakult, három megyét átfogó falugazdász hálózat. A három megye együttműködése nyomán megalakult Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, valamint a magyar kormány anyagi támogatásával elindult új falugazdász hálózat esélyt kínál arra, hogy az új szakmai hálózat – fölvállalt alaptevékenységéhez kapcsolódóan – szerepet vállaljon a térségi agrárinnovációban is.

    Alapítványunk tevékenységében a székelyföldi térségben való megjelenés első pillanatától kezdve kiemelt célkitűzésként jelent meg a térségi agrárszektort támogató tudástranszfer, legyen szó egyetemi szintű vagy felnőttképzésről, szakmai fórumok és tapasztalatcserék, illetve hálózatok szervezéséről, ismeretterjesztésről, technológiai innovációról. Ilyen irányú tevékenységünk 2011óta még hangsúlyosabban és célirányosabban zajlik, éves agrárinnovációs projektek formájában, amelyek a képzéstől a térségi agrárinnováció kutatásáig, a szakmai és tudományos publikációk kiadásától a tanulmányutak programszerű szervezéséig egyre szélesebb spektrumban zajlanak. Új, az eddigi térségi agrárinnovációs feladatvállalást magasabb szintre emelő kezdeményezésünk a Tangazdaság kialakítása, amely eszközparkja és tevékenysége révén a termelési és műszaki technológiák széles spektrumában kínál ismeretszerzési, gyakorlási, kapcsolatépítési lehetőséget tanulók, agrártermelést tervezők, illetve agrártermelést végzők számára egyaránt.

    Tapasztalataink azt mutatják, hogy a térségi agrárium sokszereplős, változó és összetett ágazat, amelyben megfér egymás mellett a korszerű és a tradicionális szemlélet, a kisléptékű és önfenntartásra törekvő családi gazdaság és az üzemszerűen működő farm. De az is látható, hogy fokozatosan teret nyer az olyan középszintű gazdálkodási gyakorlat, amelynek szereplői már számolnak az innovációs kihívásokkal, akik az agráriummal már nem a lebecsült és nehéz fizikai munkavégzést azonosítják, hanem sokkal inkább a korszerű technológiát és innovációt, az értékteremtést, a kitörési lehetőséget, és nem utolsósorban azt a rendkívüli esélyt is, amelyet a digitális eszközök és eljárások hasznosítása jelenthet.

    Az induló székelyföldi falugazdász hálózat jelentős ösztönzést adhat a térségi agrárinnovációs folyamatoknak. Alapítványunk az ezen téren szerzett térségi szakmai tapasztalataival, képzési, tudományos és tudástranszfer programjaival,egyetemi-szakmai kapcsolatrendszerével támogatja a falugazdász hálózat megerősödését és térségi szerepvállalását.

  • Gödöllői tanévnyitó Csíkszeredában

    tanévnyitó1

    Szeptember 28-án ünnepélyesen megnyitották a Szent István Egyetem csíkszeredai kihelyezett vidékfejlesztési agrármérnök és vadgazda mérnök mesterképzéseinek 2018/19-es tanévét az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában. Az egyetemi és alapítványi vezetőkön kívül megtisztelte a rendezvényt jelenlétével Borboly Csaba megyeelnök mellett Lászlófy Pál, az Alapítvány kurátora, az RMPSZ örökös, tiszteletbeli elnöke is. A tanévnyitó keretében átadásra kerültek a vadgazda mérnök mesterképzésben elsőként végzett hallgatók diplomái is. Mint ahogyan a megnyitó során elhangzott, a gödöllői egyetem 1991-ben, a magyar felsőoktatási intézmények közül elsőként indította el Székelyföldön kihelyezett képzéseit. 2012-ben hiánypótló vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzést, majd 2016-ban vadgazda mérnök mesterképzést indított az egyetem Csíkszeredában. Képzési partnere immár 27 éve a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. Az együttműködés évtizedei alatt több száz székelyföldi fiatal szerzett korszerű tudást és értékes diplomát Csíkszeredában.

    A megnyitó során felidézésre kerültek Sarány Istvánnak, a Hargita Népe újságírójának a lap 2014. június 16-i számában megjelent mondatai is: „ A rendszerváltás után számos kezdeményezés született a felsőoktatásnak a Székelyföldön való meghonosítására, magyar állami intézmények indítottak távoktatási tagozatokat, számos fiatalnak biztosítva a továbbtanulás, a magyar szaknyelv elsajátítása lehetőségét, diplomával igazolt tudást. A gödöllői Szent István Egyetem elöljárói voltak az úttörők, no meg a Dr. György Antal nevével fémjelzett Pro Agricultura Hargitae Alapítvány, mint fogadó intézmény. Áldásos tevékenységük révén létjogosultságot nyert a felsőoktatási intézmény létesítésének gondolata, s a megvalósítás érdekében azóta ritkán tapasztalt közösségi összefogás alakult ki a magyar kormányzat, a hazai magyar politikum, önkormányzatok és civilszervezetek között. Az eredmény pedig szép lassan beérett: Csíkszeredában megnyílt az egyetem első oktatási helyszíne...”

    Alapítványunk vezetősége nevében eredményes tanévet kívánunk mind a Szent István Egyetem, mind a Sapientia EMTE tanárainak és hallgatóinak Csíkszeredában!

    {AG}hirek/2018/tanevnyito{/AG}

  • Épül a falugazdász-hálózat

    falugazdász

    Huszonnégy falugazdászt alkalmaz a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a meghirdetett állásokra 75-en jelentkeztek (63-an felsőfokú végzettséggel). A hálózat működésére Magyarország kormánya biztosít keretösszeget. A Megyeházán a falugazdász-hálózattal kapcsolatos tervek bemutatására szervezett ülésen részt vett Magyar Ferenc, a gödöllői Szent István Egyetem kancellárja, Alapítványunk alelnöke is. Az egyetemi vezető kijelentette: hogy a szaktanácsadás jól működjön, a falugazdászokat szakképesítésben részesítik a Pro Agriculturae Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében, dr. Máthé Emma szakmai vezetésével, aki személyében szintén falugazdász is, az Alapítvány munkatársaként. A székelyföldieknek Csíkszeredában szerveznek képzést, de újdonságként bevezetik a videókonferenciák rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy a falugazdászok a világhálón keresztül, élőben lépjenek kapcsolatba az egyetem oktatóival, így nem kell minden alkalommal Magyarországra utazniuk. A felkészítőt az elsajátítottak felmérése követi, de később is figyelemmel kísérik a falugazdászok tevékenységét – jelentette be. Bővebben: https://www.3szek.ro/load/cikk/117046/epul_a_falugazdasz-halozat

  • Felavattuk az Alapítvány Tangazdaságát

    tangazdasag1

    Alapítványunk térségi agrárinnovációs feladatvállalásának egyik legfontosabb programja a Tangazdaság kialakítása. Az utóbbi évek munkájának eredményeként már kialakításra került a gyümölcstermesztést, illetve a gyógy- és fűszernövény termesztést bemutató parcella. Többféle öntözött gyümölcs ültetvény – meggy, cseresznye, többféle alma, szilva, körte, szeder, málna, eper, fekete és piros ribizke stb. – szolgálja a szakmai ismeretszerzést és a gyakorlati bemutatók  zervezését. Befejeződött az automatizált szellőztetéssel és számítógép-vezérelt öntözéssel ellátott üvegházház kialakítása, amely a zöldségtermesztéssel ismerkedők számára kínál tanulási és gyakorlási lehetőséget. A gyümölcsfeldolgozó részleg korszerű eszközparkkal (aszaló/szárító, daráló, hidraulikus prés, gyümölcslékészítő berendezés, befőző automata stb.) modellezi mindazokat a műveleteket, amelyek egy családi léptékű vállalkozás számára optimálisak lehetnek. A
    Tangazdaság épületében húsz férőhelyes multifunkcionális előadóterem kínál optimális környezetet képzésre, szakmai bemutatókra. 

    A Tangazdaság legfontosabb feladata az, hogy az Alapítvány által működtetett felnőttképzési programok résztvevői számára biztosítsa a sokrétű és színvonalas gyakorlati ismeretszerzés lehetőségét. Minden, a Tangazdaságban kialakított termelési technológia a nagykultúrás termelést mutatja be kis léptékben. Ezért a képzési programok támogatása mellett a Tangazdaság szakmai bemutatók, tapasztalatcserék, gyakorlati jellegű tanfolyamok és programok szervezésére is lehetőséget kínál. Erre szolgáltatott példát első lépésben ez év tavaszán a nagy érdeklődésre számot tartó, több alkalommal megszervezett metszési tanfolyam is. A napokban felavatott Tangazdaság kialakításához saját forrásai mellett

    Alapítványunk az Emberi Erőforrások Minisztériumától és az Agrárminisztériumtól nyert támogatást, amelyet ez úton is köszönünk.

    {AG}hirek/2018/tangazdavatas{/AG}

  • Megjelent a hatodik agrárkötetünk.

    rotátor

    Megjelent agrárinnovációs programsorozatunk új kiadványa!

    A székelyföldi agrárinnováció témakörében indított programsorozatunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az innovatív agrárszereplőknek nem csupán és nem elsősorban a termékeik újszerűek, hanem tevékenységi modelljük, az ahhoz kapcsolódó értékrendszerük és magatartási gyakorlatuk is.

    A programsorozat most megjelent újabb kiadványa (Kísérlet vagy modell? Az agrárinnováció, mint székelyföldi fejlesztési paradigma. Szerkesztette Biró A. Zoltán, Magyar Ferenc, Státus Kiadó, Csíkszereda 2018) a székelyföldi agrárinnovációs folyamat társadalmi beágyazottságának állapotát mutatja be. Elemzi a térségi hivatalok, szervezetek és intézmények szerepvállalási gyakorlatát és lehetőségeit olyan területeken mint az anyagi támogatás, technológiai támogatás, tudásátadás, szolgáltatás, lobbitevékenység, képviseleti szerep, célképzések, elemzések, társadalmi tematizáció, hálózatépítés, termelő- és termékmarketing.

    Az interjúk és esettanulmányok tovább gazdagítják az erről az innovatív csoportról korábban kialakított képet. A kiadványt az érdeklődők Alapítványunk székhelyén térítésmentesen beszerezhetik.
    A kiadvány elektronikus formában itt olvasható.

  • Megkezdődött a beiratkozás a mesterképzésekre!

    pahru2018 10x15 jul

    A vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzésről itt, a vadgazda mérnök mesterképzésről pedig itt tájékozódhat bővebben.

  • Kiadványok szabadpolcos rendszerben

    konyvpolc3

    Az agrárjellegű képzések gyakorlatából – legyen szó felnőttképzésről vagy egyetemi képzésről – nem hiányozhatnak az ágazat fejlesztésével kapcsolatos ismeretterjesztő kiadványok. A szakpolitikai témájú elemzésektől a termelési/termesztési technológiákig, a termékmarketing kérdéseitől az új trendek megismeréséig minden témakörben fontos a rendszeres tájékozódás, hiszen álladóan változó, megújuló ágazatról van szó. 

    A képzési programok szervezése mellett Alapítványunk fontos feladatának tekinti, hogy a különféle agárágazatokhoz kapcsolódó szaklapokat, kiadványokat eljuttassa a székelyföldi érdeklődőkhöz. Ugyanakkor az Alapítvány arra is törekszik, hogy saját kiadványai révén fölhívja a figyelmet a székelyföldi agrárinnovációs folyamatok alakulására, a sikeres gyakorlatokra, a továbblépési lehetőségekre. Az intézmény székhelyén szabadpolcos rendszerben állnak az érdeklődők rendelkezésére a szakmai ismerterjesztő anyagok, a pluszpéldányokat az érdeklődők térítésmentesen igényelhetik.

    {AG}hirek/2018/szabadpolc{/AG}

  • Tangazdaság a térségi agrárinnováció szolgálatában

    Muhely

    Alapítványunk térségi agrárinnovációs feladatvállalásának egyik legfontosabb programja a Tangazdaság kialakítása. Az utóbbi évek munkájának eredményeként már kialakításra került a gyümölcstermesztést, illetve a gyógy- és fűszernövény termesztést bemutató parcella. Többféle öntözött gyümölcs ültetvény – meggy, cseresznye, többféle alma, szilva, körte, szeder, málna, eper, fekete és piros ribizke stb. – szolgálja a szakmai ismeretszerzést és a gyakorlati bemutatók szervezését. Folyamatban van az automatizált szellőztetéssel és számítógép-vezérelt öntözéssel ellátott üvegházház kialakítása, amely a zöldségtermesztéssel ismerkedők számára kínál majd tanulási és gyakorlási lehetőséget. A gyümölcsfeldolgozó részleg korszerű eszközparkkal (aszaló/szárító, daráló, hidraulikus prés, gyümölcslékészítő berendezés, befőző automata stb.) modellezi mindazokat a műveleteket, amelyek egy családi léptékű vállalkozás számára optimálisak lehetnek. A Tangazdaság épületében húsz férőhelyes multifunkcionális előadóterem kínál optimális környezetet képzésre, szakmai bemutatókra.

    A Tangazdaság legfontosabb feladata az, hogy az Alapítvány által működtetett felnőttképzési programok résztvevői számára biztosítsa a sokrétű és színvonalas gyakorlati ismeretszerzés lehetőségét. Amint azt Orbán Szabolcs kertészmérnök, a Tangazdaság szakembere hangsúlyozza, minden kialakított termelési technológia a nagykultúrás termelést mutatja be kis léptékben. Ezért a képzési programok támogatása mellett a Tangazdaság szakmai bemutatók, tapasztalatcserék, gyakorlati jellegű tanfolyamok és programok szervezésére is lehetőséget kínál. Erre szolgáltatott példát első lépésben ez év tavaszán a nagy érdeklődésre számot tartó, több alkalommal megszervezett metszési tanfolyam is.

    {AG}hirek/2018/tangazdasag{/AG}

  • Záróvizsgáztak a székelyföldi vidékfejlesztők

    20180606 szekelyfold4

    Sikeres záróvizsgát tettek a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakának csíkszeredai képzésében részt vevő hallgatói a Szent István Egyetemen (SZIE) június 06-án, Gödöllőn. Idén – kiemelt vendégként – az agrártárca nemrég kinevezett minisztere, dr. Nagy István is tagja volt a székelyföldi hallgatók tudását elbíráló bizottságnak. Az agrárminiszter nem először állt a Szent István Egyetem külhoni képzéseinek ügye mellé, ugyanis a korábbi években már erősítette az államvizsga-bizottságot, továbbá rendszeres vendége a SZIE székelyföldi képzési helyszínén rendezett programoknak.
    A csíkszeredai vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzés hallgatói a hagyományok szerint záróvizsgájukra Gödöllőre utaznak, melynek az Alma Mater ad otthont. A záróvizsga-bizottságba az egyetem évről-évre felkér külsős tagokat is. Az idei évben – dr. Nagy István miniszter úr mellett – az államvizsga-bizottság külsős felkért tagjai Tóth Katalin, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, dr. Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselő, valamint Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
    A Szent István Egyetem külhoni kapcsolatrendszerében rejlő lehetőségei mentén egy, a Kárpát-medencét érintő, tematikus oktatásszakmai együttműködéseket felölelő Európai Uniós, Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP) tartozó projektet nyert el. Az EFOP–3.10.1-17-2017-00001 - „Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence szomszédos országaival az Oktatási Hivatal, a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem által alkotott konzorcium megvalósításában" elnevezésű projekt célja az egyetem külhoni kapcsolatrendszerére épülő Kárpát-medencei tudástranszfer hálózat fejlesztése.
    (forrás:https://szie.hu/iden-eredmenyesen-zartak-tanulmanyaikat-szent-istvan-egyetem-szekelyfoldi-hallgatoi)

  • Záróvizsgáztak a csíkszeredai vadgazdák

    33755862 10212111118752638 4459960672289030144 n

    Két éve indította meg vadgazda mérnöki mesterképzését Csíkszeredában a Szent István Egyetem (SZIE) a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal együttműködve.. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vadvilág Megőrzési Intézetének képzése közkedvelt és sikeres a székelyföldi térségben. Az első évfolyam végzős hallgatói május 28-án tettek sikeres záróvizsgát Gödöllőn. A hallgatókat Dr. Tőzsér János rektor, valamint a szak vezetője, Dr. Heltai Miklós köszöntötte. Az eseményen jelen volt továbbá Dr. Urbányi Béla, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja; Dr. Csányi Sándor, a Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója; Balog Eszter, a Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ vezetője; valamint a vadgazda mesterképzés oktatói.

    A Szent István Egyetem szakmai portfóliójában kiemelt helyen szerepel a Kárpát-medencei jelenlét. A SZIE elkötelezett a külhoni magyarság szülőföldön boldogulásának ügye mellett. Az egyetem ennek mentén alakította ki öt országra terjedő kapcsolatrendszerét, melyben az anyaországi központ mellett Kárpátalján, Székelyföldön, Vajdaságban, s új szereplőként Felvidéken is tevékenykedik. Kárpát-medencei hálózatát az egyetem innovációs potenciálként élteti és fejleszti. A külhoni rendszer székelyföldi lába pedig rangidősként említhető, hisz az egyetem határon túli helyszínei közül a csíkszeredai képzési központ huszonhét éves múltra tekint vissza.

    Az immár vadgazda mérnök mesterdiplomával rendelkező búcsúzó hallgatók megköszönték az elmúlt két év munkáját oktatóiknak. Köszönetnyilvánításukba kiemelték, hogy a képzés során oktatóik nemcsak új ismereteket, hanem egy teljesen új szemléletet is át tudtak adni nekik. Ígérték, hogy a képzés jó hírét viszik magukkal mindenhová és javasolják annak elvégzését minden vadgazdálkodás, vadászat iránt érdeklődőnek. A Szent István Egyetem szeptembertől újabb évfolyammal indítja vadgazda mesterszakját Csíkszeredában, a Pro Agricultura Hargitae Universitras Alapítvánnyal együttműködésben, melyre a nyári pótfelvételi időszakban is tudnak még jelentkezni az érdeklődő erdélyi hallgatók.

    (Forrás:https://szie.hu/zarovizsgat-tettek-az-elso-szekelyfoldi-vadgazdak)

  • Napirenden a székelyföldi agrárinnováció

    konferencia

    A székelyföldi agrárinnovációval foglalkozó programsorozatunk újabb fontos állomását jelezte a 2018.május 26-án szervezett Műhelykonferencia. Az Alapítványunk székhelyén szervezett szakmai fórumon (Kísérlet vagy modell. Az agrárinnováció, mint székelyföldi fejlesztési paradigma) magyarországi szakértők, térségi intézmények szakemberei és társadalomelemzők vettek részt.

    Az elhangzott előadások és hozzászólások azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy a székelyföldi innovatív agrárkezdeményezések milyen mértékben kínálnak új fejlesztési paradigmát a térségi társadalom számára, milyen jellegű és mértékű ezeknek az innovációknak a társadalmi ismertsége és elfogadottsága, illetve milyen gyakorlati megoldások növelhetik az új kezdeményezések társadalmi beágyazottságát. A rendezvény szakmai összegzései, illetve a témakörhöz kapcsolód részelemzések június végén jelennek meg Intézményünk tematikus könyvsorozatának újabb kiadványában.

    Az agrárinnováció társadalmi megítélésének és elfogadásának kérdésköre egyben arra is lehetőséget kínált, hogy a résztvevők véleményt cseréljenek Alapítványunk újabb szakmai kezdeményezéséről, amely a precíziós technológiáknak az agráriumban való hasznosításával foglalkozik.

    A Műhelykonferencián részt vett Bolyki Bence, a precíziós gazdálkodással foglalkozó magyarországi konferencia (PREGA) főszervezője, az agroinform.hu mezőgazdasági hírportál vezetője, Dr.Milics Gábor egyetemi docens, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és Varga Péter stratégiai tanácsadó, a Digitális Jólét Program szakértője. Ez a szakmai rendezvény ily módon tevékenyen hozzájárult az ez év szeptemberében megszervezésre kerülő, a precíziós gazdálkodás székelyföldi meghonosításával foglalkozó szakmai fórum előkészítéséhez is.

  • Agrárinnováció a székelyföldi térségben

    dron permetezes

    „Kísérlet vagy modell. Az agrárinnováció, mint székelyföldi fejlesztési paradigma” címmel szervez szakmai kerekasztalt a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány 2018. május 26-án (szombaton) Csíkszeredában, az Alapítvány székhelyén (Taploca út 20.) A rendezvény kezdési időpontja:10 óra.

    Rendezvényünk a PAHRU keretében 2011-ben indított kutatási/tematizációs munkafolyamat újabb fontos állomása. Az innovatív vállalkozások/kezdeményezések a működési modell tekintetében lényeges mértékben különböznek a hagyományos önfenntartó családi gazdálkodástól, de különböznek az üzemszerű termeléssel jellemezhető nagyobb farmgazdaságoktól is. Olyan sajátos jegyekkel rendelkező csoportot képeznek, amely újszerű fejlesztési paradigmát kínálhat a térség számára.

    A szakmai fórumon ezúttal az innovatív agrárvállalkozások/kezdeményezések társadalmi elfogadottsága, beágyazottsága lesz a téma (tereptapasztalatok, elemzések, továbblépési lehetőségek).
    A szervezők szívesen várják a rendezvényre mindazokat, akik a témakörhöz kapcsolódó tapasztalataikkal, észrevételeikkel, javaslataikkal támogatni kívánják a székelyföldi agrárinnováció folyamatát.

    A kerekasztal Vitaindító anyaga itt olvasható.

    Kapcsolat, további információk:
    Biró A. Zoltán 0742-066 454
    e-mail: office@pahru.ro

  • Már nem félnek ollót ragadni

    09 hargitanepe1

  • Sikeres metszési tanfolyam

    metszes apr20

    Több, mint harminc fő részvételével sikeresen zárult a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány által szervezett tanfolyam. A tanfolyam során a kertbarátok az alapítvány három szakemberének közreműködésével metszést, oltást, ültetést és koronaalakítást tanulhattak az alapítvány csibai tangazdaságában és Szécsenyben.

    A nagy érdeklődésre való tekintettel az alapítvány az eddig már jelentkezett, de az első tanfolyamra be nem kerültek számára a jövő héten újabb tanfolyamot szervez.

  • Talléravató Csíkszeredában

    talleravato18

    A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara a 2012/13-as tanévben székhelyen kívüli képzési formában – 8 év szünet után – újra elindította a vidékfejlesztési agrármérnök MSc képzését. Az első évfolyamban 30 fő, majd a 2013/14-es tanévtől kezdődően – idén immár ötödik alkalommal – 40 székelyföldi hallgató vett/vesz részt tandíjmentesen a képzésben.

    2018. április 6-án került sor a végzős évfolyam Talléravató báljára, melynek hivatalos része – hagyományainkhoz híven – idén is a Márton Áron Gimnáziumban került megrendezésre. Az eseményen beszédet mondott Dr. Káposzta József, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának dékánja, illetve Dr. Tóth Tamás, a Szent István Egyetem oktatási rektorhelyettese. A végzős hallgatók nevében Mákszem Hunor és Fekete Lehel mondott köszönetet az Egyetem oktatóinak, illetve az Anyaországnak a képzés elindításáért, illetve az abban végzett oktatói tevékenységért. Végezetül Dr. Káposzta József dékán Úr 27 hallgatónak adta át a GTK-s tallért. Az ünnepi programot bál követte, melynek a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány adott otthont.

    A végzős évfolyam záróvizsgájára a gödöllői Campuson kerül sor 2018. június 6-án, ahol 27 székelyföldi hallgató ad számot a képzés során elsajátított ismereteiről. A sikeres záróvizsgát tett hallgatók 2018. június 9-én vehetik át diplomájukat a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar diplomaátadó ünnepségén.

  • Megjelent a legújabb Hírlevelünk!

     

    agrar fotolia

    Hírlevelünk az Alapítvány tevékenységéről, szakmai rendezvényeiről, kiadványairól kínál tájékoztatást korábbi és mostani hallgatóink, térségi agrárinnovációs szereplők, intézmények, szakemberek számára. Ugyanakkor fontos feladatnak tekintjük azt, hogy felhívjuk a figyelmet a székelyföldi térség olyan kezdeményezéseire, eseményeire, programjaira, amelyek a helyiértékekre és adottságokra alapozó agrárinnováció érdekét szolgálják.

    Hírlevelünket az alábbi linken érheti el: http://www.pahru.ro/images/hirlevel/hirlevel-2018-4.pdf

  • Újabb szaklapok érkeztek!

    szaklapok

     A Földművelésügyi Minisztérium a székelyföldi térségben 2017-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk még intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Földművelésügyi Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, a Magyar Mezőgazdaságból illetve a Zöldség-Gyümölcs szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok újabb számai április 12-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen az office@pahru.ro címen!

  • Megérkeztek a legújabb szaklapok!

    szaklapok18

    A Földművelésügyi Minisztérium a székelyföldi térségben 2017-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk még intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.
    A Földművelésügyi Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, a Magyar Mezőgazdaságból illetve a Zöldség-Gyümölcs szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai március 12-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen az office@pahru.ro címen!

  • Kárpát-Agri Csíkszeredában is!

    illustration karpat agri

     

    A budapesti Várkert Bazárban 2018. március 12-13-án megrendezésre kerülő Kárpát-Expo kísérő rendezvényeként szervezik meg idén a Kárpát-Agri konferenciát,amely célja, hogy bemutassa a Kárpát-medence agrárgazdasági ökoszisztémájának jó gyakorlatait és jövőbeli lehetőségeit a pályázati – képzési – kereskedelmi – technológiai rendszerek függvényében.A rendhagyó konferencia a Szent István Egyetem videokonferencia rendszerén keresztül kivetítésre kerül az egyetem Kárpát-medencei hálózatának tagintézményeiben, partnerirodáiban, így az alábbi helyszíneken van lehetőség a becsatlakozásra: Felvidék: Karvai Szakközépiskola (Karva); Kárpátalja: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (Beregszász); Székelyföld: Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány (Csíkszereda); Vajdaság: Pro Scientia Naturae Alapítvány - Dr. Berényi János Agrárinnovációs Iroda (Zenta).

     

    A program iránt érdeklődőket szeretettel várjuk Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székházában (Taploca út 20.)2018. március 13-án 16.00. órára. A programról itt tájékozódhat.
    A Kárpát-Agri program honlapja elérhető itt: https://karpatagri.hu/

  • Élőben követhették Csíkszeredából a PREGA-t

    prega1

    Akár tudomásul akarjuk venni, akár nem, az informatika a költséghatékony mezőgazdasági termelésben is vezető szerepet kap. Ugyanakkor a hozzájuk kapcsolódó eszközök és technológiák sorában az önvezető traktorok, okos vetőgépek és a vetések növényegészségügyi helyzetét felmérő drónok csak a kezdetet jelentik. A precíziós gazdálkodás és agrárinformatika jelenlegi állásába tegnap a székelyföldi agrárszakemberek is betekintést nyerhettek.

    A gödöllői Szent István Egyetem online videóközvetítésének köszönhetően élőben követhették tegnap Csíkszeredából, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyéről Magyarország legnagyobb precíziós gazdálkodási és agrárinformatikai konferenciájának (PREGA) előadásait a székelyföldi – Hargita és Kovászna megyei – agrár- és vidékfejlesztési szakemberek. A csíkszeredai helyszínhez hasonlóan csatlakoztak a konferencia résztvevőinek táborába az egyetem másik két külhoni oktatási helyszínén, a Beregszászon és Zentán tartózkodó agrárszakemberek és egyetemi hallgatók is.
    A konferenciát megnyitó Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter beszédében leszögezte: korszakhatárhoz érkezett az agrárium, ugyanakkor a mezőgazdaságban az utóbbi tíz év alatt nagyobb változás történt, mint az elmúlt három évszázadban. A korszerű informatikai és számítástechnikai fejlesztések alkalmazása más termelőágazatokhoz hasonlóként a mezőgazdasági és az élelmiszerszektorban is mindennapossá és hangsúlyossá váltak. A tárcavezető úg y vélte, azok a gazdálkodók, akik hagyományos szántóföldi növénytermesztést vagy állattartást folytatnak, a következő évtizedekben olyan versenytársakat kapnak, amikkel eddig még nem találkoztak. Fazekas az új kihívót élelmiszer-vegyipar- nak nevezte. Emlékeztetett, már megjelentek azok a termesztési technológiák, amelyek növények, zöldségek, vagy éppen a műhúsok előállítását az ipari parkokban levő termelőcsarnokokban végzik. Kifejtette, ahhoz, hogy a hagyományos gazdálkodást, mezőgazdasági termelést folytatók versenyképessége megmaradjon, a költségek optimalizálása és a termelés hatékonyabbá tétele érdekében a precíziós gazdálkodás eszközeinek alkalmazása elengedhetetlen – hangsúlyozta a magyar agrártárca-vezető. 


    A precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket és a robotika jövőt formáló szerepét a Budapestre meghívott szakelőadók a tegnapi egész napos konferencián több, párhuzamosan zajló szekcióülésen tekintették át. A Csíkszeredából becsatlakozott hallgatók, mezőgazdasági szakemberek az egyetem online közvetítésén keresztül a szántóföldi szekció előadásait követhették.

     

    Májusban Csíkban is műhelykonferenciát szerveznek

    A precíziós gazdálkodás a digitális technológia és az agrártermelés összekapcsolását jelenti. A hasznosítási területek sokfélék: a tápanyag-utánpótlástól a növényvédelemig, a talajmintavételtől az öntözés optimalizálásáig, a vetéstől a precíziós terményszárításig sokféle megoldás ösztönözheti mikro- és makroszinten egyaránt a digitális megoldások által támogatott korszerű, helyspecifikus gazdálkodás térnyerését. A szakértők véleménye ma már egybehangzó abban a tekintetben, hogy ez az összekapcsolás elkerülhetetlen, és rövidesen átalakítja az agrárium minden szegmensét. A változás igazán fontos tartalmát azonban nem csupán a digitális eszközök és szoftverek alkalmazása jelenti, hanem az ehhez kapcsolódó szemléletváltás. A precíziós gazdálkodás térnyerése egyszerre jelez szemléleti és technológiai fordulatot. Ennek a folyamatnak a székelyföldi támogatása érdekében a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány ez év májusában Csíkszeredában szakmai bemutatókkal egybekötött műhelykonferenciát szervez.
    „Nem véletlen, hogy alapítványunk szerepet vállal ennek az aktuális és fontos agrártematikának a szakmai népszerűsítésében. A szakértők egyre szélesebb köre ért egyet abban, hogy a precíziós gazdálkodás már rövid távon és széles körben teret fog nyerni. A változás oka egyszerű. Egyre több élelmiszerre van szükség, és a precíziós gazdálkodás a termelés két kulcsfontosságú tényezőjére tud nagymértékű hatást gyakorolni: a hatékonyságra és a jövedelmezőségre. Jelentős versenyelőnyt biztosít azok számára, akik hamarabb ráfelelnek erre a kihívásra. A precíziós gazdálkodás iránt ma már a székelyföldi térségben is többen érdeklődnek, és alapítványunk kiemelten fontosnak tartja, hogy a térségi agrárinnovációt támogató tevékenységébe ezt a szakmai területet is belefoglalja” – olvasható a Pro Agricultura Alapítvány honlapján közzétett dokumentumban.

     

     

    szerkesztő: Domján Levente
    forrás: Hargita Népe
    fotók: Domján Levente, AgroIT, SZIE Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ

     

    {AG}hirek/2018/prega{/AG}

  • Agrárkonferencia: napirenden a precíziós gazdálkodás

    PREGA

    Egyedi szakmai programot kínál Alapítványunk a székelyföldi agrártermelők számára! A “PREGA - Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia” szervezőivel kialakított együttműködés alapján a rendezvény két egymást követő programja on-line kapcsolat formájában Csíkszeredában is követhető lesz a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén (Taploca út 20. szám, 15-ös terem). A rendezvény időpontja 2018. február 21. (szerda), kezdési időpontja az Alapítvány előadótermében 10 óra.

    Ebben az évben negyedik alkalommal kerül sor Budapesten a PREGA - Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferenciára. Ez a rendezvény nagyon jelentős szakmai elismertségnek örvend, előadóként felsorakoztatja a szakma legnevesebb szakértőit. A rendezvényen köszöntőt mond Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter,Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
    A Csíkszeredából on-line követhető Programok:
    • 10-11.30: Plenáris előadások
    • 12.15-től: Szántóföldi szekció I. – Gépesítés és szaktanácsadás
    A Konferencia teljes Programja az alábbi linken érhető el:
    https://www.agroinform.hu/prega_program

    A Csíkszeredából on-line követhető előadások Programja a csatolt PDF anyagban olvasható.

    Természetesen nem véletlen, hogy Alapítványunk szerepet vállalt ennek az aktuális és fontos agrártematikának a szakmai népszerűsítésében. A szakértők egyre szélesebb köre ért egyet abban, hogy a precíziós gazdálkodás már rövid távon és széles körben teret fog nyerni. A változás oka egyszerű. Egyre több élelmiszerre van szükség, és a precíziós gazdálkodás a termelés két kulcsfontosságú tényezőjére tud nagymértékű hatást gyakorolni: a hatékonyságra és a jövedelmezőségre. Jelentős versenyelőnyt biztosít azok számára, akik hamarabb ráfelelnek erre a kihívásra. A precíziós gazdálkodás iránt ma már a székelyföldi térségben is többen érdeklődnek, és Alapítványunk kiemelten fontosnak tartja, hogy a térségi agrárinnovációt támogató tevékenységébe ezt a szakmai területet is belefoglalja.

    A precíziós gazdálkodás a digitális technológia és az agrártermelés összekapcsolását jelenti. A hasznosítási területek sokfélék, már most, a kezdeti időszakban is. A tápanyag utánpótlástól a növényvédelemig, a talajmintavételtől az öntözés optimalizálásáig, a vetéstől a precíziós terményszárításig sokféle megoldás ösztönözheti mikro- és makroszinten egyaránt a digitális megoldások által támogatott korszerű, helyspecifikus gazdálkodás térnyerését.

    A szakértők véleménye ma már egybehangzó abban a tekintetben, hogy ez az összekapcsolás elkerülhetetlen, és rövidesen átalakítja az agrárium minden szegmensét. A változás igazán fontos tartalmát azonban nem csupán a digitális eszközök és szoftverek alkalmazása jelenti, hanem az ehhez kapcsolódó szemléletváltás is! A precíziós gazdálkodás térnyerése egyszerre jelez szemléleti és technológiai fordulatot. Ennek a folyamatnak a székelyföldi támogatása érdekében Alapítványunk ez év májusában Csíkszeredában szakmai bemutatókkal egybekötött műhelykonferenciát szervez.

  • TDK Csíkszeredában

     

    csikiTDK 4

    A SZIE GTK és Tudományos Diákköri Tanácsa 2018. február 2-án rendezte a Kari Tudományos Diákköri Konferencia Gazdaságtani szekcióját a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredai Képzési Helyén.

    A konferencia Szekció bizottsága:

    Elnök: 

    Tagok: 

    Dr. Daróczi Miklós egyetemi docens, SZIE GÉK

    Dr. Máthé Emma igazgatótanács tag, Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    Dr. Péli László egyetemi docens, SZIE GTK RGVI
    Dr. Ritter Krisztián egyetemi docens, intézeti igazgató h. SZIE GTK RGVI

    A Csíkszeredai Képzési Helyen, a Vidékfejlesztési Agrármérnök MSc. szak 5 hallgatója mutatta be kiváló pályamunkáját. A Szekcióbizottság szerint kiváló minőségű és szakmai tartalmú pályamunkák születtek. A hallgatók színvonalas kivitelű power point bemutatók segítségével prezentálták a kutatási tevékenységüket.
    I. helyezett:
    Mákszem Hunor SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
    Pályamunka címe: Csíkszenttamás község birtokviszonyainak elemzése
    Témavezető: Nagyné Dr. Molnár Melinda egyetemi docens SZIE GTK RGVI
    II. helyezett:
    Imreh Zsuzsánna SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
    Pályamunka címe: A nemzetközi vándorlás jellegzetességei Marosvásárhelyen és környékén
    Témavezető: Dr. Farkas Tibor egyetemi docens SZIE GTK RGVI
    III. helyezett:
    Hajdó Annamária SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
    Pályamunka címe: Székelyudvarhely város fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata
    Témavezető: Dr. Káposzta József egyetemi docens SZIE GTK RGVI

    Gazdaságtani különdíjban részesültek:

    Császár Csilla SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
    Pályamunka címe: Gyimesközéplok fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata
    Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika tanszéki mérnök SZIE GTK RGVI
    Tankó Ágnes SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
    Pályamunka címe: Bözödújfalu turisztikai fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata
    Témavezető: Dr. Káposzta József egyetemi docens SZIE GTK RGVI

    A rendezvény az NTP-HHTDK-17-0036 "SZIEGTK Tudományos Diákköri programjainak támogatása a 2017/18. tanévben" című projekt támogatásával valósult meg, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetség Program támogat.

    forrás: SZIE-GTK, https://www.gtk.szie.hu/tdk-csikszeredan

     {AG}hirek/2018/tdk{/AG}

  • Dr. György Antal doktori ösztöndíj

    doktori.jpg

     

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány büszke arra a meghatározó szerepre, amelyet a székelyföldi magyar tannyelvű felsőoktatás lehetőségének megteremtésében az 1990-es évek elejétől betöltött. Alapítványunk megalapítása óta több száz székelyföldi fiatal számára nyújtott képzési lehetőséget, akik túlnyomó része ma is szülőföldjén hasznosítja megszerzett tudását. Mottónk a kezdetektől változatlanul:

    “Tudással Székelyföld felemelkedéséért!”

    Küldetésnyiltkozatunkban is megfogalmazott célkitűzésünk, hogy az Alapítvány lehetőségeihez mérten ösztöndíjak, képzési hozzájárulások, költségtérítések útján segítse tanulmányaik folytatásában azokat a tehetséges székelyföldi fiatalokat, akik szakterületükön kiemelkedő eredményeket értek el.

    Alapítványunk Kuratóriuma ennek megvalósítása érdekében doktori tanulmányokat támogató ösztöndíj létesítéséről döntött. Az ösztöndíjat alapító elnökünkről, Dr. György Antalról neveztük el.
    György Antal Gyergyótekerőpatakon születetett 1926. október 30-án. 1951-ben szerzett agrármérnöki diplomát a kolozsvári Agrártudományi Egyetem magyar tannyelvű szakán. A végzést követően az egyetemen tevékenykedett gyakornoki és tanársegédi állásokban. A családalapítás és a szülőföld szeretete azonban hamar hazahívta, és hosszú időn keresztül a Hargita Megyei Rét – és Legelőgazdálkodási Vállalatot vezette. Innen vonult saját kérésére nyugdíjba 60 éves korában.

    33 éves agrármérnöki tevékenysége alatt közel félszáz tudományos dolgozata jelent meg a növénytermesztés, a takarmánynövények termesztése, valamint a rét- és legelőgazdálkodás tárgyköreiből. A rét- és legelőgazdálkodásban szerzett tapasztalatai alapján, ötévi kitartó kísérletezés után megírta egyetemi doktori értekezését, amely a gyepek termőképességének különböző technológiáival, továbbá a mesterséges és természetes gyepek kérdéseivel foglalkozott. Ezzel a munkájával 1982-ben nyerte el az egyetemi doktori címet a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.
    Nyugdíjba vonulása után nem szűnt meg tenni akarása a közért. Kitartó szervezőmunkával – többek segítségével – létrehozta a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt, amelynek megalakulásától kezdve haláláig ügyvezető elnöke volt. Az alapítvány élén a mezőgazdasági szakemberek nevelése, továbbképzése mellett nagy gondot fordított szűkebb hazája, a Székelyföld ifjúságának oktatására, továbbképzésére. Közreműködve a helyi és a megyei hatóságokkal, kapcsolatot teremtett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemmel, az Egri Tanárképző Főiskolával, a Kertészettudományi Egyetemmel és a Jászberényi Tanítóképző Főiskolával. Ennek a gyümölcsöző kapcsolatteremtésnek köszönhetően távoktatás, illetve levelező oktatás formájában indult el Csíkszeredában a magyar nyelvű felsőoktatás, amelynek eredménye a többszáz székely ifjúnak jutott egyetemi diploma.

    Dr. György Antal tevékenysége elismeréséül 1993-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karától címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott. Tulajdonosa további számos elismerésnek, kitüntetésnek: a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tiszteletbeli tagja, Csíkszereda díszpolgára, Pro Urbe díjas (Csíkszereda városa), Pro Facultate díjas (Gödöllői Agrártudományi Egyetem), Pro Universitate Soproniensis díjas (Soproni Egyetem), Pro Hargita 2002 díjas (Hargita Megye Tanácsa), Julianus díjas (Julianus Alapítvány), Pro Agricultura Hungarie emlékérmes.
    Személyében Székelyföld és az összmagyarság kiváló egyéniségét veszítette el 2004. január 6-án bekövetkezett halálával.Olyan embert, aki tudományos munkásságával, a székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatás iránti felelősségével, a Székelyföld agráriumának fejlesztéséért kifejtett fáradhatatlan tevékenységével maradandót alkotott.
    Dr. György Antal iskolateremtő munkássága előtt tisztelegve alapította meg a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány azt a doktori ösztöndíjat, amelyet először Lukács-Antal Levente, a Szent István Egyetem doktorandusza számára ítélt oda Kuratórium.

    Lukács Antal-Levente Középiskolás tanulmányait a helyi gazdasági líceumban végezte, mely után Dániát választotta továbbtanulása céljául. A koldingi „International Business Academy”-n (állami egyetem) kezdte meg felsőoktatási tanulmányait, International Business szakon, ahol a pénzügyi és a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos tudását mélyítette el. Ezen tanulmányai alatt fél évet töltött a Pécsi Tudományegyetemen, az Erasmus cserediák program keretein belül. Mindkét intézményben angol nyelven tanult, és remek eredményekkel tett sikeres záróvizsgát 2013-ban.
    Hazatérését követően szerzett tudomást a gödöllői Szent István Egyetem csíkszeredai tagozatáról, és ismerve a nagy múltú intézményt- rögtön be is iratkozott a vidékfejlesztési agrármérnök szakra. A képzés kezdetekor eléggé limitáltak voltak a mezőgazdasággal és az egész agráriummal kapcsolatos ismeretei, azonban az itt töltött két év alatt a szakterülettel kapcsolatban nagyon sok ismeretre tett szert. 2016. május 9-én sikeres záróvizsgát tett Gödöllőn, jeles minősítéssel. Angol nyelvből felsőfokú, német, román nyelvekből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.

    A kiváló minősítésnek és tanárai biztatásának köszönhetően fogant meg benne a tudományos fokozat megszerzésének gondolata, amely gondolat mára akarattá kovácsolódott. Ez év őszétől felvételt nyert az Enyedi György Regionális Doktori Iskola levelező tagozatára. Kutatási témája Hargita megye integrált turizmus- és gazdaságfejlesztési lehetőségei. Az itt nyert eredményeit Hargita megyében szeretné végezni és a későbbiekben kamatoztatni.
    Mindig is maximalista volt, szereti mindenből kihozni a legtöbbet, különösen azokon a területeken, amelyeket érdekesnek talál, az így nyert tudást pedig a jövőben kamatoztatni és alkalmazni szereti. Saját bevallása szerint nem „okos” kíván lenni, nem a neve előtti titulus vezérli- célja egy bizonyos területen belül elmélyíteni tudását-, mégpedig azon, amellyel a jövőben foglalkozni szeretne, amelynek fejlesztését önmaga és a helyi közösség javára fordíthat, és amely kiváltképpen érdekli.
    Fentiek alapján Alapítványunk Lukács Antal-Leventét méltónak tartja a Dr. György Antal doktori össztöndíj elnyerésére. Tanulmányaihoz Alapítványunk egész közössége részéről sok sikert kívánunk! Reméljük, hogy munkájával megfelel a György Antal nevével fémjelzett díj magas elvárásainak és tevékenységével hozzájárul a Székelyföld fejlődéséhez!

  • Kiadványok a térségfejlesztés szolgálatában

    h34 agrarkepzes

    Alapítványunk térségi fejlesztéspolitikai szerepvállalásának egyik legfontosabb célkitűzése, hogy szakmai programjaink tapasztalatait és eredményeit elérhetővé tegyük a térségi szereplők (szakértők, szakmai intézmények, hivatalok, érdeklődők) számára. Az ilyen jellegű anyagoknak a honlapon való közzététele mellett fontosnak tartjuk a kiadványok készítését is, amelyeket eljuttatunk a térség szakmai és közkönyvtáraihoz. Programszerűen törekszünk arra, hogy fiatal szakembereket, szakmai pályájuk kezdetén álló BA, MA, PhD szakos egyetemi hallgatókat is bevonjunk a munkába. Kiadványaink egyben publikációs lehetőséget is jelentenek, egyfajta szakmai támogatást a fiatalok szakmai pályájának építésében.
    A 2011-es évtől kezdődően Intézményünk négy témakörben/területen folytat programszerű kiadványkészítési tevékenységet:

    - A tehetséggondozási programokhoz kapcsolódó kiadványok
    - Az agrárinnováció témakörhez kapcsolódó kiadványok
    - PRO SCIENTIA RURALIS negyedévi folyóirat kiadása
    - A felnőttképzési programokhoz kapcsolódó kiadványok

    A 2011-től máig terjedő időszakban intézményünk 18 kötetet jelentetett meg. A kiadványok (a rendelkezésre álló készlet erejéig) térítésmentesen beszerezhetők Alapítványunk székhelyén.
    Az érdeklődők a kiadványok iránti igényüket az agrarinnovacio@pahru.ro címen jelezhetik.

    Részletes beszámoló itt olvasható.

  • Agrárinnováció – székelyföldi fejlesztési esély

     

    17090811

    Alapítványunk keretében 2012-től vizsgáljuk programsorozat keretében a székelyföldi agrárinnovációs folyamatokat. Kutatási programjaink arra az eredményre vezettek, hogy az utóbbi években a székelyföldi térségben kialakult és megerősödött egy olyan új csoport, amelynek tevékenysége és gazdálkodási/működési modellje lényeges változást jelez, és kitörési pontot kínál a térség számára. Az ezzel a témakörrel kapcsolatos szakmai eredmények, publikációk az Alapítvány honlapján (www.pahru.ro) a „Kiadványaink” menüpont alatt olvashatók.

    Ez az új agrárinnovációs csoport a működés tekintetében lényeges mértékben különbözik a farmszerűen működő nagyobb agrárgazdaságoktól, és a térségre jellemző önfenntartó családi gazdaságoktól is. A tevékenységek a gyógynövénytermesztéstől a gyümölcsfeldolgozásig, a rózsatermesztéstől a csigatenyésztésig, a gombatermesztéstől a sajtkészítésig sokféle tevékenységet ölelnek fel. A tényleges innovatív jelleget és szerepet azonban nem annyira a tevékenység tartalma vagy a termék jelenti, hanem ezeknek az agrártevékenységeknek a megszerveződési és működési modellje.  Az innovatív agrárjellegű gazdaságok – a térség társadalomtörténeti és gazdaságtörténeti hagyományait, gyakorlatát tekintve – szerveződésük, működési modelljeik, céljaik tekintetében újszerűnek, a közvetlen fogadó közeg szemszögéből sok esetben szokatlannak, idegennek tűnnek, miközben erőteljesen alapozódnak a térségi adottságokra és elkötelezettek a térség fejlesztése mellett.

     

    A témáról bővebben itt olvashat.

  • Karácsonyi üdvözlet

    Karacsonyi Udvozlo PA

  • Indul a Kárpát-medencei Falugazdász Program

    Immáron hatodik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Összefogás Fórumot Budapesten. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) rendezvényén minden év december 5-én összegyűlnek az agrártárca kapcsolatrendszerében tömörülő külhoni agrárszervezetek. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány a kezdetektől állandó résztvevője az eseménynek. 

    A program Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter köszöntőjével indult, melyet Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszéde követett. Felszólalt az eseményen Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Sebestyén Csaba országgyűlési képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviseletében. A magyarországi agrártárca nevében továbbá az illetékes, nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Tóth Katalin köszöntötte a vendégeket. Helyettes Államtitkár Asszony beszédében elmondta, hogy rendkívül büszke arra a külhoni hálózatra, melyet 2012 óta folyamatosan épít a minisztérium. A felszólalók kiemelték, hogy a nemzeti összetartozás mind lélekben, mind tettekben központi szerepet tölt be a Kárpát-medencei magyarság életében. Az együttműködés és kapcsolatépítés mellett kiemelten fontos a térségi tudástranszfer. A cél egy olyan erős egység létrehozása, mely kulturális, gazdasági és társadalmi értelemben is összeköt magyart magyarral határon innen és túl. 

    Az esemény egyik kiemelt témája volt az agrártárca jövőre induló Kárpát-medencei Falugazdász Programja. A rendszer az FM külhoni kapcsolati hálóján keresztül hivatott segíteni a határon túli magyar gazdák mindennapjait és előrehaladását. A falugazdász-hálózat kiépítése és a szükséges képzések megszervezése, valamint a szakmai tartalom kialakítása a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Szent István Egyetem bevonásával történik. A VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórum keretében Dr. Fazekas Sándor miniszter úr ünnepélyesen kötött megállapodást a falugazdász programban érintett külhoni szervezetek vezetőivel, köztük alapítványunk elnökével, dr. János Zsuzsannával. 

    A program szakmai előadásokkal és tanácskozással folytatódott, majd a Kincsem című film vetítése következett, a napot pedig kötetlen közös vacsora zárta. 

     

    fotó: Földművelésügyi Minisztérium

  • Példás együttműködés a gazdaszervezetek között

    A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) hatékonyan segíti a térség magyar gazdálkodóinak munkáját és együttműködését. A közel húsz tagszervezetből álló fórum összefogását jól mutatja az is, hogy idén 1600 határon túli magyar gazda adományozott búzát – karitatív szervezeteken keresztül – rászoruló határon inneni és túli magyar gyermekeknek a Magyarok Kenyere program keretében.

    egyutmukodes

    A KEF mintegy húsz tagszervezetének vezetői a horvátországi Karancs (Karanac) községben tartottak egyeztetést 2017. november 9-én. A KEF magyarországi alapítói – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Orosháza és Térsége Gazdakör, a Földművelésügyi Minisztérium – mellett Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából, valamint Szlovákiából érkeztek magyar gazdálkodó szövetségek és egyesületek vezetői a találkozóra.

    A KEF karancsi rendezvényén a szervezetek beszámoltak eddigi és tervezett programjaikról, továbbá köszönetet mondtak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) és a magyar kormánynak is azért, hogy fokozott figyelemmel van rájuk, segítő kezet nyújt nekik. Az unión belüli térségekből érkezettek az EU Közös Agrárpolitikájának reformjával kapcsolatos álláspontjukat is megvitatták, a kárpátaljai és a szerbiai tagszervezettel pedig egyeztettek a regionális együttműködés továbbfejlesztéséről. Győrffy Balázs, a KEF és a NAK elnöke megerősítette: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden lehetséges szakmai segítséget megad a határon túli gazdálkodók, gazdaszervezetek számára.

    A Kárpát-medencén belüli magyar gazdák összefogásának egyik nagyon jó példája a Magyarok Kenyere program: az egész Kárpát-medencét átfogó kezdeményezés minden rekordot megdöntött 2017-ben. Idén 3900 áldozatkész magyarországi és határon túli magyar gazdálkodó mintegy 600 tonna búzát gyűjtött össze, így – az őrlés után – 360 tonna lisztet juttattak karitatív célokra. A határon túli területek az elmúlt években is aktívak voltak a programban, azonban idén még több, 150 tonna gabonával járultak hozzá annak sikeréhez. Összesen 1600 határon túli gazda állt a kezdeményezés mellé, és adományozott búzát, amely rászoruló határon inneni és túli gyermekekhez jut el kenyér, péksütemény formájában.

  • II. Csíkszéki Gazdanapok

    Hargita megyében, Csíkszeredában és Csíkszentsimonban szeptember 29-én és 30-án második alkalommal rendezték meg a Csíkszéki Gazdanapokat, melynek szervezésében a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a Szent István Egyetem társszervezőként működött közre. Pénteken a megyeházán Vidék – biztonság címmel zajlott konferencia. Délután a Márton Áron Líceumban ünnepélyesen megnyitották a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar kihelyezett mesterképzéseinek új tanévét.

     

    A vidékbiztonság a székelyföldi térség fejlesztéspolitikai gyakorlata felől nézve új, innovatív megközelítést kíván. Az agrárium különböző szegmenseinek, a környezettel kapcsolatos feladatoknak, a gazdasági életnek, a szociális helyzetnek a személyi és közösségi biztonságnak , az élelmiszer előállításának, a kiberbiztonságnak, a szolgáltató-infrastruktúra hálózatok működtetésének megvan a maguk intézményi, szakértői bázisa, részben centralizált, részben decentralizált vagy civil formában. Térségi szemszögből nézve azonban kevés példa van arra, hogy az egyes területekhez kapcsolódó kockázatok, veszélyek értékelése, elemzése vagy az ahhoz kapcsolódó cselekvések szinergikus módon történjenek.

    A tudás a boldogulás kulcskérdése, mondta a pénteki konferenciát bevezetve Magyar Ferenc, a programok szervezésében közreműködő Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány operatív alelnöke, a Szent István Egyetem stratégiai és koordinációs főigazgatója. Ismertette, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a SZIE együttműködésével vidékbiztonsági kutatócsoport kezdte meg munkáját Magyarországon.

    A tudással a biztonságot lehet fokozni, jelentette ki Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki felhívta rá a figyelmet, hogy a jogszabályok alkotóinak és alkalmazóinak állami és uniós szinten is elő kell segíteniük az emberek, az eszközök és a termények biztonságát, a vadkárok mérséklését, megelőzését.

    Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy a tudás és a gazdasági potenciál együttesen képesek a biztonságot megvalósítani. A magyar állam jelentős forrásokkal segíti a határon túli területek gazdasági fejlődését, szem előtt tartva, hogy a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése döntő tényező egy-egy térség népességének megtartásában.

    Lázár Zoltán külgazdasági attasé jó és eredményes tanácskozást kívánva arra biztatta a résztvevőket, mélyítsék el ismereteiket az innovációról, fogalmazzanak meg fejlesztési célokat, igényeket.

    Sebestyén Csaba, a román parlament képviselője kiemelte: a mezőgazdaság nemcsak élelmiszert, hanem levegőt és tájat is termel. Ezért nem kizárólag a vidéken élők érdeke az agrárium fejlesztése, aminek része kell, hogy legyen a szakmai képzés és a szaktanácsadás, mert ez is feltétele a versenyképességnek.

    Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a klímaváltozás miatt a mezőgazdasági termelésben új kultúrák jelentek meg. Csökkent a pityóka termésterülete, beérik a paprika és a paradicsom. A megváltozó éghajlati és piaci feltételekhez való alkalmazkodás a termelők szemléletének megújítását is szükségessé teszi.

    A komplex biztonság értelmezése a vidéki térben című előadásában Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense kifejtette, hogy élelem nélkül nincs biztonság. A vidékbiztonsági kutatócsoport a biztonság 9 pillérét elemzi. Ezek a politikai-kormányzati, a fizikai, a gazdasági, a szociális-társadalmi, a környezeti-környezetvédelmi, az élelmiszer-élelmezési, az infrastrukturális biztonság, továbbá a fenntarthatóság és megújulás, valamint az öngondoskodás.

    Ifjabb Bíró Zoltán társadalomkutató arra mutatott rá, hogy szükség lenne mindenütt vidékbiztonsági leltárak felvételére, helyi és külsős szakemberek együttműködésével. Fontos, hogy megtaláljuk a helyben jelentkező problémák helyi megoldását. Jó példák erre a tűzoltóságok, rendőrségek és a közfeladatot vállaló civil szervezetek.

    Nagy Attila, Zetelaka község polgármestere a polgárőrség létrejöttét és működését ismertette településén. Míg a hatezer lakosra és a 20 ezer hektárnyi erdőterületre egy rendőr jut, a községben 180 fő vállal járőrszolgálatot.

    A nagyragadozók mint biztonsági kockázat címmel Csányi Sándor, a Szent István Egyetem tanára tartott előadást. Elmondta, hogy a problémák nem ott kezelhetők, ahol jelentkeznek. Biztonságuk fokozása érdekében a veszélyeztetett területen élőknek szövetségeseket kell keresniük a társadalomban. Adatokkal kell alátámasztaniuk az igényeiket, többek között feltérképezve a károkat, a gazdasági kockázatokat, az ember-medve eseteket, a nagyragadozók területi viszonyait.

    Korodi Attila parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter széles keresztmetszetét rajzolta fel azoknak a vidék biztonságát érintő közjogi témáknak, amelyeket a parlament tárgyal vagy tárgyalni fog a közeljövőben. Arról is beszámolt, hogy a következő években genetikai felmérést végeznek a romániai medveállományról.

    Tóth Tamás, a SZIE oktatási rektorhelyettese a sikeres önkormányzati működés gazdaságbiztonsági és szociális biztonsági dimenziói címmel tartott előadásában kiemelte: a kreativitás nem igényel pénzt, arra mindig van lehetőség. A tervezésben a társadalmi részvételt közüggyé kell tenni, másképp fogalmazva, közösségi tervezésre van szükség.

    *

    A hagyományosan a Márton Áron Líceum kápolnájában megrendezett tanévnyitó ünnepélyen Tóth Katalin helyettes államtitkár nagyrabecsülését fejezte ki azért, hogy a Szent István Egyetem immár 26 éve vállal feladatokat a külhoni magyarság magyar nyelvű felsőoktatásában. A Földművelésügyi Minisztérium ösztöndíjakkal támogatja a hallgatókat annak érdekében, hogy a megszerzett tudásukkal elősegítsék a maguk, családjuk és a nemzet boldogulását.

    Az egyetem részéről dr. Tóth Tamás oktatási rektorhelyettes és dr. Káposzta József, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja mondott köszöntőt. Az eseményen vette át mestertanári oklevelét Magyar Ferenc stratégiai és koordinációs főigazgató a GTK dékánjától.

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány kuratóriuma doktori tanulmányokat támogató ösztöndíj létesítéséről döntött, amit alapító elnökéről, dr. György Antalról nevezett el. Az elismerésben először Lukács-Antal Levente, a SZIE doktorandusza részesült. A díj alapításáról szóló döntést, a névadó életrajzát, majd a díjazott eddigi tanulmányait János Zsuzsa, az alapítvány elnöke ismertette.

    *

    Vasárnap Csíkszentsimonban, a Szent László Gyermekvédelmi Központban helyi élelmiszerek és kézműipari termékek vásárát, szarvasmarha bírálatot, lófajták bemutatóját, lovas kocsik ügyességi versenyét, valamint farönk-húzóversenyt tartottak. Az eseményen megáldották a Székelyek kenyerét. Az egész napos tartalmas, nagy érdeklődéssel kísért programot a Republic együttes koncertje zárta.

    Forrás: https://szie.hu/ii-csikszeki-gazdanapok

  • Csíkszéki Gazdanapok

    PROGRAMOK

    2017. szeptember 29.

    10.00-12.00: VIDÉK-BIZTONSÁG

    Konferencia a Megyeházán (a Szent István Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóinak részvételével).

    14.00-16.30: szekcióülés a VIDÉK-BIZTONSÁG témakörében a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány épületében.

    Az agrárkonferencia kísérletet tesz arra, hogy rendszerbe foglalja és leírja a vidék biztonságának összetevőit, definiálja az állam és a vidékbiztonság kapcsolatrendszerét, jellemzőit, környezetét és interakcióit, különös tekintettel a fizikai és a gazdasági biztonsági dimenziók kapcsolatára, melynek eredménye a biztonságos, élhető és versenyképes vidéki élettér.

    17.00-18.00: a Szent István Egyetem kihelyezett vidékfejlesztési agrármérnök és vadgazda mérnök mesterképzéseinek tanévnyitója a Márton Áron Gimnázium Dísztermében.

    2017.szeptember 30.

    07.00-20.00: Csíkszéki Gazdanap, a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ területén

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a Szent István Egyetem társszervezőként működik közre az eseményeken. 

  • Megjelent a Pro Scientia Ruralis 2017/1. száma

  • Megjelent az ötödik agrárkötetünk

  • Vadgazdálkodásról egyeztettek

    Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, az EU tagállamok regionális és helyi hatóságait képviselő Régiók Bizottsága jelentéstevője augusztus 21-én a Szent István Egyetemre látogatott. Magyar Ferenc stratégiai és koordinációs főigazgatóval, dr. Csányi Sándor egyetemi tanárral, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar VadVilág Megőrzési Intézetének igazgatójával és dr. Heltai Miklós egyetemi docenssel, intézetigazgató-helyettessel a vadgazdálkodás hosszú távú, a társadalmi, gazdasági és természetvédelmi igényekhez igazodó fejlesztésének európai és romániai lehetőségeiről tájékozódott.

    A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával 2016-ban Csíkszeredában, Hargita megye székhelyén indította el a vadgazda mérnök mesterszakot, ami lehetőséget ad a tudomány és a gyakorlat közötti együttműködés elmélyítésére szakdolgozatok készítése és tudományos kutatások keretében. A megbeszélésre ennek jegyében került most sor.

    Borboly Csaba a Régiók Bizottsága tagjaként az úgynevezett konfliktusos fajokkal való együttélést vizsgáló jelentés kidolgozását kezdeményezte, javaslatokat fogalmazott meg a vadgazdálkodás szabályozására és a problémák megoldására az EU kapcsolódó irányelvei keretében. A megyei elnök folyamatosan felhívja a figyelmet a Romániában kialakult helyzetre is, bemutatva annak súlyosságát. Székelyföldön úgy lett sok a medve, hogy mindig vadásztak rá. Az Élőhelyvédelmi irányelv nem tiltja meg az egyes fajok populációjának mesterséges szabályozását, de a közösségi jelentőségű, szigorú védelmet igénylő állat- és növényfajok esetében, ahová a barna medve is tartozik, ez csak szigorú és ellenőrzött körülmények között valósulhat meg.

    A következő időszakban a Régiók Bizottságának munkaanyagát számos uniós testület vitatja meg. Borboly Csaba a magyarországi kutatások eredményeit is fel kívánja használni egy olyan gyakorlat kialakítása érdekében, amely a gazdálkodást, az emberi biztonságot és a természetvédelmet egyaránt szolgálja.

    Dr. Csányi Sándor javasolta az EU első természetvédelmi jogszabályaként 1979-ben megjelent Madárvédelmi Irányelv és az annak végrehajtása során bekövetkezett ismert, vitás esetek tanulmányozását. Az ahhoz kapcsolódó viták és azok megoldásai jó példákat adhatnak a jelen helyzetben, melyek könnyebben alkalmazhatók a helyi adottságokhoz. Ez jelentheti a hosszú távú fejlesztés alapját.

    Dr. Heltai Miklós kiemelte: a lakosság is felelős lehet a vadon élő állatok lakott területekre való beszoktatásáért, amennyiben nem megfelelően kezelik az ételhulladékokat. A nagyragadozók visszatelepülését, populációjuk regenerálódását az elpusztult állatok tetemeinek nem jogszabályok szerinti ártalmatlanítása, továbbá a vadászatok után szétszórt zsigerek is okozhatják.

    Célszerű az embert ért balesetek térbeli és időbeli feltérképezése is, mert az ember-vadállat konfliktusok helyi kezelésének igénye mindig meggyőzőbb az általános megoldási javaslatoknál.

    Az egyeztetések szeptember 29-én, az egyetem csíkszeredai képzéseinek tanévnyitóján folytatódnak.(Forrás:www.szie.hu)

  • 2. Csángóföldi Nyári Egyetem

     2. Csángóföldi Nyári Egyetem

     07 27 0

     

    Alapítványunk alelnöke is előadást tartott a 2. Csángóföldi Nyári Egyetemen: Kárpát-medencei hálózatépítés, illetve a Háztáji termékek marketingje témákban. Részletes program:www.nyariegyetem.ro

     

    {AG}2017/2CSNYE{/AG} 

  • Öntözőrendszer létesült tanüzemünkben

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány csibai tanüzemében tavasszal 132 gyümölcsfát, valamint 100 tő ribizlit és málnát ültettünk.

    201706252

    Az elmúlt hetekben térségünkben igen modernnek számító öntözőrendszerrel bővült a tanüzem, köszönhetően az Alapítvány kiválóan felkészült szakembereinek. A kertészet  Orbán Szabolcs alapos munkáját dicséri, akit jól felkészítettek szakmájára a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán. A tanüzemet bemutató gazdaságként fejlesztjük, így a hagyományos, tájfajta gyümölcsfák mellett a modern fajták is megtalálhatók és hamarosan tanulmányozhatók is. A teljesség igénye nélkül az alábbi fajtákat  telepítettük tanüzemünkben: Katalin, Linda, Kántorjánosi,Érdi Jubileumi,President, Althann Ringló,Pónyik, Batul, Bőralma,Tartós Gusztáv,Wágner Díjas,Pirosbelű Vackor,Párizsi Grófnő,Árpával Érő. A következő tervezett beruházásunk a gyógynövényes részleg és az automatizált üvegház lesz.

    {joomplucat:68 limit=7}

  • Tanulmányúton a székelyföldi vidékfejlesztők

    A Szent István Egyetem (SZIE) csíkszeredai székhelyen kívüli képzésének hallgatói látogattak Magyarországra 2017. június 18-tól 21-ig.

    20170625

    A csoport a székelyföldi képzési helyszín elsőéves és frissen diplomázott vidékfejlesztési agármérnök mesterképzésének hallgatóiból állt. A négynapos program során a hallgatók a gödöllői alma mater kollégistáivá váltak. A szakmai program első elemeként a csapat a SZIE Babatvölgyi Tanüzemében tett látogatást, ahol a biokertészet és a szántóföldi termesztés mellett számtalan érdekességgel, köztük a tanüzem kuriózumával, a mezei nyúl tenyészettel ismerkedett meg. A délutánt a csoport a gödöllői Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumban töltötte, ahol a látogatók a mezőgazdasági termelés fejlődésének teljes technikatörténetét tekinthetik meg. A tanulmányút keretében a Balatonhoz is ellátogatott a csapat. Tihanyban a levendula témakörével, Zánkán pedig a Gyógynövény-völgy Látogató- és Oktatóközpont tevékenységével ismerkedtek meg.

    A Szent István Egyetem negyed évszázada elkötelezett a székelyföldi magyar nyelvű oktatás iránt. A SZIE - a vidékfejlesztési agrármérnök mellett - a tavalyi évtől vadgazda mérnök mesterképzését is elindította Csíkszeredában. Az egyetem az őszi szemeszterben induló újabb évfolyamokra is várja az érdeklődők jelentkezését.

    {joomplucat:67 limit=9|columns=3}

  • Gratulálunk a sikeres diplomavédéshez!

    Gratulálunk a Szent István Egyetemen 2017-ben vidékfejlesztési agrármérnök mesteri diplomát szerzett hallgatóinknak!

    20170612

    {joomplucat:66 limit=10}

  • Székelyföldi vadgazdák Gödöllőn

    A Szent István Egyetem (SZIE) – együttműködve a csíkszeredai székhelyű Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal – 2016 szeptemberében kezdte meg vadgazda mesterképzését Székelyföldön, a Vadvilág Megőrzési Intézet szakmai vezetésével.

     20170608

    Az első évfolyam szakmai, gyakorlati tanulmányútjára május 21. és 26. között került sor Magyarországon. A tanulmányút megszervezését a SZIE Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központja (KAVIK) és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány támogatta.

    A hallgatókat a hosszú út után Dr. Heltai Miklós szakvezető fogadta a SZIE kollégiumánál. A szakmai program másnap, Dr. Csányi Sándor intézetigazgató előadásával kezdődött. Mivel a hallgatók először jártak a Vadvilág Megőrzési Intézetben, bemutatta annak múltját és jelenét, valamint kapcsolódását a hazai vadgazdálkodás szakmapolitikájához és gyakorlatához. Ismertette az intézet munkatársai által elért legfontosabb tudományos eredményeket és az azt bemutató könyveket és kiadványokat is. A nap ezután Dr. Katona Krisztián és Dr. Szemethy László egyetemi docensek vezetésével folytatódott. Az általuk vezetett gyakorlatok során olyan vadbiológiai, terepbiológiai módszereket ismerhettek meg és gyakorolhattak a hallgatók, melyek ilyen közvetlen bemutatására és kipróbálására eddig nem volt lehetőségük. A napot a hallgatók és leendő diplomadolgozataik témavezetői közötti személyes konzultációk zárták.

    Másnap Kozárdon, Hajas Péter Pál, az Intézet volt hallgatójának, jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem PhD hallgatójának, mezőgazdasági vállalkozónak mezőgazdasági élőhelyfejlesztési bemutatóját és előadását hallgattuk meg. Az élőhelygazdálkodással kapcsolatos ismeretek után rögtönzött csapdabemutatót is megtekinthetett a csoport, amit kifejezetten izgalmasnak találtak. Kozárdról Bárnára, a Bárna-Vad Kft. vaddisznós kertjébe vezetett az út. Csörgőné Halasi Erzsébet és Csörgő Dániel vezetésével ismerhettük meg a kert működését, a vadgazdálkodásban különlegesnek számító takarmányozási technológiáját. A vadászház éttermében a vadászati turizmusról, a vadhús-kereskedelemről és a vadászati turizmushoz kapcsolódó egyéb turisztikai lehetőségek szerepéről tájékoztatták a hallgatókat.

    Szerdán a Parlamentben (Jakab István, az Országgyűlés alelnökének vendégeiként), majd a Földművelésügyi Minisztériumban (Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának vendégeiként) tehettünk látogatást. A minisztériumban Vadász István, a Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály főosztályvezető-helyettese mutatta be a magyar vadgazdálkodás szervezeti kereteit és a tájegységi vadgazdálkodás szerepét. A csoport ezután a Szent István Bazilikát tekintette meg. Este a SZIE Babatvölgyi Tanüzemének vendégei lehettünk a GAK Nonprofit Közhasznú Kft-nek köszönhetően. A hallgatókhoz ezen az estén csatlakozott a Szent István Egyetem rektora, Dr. Tőzsér János professzor úr és az egyetem stratégiai és koordinációs főigazgatója, Magyar Ferenc is. A kötetlen beszélgetések közben mindketten kiemelték, hogy stratégiai célnak és társadalmi felelősségvállalásnak is tekintik a határon túli területekre kiterjesztett felsőoktatási tevékenységet.

    Csütörtökön a Gyulaj Zrt. dámgazdálkodásába, és az ahhoz kapcsolódó vadföldgazdálkodási és vadtakarmányozási gyakorlatába pillanthattunk bele. Palánki Gábor erdészetvezető minden részletre kiterjedő előadásából kiderült, hogy tíz év alatt a megváltoztatott vadföldgazdálkodási és vadtakarmányozási megoldások és a csökkenő létszám eredményeként hogyan növekedett a borjak és a tehenek átlagos testtömege. És ami a gazdálkodás, a bevételek szempontjából a legfontosabb, a területen elejtett bikák trófeájának minősége is jelentősen javult. A programot a Keszthelyi Vadászati Múzeumban folytattuk. Az alapító, Hidvégi Béla Pantheon-díjas világjáró vadász tárlatvezetését és előadását élvezhettük.

    A program zárónapját a hallgatók újra a Vadvilág Megőrzési Intézetben töltötték. Részletes tájékoztatást kaptak a diplomadolgozat készítésének formai és tartalmi követelményeiről. Folytatták személyes konzultációikat témavezetőikkel, és tovább ismerkedhettek a terepi kutatások eszközeivel.

    Dr. Heltai Miklós
    egyetemi docens
    VadVilág Megőrzési Intézet
    Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

    {joomplucat:65 limit=9}

    (Forrás: SZIE.hu)

  • Gödöllői diploma honosítása

    A Szent István Egyetem csíkszeredai vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzésén végzett hallgatók számára lehetőség van az Europass Diplomájuk honosítására, amely 50 lejbe kerül és 3-4 hetet vesz igénybe.

    201705272mod1

    Segítségképpen az alábbiakban összefoglaltuk a tennivalókat:

    1. Típusnyomtatvány kitöltése (letölthető: itt)
    2. Befizetni az 50 lej honosítási díjat, banki átutalással is lehet – erről az igazolást csatolni kell másolatban (Taxa de evaluare de 50 de lei - copie Taxele se pot achita în lei la casieria CNRED (program de luni până joi, între orele 9:00-12:00 şi 13:00-15:00) sau prin Ordin de plată / Mandat Poştal / Virament bancar în care să fie menţionat contul de mai jos: Beneficiar: Ministerul Educaţiei Naţionale Cod de identificare fiscală: 13729380 Banca: Activitatea de Trezorerie şi Contabilitate Publică a Municipiului Bucureşti - ATCPMB Cod IBAN: RO86TREZ70020E330500XXXX Cod SWIFT: TREZROBU Cod BIC: TREZ).
    3. Másolatot készíteni az angol nyelvű diplomáról és az ugyancsak angol nyelvű diploma-mellékletről
    4. Személyi igazolvány másolat
    5. Születési anyakönyvi kivonat másolat
    6. Házasságlevél másolat
    7. Érettségi diploma másolat

    A hét dokumentumot el kell vinni/küldeni ide: (nem muszáj személyesen, és meghatalmazás sem szükséges. Postai, vagy futárküldés esetén a postai cím:) Registratura Ministerului Educației Naționale, Str. Spiru Haret, nr. 10, Sector 1, 010176 Bucureşti.
    ***
    A honosított okmányt az alábbi címen lehet kikérni:
    Ministerul Educației Naţionale
    Str. Spiru Haret, nr. 12, Camera 3, Sector 1, București
    A honosított okmányt ugyaninnen lehet kikérni, de futárszolgálat által is, viszont ez esetben a szolgáltatás megrendelésénél jegyeztetni kell a pontos címeken kívül a kérésben megjelölt végzettségi szintet és a képzés nevét. Például: Diploma Master, Dezvoltare rurală şi agronomie.
    Arra is fontos felhívni a futár figyelmét, hogy csak hétfőtől csütörtökig lehet kiváltani a honosítási okiratot 9.00 – 12.00 és 12.30 – 14.00 óra között.
    ***
    Az alábbi linken minden információ megtalálható:
    https://www.cnred.edu.ro/ro/echivalare-studii-superioare-de-master-efectuate-in-strainatate

  • Vadgazda mérnök hallgatók tanulmányútja Székelyföldön

    A Szent István Egyetem Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ, valamint a csíkszeredai székhelyű Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány támogatásával a Vadvilág Megőrzési Intézet hallgatói és oktatói egy székelyföldi tanulmányúton vettek részt 2017. április 27-től május 1-ig.

    20170508

    Az első szakmai programra Nagygalambfalván került sor. A csoportot Gyerkó Levente polgármester úr köszöntötte, és a falu bemutatása mellett helyi termékekkel meg is vendégelte. Az első szakmai előadást Marmureanu Bíró Leonard vadászati igazgató tartotta. A 11 hivatásos vadászt foglalkoztató egyesület nem csak a vadgazdálkodásért, vadászatért, hanem az állami vizek felügyeletéért, és azok horgászati ellenőrzéséért is felel. A területen vadászati szempontból a nagyvadfajok (gímszarvas, vaddisznó, őz) a fontosak. Jelentős a nagyragadozó állományuk, azonban hátrányosan érintette működésüket, hogy ezekre a fajokra jelenleg nem lehet vadászni. A természetvédelem szervezetének romániai rendjét Isan Csongor, a Zöldfolyosó Egyesület elnöke mutatta be. Az egyesület több erdélyi Natura 2000 védett terület gondnoka, így a Nagygalambfalva határában található környékért is ők felelnek. Az ezzel együtt járó feladatokat az önkormányzattal és a vadásztársasággal együttműködve látják el. Az előadások után megtekintettük a védett terület legértékesebb részét, a Rák-tavát és annak úszó szigetét is.

    Pénteken dr. Demeter János kalauzolta végig a csoportot a Székelyföldi Vadászati Kiállítás tárlóin. A múzeumban részletes és rendkívül érdekes előadásában egyszerre kaptunk bepillantást a helyi vadgazdálkodás, vadászat történetéről és jelenéről. A medvebőr trófeák hamisításáról és a kommandói (Kommandó Székelyföldön, Kovászna megyében található település) nagy bikákról szóló történetek a következő napokra is beszédtémát adtak. A lézeres vadászat kipróbálása után az Óriás-pincetetőn tettünk kirándulást, és az ott található, rendkívüli tér-kompozícióban a Háromszéki Magyarok Parkjában ismerkedtünk Székelyföld történetével. A szakmai program végén rövid időre csatlakoztunk a sepsiszentgyörgyi városi napok forgatagához, ahol Sárkány Árpád, a Vadászati Múzeum alapítójának vendégei voltunk.

    Szombaton – Gergely András nyugdíjas történelemtanár segítségével – további ismeretekkel gazdagodtunk Székelyföld és Csíkszereda történetével kapcsolatban. Megtekintettük a Mikó várat, a csíksomlyói kegytemplomot és kolostort, majd Erdély és Gyimes határán a hajdani államhatár védelmét szolgáló Árpád vonalat is. Gyimesbükkön a monarchia határ előtti utolsó őrházát, a híres 30-as Őrházat és a felette magasodó Rákóczi várromot is felkerestük.

    Vasárnap Csergő Ottó, a Gyilkos-tó-Nagyhagymás Nemzeti Park természetvédelmi őre vezetésével megismerhettük a nemzeti park működését és a területen folyó gazdálkodási formákat. Eközben szétnézhettünk a Pongrác-tetőről (1256 m), megismerhettük a Gyilkos-tó kialakulásának történetét és csónakázhattunk is a fenyőtörzsek között. Bejártuk a Békás-szorost, majd a Mária kilátóból is rácsodálkozhattunk a tájra. A program értékét tovább emelte, hogy a sziklafalon sikerült zergéket is megfigyelni, majd jó vadgazdáktól, vadbiológustól elvárhatóan hullatékukat is összegyűjtöttük, ami az intézet gyűjteménytárát gyarapítja.

    Hétfőn hazafelé Korondon álltunk meg, hogy a fazekas falu termékeit is megismerhessük.

    Utunk során rácsodálkozhattunk Székelyföld szépségeire, beleláthattunk az itt folyó vadgazdálkodási és természetvédelmi munkákba, megismerhettük az itt élő emberek történelmét és számos történetét. Köszönjük mindazoknak, akik támogatták és segítették ennek a programnak a létrejöttét. Külön köszönjük a Szent István Egyetem Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központjának, valamint a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnak mindazt a segítséget, amit a program során kaptunk!

    Dr. Heltai Miklós
    egyetemi docens
    VadVilág Megőrzési Intézet
    Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

    {joomplucat:64 limit=8}

    (Forrás: SZIE.hu)

  • Újabb sikeres programok

    Több, mint 40 érdeklődő vett részt a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a Székelyföldi Bio Egyesület által szervezett programon.

    20170404

    Magbörze, biogazda tanfolyam indítása és a "Legyszebb konyhakertek" program indítása volt "terítéken". A következő programra Csíkszentdomokoson kerül sor.
    Program:

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a Székelyföldi Bio Egyesület magbörzével összekötött Agroturisztikai dolgozó tanfolyam és „Legszebb konyhakertek” program indítását szervezi Csíkszentdomokoson a polgármesteri hivatalnál, 2017. április 4-én, 12 órai kezdettel
    Részletes program
    11.30-12.00
    Érkezés a helyszínre és regisztráció
    12.00-12.15
    Köszöntőt mond Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere;
    12.15-12.45
    Dr. Sikó Barabási Sándor a Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság Igazgató – Főállatorvosa, a Magyar Állatorvosok Világszervezetének alelnöke – “A földön nem csak járunk, hanem élünk is” című előadása
    12.45-13.15
    Mátéffy Győző a Turisztikai Minisztérium Hargita megyei kirendeltségének vezetője a turizmus és az agroturizmus kapcsolatáról tart előadást;
    13.15-13.30
    Dr. Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke, a PAHRU munkatársa ismerteti a Legszebb konyhakertek programot;
    13.30-14.00
    Noszlopi Orsolya , a Herba Millefolium munkatársa és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány végzős hallgatója vetőmagokat mutat be;
    14.00-15.00
    Vetőmag csere

    Érdeklődni lehet a 074.532.7972- es telefonszámon, vagy a helyszínen.

  • Metszési tanfolyam

    A gondozott gyümölcsfa a kert dísze. Tegye szebbé környezetét és maga ültesse, metssze, oltsa gyümölcsfáit.

    PAHRU metszes 10x10 marc9 2

    Tanulja meg nálunk, 35 éves tapasztalattal rendelkező szakemberektől. 

    Jelentkezni lehet 2017. április 1-ig

    Dr. Máthé Emmánál  a Pro Agricultura Hargitae Univesitas Alapítvány székhelyén,

    Csíkszereda, Taploca út 20. szám alatt.

    Telefon: 0745-327972

  • Megjelent a Pro Scientia Ruralis 4. száma

    PSR20164 mod1

    PRO SCIENTIA RURALIS
    2016. 4.

    ISSN 2457-9068
    2017. március 06.

    p. 197

    Első oldalak (PDF)

     

     

       

     

     A cikkek teljes változata ITT tekinthető meg.

      

     

  • Akit első helyre hozott fel a szülőföld

    A levelező hallgatók történetei élethelyzetükből adódóan sokkal színesebbek, mint ifjabb, nappali tagozatos társaiké. A csíkszeredai TDK-nyertes Pakó Melinda szülőföldjének is emléket állított, amikor a Szilágysomlyói-medence társadalmi és gazdasági folyamatait elemezte diákköri dolgozatában. Mint a vele készített beszélgetésből kiderül, egy egész család követte izgatottan a nemegyszer éjszakába hajló munkáját. Megérte!

    20170305

    – Kérem, mutatkozzon be olvasóinknak!
    – Pakó Melinda vagyok, 36 éves, főállású anya. Férjemmel és két gyermekünkkel, a 6 éves Zselykével és az öt éves Magorral Gelencén élünk, Kovászna megyében. Ellentétben a dolgozatomban kutatott területtel, itt 2002 óta folyamatosan nő a lakosság, ötezernél kicsivel többen lakunk a községben. Tizenegy évvel az alapdiploma megszerzése után újból tanulásra adtam a fejem. – Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karán, a Humánföldrajz Tanszéken. Majd a tanügyben helyezkedtem el, földrajz tanárként dolgoztam 2010-ig és onnan mentem gyereknevelési szabadságra. A kicsik születése után nem tudtam újból dolgozni, mert akkoriban nem volt bölcsőde a környéken és lehetetlen volt megoldani a gyerekfelügyeletet. Fontos elmondanom, hogy a mesterképzésnek is köszönhető, hogy utóbb alkalmaztak (egyelőre próbaidőre) egy pályázatíró cégnél.

    Tudás a gyakorlatban

    – Miként választotta a GTK mesterképzését?
    – Az az igazság, hogy véletlenül kerültem ide. Férjem agrármérnökit végzett, és ő jelentkezett a mesterképzésre. A papírjaival nem volt rendben valami, és így jelentkeztem én, bár az elején kérdéses volt, hogy elfogadják-e a jelentkezésemet. Álmomban sem mertem volna gondolni, a szak nevéből ítélve, hogy ez pont az a képzés, amire vágytam, és ami hiányzik a romániai felsőoktatásból! 
    – Miért van szüksége Önnek erre a diplomára?
    – Elsősorban a szakmában dolgozók fogják hasznát venni a diplomának (ha sikerül honosítsuk). De én nagyobb hasznát látom az itt szerzett tudásnak és ismereteknek! Nálunk még ugyanis gyerekcipőben jár a vidékfejlesztés és szerintem ez a mesterképzés nagy hiányt pótol a szakemberek elméleti és gyakorlati felkészítésében. Ezt a véleményemet igazolja az is, hogy az itt szerzett ismereteket már többször felhasználtam, például pályázatírásnál, települések fejlesztési stratégiájánál, és nem utolsó sorban a saját gazdaságunk (100 hektáros növénytermesztő farm) hatékonyságának növelésénél.
    – Hogyan kezdett el TDK-zni?
    – Kezdjük a legelején! Amikor tavaly végighallgattuk az akkori másodévesek munkáit, meg sem fordult a fejemben, hogy egy év múlva én is ott fogok állni.Akkor kezdtem gondolkozni a TDK-n, amikor a „nagyobbak” (másodévesek) bátorítottak, hogy elfogadhatják diplomadolgozatnak is. Konzulenst kellett választani, diplomadolgozatcímet. Ekkor nagyjából körvonalazódott a téma, de a konzulensemben biztos voltam az első óra végén. Ez úton is szeretném megköszönni Nagyné dr. Molnár Melinda tanárnőnek a segítséget, nélküle bizonyára nem lett volna TDK dolgozat, és főleg nem első helyezés. Ő is ajánlotta, hogy próbáljam meg a TDK-t, végül december elején lett biztos a jelentkezésem, de kérdéses volt, hogy sikerül befejeznem vagy sem a határidőig. Egy egész hónapon át éjt nappallá téve dolgoztam. A családom, főleg a gyerekek, minden este kérdezték, hogymikor lesz már vége a „tanulásnak”.

    Kincsek a föld alatt és felett

    – Miért a Szilágysomlyói medencét választotta a kutatás tárgyául?
    – Elsősorban azért, mert Szilágysomlyó a szülővárosom. 17 éve jöttem el onnan, és kíváncsi voltam a jelenlegi helyzetre. 
    – Egyetemi szerelem repítette ennyi hegyen túl?
    – Igen, az egyetemen ismerkedtünk meg, és mivel férjemet a munkája helyhez köti, nem volt hajlandó kompromisszumra.
    – Mik a sajátosságai a kutatott térségnek?
    – Altalajkincsekben gazdag, barnaszene, csillámpalája, mészköve, gyógyvizei nagy értéket képviselnek. Emellett elismert szőlőtermesztési múlttal és kedvező adottságokkal rendelkezik a vidék. Ezek máig nincsenek kellőképpen kihasználva. A kulturális turizmus is egy fejlesztési lehetőség volna. Csak egyet említek a sok közül, Szilágysomlyón a Báthory-vár.

    Van mit tenni!

    – Mi volt a dolgozat célja?
    –A dolgozat célja a térség környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőinek elemzése és ezek egymásra gyakorolt hatásának a vizsgálata volt. A demográfiai mutatók tükrében kerestem a miértet az elöregedési és elvándorlási folyamatra. Ugyanakkor választ kerestem a gazdasági hanyatlás okaira is.
    – Milyen megállapításokra jutott a munka során?
    – A dolgozatomban kilenc községet és egy kisvárost vizsgáltam.Akutatott területről elmondható, hogy növekvő területi egyenlőtlenségek és megoldatlan gazdasági problémák jellemzik. A népesedési mutatók nem ígérnek túl fényes jövőt, a kivándorlás, az elöregedés egyre jobban sújtja a vidéket. A rendkívül alacsony természetes szaporulat belátható időn belül a lakosság nagyarányú csökkenését vonja maga után. A térség gazdasági helyzete az 1989. évi rendszerváltás után tovább romlott.Az utóbbi évtizedekben jelentős fejlődés nem történt, a külföldi befektetők is elkerülik a térséget. A teljes infrastruktúra elhanyagolt. Szilágysomlyó, mint vonzásközpont funkcionál a környező települések számára. Fontos szerepet kap a környező falvak életében, mivel a szolgáltatások nagy részét a lakosság itt találja meg, elsősorban az oktatás, egészségügy és igazságszolgáltatás szerepkörök érvényesülnek.
    – Hogyan fogadta a sikert?
    – Nem gondoltam, hogy első helyezést érek el.Természetesen nagyon örülök ennek.

    Balázs Gusztáv

    (Forrás: SZIE Újság)

  • Mezőgazdasági tanfolyamokat indít a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány

    Agrárképzés

     

    Mezőgazdasági tanfolyamokat indít 2017.03.15-től a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány biogazdálkodás, általános mezőgazdász, hegyvidéki gazdálkodó, agroturisztikai dolgozó és gyógynövénytermesztés témakörökben.
    Jelentkezni lehet Dr. Máthé Emmánál az alapítvány székhelyén (Csíkszereda, Taploca út 20. szám), vagy a 0745-327972 telefonszámon.
    A sikeresen vizsgázó gazdák a gyógynövénytermesztési témakör kivételével a munkaügy által elismert hivatalos diplomát kapnak.

    A tanfolyamokról bővebben ITT tájékozódhat.

  • TDK 2017 - Csíkszeredai szekció eredményei

    A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar február 3-án rendezte meg Csíkszeredai Képzési Helyén a Tudományos Diákköri Konferenciáját. A Gazdaságtani szekcióban hat vidékfejlesztő agrármérnök MSc II. évfolyamos hallgató mutatta be kutatómunkájának eredményeit.

    201602064

    A pályamunkák igen színvonalasak és nagyon változatosak voltak. A burgonyatermesztés ökonómiai elemzésétől kezdve, adott térség gazdasági-társadalmi vizsgálatán keresztül, egészen a Székely termék védjegy vidékfejlesztő hatásáig, de a Duna Delta Szent György ágának ökológiai állapotával is foglalkozott hallgató. dr. Tóth Tamás oktatási rektorhelyettes, szakvezető, a szekció elnöke kiemelkedő színvonalúnak értékelte az előadásokat, méltatva a hallgatók és konzulens tanáraik munkáját. A bizottság tagjai voltak Dr. Káposzta József dékán, dr. János Zsuzsanna a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke, Ritter Krisztián intézetigazgató-helyettes és a gazdasági szektorból Ökrös Imre ügyvezető igazgató.
    A szekció végeredménye:

    1. Pakó Melinda:A szilágysomlyói medence társadalmi és gazdasági folyamatai
    (Social and economic process in the depression of Szilágysomlyó).
    Témavezető: Nagyné Dr. Molnár Melinda egyetemi docens, SZIE, GTK,RGVI

    2. Bálint Anita: Hungarikumok, Székely termékek -kézműves termékek készítése és vidékfejlesztő hatásuk
    (Hungaricums. Székely handicrafts production and its rural development impact).
    Témavezető: dr. Péli László adjunktus, SZIE, GTK, RGVI

    3. Márk Katalin: Csíkszereda fejlesztésilehetőségei
    (Development opportunities of Csikszereda).
    Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika tanszéki mérnök SZIE GTK RGVI

    A SZIE GTK RGVI Területfejlesztési különdíjátk apta:

    Bogács Szende: Csíkmadaras település fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata
    (Research of Csíkmadaras village's developmentpossibilities).
    Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika tanszéki mérnök, SZIE GTK RGVI

    Páll Emőke: A Duna-delta Szent Györgyágának szennyezettségi szintje – antropogénbehatások
    (The contamination level of Szent György branch of the Danube Delta –anthropogenic effects).
    Témavezető: Bakosné Dr. Böröcz Mária egyetemi adjunktus, SZIE, GTK,RGVI

    A Haszon Lapkiadó Kft. különdíját kapta:

    Kratochwil Áron: A burgonyatermesztés ökonómiai értékelése saját gazdaságomban.
    (Economic Evaluation of potato growing inmy own farm).
    Témavezető: Péter Balázs mestertanár, SZIE GTK RGVI

    Minden résztvevő kutató hallgatónak és témavezetőjének gratulálunk az eredményekhez!

    Urbánné Malomsoki Mónika
    SZIE GTK TDK

    {joomplucat:63 limit=10}

  • Még több külföldi hallgatót képezne a Szent István Egyetem

    A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (SZIE GTK) egyik legfontosabb célja, hogy multikulturális campusként működjön – mondta lapunknak Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes. Hangsúlyozta: a karon már most mintegy 40 országból vannak hallgatóik, ami többek között annak tulajdonítható, hogy a nemzetközi képzéseik a 2000-es évek vége óta működnek.

    201702063

    Intézményünk szoros kapcsolatokat ápol különböző diplomáciai testületekkel, így az arab térségből – például Katarból, Líbiából, Szaúd-Arábiából, Egyiptomból – sokan tanulnak a karon. A SZIE szerepel ezen országok többségének felsőoktatási listáján, ami azt jelenti, hogy a nálunk szerzett diplomát hatósági ekvivalenciavizsgálat nélkül elfogadják – mutatott rá a dékánhelyettes.
    Nagy Henrietta emlékeztetett: két, a magyar állam által indított ösztöndíjprogram, a Stipendium Hungaricumnak, valamint az FM–FAO-ösztöndíj programnak köszönhetően az európai, ázsiai és afrikai térségből egyaránt érkeznek a SZIE GTK-ra hallgatók. Az FM–FAO-programmal a legszegényebb országok – például Uganda, Gambia, Ghána – fiataljai járhatnak a karra, amivel pedig az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete céljait támogatja az egyetem. – A nálunk vidékfejlesztést és agrárgazdaságot tanuló hallgatók otthon kamatoztathatják tudásukat, és ezzel hozzájárulhatnak hazájuk fejlődéséhez – hívta fel a figyelmet.
    A kar néhány éve kezdte meg a keleti nyitást, aminek részeként – 20-25 év után – újra szoros együttműködésben vannak orosz intézményekkel. Velük közös, kreditmobilitási pályázaton is nyertek, aminek nyomán oktatók és hallgatók mehetnek ki és jöhetnek a SZIE-re olyan uniós finanszírozásból, amelyre Oroszországnak egyedül nem lett volna lehetősége. A SZIE GTK-nak szoros kapcsolata van Japánban egy tokiói központú egyetemmel is – a Josai International University-vel. – A március már negyedik éve tematikus hónap nálunk, ilyenkor a japán intézményből érkeznek hozzánk diákok, és különböző japán programokat tartunk a karon – ismertette a dékánhelyettes. Az elmúlt évek munkájának eredménye, hogy mára már több mint 50 hallgató folytat japánnyelv-tanulmányokat az intézményben. Hozzátette, általánosságban jellemző, hogy sok szakmai és kulturális programot szerveznek a hallgatók integrációjának elősegítése céljából.
    A SZIE GTK a legkiterjedtebb és legszorosabb kapcsolatokat a visegrádi országokkal, így Szlovákiával, Lengyelországgal és Csehország intézményeivel ápolja. Ezek az együttműködések többek között közös konferenciák szervezésében, publikációk cseréjében, közös projektek megvalósításában, valamint a hallgatók tudományos munkába történő bevonásában nyilvánulnak meg. – Ez a térség nekünk sok szempontból fontos, nem csak a földrajzi közelség okán. A közös történelem, a közös múlt összeköti a visegrádi országokat, egy hasonló gondolkodást eredményez. A kapcsolat ezekkel az országokkal jóval barátibb, mint a nyugat-európai partnereinkkel – mutatott rá.
    Nagy Henrietta hangsúlyozta: egyre több külföldi diák jön a karra tanulni nemcsak külföldi intézményekből, hanem a magyar intézményekből való átjelentkezés is egyre gyakoribb. Az új jelentkezések számának növekedése a mesterszakok esetében a legszembetűnőbb. Ezen kívül a hallgatói jelentkezések egy olyan globális tendenciát is tükröznek, miszerint Európán kívüli országok diákjai csupán tanulmányaik befejezésére, a képzés utolsó időszakára érkeznek a GTK-ra egy nemzetközileg is elfogadott, jó hírű diploma megszerzése céljából. – A tanulmányok befejezését követően sok külföldi hallgató hazánkban kezd el dolgozni, itt alapít családot, és „szájhagyomány útján” pedig terjed az egyetem jó híre. Ennek köszönhetően gyakorlatilag nincs szükségünk célzott külföldi reklámokra, mert ha a nálunk tanuló hallgatók jól érzik magukat, elégedettek, akkor automatikusan terjesztik a jó hírünket. Tehát a mi dolgunk, hogy erre törekedjünk – hangsúlyozta.
    A kar rövid távú tervei között szerepel a turizmus-vendéglátás mesterszak idegen nyelven történő indítása, középtávú stratégiája pedig kihelyezett képzési helyek létrehozása például Kínában vagy akár a volt Szovjetunió területén. Emellett a dékánhelyettes szerint nagy lehetőségeket rejt magában az e-learning módszer, amivel jóval nagyobb létszámban tudnának külföldi hallgatókat képezni a világ bármely pontján.

    (Forrás: Magyar Idők)

  • Versenyképesség és az innováció útján a Szent István Egyetem

    A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara készen áll, hogy megfeleljen a fenntartó azon törekvésének, miszerint a közeljövőben tervezett önálló agrártudományi egyetem keretein belül végezze a gazdaság- és társadalomtudományokhoz tartozó diszciplínák oktatását és a nemzetközi felsőoktatási térben is meghatározó tényezővé váljon – mondta lapunknak Káposzta József, a kar dékánja.

    201702062

    Hangsúlyozta: az agrárium fejlesztése és ezen belül a magyar vidék gazdasági felemelkedése hosszú távú stratégiai jövőképe Magyarországnak, éppen ezért szükség van arra, hogy létrejöjjön egy olyan kiemelkedő felsőoktatási intézmény, amely lefedi a teljes hazai agrár- és élelmiszeriparhoz kapcsolódó képzési portfóliót.
    A dékán meggyőződése, hogy egyetemük képes egy ilyen volumenű átfogó felsőoktatási integrációra, hiszen az intézmény aktív részese volt az elmúlt évtizedek átalakulásainak. Ezt nemcsak az elmúlt időszak felsőoktatási integrációjában betöltött kiemelkedő szerepük mutatja, hanem az a kompromisszumkész együttműködési hajlandóság is, amivel a kérdéshez viszonyulnak. – Nem lesz könnyű összehangolni a különböző, agrártudományi képzéseket nyújtó intézmények igényeit, ugyanakkor meg kell érteni, hogy nincs jövője a szétaprózódott intézményi rendszernek – szögezte le. Hozzátette: a SZIE-n már most is speciális képzési tantervek alapján zajlik az oktatás, ami követendő példát adhat a hasonló intézményeknek.
    Káposzta József emlékeztetett: az agrárium több más tudományterülettel, így például a társadalom- és gazdaságtudományokkal, a pedagógiával és a műszaki tudományokkal is szorosan összekapcsolódik. – A modern vidéki élettér fejlesztéséhez ma már hozzátartozik a közgazdaság, a pénzügy és a jog ismerete is, így számunkra elképzelhetetlen, hogy egy hallgató úgy kerüljön ki az egyetem falai közül, hogy nem tanult ezekhez kapcsolódó (legalább alapfokon) ismereteket – hívta fel a figyelmet a dékán.
    A dékán szerint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon folyó képzések nem igényelnek jelentősebb átalakításokat, mivel a gazdaságtudományi képzéseik évek óta szorosan összekapcsolódnak az agrártudományi szakokkal, de természetesen mindenben kompromisszumkészek. A karon folyó vidékfejlesztési agrármérnök alap- és mesterképzési szak már most is népszerű a hallgatók körében. Ezeken a szakokon több mint négyszázan tanulnak jelenleg is, és a hallgatók közel egyharmada külföldi.
    Káposzta József beszámolt arról is, hogy a kar egy egyedülálló, a vidékhez, a fenntartható neveléshez és a hagyományőrzéshez kapcsolódó óvodapedagógus képzést indít 2017 szeptemberében. – El kell fogadnunk, hogy a környezettudatosság és a hagyományőrzés fontos egy nemzet felemelkedésében, így már 3-5 éves korban érdemes ezen értékek nevelésbe való beemelése, hogy a későbbiekben felnőttként fontos legyen számukra a fenntartható fejlődés – mutatott rá Káposzta József.
    A kar fejlesztési tervei között említette a duális képzés bővítését, a mesterképzési paletta további fejlesztését, illetve az idegen nyelven oktatott szakok számának növelését, elsősorban a turizmushoz kapcsolódó szakok esetében. – A karnak meghatározó a nemzetközi felsőoktatási térben való lét, amit nemcsak a nagy sikerrel folyó idegen nyelvű szakjaink mutatnak, hanem a Kárpát-medencei felsőoktatási térben végzett munkánk is. Ezt a 25 éve sikeresen folytatott csíkszeredai képzéseink is bizonyítják, ami mellé szeptembertől a komáromi Selye János Egyetemmel együttműködve a vidékfejlesztési alapszakunkat indítjuk. Természetesen további átfogó lépéseket is tervezünk a nemzetközi oktatási kapcsolataink fejlesztésében, de ez legyen majd egy másik beszélgetés tárgya…

    (Forrás: Magyar Idők)

  • A környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság a cél

    Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – hol tartunk a fenntarthatóság felé vezető úton? címmel rendezett ma konferenciát Gödöllőn az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a Szent István Egyetemmel közösen. A tanácskozás napirendjén a jövő mezőgazdaságának legfontosabb kihívásaként a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt fenntartható termelés szerepelt. A konferenciát támogató Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt, Dr. Máthé Emma felnőttképzési koordinátor képviselte.

    20170206

    A résztvevőket köszöntő dr. Tőzsér János rektor a kutatóintézet és az egyetem szoros szakmai kapcsolatát emelte ki – amire jó példa, hogy a témakör előző országos tanácskozására szervezésükben éppen öt éve került sor - és arra biztatta az ökológiai gazdálkodókat, hogy ebben a széles körben vitassanak meg minden, a gyakorlatukban felmerülő kérdést. Szorgalmazta egyben, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítsanak az állattenyésztési ágazatokra, hiszen a biotermékek fogyasztása iráni kereslet a hús- és tejtermékek között is erősödik.

    omki 2017 2

    Egy év alatt megduplázódott a biogazdálkodás területe és a biogazdálkodást fenntartó gazdaságok száma Magyarországon. Míg 2015-ben 120 ezer hektáron, addig 2016-ban már 200 ezer hektáron folytattak biogazdálkodást - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a konferencián.

    omki 2017 4

    Előadásában leszögezte: olyat akarunk termelni, amit a vásárlók szeretnek és megvesznek. Ezeknek a termékeknek mindenképpen hagyományosnak, egészségesnek, GMO-mentesnek és természetesnek kell lenniük. Ehhez fontos a tudatos fogyasztói magatartás, amelynek kialakulását támogatni kell. A miniszter beszélt arról is, hogy ha egy országban GMO-s termelés folyik, akkor ott aligha lehet tiszta környezetről beszélni, ezért ki kell állnunk a GMO-mentes termelés mellett. Hozzátette: az ÖMKi már több száz céggel, kiépített kutatói hálózattal szolgálja azt a célt, hogy olyan tudással rendelkezzünk, amely biztosítja e termékek folyamatos piaci megjelenését.

    Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadásában elmondta, hogy a 2020 utáni időszak célkitűzése kell, hogy legyen továbbra is a biogazdálkodók támogatása. Hozzátette, hogy eddig 64,38 milliárd forintot fordítottak a biogazdálkodásra való áttérésre, fenntartásra, a hagyományos keretek között művelt területek öko művelésének ösztönzésére.

    omki 2017 9

    Az ÖMKi 2011-ben jött létre, a hazai gyakorlatban nem megszokott módon, magán kutatóhelyként. Létrehozásának célja a hazai ökogazdálkodás kutatásának előmozdítása volt, mégpedig úgy, hogy az hatékonyan szolgálja a fenntartható termelést, vagyis a gazdálkodókat, és új ismeretek létrehozásával segítse az öko ágazat gyakorlati továbbfejlődését, hangsúlyozta dr. Drexler Dóra ügyvezető.

    Az elmúlt öt és fél évben az ÖMKi bebizonyította, hogy a fenntartható mezőgazdaság iránt elkötelezett, tehetséges hazai szakemberek, megfelelő kibontakozási lehetőséghez jutva, érdemi változásokat tudnak elindítani az ágazatban. Munkájának eredményeként mára évente száznál több ökológiai gazdálkodást folytató, vagy az iránt érdeklődő termelőnél valósulnak meg részvételi alapú üzemi kísérletek. Ez az úgynevezett on-farm kutatási hálózat alapvető kérdésekre ad helyi válaszokat. Ismereteket szolgáltat például arról, hogy adott térségben mely búzafajták alkalmazhatók legnagyobb sikerrel az ökológiai gazdálkodásban, és bevezeti az ökológiai nemesítésből származó új fajtákat a gyakorlatba. Fejleszti a garantáltan GMO-mentes ökológiai szója hazai termesztéstechnológiáját, növelve ezzel az ökológiai állattartás hazai fehérje-takarmánybázisát. Szintén az on-farm kutatás érdeme, hogy a szintetikus állatgyógyászati szerektől mentes méhegészségügyi módszerek rohamosan terjednek a hazai méhészeti ágazatban. A világ egyre növekvő mézpiaci versenyében a bioméz révén a hazai termelők továbbra is előnyben maradhatnak. Az on-farm kutatás eredménye az elfelejtett paradicsom tájfajták és ősgabonák újra termesztésbe vonása is, mely az agrobiodiverzitás fokozása mellett a gasztronómia számára is új utakat nyitott meg.

    A konferencia plenáris ülésén előadást tartott dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója és dr. Posta Katalin, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja is.

    omki 2017 7

    omki 2017 8

    (Forrás: SZIE.hu)

  • Ismét Tudományos Diákköri Konferencia Csíkszeredában

    A Szent István Egyetem
    Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Dékánja
    és Tudományos Diákköri Tanácsa
    tisztelettel és szeretettel meghívja Önt
    a Kar Csíkszeredai Képzési Helyén megrendezésre kerülő
    Kari Tudományos Diákköri Konferenciájára!

    20170127

    Megjelenésére feltétlenül számítunk!

    Dr. Káposzta József
    dékán 
    Urbánné Malomsoki Mónika
    GTK TDT elnök

    Szekció bizottság:

    Elnök: Prof. Dr. Tóth Tamás egyetemi tanár, rektorhelyettes SZIE
    Tagok:

    • Dr. Káposzta József egyetemi docens, dékán SZIE GTK
    • Dr. János Zsuzsanna elnök, Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    • Ökrös Imre ügyvezető igazgató, Ökrös és Társa Kft.
    • Dr. Ritter Krisztián egyetemi docens, intézeti igazgató h. SZIE GTK RGVI

    A konferencia programjaira minden érdeklődőt szeretettel és tisztelettel várunk!

    A program ingyenes, nyilvános, nem regisztrációhoz kötött. A rendezvényen hang és képfelvétel készül, mely az intézményi gyakorlat szerint nyilvánosságra kerül.


    Konferencia program
    2017. február 3.

    8:00 Megnyitó
    Megnyitó beszédet mond:

    • Dr. Káposzta József dékán, egyetemi docens SZIE GTK
    • Prof. Dr. Tóth Tamás rektorhelyettes, egyetemi tanár SZIE

    8:15 Szekcióülés

    1. BÁLINT ANITA SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
      Hungarikumok, Székely termékek -kézműves termékek készítése és vidékfejlesztő hatásuk (Hungaricums. Székely handicrafts production and its rural development impact)
      Témavezető: Dr Péli László adjunktus, SZIE GTK RGVI

    2. BOGÁCS SZENDE SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
      Csíkmadaras település fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata (Research of Csíkmadaras village's development possibilities)
      Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika tanszéki mérnök, SZIE GTK RGVI

    3. KRATOCHWIL ÁRON SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
      A burgonyatermesztés ökonómiai értékelése saját gazdaságomban. (Economic Evaluation of potato growing in my own farm)
      Témavezető: Péter Balázs mestertanár, SZIE GTK RGVI

    4. MÁRK KATALIN SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
      Csíkszereda fejlesztési lehetőségei (Development opportunities of Csikszereda)
      Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika tanszéki mérnök SZIE GTK RGVI

    5. PAKÓ MELINDA SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
      A szilágysomlyói medence társadalmi és gazdasági folyamatai (Social and economic process in the depression of Szilágysomlyó)
      Témavezető: Nagyné Dr. Molnár Melinda egyetemi docens, SZIE, GTK, RGVI

    6. PÁLL EMŐKE SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, 2. évfolyam levelező képzés, Csíkszeredai Képzési Hely
      A Duna Delta Szent György ágának szennyezettségi szintje - antropogén behatások (The contamination level of Szent György branch of the Danube Delta - anthropogenic effects)
      Témavezető: Bakosné Dr.Böröcz Mária egyetemi adjunktus, SZIE, GTK, RGVI

    11:00 Záró díjátadó ünnepség

    A SZIE GTK Tudományos Diákköri tevékenységét támogatják:

    • Haszon Lapkiadó Kft.
    • Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    • SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja
    • SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    A rendezvény az NTP-HHTDK-16-0069 "SZIE GTK TDK programjainak támogatása a 2016/17. tanévben" című projekt támogatásával valósult meg, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Nemzeti Tehetség Program támogat.

    20170127 emet

    A konferencia rendezéséhez és díjazásához minden támogató erkölcsi és anyagi hozzájárulását köszönjük!

    A konferencia részletes programja ITT tölthető le.

  • Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete

    Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kara 2017. február 2-án ismét megrendezi

    Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – hol tartunk a fenntarthatóság felé vezető úton?

    című konferenciát, amely először öt évvel ezelőtt került megrendezésre,szintén Gödöllőn, több mint 450 résztvevővel.

    20170121

    Az első rendezvényhez hasonlóan most is meghívtuk a délelőtti plenáris ülésre az ágazat összes hazai vezetőjét, a  minisztériumok, ellenőrző szervezetek, érdekképviseletek és kutatóhelyek részéről. A délutáni szekcióüléseken pedig adott témakörök gyakorlati specialistái tartanak előadásokat és műhelymunkát.
    A nap folyamán az ökológiai gazdálkodás elmúlt öt évben megfigyelhető hazai trendjeire, a legújabb kihívásokra és legfőképp az ezekre adható válaszokra, megoldásokra összpontosítunk, mert célunk, hogy a résztvevők (gazdálkodók, államigazgatás, civil szervezetek, vállalatok, kutatók, s minden érdeklődő) képet kapjanak az ágazat nyújtotta lehetőségekről, azok megvalósíthatóságáról. A plenáris előadásokat követő párhuzamos szekciókban az alábbi témák kerülnek feldolgozásra:

    • Az ökológiai méhészet aktuális kihívásai és megoldásai
    • Ökológiai kertészet tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi kérdései
    • Az ökológiai szőlészet technológiái és aktuális kihívásai
    • Biológiai alapok és optimalizált termesztéstechnológiák a szántóföldi ökotermesztésben –
    • Piaci szereplők az ökoágazat aktualitásairól

    A konferencia megrendezését alapítványunk is támogatja.
    A konferencia meghívóját és részletes programját a linkekre kattintva töltheti le.

  • Legszebb konyhakertek Székelyföldön is

    A magyarországi Legszebb konyhakertek elnevezésű versenyhez harminc konyhakerttel kapcsolódott idén a Székelyföldi Bio Egyesület és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány.

    Legszebb konyhakertek elnevezéssel első ízben 2012-ben rendeztek vetélkedőt Magyarországon. A Kovács Szilvia, Karcag város alpolgármestere kezdeményezésére létrejött versenyre az első évben huszonketten neveztek – sikerét azóta az is bizonyítja, hogy tavaly már összesen 234 magyarországi, erdélyi, délvidéki, lengyelországi és angliai nevezője volt a megmérettetésnek. A program koordinációs központjának tájékoztatása szerint eddig összesen 2207 kertnevezés történt, és tavaly közel hétezer esemény fűződött a konyhakertek vetélkedőjéhez. 2015-ben Székelyföldről Agyagfalva, Árvátfalva, Bögöz, Felsőboldogfalva, Fenyéd, Csíkszereda, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Kányád, Keményfalva, Kénos,  Kisgalambfalva, Küküllőkeményfalva, Malomfalva, Máréfalva, Miklósfalva, Mogyorós, Oroszhegy, Patakfalva, Siménfalva, Székelydobó, Székelykeresztúr, Székelymagyarós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Szenttamás és Zeteváralja konyhakertjeivel neveztek, idén pedig Székelyudvarhely, Csíkszereda, Torja, Dálnok, Lemhény, Kézdivásárhely és Ozsdola vett részt a vetélkedőn.
    Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke magazinunknak elmondta: a székelyföldi háztáji gazdaságok majd mindenikére jellemző, hogy ott szépen gondozott konyhakertek vannak. A veteményesek „természetes” léte azonban sok-sok munkát, odafigyelést, tapasztalatot igényel a házi kertészektől, a gondos tervezéstől el egészen a megfelelő növénytársításig, az öntözéstől a szüretig. – Ritkán adatik meg, hogy a házi kertészeken kívül más is értékelje a kifejtett munkát, ezért is tartottam fontosnak, hogy a Magyarországon sikeresen működő program mintájára itthon is megszervezzük ezt a vetélkedőt – fogalmazott Máthé Emma.
    A mezőgazdasági szakember azt is hozzátette, az egyesület által szervezett tanfolyamokon már az első beszélgetésekkor kiderül, hogy ki milyen kerttel rendelkezik otthon, így a verseny résztvevőinek többsége is a hallgatók közül került ki. – A Legszebb konyhakertek verseny része, hogy ellátogatunk a kertekbe, a kertnézések pedig alkalmat teremtettek arra is, hogy lássuk, ki hogyan gondozza azt, milyen praktikákat alkalmaz a növényvédelemben vagy éppen a vetemény gyomtalanításában – részletezte Máthé Emma, majd hozzátette, a Székelyföldi Bio Egyesület vezetőjeként teljesen azonosulni
    tud Kovács Szilvia, a verseny ötletgazdájának azon célkitűzésével, hogy minél többen műveljenek konyhakertet, és az a tudás, amely eddig évszázadok során összegyűlt, továbböröklődhessen a generációk között. A Székelyföldi Bio Egyesület eddig helyi szinten szervezte meg a vetélkedőt, de az egyesület elnöke bízik abban, hogy jövőre már távolabbi kertészek előtt is megmutathatják a székelyföldi háztáji kertek szépségét. Az agrárszakember egyben hangsúlyozta: a konyhakertek esetében is már télen elkezdődik a kert megalapozása a magok előkészítésével, a palánták nevelésével. Máthé Emma úgy véli, a konyhakertek nemcsak a család, de a barátok, a rokonok számára is mindig tud egy kis figyelmességgel szolgálni. Ugyanakkor a háztáji kertek azok, amelyek évtizedeken át őrzik egy-egy jól bevált zöldség magját, éppen ezért akár magbankként is működhetnek. És nemcsak a házak udvarán, tömbházban is ki lehet próbálni a balkon kertészkedést, egy nyitott terasz is alkalmas arra, hogy friss fűszernövénnyel lehessen az asztalra kerülő ételnek sajátos, friss ízt adni. Idén a székelyföldi verseny keretében külön értékelték a csíki, az udvarhelyi és a kézdiszéki versenyzők eredményeit. Egyben arra biztatnak mindenkit, hogy jövőre minél nagyobb számban csatlakozzanak a versenyhez, hogy Székelyföldön is igazi mozgalom lehessen a konyhakertek versengése.

    (Forrás: Székely Gazda)

  • Alapítványunk negyed évszázados partnere lehet Magyarország vezető agráregyeteme

    A kormány önálló agrártudományi egyetemet hoz létre az ágazat versenyképességének javítása érdekében – derült ki a készülő előterjesztés szakmai anyagából.

    20161223

    A dokumentumban felhívják a figyelmet: az agrártechnológiai és innovációs elmaradás rontja a képzési környezetet és gyengíti a szakember-utánpótlást.

    Jelenleg alacsony – ötmilliárd forint – és széttagolt az agrárpiaci K+F+I (kutatás, fejlesztés, innováció) ráfordítás, emellett párhuzamos kutatások és tervezések folynak a különböző központokban. Problémát jelent az is, hogy az ágazati szereplők kismértékben működnek együtt, ráadásul szakemberhiány van, a végzett hallgatók egy része külföldre vándorol.

    Felhívták a figyelmet arra is, hogy kevés a sikeresen végzett hallgató, a munkaerőpiaci igények nem elég hangsúlyosan jelennek meg a képzésben, ráadásul a diplomás-munkanélküliség az agrárágazatban a legmagasabb, 6,8 százalék. Ennek oka lehet, hogy a végzősöknek nincs korszerű tudásuk.

    A létrejövő agrártudományi intézmény funkcióját a Szent István Egyetem töltheti be.

    Az indoklás szerint a Szent István Egyetem lefedi a teljes hazai agrárképzési portfóliót – beleértve a felnőttképzést is –, amellyel kiemelkedik a hazai egyetemek közül. Emellett az intézménynek több mint ötven kutatócsoportja, számos gyakorlóhelye és tangazdasága van, továbbá stratégiai együttműködése van a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, és erős a nemzetközi kapcsolatrendszere is.

    A dokumentum kitér arra is, hogy meg kell vizsgálni az intézményi struktúra átalakításának lehetőségeit. Jelenleg ugyanis az országban több intézményben – így például a Debreceni Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a Pannon Egyetemen – működik agrártudományi és vidékfejlesztési kar. Arról, hogy az új Agrártudományi Egyetem és a többi agrárképzési központ miként működhet együtt a jövőben, többféle elképzelés van. Az egyik verzió, hogy csak stratégiai partnerek lesznek az intézmények, ami azt jelenti, hogy valamennyinek megmarad a szakmai és intézményi autonómiája, ugyanakkor különböző projektekben és infrastruktúramegosztásban együttműködnek a felek.

    A másik lehetőség, hogy a feladatmegosztás mellett a szakmai irányítást az Agrártudományi Egyetem végzi. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az adott képző-, kutatóhely intézményi önállóságát megtartja, de szakmai tevékenységét az Agrártudományi Egyetem irányítja-felügyeli.

    Egy harmadik verzió az integráció, aminek értelmében az agrárképző központok nem tartanák meg az autonómiájukat, hanem az Agrártudományi Egyetem szervezetébe tagozódnának be.

    (Forrás: Szent István Egyetem honlap)

  • Megjelent a Pro Scientia Ruralis 2-3. száma

    Megjelent a Pro Scientia Ruralis 2-3. száma. On-line változatban olvasható itt:

    http://psr.pahru.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=214&Itemid=867&lang=hu

    PSR20162

  • Palkovics László: Reményből valóság

    – Szeretettel köszöntök mindenkit itt Csíkszeredában, a 25. egyetemi tanév ünnepélyes megnyitóján. Külön köszöntöm az elsõ évfolyamon tanulmányaikat kezdõ hallgatókat, Önöknek ezúton is gratulálok sikeres felvételijükhöz. 25 évvel ezelõtt elkezdõdött „valami”. Egy olyan kezdeményezés, egy olyan összefogás, amely 1991-ben még csak a reményt jelentette a határon túli fiataloknak.

    palkovics laszlo

    Ez a remény azonban az elmúlt negyed század alatt valósággá vált. Hiszen a magyar nyelvû képzések az anyanyelven való tanulás lehetõségén túl megteremtették a határon túli magyar értelmiség „újratermelõdését” is. A Kárpát-medencében élõ külhoni magyar fiatalok esélyei ugyanis – az egyéni és családi életpálya lehetõségeik és közösségi érvényesülésük egyaránt – egybefonódnak a határon túli magyar nemzettestek fennmaradásával és fejlõdésével. A külhoni magyar fiatalok nem egyszerûen csak e közösségek következõ generációit alkotják, hanem egyben letéteményesei is a határon túli magyarság megmaradásának, az anyanyelv és a magyar kultúra ápolásának, a nemzeti tudományosság fejlesztésének, a határon túli magyarság jövõjét meghatározó értelmiség biztosításának. A külhoni magyar ifjúság esélye a tanulásban rejlik. A legnagyobb lehetõséget számukra az elsajátítható és a munkaerõpiacon hasznosítható széleskörû és magas színvonalú ismeretek, a minél jobb érvényesülést biztosító minõségi tudásszint, azaz tudástöbblet jelenti. A külhoni magyarság megtartása, a kedvezõtlen demográfiai folyamatok megfordítása, és egyes stratégiai jelentõségû településeken a magyarság pozícióinak megerõsítése érdekében az egyik eszköz a magyar képzési nyelvû felsõoktatás megszervezésében rejlik. A magyar nyelven és a magyar identitás erõsítésének szándékával folytatott képzések elsõdleges célja természetesen a megfelelõ szakképzettségû szakemberek biztosítása a magyar közösségek gazdasági és társadalmi felemelkedése érdekében. Ezen túl a felsõoktatási jelenlét lehetõséget kínál a magyar kézben lévõ infrastruktúra kihasználására és fejlesztésére, jelentõs mértékben biztosíthat magas hozzáadott értékû munkahelyeket a képzési helyszíneken, továbbá a képzési helyek között növeli a magyar-magyar mobilitás mértékét.

    Megállítandó folyamat

    Minden külhoni régióban, így Erdélyben és a Partiumban is igaz, hogy a középiskolákban és a felsõoktatási intézményekben tanulmányokat folytató hallgatók között a magyar nemzetiségûek aránya alulreprezentált. E képet árnyalja az a tény is, hogy az alulreprezentáltság az egyes képzési szintekhez képest arányosan nõ, azaz ahogy haladunk a közoktatástól felsõoktatási képzéseken át a doktori képzés felé, úgy csökken a többségi nemzet tagjaihoz képest a magyar nemzetiségû diákok, hallgatók, így a diplomások aránya. Ez összességében azt jelenti, hogy nagyon nehezen tud megvalósulni a határon túli magyar közösségek értelmiségének reprodukciója. Ezt a folyamatot meg kell állítanunk. Azonnali és hatékony válaszok szükségesek, hiszen ezek nélkül évtizedes távlatokban okkal azt vizionálhatjuk, hogy a külhonban élõ magyar fiatalok nem tudják majd magukat kiteljesíteni szülõföldjükön. S hogy mi vezethet ahhoz, hogy ez a folyamat ne csak megálljon, hanem meg is forduljon? A határon túli magyar oktatás minõségorientált fejlesztése és olyan ösztönzõk bevezetése, amely a magyar fiatalokat a felsõoktatás, a magyar nyelvû felsõoktatás felé tereli. De nézzük, mi történt az elmúlt 25 év alatt, és hol tartunk most. Az erdélyi magyar felsõoktatás léte részben a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnak köszönhetõ. Az alapítványt 1991-ben azért hozták létre, hogy a magyarországi felsõoktatási intézmények számára infrastrukturális és szervezeti hátteret biztosítson a magyar nyelvû képzések számára. De természetesen a külhoni oktatáshoz kellettek a hazai intézményi partnerek is, hisz nélkülük nehéz lett volna a határon túli felsõoktatást megteremteni. 25 évvel ezelõtt az alapítvánnyal közösen a Szent István Egyetem – akkor még Gödöllõi Agrártudományi Egyetem – a magyar felsõoktatási intézmények közül elsõként szervezett magyar nyelven képzést.

    Hiánypótló képzések

    Az Alapítvány tevékenységét napjainkban leginkább a magyarországi felsõoktatási stratégiából ismert közösségi fõiskola modelljével lehetne jellemezni. Teret és keretet biztosítanak a térségbe irányuló tudástranszfernek, annak minden szintjén, a gazdaképzésektõl a doktori képzésig. Segítik a diákok orientációját a természettudományos ismeretek felé, szerepet vállalnak a tehetséggondozás térségi feladataiban. Hiánypótló képzésekkel segítik a székelyföldi fiatalok szülõföldön való boldogulását. A képzésekbe, az oktatásba való bekapcsolódás lehetõségének biztosításával segítik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem munkatársait az akkreditációs feltételeknek való megfelelésben. Épületük – különösen a vidékfejlesztés területén – egyfajta térségi szellemi-szakmai tudásközpontként funkcionál, amelyben rendszeresek a konferenciák, a mûhelytanácskozások, a szakmai  programok. Kiadványokkal, szaklapokkal, e-könyvtár mûködtetésével segítik a tanulni vágyókat a korszerû tudás megszerzésében. 2011-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara elõbb a Regionális Tudományok Doktori Iskolája, majd 2012-ben a vidékfejlesztési agrármérnök mesterszak keretein belül tette lehetõvé az Emberi Erõforrások Minisztériumának támogatásával a székelyföldi fiatalok számára a szülõföldjükön való felkészülés lehetõségét. Az idei tanévtõl az eddigi kihelyezett képzések mellett vadgazda mesterképzés szak indításával bõvült az intézményi paletta Csíkszeredában. A gyakorlatorientált, speciális igényeken alapuló képzés megszervezése során az egyetem komoly hangsúlyt fektet a határainkon túl  élõ hallgatókkal való aktív kapcsolattartásra, és mondhatjuk, hogy a csíkszeredai hallgatók a gödöllõi diákokhoz hasonló lehetõségekhez jutnak. Kihelyezett TDK-n mutathatják be munkáikat, a Kutatók Éjszakája programon és kutatási feladatokban vehetnek részt Gödöllõn.

    Kétirányú mobilitás

    Jelenleg három szakon segíti oktatókkal és tananyaggal a Sapientia Egyetem oktatási tevékenységét, de doktori és egyéb kutatási programokban is fogad hallgatókat és oktatókat Gödöllõn. A 25 éves székelyföldi múltra visszatekintõ Szent István Egyetem Gödöllõn megalapította a Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központot. A külhoni területeken – Csíkszeredán kívül Kárpátalján, a Vajdaságban és a jövõ évtõl a Felvidéken is – a Szent István Egyetem képzéseit szervezõ központokat hálózatba tömörítve szándékozik a hálózat erejét kihasználni a K+F+I potenciál erõsítésére. Mint korábban utaltam rá, a határon túl is elérhetõ színvonalas képzések mellett az ösztönzõknek éppoly fontos szerepük van a magyar fiatalok motiválásában. 2010-ben, a polgári kormányzás elsõ idõszakában merült fel a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási és Kulturális Szakbizottságában elõször annak markáns igénye, hogy a Kárpát-medencei magyar-magyar részképzéses tanulmányok során a hallgatói mobilitásokat – hasonlóan az Erasmus európai hallgatói mobilitási programhoz –, kétirányúvá kell átalakítani. Ennek során az anyaországra részképzésre érkezõ külhoni magyar hallgatók mellett biztosítani kell az anyaországi magyar hallgatók határon túli, illetve a külhoni magyar oktatási nyelvû felsõoktatási intézmények egymás közötti kölcsönös, kétirányú mobilitását is. A nemzeti felsõoktatásról szóló törvény közelmúltban elfogadott kiegészítése megteremtette a jogi lehetõségét annak, hogy az emberi erõforrások minisztere a külhoni magyar nyelvû felsõoktatás támogatása céljából felsõoktatási együttmûködési programot hirdessen meg. E felhatalmazás alapján került kialakításra a Kárpát-medencei Ösztöndíj Program koncepciója. A program célja, hogy elõsegítse a külhoni magyar közösségek értelmiségének utánpótlását, és támogassa az anyaországi és a külhoni magyar felsõoktatás minõségi fejlesztését és nemzetköziesítési folyamatait. Az ösztöndíjprogram elindítása a magyarországi oktatók külhoni szerepvállalásával és a kétoldalú, kölcsönös hallgatói mobilitások rendszerének megteremtésével elõmozdítja az egységes Kárpát-medencei felsõoktatási tér kialakítását.

    A köznevelés erősítésére

    Akétoldalú hallgatói mobilitások rendszere biztosítja a résztvevõ hallgatók tudásspektrumának kiszélesítését és kompetenciáik növelését, a képzések során alkalmazott új tudományos eredmények megismerését és elterjedését, ezáltal elõsegíti a felsõoktatási tanulmányoknak a munkaerõ-piaci kihívásokhoz való sikeresebb megfeleltetését. A külhoni magyar régiók megismertetésével támogatjuk a magyarországi hallgatók egészséges nemzeti történeti tudatának és identitásának megerõsítését és a külhoni magyar kapcsolatok kialakítását. Az oktatói kiküldetések rendszere pedig megoldást jelent a külhoni intézmények szakemberhiányának pótlására, és a határon túli magyar felsõoktatás minõségorientált fejlesztésére egyaránt. Mindezek mellett, 2016-ban a határon túli magyar köznevelés megerõsítésére összesen mintegy 100 millió forint támogatást kaptak a külhoni pedagógus szakmai szervezetek, egyesületek. A szülõföldön megrendezésre kerülõ nyári akadémiák támogatására 5 szervezet részesült összesen 40 millió forint támogatásban. Ezek a programok a magyar pedagógus szövetségek és a szakmai szervezetek kezdeményezésére a magyar nyelvû továbbképzési rendszer megerõsítését hivatottak szolgálni. A külhoni magyar oktatás szolgáltatásainak, módszertani központjainak, pedagógus egyesületeinek mûködtetésére 14 szervezet között 60 millió forint került szétosztásra.

    Kedves Hallgatók!

    Mint látjátok, a 25 éve tartó, és nem mindig akadályoktól mentes munkának egyre inkább látszódnak az eredményei. Nem csak széles a képzési spektrum, amelyrõl választhattok, hanem egyben olyan magas szintû is, amely számotokra garanciát jelent majd a munkaerõpiacon való sikeres elhelyezkedéshez. Mindezért köszönet illeti a Szent István Egyetemet, aki úttörõként létrehozta elsõ képzéseit határainkon túl. Köszönet illeti a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet együttmûködéséért és a szakemberek lelkiismeretes munkájáért, akik egyben garanciát jelentenek a kifogástalan és magas színvonalú szakmai képzésre is. Munkájukhoz további sikereket kívánok! Támogatásunkra, ahogyan az elmúlt negyed században, a jövõben is számíthatnak.

    (Forrás: SZIE Egytemi Újság Különszám)

  • Aranyos Lajos: Ki kellett taposni az utat

    A mai napon tanulmányaikat kezdõ hallgatók számára már természetes, hogy Csíkszeredát egyetemi városként tartják nyilván, ahol két lehetõség is adott, hogy magas színvonalon, magyar anyanyelvünkön tanuljanak. A két intézmény nem egymás versenytársaiként, hanem egymást kiegészítve szolgálja a kisebbségben élõ magyarságot. Abban, hogy idáig eljutottunk, meghatározó szerep jutott egyetemünknek. Immár 25 éve annak, hogy a SZIE egyik jogelõdje a GATE megjelent a városban és elkezdõdött egy sikertörténet,  melynek eredményeként mára büszkén vallhatják/vallhatjuk – én is, mint tiszteletbeli székely –, hogy Csíkszereda egyetemi város, illetve azt is, hogy a SZIE a mai kor igényeihez igazodva 25 év elteltével is aktívan jelen van a városban. Külön öröm számomra, hogy ettõl a tanévtõl a saját egyetemi karom, az MKK is indít mesterképzést.

    aranyoslajos2

    Forrongó évek

    A visszaemlékezést onnét kezdem, hogy a 90-es évek elején gyökeres változások mentek végbe Közép- és Kelet-Európában. Az addig örök életûnek hirdetett diktatúrák sorra omlottak össze és nagy reményekkel elindultak a többpártrendszerû demokráciák. A korábbi proletár internacionalista ideológia lózungjai után a népek – fõként az ifjú generációk – újra ismerkedtek gyökereikkel, valós történelmükkel. Mi Magyarországon is újra az eredetivel egyezõen ismertük meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 12. pontját, azaz Unió Erdéllyel. Ezekben a forrongó években fogalmazódott meg a külhoni magyar kisebbségek szervezeteiben, vezetõiben az az alapvetõ emberi jogi oldalról is támadhatatlan igény, hogy lehessen anyanyelven is tanulni az alapiskolától egészen a felsõoktatásig. Ismerjük a romániai magyar tannyelvû felsõoktatás körül korábban vagy akár a közelmúltban történteket, mind a kolozsvári, mind a marosvásárhelyi egyetemek vonatkozásában.Természetes módon fogalmazódott meg az igény, hogy az anyaország legyen segítségére a Kárpátmedencei magyarságnak, közte a legnépesebb erdélyi magyaroknak. Kész recept, megoldás nem létezett, meg kellett találni, ki kellett taposni az utat, túljutni a nehézségeken, kezelni az elképzelhetõ és a nem várt kockázatokat. A magyar állam és intézményei maguk is szembesültek mindezzel és keresték a megoldásokat. A SZIE egyik jogelõdje a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem esetében a történet 1990. március 13-án kezdõdött, amikor is több mint egy tucat székely atyafi érkezett Gödöllõre dr. Petrasovits Imre rektor úrhoz, közöttük Csíkszereda polgármestere, László Pál . A kétnapos megbeszélésen õ kérte egyetemünk segítségét a fiatalok továbbtanulásának támogatására, a szakmai nyelv és a legújabb kutatási eredmények megismertetésében, a csíkszeredai értelmiség felrázásában. Hasonló kérést fogalmaztak meg mind Kárpátalján, mind a Délvidéken, vagy a Felvidéken, illetve a Mura vidéken. De most maradjunk Erdély, konkrétabban Csíkszereda eseténél!Amagyar Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium és az RMDSZ kötött egy megállapodást, amely szerint az 1991/92. tanévtõl az RMDSZ 30-40 diákot javasol felvételre magyarországi intézményekbe, akik közül maximum 20 fõ nyerhet felvételt. A megállapodásnak az is része volt, hogy igény esetén a magyarországi fél távoktatásos vagy levelezõ képzést indít. Utóbbinak késõbb különös jelentõsége lett. A romániai fiatalok számára az elsõ felvételi eljárás elõszûrõje éppen a Márton Áron Fõgimnáziumban történt, az írásbeli felvételi lapokat a gimnázium tanárai javították ki – majd az arra érdemeseknek Gödöllõn volt a végsõ felvételi vizsga. Összesen 54 határon túli köztük 37 erdélyi fiatal nyert felvételt magyarországi egyetemekre, így a GATE-ra is. Tehát túlteljesült a megállapodásba foglalt 20 fõ. Emellett a határainkon túl, így a Székelyföldön is jelentõs számú szakmai továbbképzõ tanfolyam is lezajlott, amelyeknek végén magyar nyelven íródott hivatalos okiratot vettek át a minden feltételt teljesítõk. Sokuknak csordult könny a szemébe a számukra kitöltött magyar nyelvû okirat átvételekor.

    Több oldalról jött a segítség

    Még ebben az idõben, egy személyes találkozó alkalmával Tőkés László püspök úr nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a fiatalok Magyarországra kerülve ott fognak letelepedni és ez egyfajta agyelszívásnak tekinthetõ. Emellett az is nyilvánvaló lett, hogy a központi  költségvetés által biztosított forrás nem elegendõ terveink megvalósításához. Amagyar oktatási kormányzat is kereste a megoldást, hiszen nem lehetett célja az agyelszívás és a forrásai is végesek voltak. Tõkés László Az említett agyelszívást megelõzendõ és egyben költséghatékony egyik lehetséges megoldást a GATE alakította ki. Három alapító, név szerint a Magyarok Világszövetsége, a Budapest Bank Zrt. és a GATE 1991. május 10-i bejegyzéssel megalapította a Pro Agricultura Hungariae Alapítványt, amelynek elnöke dr. Habsburg Ottó, ügyvezetõ elnöke dr. Kocsis Károly, a GATE idõközben megválasztott új rektora, képviselõje dr. Vinczeffy Zsolt, az agrár-felsõoktatás koordinációs titkára lett. Az egyetem az alapítványt bízta meg az ügyek intézésével, amely alapítványi mûködésbõl adódóan gyorsabb, rugalmasabb megoldásokat kínált és nem lehetett a magyar államon vagy annak intézményén elverni a port, hogy más állam területén felsõoktatást végez – azaz beavatkozik a belügyekbe. Akkor még egyik ország sem volt tagja az EU-nak, a „magyar kártya” kijátszása a szomszéd országokban a politikai élet megszokott része volt. Tartozunk ugyanakkor az igazságnak azzal, hogy elmondom, soha egyetlen magyarországi intézmény diplomájának elfogadása sem ütközött akadályba, ellenben segítette az azt megszerzõket magasabb beosztás vagy egy jobb állás elérésében. Sohasem volt szempont a nemzetiség, így kis számban ugyan, de voltak román nemzetiségû és magyarul kiválóan beszélõ hallgatóink is.Adiplomák honosításának folyamatát az RMDSZ, amely több alkalommal volt kormányzati tényezõ, igen hatékonyan támogatta. A '90-es évek elején sorra megalakultak a határon túli társalapítványok is, amelyek közül Csíkszereda esetében a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány a lényeges. Ezt az alapítványt dr. György Antal elnök irányította haláláig. Nevét idõközben megtoldották az Universitas szóval ezzel is jelezve a fõ célt, a magyar tannyelvû állandó egyetem létrehozását Romániában. A két testvéralapítványt ténylegesen irányító két emberrõl Dr. Vinczeffy Zsoltról és Dr. György Antalról csak a legnagyobb tisztelettel tudok emlékezni. Dr. Vinczeffy Zsolt az az ember, aki Magyarországon a legtöbbet tette a külhoni agrár- felsõoktatás elindításáért.Apai ágon székely, a XX. század tipikus családtörténetével. A szétszakított család két országban élt bár senki sem hagyta el a hazáját. Kiterjedt rokonsággal bírt Erdélyben. Nagyon érzékenyen viszonyult a kisebbségi kérdéshez és akadályt nem ismerve egyre nagyobb terveket szõtt. Erõfeszítése elismeréseként késõbb megkapta Csíkszeredától a Pro Urbe díjat. A csíkszeredai oktatást saját gyermekeként kezelte. Mára már az egyetemrõl nyugdíjba vonulva éli életét a Tisza mentén – de aktivitásamasem csökkent. Dr. György Antal, valamennyiünk Tóni bácsija egyidõs volt édesapámmal, igazi székely ember volt. Nagy mûveltségû, kiválóan képzett agrár szakember, elkötelezett a népe, nemzete és a szûkebb pátriája iránt, akit hatalmas megbecsülés övezett a városban, sõt azon túl is. Óriási energiával vitte a csíkszeredai felsõoktatás ügyét. Utólag már mi is megláttuk amit õ már a kezdetekkor kitûzött maga elé: legyen Csíkszereda egyetemi város. E célja érdekében mindent megtett, ahogyan Dr. Molnár József korábbi rektorunk fogalmazta meg a legfrappánsabban: „Ha kellett sérült, ha kellett horzsolt.” De térjünk vissza a történtekre! 1993 tavaszára a gödöllõi alapítványra és határon túli társalapítványokra épített modell alapján összeállt az a hálózat, amely 3 egyetemet és 3 fõiskolát vont be a munkába és immáron levelezõ tagozaton, a szülõföldön folyt a képzés. Ahogyan Zsolt szokta mondani, beindult a gõzhenger. A legtöbb hallgatót 1993-98-ig vettük fel. Az egyetemek közül a GATE az alábbi szakokon folytatott képzéseket Csíkszeredában: gazdasági agrármérnök, külgazdasági szakmérnök, menedzser marketing szakmérnök, mérnök-tanár, mezõgazdasági gépészmérnök, mezõgazdasági gépész üzemmérnök. Az oktatás a következõk szerint történt: a felvett hallgatók félévente 2-2 hetes intenzív felkészítésen vettek részt az anyaintézményben. A velük érkezett helyi tanárokat a tantárgyfelelõsök készítették fel, ami alapján az otthoni konzultációk jelentõs részét megtarthatták. Minden magyarországi tanár félévente legalább 2 alkalommal utazott ki személyesen oktatni és konzultációra, felkészítésre. A hallgatók péntek reggeltõl szombat estig, esetenként vasárnap délig részesültek a szervezett felkészítésben. A tananyag, a tankönyvek azonosak voltak a magyarországiakkal, de ha a helyi adottságok azt kívánták, akkor kiegészítõ anyagokat, jegyzeteket íratott az alapítvány. Volt olyan kiegészítõ jegyzet, amelyet azután az otthoni oktatási rendszerben is használtak. A magyarországi szervezési feladatokat a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány, a csíkszeredaiakat a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány végezte pénzügyi szempontból is kettéválasztva. Valamennyi résztvevõtõl áldozatot követelt meg, a magyarországiak csütörtökön kora reggel indultak, a kb. 750 km-es távolságra mikrobusszal, amely út nehezítve volt egy nem átlagos határátlépéssel (amelyet a sofõrünk rutinja és esetenként a csubuk – apró ajándék – jelentõsen gyorsított) valamint az utak rendkívül elhanyagolt állapotával. Néhol csak 5-10 km-es sebességgel lehetett haladni, mert több volt a kátyú, mint az aszfalt. És télen is át kellett menni Udvarhely és Szereda között a Hargitán. így aztán estére értek Csíkszeredába, majd kétnapi munka után vasárnap kora reggel indulva visszafelé ugyanaz következett. A magyarországi alapítványunk egyik sofõrje összesen több mint 300-szor tette meg az utat oda-vissza. Soha egyetlen egy ember sem panaszkodott, illetve ha manapság találkozunk, kiderül, hogy mindenki egy jó emléket õrzött meg. A feladatokat számba venni és egy cselekvési tervet készíteni 1993 október elején a Hargita tetõn az Ózon szállóban tartottunk egy értekezletet, amelyen valamennyi magyarországi intézmény vezetõje/vezetõi mellett mind a magyar, mind a román állam képviselõi, az RMDSZ, illetve a szakmai szervezetek magas szinten képviseltették magukat Számomra különösen meghatározó volt az értekezletet megelõzõ ökumenikus istentisztelet, amelyet Jakubinyi György püspökként celebrált. Bár református létemre ismertem a „Boldogasszony anyánk”-at, de soha addig nem hallottam úgy, mint akkor. Az imént vázolt „nagyüzem” egészen 2000- ig tartott. Már a kezdetekkor úgy terveztük, hogy ha létrejön Erdélyben a magyar nyelvû felsõoktatás, annak mi nem teremthetünk konkurenciát. Az 1990-ben véltnél sokkal-sokkal elõbb, 2001 õszén elindult a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A csíkszeredai kar létrejöttében az egy évtizednyi jelenlétünknek, a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány által támogatott összesen 17 tudományos fokozat szerzésnek is része lehetett, de biztosan része volt a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnak és elnökének, dr. György Antalnak. 2004. január 8-án bekövetkezett halálát követõen a város, a Székelyföld és a Sapientia Egyetem mellett a SZIE is legmagasabb rangú küldöttséggel búcsúzott tõle a Csíkszeredai Kar épületében felállított ravatalánál. Dr. Lányi Szabolcs dékán a következõkkel búcsúzott: "Tartozunk az igazságnak és Tóni bácsinak azzal, hogy elismerjük hite erejének a fontosságát, amelynek eredménye, hogy Csíkszeredában magyar nyelvû egyetemi oktatás folyik. Az õ hite és sikerei készítették elõ a talajt, amelyben meggyökerezett a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Universitas Siculorum megtestesítõje" Részben a Sapientia Egyetem létrejötte, részben az anyagi források jelentõs szûkülése miatt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány által szervezett és finanszírozott képzésekre már nem vettünk fel új évfolyamokat, a rendszerünkben bent lévõ hallgatók diploma átvétele után 2005 õszétõl a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány  befejezte mûködését, viszont a SZIEGTKsaját forrásból folytatta a képzéseit mind a mai napig és most csatlakozik hozzá a MKK is. Dr. György Antalon és Dr. Vinczeffy Zsolton kívül – akik hajtómotorjai voltak a mûködésünknek – még számosan szereztek múlhatatlan érdemeket. Nem volt olyan rektora az egyetemünknek, aki ne tekintette volna szívügyének a csíkszeredai/ határon túli oktatást. Megérdemlik, hogy név szerint emlékezzünk rájuk: dr. Petrasovits Imre, dr. Kocsis Károly, dr. Székely Csaba, dr. Szendrő Péter, a körünkben helyet foglaló dr. Molnár József korábbi rektor urak és jelenlegi rektorunk, dr. Tőzsér János. Többen közülük már dékánként is szolgálták az ügyet. Külön ki kell emelnem dr. Villányi Lászlót, a GTK korábbi dékánját, aki a nehéz anyagi helyzet ellenére is fenntartotta kari költségvetésbõl a csíkszeredai képzést így neki is és dr. Káposzta József jelenlegi dékánnak van múlhatatlan érdeme abban, hogy 25 év elteltével is folyamatosan van jelen a SZIE és képez a piaci igényeknek megfelelõ szakembereket. De hosszan sorolhatnám a neveket, akik munkájukkal elnyerték a székelyek megbecsülését. Csak egyetlen példát engedjenek meg: Flórisné dr. Sipos Ida tagozatvezetõ sajnálatosan fiatalon elhunyt. A gödöllõi temetõben az autóbusszal érkezett székelyek a székely himnusz eléneklésével vettek tõle végsõ búcsút. Ugyancsak külön kell kiemelni a gödöllõi csapatból dr. Lábadiné Kedves Klárát, az alapítványunk titkárát, akit családjával a délszláv háború idején fegyverrel kergettek ki saját házából a Drávaszögben és szerencsénkre Gödöllõn találtak menedékre. Pontosan tudta, hogy mit jelent a kisebbségi sors, óriási empátiával, erején felül segítette a munkánkat. 

    "Mint a fuszulyka karó"

    Személyes sorsom különleges ajándéka, hogy olyan remek emberekkel találkozhattam és dolgozhattam már a kilencvenes évek legelejétõl, mint dr. Pataki Imre, Lászlófy Pál, az RMPSZ akkori elnöke, Beder Tibor fõtanfelügyelõ, Dézsi Zoltán korábban Gyergyószentmiklós polgármestere, majd Hargita megyei alprefektus, Bucur Nicu, aki a mi rendszerünk segítségével doktori fokozatot is szerzett, dr. Csávossy György, a Román Tudományos Akadémia köztestületének tagja, egy idõben a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, vagy Dénes Domonkos , a Hargita megyei Erdészeti Vállalat vezetõje. Ugyancsak ajándéknak tekintem, hogy baráti viszonyba kerültem a napi aprómunkát nagy elszánással végzõ János Zsuzsannával, Simon Imrével. Hosszan sorolhatnám a neveket, konzultációknak helyet adó iskolák igazgatóit, tanárait, egyéb közremûködõket. Összesen 203 külhoni konzulens tanár vett részt az oktatásban a 477 magyarországi kolléga mellett, legnagyobb részt itt, Csíkszeredában. Nagyon megmaradt bennem Simon Imre egyik mondata: „Olyanok vagyunk, mint a fuszulyka karó, amelyre támaszkodva növekedhet a fiatal növény.” Nagyon találó mondat és minden résztvevõrõl elmondható. Igen nagy benyomást tettek rám az erdélyi magyar egyházak vezetõi és papjai, akik a legmélyebb diktatúrában is a híveikkel maradtak, tartották bennük a lelket és a változást követõen lelkesen támogatták munkánkat. Nélkülük ma nem ott tartanánk, ahol járunk.

    (Forrás: SZIE Egyetemi Újság Különszám)

  • Településmarketing a Csíki-medencében

    A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanársegédje, Székely Kinga „A Csíki-medence településeinek típusai és azok marketing szempontú vizsgálata” témájú doktori értekezését védte meg a Szent István Egyetemen.

    20161019

    A Szent István Egyetem 2011-ben indította el a Regionális Tudományok Doktori Iskola kihelyezett képzését Csíkszeredában, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal együttműködve. A kihelyezett képzéssel többek között a Sapientia EMTE akkreditációját kívánta a Szent István Egyetem segíteni, a Sapientia fiatal oktatóinak tudományos fokozathoz juttatása által. Székely Kinga témavezetését Dr. Sikos T. Tamás, a Doktori Iskola vezetője látta el.
    Székely Kinga vizsgálata azokat a történelmi, társadalmi, gazdasági tényezőket érintette, melyek a Csíki-medencében található települések jelenlegi fejlettségi szintjét, valamint fejlődési pályáját határozzák meg. A fentieket egy tipologizálás, majd egy településfejlesztésre irányuló javaslattétel követte. A tudományos műben a hátrányos helyzetű, periférikus térségekben elhelyezkedő települések felkarolásán és a településmarketingen túl Kinga az úgynevezett településmárkázásról és a településimázsról is ír.
    A tudományos munka innovatív mivoltát jelzi, hogy még nem készült részletes településanalízis a Csíki-medencéről, hiszen a korábbi vizsgálatok nem településszinten, hanem adminisztratív egységek adatsorai alapján történtek.
    Az értekezés az alábbi linken érhető el:
    https://szie.hu//file/tti/archivum/Szekely_Kinga_Katalin_ertekezes.pdf

  • KEF - Regionális ülés

    A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) 2016. szeptember 22-én tartotta székelyföldi regionális ülését Csíkszeredában. A házigazda szerepét a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány töltötte be.

    20161001

    A Hunguest Hotel Fenyőben tartott egyeztetésen több mint húsz gazdaszervezet képviseltette magát a térségből. Az eseményen részt vett Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke; Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára; Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója; Kocsy Béla, a NAK külkapcsolati igazgatója; Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke; valamint Tánczos Barna, Hargita megyei szenátor. Az eseményen Borboly Csaba köszöntőjét követően hangoztak el a meghívott vendégek beszámolói, majd a házigazda Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány operatív alelnöke, Magyar Ferenc mutatta be a szervezet tevékenységét, valamint az alapítvány által megvalósított és tervezett programokat. Ezt követően kezdődött meg egy szakmai egyeztetés a KEF további hálózatépítéséről, valamint számtalan aktuális regionális ügyről a meghívott székelyföldi szervezetek hozzászólásaival.

    {joomplucat:60 limit=16}

  • Vidék-Képzés-Fejlesztés

    A székelyföldi mezőgazdasági termelés és vidékfejlesztés előtt álló kihívásokat vázolták fel a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány társszervezésében megrendezett Vidék-Képzés-Fejlesztés címet viselő agrárkonferencia szereplői a csíkszeredai Megyeházán szeptember 23-án.

    201609293

    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke a rendezvény nyitóelőadásában kifejtette, a globalizált versenyben azok a termelők állnak helyt, akik szervezetten vesznek részt a piacon,  a legújabb műszaki fejlesztéseket, tudományos eredményeket hasznosítják. Leszögezte: az integráció a valóságban azt jelenti, hogy a búzát 60 ezer tonna, egységes minőségű menynyiség alatt nem lehet hajón útnak indítani. „A tudás hatalom, de az együttműködés is külön tudás és hatalom – hangsúlyozta a MAGOSZ elnöke. Előadásában a szövetkezés szükségessége mellett a tudástranszfer, a GMO-mentes termelés, a precíziós gazdálkodás és az öntözés, illetve a termőföldek megtartásának fontosságáról beszélt. Jakabnak utóbbihoz kapcsolódóan a Magyarország ellen kötelességszegési eljárást indító Európai Bizottsághoz is volt egykét szava: a Brüsszel által kifogásolt magyar földvásárlási törvény kapcsán kifejtette, a kétsebességes Európában a Bizottságnak nemcsak a magyar, hanem az unió valamennyi tagállamának saját termelőit védő intézkedéseit is meg kellene vizsgálnia. A MAGOSZ elnökének mondandójához csatlakozva Tánczos Barna szenátor is megjegyezte, a birtokpolitikát – azzal az elszántsággal, ahogy Magyarország tette – Romániának is a nulláról kellene újraépítenie. A Hargita megyei politikus az idén elfogadott, a gazdák összefogását segítő szövetkezeti törvény és a hazai termékek és termelők érdekében az értékesítő láncokat szorító ún. szupermarket-törvényre is kitért. Előbbi keretében nemcsak a közös termékértékesítés, hanem akár a szövetkezeti hizlalda működtetéséhez is adókedvezmények és pályázati fejlesztési lehetőségek társulnak – bizonygatta. „Ha azt hisszük, hogy valaki, csak azért, mert tehenet tartunk és megfejjük, megköszöni és a terméket kötelezően megveszi, nagyon nagyot csalódunk” – hangsúlyozta a szenátor. Tánczos úgy véli, a gazdálkodóknak változtatniuk kellene a támogatásvezérelt magatartásukon is, szerinte ugyanis pillanatnyilag az évről évre változó támogatások nagysága dönti el, hogy mind az állattartók, mind a növénytermesztők mikor mibe fognak. Ez viszont kapkodáshoz, a szakosodott termelésben és a fejlettségben is megmutatkozó lemaradáshoz vezet. A pénteki agrárkonferencián részt vevő szakemberek ezt követően két, egymással párhuzamosan zajló szekcióülésen folytatták a munkát. Az első keretében a helyi termékek és védjegyek, a minőségbiztosítás, a tejtermelés és -feldolgozás, valamint az e téren kibontakozó együttműködési példákat járták körbe a szakemberek, míg a másik szekcióülés fő témáit a vadkárok és a vadgazdálkodás, a gazdaképzések és a szaktanácsadás és az agrártámogatások alakulása szolgálták.

    Vadkáros gondjaink
    A vadkárokat taglaló panelbeszélgetésen Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke leszögezte, a problémával 2008 óta folyamatosan küzdenek. Elmondta: a vadkárokkal, illetve az ún. medvekérdéssel kapcsolatban is jelentések sora készült, a védett nagyragadozók számából adódó gondokat pedig Brüsszel felé is jelezték. „A fő gond nem a vadkárok megtérítése – persze az is számít –, hanem a lakosságot fenyegető veszély” – hangsúlyozta Borboly. A tanácselnök véleményét Korodi Attila parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter nem mindenben osztotta. Korodi szerint nem lehet mindenért csak a nagyragadozókat felelőssé tenni: a medvekérdést nem lehet csak puskagolyóval kezelni. Leszögezte: ez annál sokkal komplexebb probléma. Elmondta, a miniszteri megbízatása idején, 2014 végére készült el az a medvekérdést rendező átfogó, szakmailag alátámasztott csomag, amit viszont az új tárcavezetés nem volt hajlandó alkalmazni, tovább vinni. Korodi az állomány nagyságának saccolásos megállapítása helyett költségesebb, de eredményében sokkal pontosan genetikai felmérést sürget. A Tusnádfürdőhöz hasonló fekvésű települések esetében államilag bérezett vadőrök felügyelete alatt a vadak számára speciális tranzitzónák kialakítását kéri. A szaporodó vadkárok kapcsán kifejtette, elfogadhatatlan a pásztorok hozzáállása is, akik a nyájat behajtják az erdőbe, éjjel is legeltetnek, a kutyáikat nem etetik, emiatt azok az erdőkből levadásszák az apróvadakat. Szerinte a gombák, erdei gyümölcsök begyűjtésének kérdése is kezeletlen, akik a fakitermelőkkel egyetemben ugyancsak nem hagynak csendes zónákat az erdőkben. Ábrahám Emma, a Hargita Megyei Agrárkamara igazgatója más aspektusra is felhívta a figyelmet. „Hogy a gazdák nem tudják, mi a vadkárbejelentési eljárás, az egy dolog, de hogy a polgármesterek se, az nincs rendjén. A hiányosan összeállított ügycsomók miatt viszont a gazdák veszítik el a kártérítési összegeket” – mutatott rá Ábrahám Emma. 

    joomplu:585

    Oktatás és átalakuló támogatási rendszer 
    A gazdaoktatási, szaktanácsadási panel keretében Kastal László, a gyergyószentmiklósi székhelyű Caritas Vidékfejlesztés igazgatója az intézmény által kínált formális és nonformális képzési programokat mutatta be, illetve azokat a gyakornokprogramokat, amelyek révén a fejlődni, tanulni vágyó fiatal gazdák 3-6 hónapos időszakra külföldi – svájci vagy bajorországi – farmokon munkát vállalhatnak. Megjegyezte, a lehetőséggel Székelyföldről az elmúlt huszonnégy évben 3400 gazda élt, a tudás mellett pedig gépeket, felszereléseket, illetve keresetként 9 millió eurót is hazahoztak. A magyarországi falugazdászhálózatról és működéséről Kocsy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati területi igazgatója beszélt. Rámutatott, a 650 fős hálózat az anyaországban számos hatósági feladatot is ellát: a falugazdászok a termésbecsléssel, a mezőgazdasági káresemények felmérésével, az őstermelői bizonyítványok kiállításával is foglalkoznak, sőt a kölcsönös megfeleltetési feltételek ellenőrzésében is részt vesznek, emellett pedig a gazdáknak jogsegélyszolgálatot is nyújtanak. Megjegyezte, Magyarországon a területalapú támogatási kérelmek kitöltésének háromnegyedét a falugazdászok segítségével töltik ki és nyújtják be a gazdák. Tóth Katalin, a Fölművelési Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért helyettes államtitkára a panelbeszélgetés keretében elárulta, a partnerszervezetek révén hamarosan 24 főből álló falugazdász-hálózat épül ki a Kárpát-medence szintjén is. Az államtitkár asszony ugyanakkor a jövővel kapcsolatosan is figyelmeztetett, kiemelve: az unió következő, készülő, 2020 utáni közös agrárpolitikája biztosan nem olyan lesz, mint a mostani. Elmondta, már látszik, hogy a következő támogatási rendszer a diverzifikált termelést folytató kistermelők helyett a nagyméretű, innovatív gazdaságok felé fordul. Ez pedig mind a magyar, mind a székelyföldi kistermelők számára veszélyforrást jelent. Tóth Katalin állításait erősítette meg, és a helyi kistermelők előtt álló kihívásokra figyelmeztetett előadásában Csák László vidékfejlesztési szakember, a csíkszeredai Planificatio Kft. igazgatója is. Agrártámogatásokat taglaló panel keretében Bakó Csaba, a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) Hargita megyei munkatársa az aktuális farm- és gazdaságfejlesztési pályázati kiírásokat mutatta be, illetve azokra a leggyakrabban előforduló hibákra, hiányosságokra tért rá, amik miatt a pályázók elképzelései nem finanszírozhatóak. Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség igazgatója a 2015-ös támogatási jogcímeket és hektáronként/állatonként kifizetett összegeket ismertette, Sebestyén Sándor, a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa pedig a szeptemberben indult, október 10-ig igényelhető berbécsvásárlási minimis-támogatásról beszélt. A panelbeszélgetést Mátéffy
    Mária, a Csík LEADER Egyesület igazgatója zárta, aki előadásában az új, 2016–2020-as időszakra szóló LEADER-intézkedéseket és ezekhez kapcsolódó pályázati lehetőségeket mutatta be.

    (Forrás: Hargita Népe)

    {joomplucat:59 limit=13}

  • Csíkszéki Gazdanap

    Sokszínű és tartalmas programokkal várták az érdeklődő gazdákat az első alkalommal megszervezett Csíkszéki Gazdanapok szervezői csütörtöktől szombatig. Az érdeklődők nemcsak szórakozhattak, hanem tanulhattak, sőt megmérettethették állataikat, termékeiket is.

    201609291

    A háromnapos rendezvény szombaton zárult a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ területén tartott gazdanappal. A tervezetthez képest mintegy órás késéssel nyitották meg az eseményt a magyar és székely himnusszal, amelyek után Ferencz Ervin ferences atya elmondta, hogy őt kérték fel a házigazda, Böjte Csaba ferences szerzetes helyett beszélni. Majd részleteiben is kitért arra, hogy miért nevezik a kenyeret a természet csodájának, az ember kalácsának, illetve az Isten palástjának. Az új kenyér megáldását követően pedig közösen imádkozták el a Miatyánkot az összegyűltek.
    Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntőjében a bizalom, az adott szó fontosságáról beszélt, arról, hogy vissza kellene térjenek azok az idők, amikor még elég volt egy kézfogás az ígéretek betartásához. Emellett bátorította a gazdákat arra, hogy higgyék el, együtt többre képesek. Meglátása szerint, „ha lesz kellő bizalom, összefogás a gazdák részéről a mezőgazdaságban, az értékesítésben, a közös fellépésben, akkor ez a három nap nem volt hiába”. Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke rámutatott, három napig dolgoztak, egyeztettek, programot alkottak, amely révén megerősítették az együttműködést az országhatár két oldalán élő magyarok közt. Jó szórakozást kívánt az összegyűlteknek, arra kérve őket, hogy higgyék el, azon dolgoznak az anyaországban, hogy minden magyar igazán otthonra találjon a Kárpát-medencében.
    Tánczos Barna, RMDSZ-es szenátor megköszönte a magyarországi szakembereknek, hogy jóvoltukból a barátság mellett, rendszerint tudást és anyagi támogatást is kapnak a székelyföldiek. Hangsúlyozta, hogy a hétvégi eseményhez hasonló rendezvények elsősorban a gazdák tudásának gyarapítása miatt fontosak – ilyenkor ugyanis nemcsak ünnepelni, hanem tanulni is van lehetőségük a környékbelieknek. Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere megköszönte mindenkinek a háromnapos program létrejöttéhez nyújtott segítséget, ugyanakkor kifejtette, bízik a folytatásban. Kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években nem volt olyan rendezvény a településen, amely a gazdáknak, a gazdákról szólt volna, most azonban itt a felkínált lehetőség számukra.

    Magyarok kenyere
    A gazdanap része volt a Magyarok Kenyere Program is, amelynek keretében Balog Eszter, a Szent István Egyetem munkatársa felolvasta Korinek László professzor, a Magyarok Kenyere mozgalom elindítójának köszöntőjét, majd Nagy István parlamenti államtitkár és Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója is rámutatott az egyre nagyobb méreteket öltő program jelentőségére. A helyszínen előállított Magyarok Kenyere cipók értékesítéséből befolyt adományokat a simoni gyermekvédelmi központ számára ajánlották fel.

    201609292

    Állatkiállítás, fajtabemutató
    Közben egyre többen gyűltek össze a gazdanap helyszínén: kik a kézműves vásárt keresték fel, kik pedig a sajtkészítők sátrában ízlelték, vagy éppen vásárolták az ízletes, illatos termékeket, de olyanok is voltak, akik a tanácsadó sátrat vagy épp az állatkiállítások helyszínét keresték fel. Ami a szarvasmarha-kiállítást illeti, 16 állatot – elsősorban pirostarka és Holstein fajtájút – értékelt a szakmai zsűri, miközben Sólyom Gizella, a Hargita Megyei Állatnemesítő Hivatal volt vezetője beszélt a fajták, és felvonultatott állatok jellemzőiről. Mint a szervezőkről megtudtuk, mintegy negyven egyedre számítottak, de több gazda is váratlanul visszamondta a részvételt. A lovas programpontok iránt is sokan érdeklődtek: fajtabemutató révén volt lehetőség megismerni a különböző lovakat, de volt szekeres ügyességi-, és rönkhúzató verseny is. A juhkiállítás elmaradt, mivel a gazdák többsége még a legelőn tartja állatait.

    Tanácsokat is adtak
    Közben a tanácsadók sátrában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatokat lebonyolító intézmények és szervezetek egész nap ingyenes tanácsadással segítették az érdeklődő gazdákat. A Kovászna megyei LAM Alapítvány munkatársa elmondta, habár az emberek is érdeklődtek, de a jelenlevő szervezetek között – Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés, Csík LEADER Egyesület – is elindult egyfajta kommunikáció, ami számukra is pozitív hozadéka az eseménynek. A Caritas munkatársa arról számolt be, hogy beszélgetésünkig tőlük elsősorban a gyógynövénytermesztésről érdeklődtek, miközben formális (akkreditált) és non-formális – amely nem akkreditált, hanem tapasztalati ismeretszerzést jelent – képzéseiket próbálták népszerűsíteni az eseményen. A jó hangulatot a nap folyamán a helyi ifjúsági fúvószenekar, a csíkszentsimoni néptáncegyüttes, valamint a Heveder és Role zenekarok biztosították, a legkisebbek pedig a gyermekudvarban vehettek részt a számukra összeállított foglalkozásokon.

    (Forrás: Székelyhon.ro)

    {joomplucat:61 limit=25}

  • Jubileumi tanévnyitó

    SZIE

     

    Meghivo Csikszereda 2016 0923

  • Beszélgetés Macalik Ernővel

    Harmincnál is több jelentkezővel újabb gyógynövény-termesztési és -feldolgozási tanfolyamot indított a múlt héten Csíkszeredában a helyi Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. A gyógyfüvek, gyógynövényfajták, termesztési technológiák és felhasználási módok iránt érdeklődő gazdákat, gazdasszonyokat a tanfolyam-indító találkozó utáni napon máris Csíkkarcfalván Macalik Ernő biológus, gyógynövénytermesztő fogadta, aki másfél órás bemutató előadása után az érdeklődőket saját parcelláin, illetve otthoni gyógynövény-szárítójában is vendégül látta. A szakember kérdéseinkre ezt követően válaszolt.

    – Köszöntőjében örömmel nyugtázta, hogy egyre többen érdeklődnek a gyógynövények, gyógyfüvek iránt. Reneszánszát éli Székelyföldön, Hargita megyében a gyógynövénytermesztés?
    – Nyugodtan kijelenthetem, igen. És ez valóban nagyon örömteljes dolog. Egyébként ez az általános képbe is beleillik, hiszen miért ne legyünk annyira lokálpatrióták, hogy elismerjük, Székelyföldön sok minden szép bontakozik, aminek már látható eredményei is vannak. E kibontakozás egyik szegmense a gyógynövények termesztése és feldolgozása iránti érdeklődés is. Mert annak ellenére, hogy tájainkon a spontán flóra nagyon változatos és gazdag, a gyógynövények termesztésének is van jövője. 

    – Hogyan állunk a termesztéshez elengedhetetlen tudással?
    – Nagyon sokakban megvan a hajlandóság, hogy tanuljon. Ezt jelzi a mostani gyógynövénytermesztési tanfolyamra jelentkezők népes száma is. A tudásanyag bővítésében a szakirodalomra is lehet támaszkodni, és itt aláhúzom a szak jelzőt. Annál is inkább, mert rengeteg fércmunkát forgalmaznak a kereskedők, olyan könyveket, amiket ha kézbe is veszünk, nem szabad komolyan venni. Nem szívesen nevezek meg konkrét műveket, de például a Maria Trebenből nem lehet gyógynövényügyet tanulni. Ami a könyvében szerepel, azt már az ókorban is tudták, amit pedig hozzáadott, sajnos nem állják meg a helyüket. De vannak más könyvek, az utóbbi időben Magyarországon is számos jelent meg. Ajánlanám Babulka Péter A Kárpát-medence gyógynövénykincsei című művét, de a tudásanyag bővítésére az interneten is számos szakcikk, akár teljes szakkönyvek is elérhetők.

    – Mi a tapasztalata, azok, akik környékünkön a gyógynövények termesztése iránt érdeklődnek, inkább a kiskertekben, a családjuk szükségletére termelnének, vagy a gyógynövényekre már komolyabb nagyságrendben, megélhetési forrásként gondolnak?
    – Az első eset a gyakoribb, és ezzel nincs is semmi baj. Én nagyon szeretem az ún. „csináld magad” mozgalmakat. De ne értsék félre:  az nem azt jelenti, hogy öngyógyítók legyünk, hanem azt, hogy ha az orvos által megállapított kórtünetet a gyógynövények, gyógyteák használatával pozitív irányba lehet befolyásolni, akkor igenis tegyük meg, mégpedig azokkal a gyógynövényekkel, amiket saját magunk termesztettünk, gyűjtöttünk, vagy akár kaptunk a barátainktól, családtagjainktól. Vannak persze, akik nagyobb dimenziókban gondolkoznak, tehát a gyógynövénytermesztésből való megélhetésre is gondolnak. Ezeket a kezdeményezéseket pártolni kell, viszont nekem aggodalmaim is vannak a gyógynövények nagybani termesztésével, előállításával szemben. Mégpedig az, hogy a mennyiség előbb-utóbb a minőség rovására megy, ez pedig a gyógynövények esetében hatványozottan érvényes. Attól, ha nem úgy gyűjtjük, nem úgy szárítjuk vagy nem úgy dolgozzuk fel, a terméket kellemes, tetszetős csomagolásban még piacra lehet dobni, de a gyógyhatása korántsem az elvárt mértékű lesz. Én mindig arról álmodtam, hogy Székelyföldön olyan kicsi gyógynövénytermelő egységek, gazdaságok legyenek, amit néhány szakember koordinálhat, de a gyógynövény-termesztéshez, a kultúrák fenntartásához, ápolásához, gyomlálásához szükséges fizikai munkát az ott élők végzik. Egy-egy ilyen egységben akár öt-nyolc főnek is munkát és megélhetést lehetne biztosítani. A legjobb persze az lenne, ha a helyben termelt vagy a spontán flórából begyűjtött növényeket valamennyire fel is tudnánk dolgozni. Például illóolajokat lepárolni, és azt értékesíteni. Mert ugyanúgy, ahogy a fa esetében nem mindegy, hogy bútort vagy rönköt adok el, a gyógynövények esetében is nagyon sokat számít a  feldolgozottsági állapot.

    – Azoknak, akik a konyhakertben saját szükségletre termelnének, elsősorban milyen gyógy- vagy fűszernövényeket ajánlana? Olyan
    növényekre gondolok, amik nem tudás- vagy munkaigényesek, de nem is hiányozhatnak a házi patikából.
    – A gyógynövények és a fűszernövények közé éles határt kell húzni. A fűszernövényekkel kezdeném, hiszen a konyhakultúra életünk fontos része, az pedig, hogy mivel fűszerezünk, nagymértékben meghatározza az ételeink minőségét is. Úgy gondolom, a petrezselyemnek, a zellernek, a leostyánnak, a kapornak és a csombornak minden kertben ott kellene lennie, de helye lehet a konyhakertekben a szurokfűnek, illetve az oregánónak is. A gyógynövények közül nem hiányozhat a kiskertből a borsmenta és a fodormenta, a kerti zsálya, a kerti kakukkfű, a citromfű, a bíbor kasvirág, valamint a kevésbé ismert izsóp – amit a parkokban helyenként dísznövényként is alkalmaznak, és nemcsak gyógy-, hanem fűszernövényként is számításba jöhet. Ugyanakkor nemcsak a termesztés jöhet szóba, hiszen az erdők széle, a természetben lévő spontán flóra tájainkon a városlakókhoz is közel van. Lehet szedni galagonyát, kökényt, csipkebogyót, emellett az orbáncfű is megtalálható, a cickafarkot is hatalmas tömegben lehet gyűjteni. 

    – Mit ajánl azoknak, akik a gyógynövénytermesztést a méhészettel szeretnék összekapcsolni?
    – A gyógynövénytermesztés és méhészet kombinálása mindkét tevékenység optimalizálhatóságának csúcsát kínálja. Például egy-egy hektár izsóppal vagy sárkányfűvel (Dracocephalum moldavica) beültetett terület kétszáz kiló nektárt termel, azaz elméletileg ennyi kiló mézet állíthatnak elő róla a méhek, amennyiben persze az időjárás is megengedi. Óriási előnye továbbá, hogy a kaptárokat közvetlenül a gyógynövényparcella közepébe is helyezhetjük, így a méheknek alig kell néhány tíz métert repülniük, a hordás is sokkal gyorsabb, eredményesebb. A sárkányfű virágzási periódusa ráadásul hosszú, legalább három hét, így a nektár begyűjtésében az esetlegesen beálló esős napok sem okoznak túlzott problémát. Ugyan évente újra kell vetni, de könnyen termeszthető: egyedüli ellensége a búrján. Ugyanakkor egy fél- vagy egyhektáros ültetvény a mézhozamon túl óriási gyógynövénytömeget is jelent. Akármelyik tevékenység oldaláról nézem: ez esetben mind a főtermékek, mind a melléktermékek kiválóan hasznosíthatók.


    Gyógynövény-termesztés: Udvarhelyre, Gyergyóba, sőt Háromszékre is elvinnék a tanfolyamot
    A napokban indították a második gyógynövény-termesztési tanfolyamukat, de az érdeklődők eltérő igényei miatt máris újabb  felkészítők előkészítésén dolgozik a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány – tudtuk meg dr. Máthé Emmától, az alapítvány felnőttoktatási programokért felelős munkatársától.
    – Tavasszal újabb gyógynövény-termesztési tanfolyamot indítunk, ugyanis az érdeklődők közül – elsősorban munkahelyi okok miatt – sokan jelezték igényüket egy kifejezetten hétvégeken, tömbösített formában szervezett tanfolyam iránt. De kihelyezett gyógynövény-termesztési tanfolyamok szervezésére Udvarhely és Gyergyó vidékéről is kaptunk felkérést, sőt komoly érdeklődés mutatkozik Háromszékről is. Ha térségenként sikerülne összegyűjteni az önálló osztályok indításához szükséges 15-20 főt, akkor a jelenlegi, Csíkszeredában zajló gyógynövénytermesztési képzés kihelyezésének semmi akadálya nem lenne, sőt úgy néz ki, a Kovászna megyei tanfolyamot még az idén el tudnánk indítani – nyilatkozta lapunknak Máthé Emma.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Csíkszéki Gazdanapok

    csikszeki gazdanapok 2016

     

    Szeptember 23. (péntek), Csíkszereda, Megyeháza
    – Agrárkonferencia  

    9:30 Regisztráció
    10:00 Résztvevők köszöntése
    10:05 Plenáris előadások

    • Jakab István MAGOSZ elnök: magyarországi helyzet és tapasztalatok
    • Tánczos Barna szenátor: romániai helyzet és tapasztalatok
    • Moderál: Borboly Csaba HMT elnök

    10:30-16:00 Szekcióülések:

    1. szekció
    Nyitóelődások:

    • Darabos Tamás főigazgató (Nemzeti Agrárkamara),
    • Ducsai Zsanett vezérigazgató (Magyar Nemzeti Kereskedő Ház Zrt.)

    1. Helyi termékek, védjegyek (Székely Termék, Áldomás, Góbé,Hungarikumok)

    Hozzászólók:

    • Márton István igazgató (Hargita Megyei Tanács Vidékfejlesztési Egyesülete),
    • Komsa Csongor marketing és értékesítési vezető (Merkúr üzletlánc) 

    2. Minőségbiztosítás, monitoring a helyi termékek mögött

    Hozzászólók:

    • Dr. Friedrich László tanszékvezető egyetemi docens (SZIE Élelmiszertechnológiai Intézet, Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszék),
    • Dr.Püsök László (Hargita Megyei Állategészségügyi és Élemiszerbiztonsági Igazgatóság),
    • Dr.Salamon Rozália Veronika (Sapientia EMTE Csíkszeredai Kar, Élelmiszertudományi Tanszék)

    3.Tejtermelés és feldolgozás, együttműködések

    Hozzászólók:

    • Pásztorné Dr. Huszár Klára egyetemi docens (SZIE Élelmiszertechnológiai Intézet, Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszék),
    • Dr. Tőzsér János egyetemi tanár, rektor (SZIE),
    • a Székely Sajtkészítők Kézműves Egyesületének képviselője és
    • Ferencz Tibor polgármester, Csíkszépvíz.

    2. szekció:

    Nyitóelőadás:

    • Borboly Csaba HMT elnök

    1. Vadkárok, vadkárbecslés, vadgazdálkodás

    Hozzászólók:

    • Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár (SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet),
    • Korodi Attila parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter,
    • Szép Róbert főbiztos helyettes (Környezetvédelmi Őrség) és
    • Birtalan István igazgató (Gyergyószentmiklósi Horgász-Vadász Társulat)

    2. Gazdaképzések, szaktanácsadás, falugazdászok

    Hozzászólók:

    • Tóth Katalin helyettes államtitkár (FM),
    • Cseke Péter tanácsadó (Hargita Megyei Agrárkamara) és
    • Kastal László vidékfejlesztési igazgató (Caritas Vidékfejlesztés)

    3. Új agrártörvények Romániában, szövetkezeteknek szóló kedvezmények és az Agrárkamara átszervezéséről szóló rendelkezések, határon átnyúló együttműködések

    Hozzászólók:

    • Tánczos Barna szenátor,
    • Tóth Katalin helyettes államtitkár,
    • Sebestyén Csaba elnök (RMGE) és gazdaszövetkezetek képviselői

    4. Az agrártámogatások alakulása

    Hozzászólók:

    • Barabás Csaba igazgató (Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége),
    • Domján Réka osztályvezető (Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség),
    • Haschi András igazgató (Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség),
    • Sebestyén Sándor tanácsos (Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság),
    • dr.Csák László tanácsadó (Planificatio Kft.) és
    • Mátéffy Mária igazgató (Csík LEADER Egyesület)

    Szeptember 24. (szombat), Csíkszentsimon, Szent László Gyermekvédelmi Központ
    - Csíkszéki Gazdanap -

    9:00: Gyülekező, regisztráció
    10:00: Lovasok felvonulása
    10:30: Közös ima, himnuszok
    10:45: Megnyitó beszédek
    11:00-11:30: Magyarok Kenyere Program
    11:30 Szarvasmarha-bírálat
    11:30 Sajtbírálat
    13:00 Csikszentsimoni Néptáncegyüttes előadása
    13:30 Ló fajták bemutatója
    14:00 Szarvasmarha-bírálat és a sajtbírálat díjazása
    14:15 Heveder zenekar koncertje
    15:30 Szekeres ügyességi verseny
    17:00 Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar előadása
    17:30 Rönkhúzató verseny
    19:30 Szekeres ügyességi- és rönkhúzató verseny díjazása
    20:00 Role együttes koncertje

    Állandó programok:

    • állatkiállítás
    • sajtmustra- és vásár
    • kézműves vásár
    • tanácsadók sátra – mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatokat lebonyolító intézmények és szervezetek 
    • ingyenes tanácsadási lehetőséget biztosítanak. Akik jelenlétére számítunk: AFIR, APIA, DSV, Hargita Megyei Agrárkamara, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesülete, tanácsadó cégek (Planificatio, CDC, OTP Consulting, Goodwill Consulting, DG Consulting, stb.), LAM Alapítvány, Csík Leader Egyesület és mások. A magyarországi pályázati-, oktatási és egyéb programokról tájékoztatót tart a BGA Zrt, az MNKH Zrt, az FM, a PAHRU, a SZIE és a NAK munkatársai.
    • kisállat-kiállítás a Kisállattenyésztők Egyesületével
    • gyermekudvar
  • Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma

    KEF logo

    Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma
    Székelyföldi Szervezetek Regionális Ülése

    Időpont: 2016. szeptember 22-én 15.00-19.00. óra

    Helyszín: Csíkszereda, Hunguest Hotel Fenyő Salvia Terem

    Tervezett napirendi pontok:

    1. Borboly Csaba (elnök, Hargita Megye Tanácsa) köszöntője
    2. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara beszámolója a KEF-et érintő ügyekről
    3. A Földművelésügyi Minisztérium képviselőjének beszámolója
    4. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége képviselőjének beszámolója
    5. Tánczos Barna szenátor tájékoztatója a romániai magyar gazdákat érintő aktuális ügyekről
    6. A házigazda Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány beszámolója a szervezet munkájáról, a megvalósított és tervezett programokról
    7. Szakmai tájékoztató regionális ügyekről – a KEF hálózat további tagjai és a meghívott székelyföldi szervezetek hozzászólásai
    8. KEF hálózatépítés: tagsági kérdések, döntés új tagokról
    9. Egyebek
  • Portyára indultak a gyógynövényesek

    Többnapos magyarországi szakmai tanulmányútra indult tegnap a Hargita megyei gyógynövénytermesztő gazdák 25 fős küldöttsége – tájékoztatta tegnap lapunkat dr. Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke, a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány munkatársa.

     

    A szakember hozzátette, a tapasztalatcserét szolgáló körútra azokat a helyi gyógynövénytermesztőket invitálták, akik az év elején az alapítvány csíkszeredai nemzetközi gyógynövénytermesztési és -feldolgozási konferenciáján, majd pedig az azt követő tanfolyamon is részt vettek. Utóbbi keretében pedig tudásukat, ismereteiket a magyarországi gyógynövényesek módszerei és gyakorlatai alapján is szeretnék tovább bővíteni.
    Elmondta, az augusztus 8-án, hétfőn záródó tanulmányút ideje alatt a székelyföldi gyógynövénytermesztőknek szakmai és kulturális programokban egyaránt része lesz: előbbi keretében Sóskúton a Gyógyfű Gyógynövény Forgalmazó Kft. telephelyét, Pannonhalmán a főapátság arborétumát és gyógynövénykertjét, Zánkán a Gyógynövényvölgy Látogató és Oktatóközpontját, majd a hazaút során Földesen Nagy Ferenc helyi gyógynövényüzemét tekintik meg. A kulturális, kikapcsolódást ígérő programok sora ma Budapesten parlamentlátogatással, majd vasárnap Orfűn, a Magyarok Kenyere programhoz csatlakozva a búza összeöntésének ünnepén való részvétellel válik teljessé. Utóbbira az alapítvány kezdeményezésére Hargita és Kovászna megyéből begyűjtött féltonnányi búzaadományt is elviszik – mondta el érdeklődésünkre Máthé Emma.

    A látogatásról készült sajtóközlemény a Kormány.hu portálon ITT tekinthető meg, míg a képgaléria ITT található.

    (Forrrás: Hargita Népe)

  • Megjelent Alapítványunk agrárinnovációs sorozatának negyedik kötete

     Agrárinnováció - Térségi esély - Fiatal gazdák a székelyföldi térségben

    TARTALOM

    Tóth Katalin – Ajánlás

    Előszó

    I.Tanulmányok

    Biró A. Zoltán
    A fiatal gazdák innovációs szerepe a székelyföldi térségben

    Sárosi-Blága Ágnes
    Agrárjellegű vállalkozások jelentősége vidéki térségben

    Silló Ágota
    Helyi fejlesztés és társadalmi részvétel

    II.Interjúk

    „Szükséges nagyon az új információk beszerzése…”
    Albert Attila, Bélafalva

    „A mostani fiatal gazda az jó menedzser is kell legyen...”
    Csata Kinga, Gyergyótekerőpatak

    „Úgy fejlesszünk, hogy a minőséget tudjuk megőrizni…”
    Flórián Albert, Orotva

    „Van minden ebben a térségben, csak ki kellene aknázni…”
    Salamon Balázs, Esztelnek

    „Abból kell gazdálkodni, ami van…”
    Lukács Róbert, Gyergyóditró

    „A kisebb gazdaságban jobban oda tudsz figyelni a minőségre…”
    Demeter Katalin, Gyergyószárhegy

    „Az együttműködés itt nagyon fontos…”
    András Ervin, Csíkmenaság

    „Kis gazdaságokra mindenképp szükség van, minél többre.”
    Bálint Ervin, Csíkmadaras

    „Szeretni kell, akarni kell, másképp nem működik...”
    Blága Emma, Gyímesfelsőlok

    „Amikor elkezdtük mi egyszer kiolvastunk két könyvet…”
    Both Szilárd, Csíkkarcfalva


    „Minden nap szükség van új ismeretekre!”
    Jakab Arnold, Csíkszentimre

    „Én szeretek ezzel dolgozni…”
    Miklós Róbert, Csíkvacsárcsi

    „Úgy gondolom, hogy az egyszerűség a fontos…”
    Sándor Lajos, Szentegyháza

    „A piacteremtést kellene inkább támogatni”
    Udvari Tamás, Csíkszentkirály

    „Ha az ember akarja, meg tudja csinálni…”
    Both Zsolt, Csíkkarcfalva

    „Az információk és az ismeretek mindig jók…”
    Császár Levente, Csíkrákos község, Göröcsfalva

    „Előrelépni pályázatok nélkül nem lehet…”
    Hegyi Ferenc: Székelykeresztúr

    „A fiatalok kezdik tisztábban látni a helyzetet…”
    Keresztes Tibor, Menaságújfalu

    „A régi gazdálkodást el kell felejteni…”
    Silló Mária, Csíkszentlélek község, Csíkmindszent

    A kötet szerzői

  • Megkezdődött a beiratkozás a 2016/17 tanévi mesterszakokra

    Örömmel tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy Csíkszeredában a vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzésen túl most már 25 fővel a vadgazda mérnök mesterképzést is hirdetheti a Szent István Egyetem!

     

    A jelentkezéshez szükséges dokumentumok:

    1. Főiskolai/egyetemi diploma (fénymásolat),
    2. Index (supliment, vagy foaie matricola) az egyetemi diploma melléklete, melyen a jegyek és a tárgyak szerepelnek. Ezt a suplimentet (a tantárgyakat) egy külön táblázatban (házilag, nem hitelesített) le kell fordítani magyarra, abból számítják majd ki a kreditpontokat.
    3. Fénymásolat: személyi igazolványról, házasságlevélről és születési bizonyítványról.
    4. Igazolás, ha valaki gyereknevelésen van, hátrányos helyzetű, esetleg fogyatékos.

    - Nyelvtudást igazoló dokumentum, ha van. Ezek az utóbbiak a többletpontok kiszámításához

    szükségesek. Két darab igazolványkép és 5000 forint beiratkozási díj.

    Személyes jelentkezés előtt mindenképp javasolt a telefonos egyeztetést: Sz. Varga Katalin 0742-313410,

    e-mail: felveteli2016@pahru.ro

    Bővebb információ:

    videkfejl am logo Vadgazda borito
    Vidékfejlesztési agrármérnök Vadgazda mérnök
  • Megjelent Alapítványunk tehetséggondozás sorozatának hetedik kötete

     Helyi fejlesztés - Kreatív programok

    Tartalomjegyzék
    Előszó

    Tanulmányok, szakképzési anyagok

    KÁPOSZTA JÓZSEF
    A gazdaságfejlesztés modelljeinek főbb összefüggései
    TÓTH TAMÁS
    Tervezési módszerek a gyakorlatban
    RITTER KRISZTIÁN
    A helyi (gazdaság) fejlesztés alapjai és lehetőségei a gyakorlati kutatások fényében
    SÁROSI-BLÁGA ÁGNES
    Új vidékfejlesztési paradigma, a területfejlesztés újragondolási lehetőségei
    SZÉKELY KINGA KATALIN
    A helymarketing és településfejlesztés kapcsolata
    BIRÓ Z. ZOLTÁN
    Lokális fejlesztési projektek társadalmi beágyazottsága

    Helyi fejlesztési programjavaslatok

    KOVÁCS JUDIT-TÜNDE
    Közösen a kúriákért. Helyi fejlesztési javaslat a dálnoki Beczássy kúria és arborétum megmentése érdekében 

    SILLÓ ÁGOTA
    A helyi könyvtár, mint közösségfejlesztő tér
    SÁROSI-BLÁGA ÁGNES
    „Süssünk-főzzünk valamit”. Saját konyha működtetése a Csíki-medence nagyobb településeinek kultúrotthonaiban/közösségi házaiban
    BAKOS KINGA
    Falugondnoki szolgálat Gyepesben
    BOGYOR IZABELLA
    Hétvégi piknik tér kialakítása Csíkszentimrén
    KRÉZSEK ERIKA
    Második esély. Hátrányos helyzetű roma gyermekek felzárkóztatása
    GYÖRFI RITA
    „Én is fontos vagyok”. Komplex foglalkoztató-fejlesztő központ létrehozása Korondon
    BENEDEK NOÉMI
    “Kulináris kiruccanás”. Helyi fejlesztési programjavaslat Kovásznáról a környező falvakba induló gasztronómiai utakról
    FÜLÖP ILONA
    Játszótér kialakítása Parajdon
    FANCSALI IBOLYA
    Bogyó és Babóca Napköziotthon építése
    ÖRDÖG MELINDA
    Ikavári Bodzafesztivál
    PÁLL EMŐKE, PÁLL KLEMENTINA KATALIN
    “Híd a vállalkozáshoz a hagyományőrzés fenntartásával” - Gyerek és felnőttképző központ
    KRATOCHWIL ÁRON
    A Holdfény panzió létrehozása és működtetése a Kovászna megyei Nyújtód nagyközségben
    SZŐCS ERIKA
    Közösségi ház Csíkbánkfalván
    KOVÁCS OTTILIA-ENIKŐ
    „Mosolygó ország” játszóház
    ZSIGMOND RENÁTA
    Értékes épületek „élettörténetének” elkészítése
    GOCZ IZABELLA
    A Körösi Csoma Sándor emléknap mint közösségépítő ünnepség 

    Helyi fejlesztés és innováció

    BIRÓ A. ZOLTÁN
    Szempontok a paradigmaváltáshoz
    A kötet szerzői

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTTSZ-M-15-0006 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • Elindult a búzagyűjtés Székelyföldön is

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében Székelyföldön is elindult a búzagyűjtés.

    20160801

    Gyűjtőpont: Csíkszereda, Taploca út 20. (PAHRU épülete)

    Az adományok fogadásának időpontja: munkanapokon 9-13.00. óra között

    A gyűjtőponton zsákos búza fogadására van lehetőség. Kérjük, hogy adományaikat ennek megfelelően készítsék elő.

    Koordinátor: Dr. Máthé Emma (0745 327 972); mathe.emma@pahru.ro

    A Magyarok Kenyere Idei Összeöntés Ünnepén a székelyföldi adományokat jelképesen a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány által szervezett magyarországi gyógynövényes program résztvevői fogják átadni. A Földművelésügyi Minisztérium által támogatott négynapos tapasztalatcsere programon 25 székelyföldi gazdálkodó vesz részt, akik előzetesen  sikeresen elvégezték az alapokat megteremtő gyógynövény-termesztési tanfolyamot Csíkszeredában. A magyarországi program szakmai koordinátora a Csíkszeredában vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzést folytató Szent István Egyetem. A mesterképzés hallgatói közül többen részt vesznek augusztus 6-án Orfűn, az Összeöntés Ünnepén is.

    {joomplucat:56 limit=5}

  • Újabb gyógynövény-termesztési tanfolyam indul

    Hetvennél többen vettek részt az elsőn, de mégis voltak, akik lemaradtak. Számukra jó hírrel szolgálunk: szeptemberben újabb gyógynövénytermesztési és feldolgozási tanfolyam indul Csíkszeredában.

    201607232

    A tavasszal meghirdetett első tanfolyamot övező érdeklődésen felbuzdulva újabb gyógynövénytermesztési és feldolgozási képzést indít a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány: a jelentkezőket szeptember elsejéig fogadják, a felkészítők pedig szeptember 12től kezdődnek – tájékoztatta tegnap lapunkat dr. Máthé Emma, az alapítvány felnőttoktatási programokért felelős munkatársa.
    Elmondta, már az első tanfolyamot is – minden előzetes várakozást felülmúlva – 72 gazdahallgató fejezte be, ám a jelentkezők közül – egyrészt a helyhiány, másrészt az oktatásszervezési kérdések miatt – végül több érdeklődőt is vissza kellett utasítsanak. Ez alkalommal őket is várják vissza – jegyezte meg Máthé.
    Leszögezte, a tanfolyam nem akkreditált: a hangsúlyt nem a képzés nyomán megszerezhető „papírra” – elismervény formájában amúgy az is lesz –, hanem a könnyen és eredményesen alkalmazható, a mindennapokban is hasznosítható tudásra helyezik. Utóbbira Macalik Ernő tanár úr neve is garanciát jelent: a csíkkarcfalvi füvesembertől ugyanis a tanfolyamra jelentkezők a gyógynövények termesztésének, begyűjtésének, előválogatásának, szárításának és feldolgozásának fortélyait sajátíthatják el. A szakember ráadásul nemcsak a kertjében vezeti körbe a gyógynövénytermesztés iránt érdeklődőket, hanem természetjárásra is meginvitálja: ennek során a környéken előforduló gyógynövények, gyógyfüvek beazonosításában és felhasználásában segíti a tanulni vágyókat. A tanácsokhoz gyógynövénykalendárium is társul, amiből kiderül, melyik gyógynövényeket mikor, melyik fejlődési szakaszában és ezen belül is melyik napszakban érdemes szedni, begyűjteni – hangsúlyozta Máthé Emma. A tanfolyam résztvevői ezenkívül az ökológiai gazdálkodás, a biogyógynövénytermesztés törvényi követelményeit, illetve az elismertetés menetét is megismerhetik, míg a gyógynövényekből kinyerhető illóolajok kimutatásának, előállításának módozatait – tizenkét fős csoportokat alkotva – a Sapientia egyetem csíkszeredai laboratóriumában gyakorolhatják az érdeklődők. Máthé Emma az előzetes érdeklődés alapján már az ősszel induló második tanfolyamon is legalább harminc gazdahallgatóra számít. Jelentkezni, a tanfolyamról bővebb felvilágosítást kérni Máthé Emmától a 0745–327972es telefonszámon, illetve a mathe.emma@pahru.ro email címen vagy pedig személyesen, az alapítvány csíkszeredai, Taploca út 20. szám alatti székhelyén lehet. A képzést a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatásának köszönhetően továbbra is kedvezménnyel vehetik igénybe a gazdák: a tanfolyam díját mindössze 150 lej.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Sikeresen lezárult Alapítványunk újabb tehetséggondozási programja

    A program szakmai eredményeit bemutató műhelykonferencia megszervezésével és egy tanulmánykötet megjelenésével sikeresen lezárult Alapítványunk legújabb tehetséggondozási programja.

    20160723

    A „Kreatív programok a székelyföldi helyi fejlesztés szolgálatában” című szakmai programunkat a Nemzeti Tehetség Program támogatta (kódjel: NTP-HTTSZ-M-15-0006). A tehetséggondozási szakmai munka célja az volt, hogy a résztvevő fiatal szakemberek újszerű, innovatív, helyi értékekre, endogén adottságokra alapozó helyi fejlesztési programokat dolgozzanak ki egy-egy erre a célra kiválasztott székelyföldi rurális településen.

    A programról szóló összefoglaló az alábbi linken olvasható. A program képekben.

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTTSZ-M-15-0006 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • Segíts a határon túl!

    Alapítványunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének felhívására csatlakozott a kárpátaljai családok megsegítésére indított programhoz.

    Szívből reméljük, hogy támogatásunkkal segíteni tudtuk kárpátaljai honfitársainkat! Kérjük Alapítványunk együttműködő partnereit, hogy lehetőségeikhez mérten támogassák a kezdeményezést és a Hargitán járva látogassanak el Alapítványunk fájához (http://www.ultessegycsemetet.hu)! Az alábbiakban adjuk közre az alapítványunkhoz írt köszönőlevelet:


    „Kedves Támogatónk!
    Értesíteni szeretnénk,hogy a "Segíts a határon túl, és ültess egy csemetét a Hargitán" című karitatív projekt keretében a Székelyudvarhelyen bejegyzett Ugron Alapítvány (www.ugronalapitvany.ro) hargitai erdőterületén elültetésre került fenyőcsemetéje, melynek GPS koordinátái az alábbiak: 46.425064,25.557103 (a csatolt képen a 54. sorszámú fa), ha Erdélyben jár, keresse fel a fáját! Az Ön adományából a tél folyamán élelmiszert és gyógyszert vásároltak a kárpátaljai családok, illetve –ahol szükséges volt- a fűtés költségét fedezték. Az ültetést szerettük volna már korábban befejezni, de az időjárási viszonyok nem engedték. Szíves megértését és türelmét ezúton is köszönjük. A facsemete a mellékelt fényképen látható területen lett elültetve, a terület szélére a szintén mellékletben megtalálható tábla lesz felállítva, ezzel is jelölve az erdőfolt fontosságát. Végül, kérem engedje meg, hogy ismételten megköszönjük adakozását és csatlakozását akciónkhoz!”

    Makuk János
    elnök
    Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat
    (kedvezményezett)

    Kárpáti Béla
    elnök
    Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács
    (projektgazda)

    Ugron Béla
    kuratórium elnöke
    Ugron Alapítvány

     

     

  • Nagy sikerrel zárult a gyógynövényes tanfolyam

    Minden várakozást túlszárnyalva, 72 fő számára állította ki a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány a gyógynövényes tanfolyam sikeres elvégzését igazoló tanúsítványt.

    A Földművelésügyi Minisztérium által is támogatott tanfolyam résztvevői többek között a kertek, termesztési felületek, illetve a gyógynövények begyűjtését szolgáló természetes rétek, kaszálók, legelők bio minősítéséről, valamint a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges feltételekről hallhattak előadásokat. Az elméleti ismereteket többek között Macalik Ernő biológus, gyógynövénytermesztő kertjében és a Sapiantia EMTE laborjában Szép Sándor professzor úr gyakorlati bemutatói egészítették ki.  A tanfolyamon készült képek ITT tekinthetők meg.

    Kapcsolódó cikkeink:

    Hetvennél is többen jelentkeztek

  • II. HTDK Parlament Gödöllőn – a határon túli diákköri tevékenységért

    A Szent István Egyetem gödöllői központja adott otthont július 2-4-ig a II. HTDK (TDK Határok Nélkül) Parlamentnek. A fórumra mintegy száz résztvevő érkezett Szlovákiából, Romániából, Szerbiából és Ukrajnából, köztük számosan egyetemünk partnerei a Kárpát-medencei képzésekben.

     

    Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) és a Magyar Rektori Konferencia 2010-ben és 2011-ben megállapodásokat kötött a határon túli hallgatók és oktatók tudományos diákköri tevékenységben történő részvételének előmozdítására, kiszélesítésére. Az elmúlt években ezen megállapodások mentén létrejött a TDK Határok Nélkül Program (HTDK), amelynek célja a korábbi megállapodásokban foglaltak támogatása, szükség esetén irányítása és koordinációja.

    A HTDK Program keretében két évvel ezelőtt Debrecenben szervezték meg a „HTDK Parlamentet", ahol a TDK mozgalomba bekapcsolódó határon túli intézmények, diákszervezetek képviselői gyűltek össze, hogy megfogalmazzák aktuális problémáikat és kijelöljék a következő években elvégzendő feladataikat. A program rendkívül sikeres volt és megszületett folytatásának igénye is. A HTDK Parlament második, gödöllői rendezvényén megújították a 2010-ben és 2011-ben aláírt határon túli szerződéseket.

    A fórum nyitó napján dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, dr. Tőzsér János, a házigazda egyetem rektora és Schanda Tamás ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a résztvevőket.

    Magyar Ferenc, a SZIE stratégiai és koordinációs főigazgatója, a külhoni képzések koordinátora „Szent István Egyetem – 25 év a külhoni magyar felsőoktatásban” címmel tartott előadást.

    Felidézte, hogy 1990-ben 37 erdélyi és 17 kárpátaljai fiatal kezdte meg tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Tőkés László püspök javaslatára az 1991/92-es tanévtől kihelyezett képzési formában folytatódtak a képzések a „jóindulatú agyelszívás” elkerülésére. A felsőoktatás mellett több éven keresztül szervezett kihelyezett, kéthetes tanfolyamok sorozata zajlott Csíkszeredában, Királyhelmecen, Nagybaktán, Lendván, Zentán annak érdekében, hogy az ottani magyar agrárszakemberek anyanyelvükön szerezzenek új, korszerű ismereteket az állattenyésztés, a növénytermesztés, a növényvédelem és az agrárgazdaságtan területén. Mindezt a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány szervezte.

    Az első 15 év mérlege számokban (Csíkszereda, Nyárádszereda, Beregszász és Zenta tekintetében): 1645 felvett hallgató, 1249 kiadott diploma, több mint 400 oktatott tárgy, 477 magyarországi oktató és szervező, 203 külhoni konzulens, 17 sikeres doktori védés; közel 130 ezer konzultációs óra. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működésének elindulásával 2006-ban lezárult székelyföldi korszakról Vinczeffy Zsolt élvezetes stílusban megírt, dokumentumokkal gazdagon illusztrált kötetben adott számot.

    Az újrakezdésig csak öt évet kellett várni. Igényként merült el ugyanis az erdélyi magyar anyanyelvű felsőoktatás oktatói bázisának megerősítése. 2011-ben a Regionális Tudományok Doktori Iskola csíkszeredai kihelyezett képzésén, 10 hallgatóval elindult a doktori képzés. Az első sikeres munkahelyi vita idén júniusban zajlott le és további 3-4 doktorandusz érkezett el ennek a küszöbéhez.

    A szülőföldön elérhető magyar nyelvű mesterképzéshez is jelentősen hozzájárult a Szent István Egyetem azzal, hogy 2012-ben elkezdődött a vidékfejlesztési agrármérnök MSc képzés Hargita megye székhelyén.

    Az első két évfolyamon 30-30, majd évfolyamonként 40 hallgató kezdte meg tanulmányait, s eddig 65-en szereztek diplomát. Kétszer rendeztek Csíkszeredában kihelyezett TDK konferenciát.

    A Nemzeti Tehetség Program keretében az egyetem a térségi partnereivel - Sapientia EMTE, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány - sikeres pályázatot készített, több száz egyetemistát, középiskolás diákot, magyarországi és külhoni oktatót valamint tehetséggondozással foglalkozó szakembert vont be a munkába és 6 kiadványt jelentett meg.

    A sikeres pályázatok közé tartozó Kreatív fiatalok - innovatív vidék projekt megvalósítása során 15-15 gödöllői és székelyföldi egyetemi hallgató párokat alkotva dolgozott fel székelyföldi jó gyakorlatokat és készített ezekből prezentációkat és publikációkat.

    A 2013-as Kutatók Éjszakáján 28 székelyföldi egyetemi hallgató és oktató a Sapientia EMTE Élelmiszertudományi és Biomérnöki Tanszékéről volt Gödöllőn a SZIE vendége. Ezt a programot idén közös pályázatból újra megszervezik.

    Pro Scientia Ruralis címmel Romániában bejegyzett on-line tudományos folyóiratot indítottak 2016 januárjában, amely publikációs lehetőség a Kárpát-medencei fiatalok és tanáraik számára. (www.psr.pahru.ro)

    A határon túli kapcsolatok jelentősen elősegítik a Szent István Egyetem azon céljának elérését, hogy Kárpát-medencei agrár- és vidékfejlesztési tudásközponttá váljon.

    A magyar kormány a Szent István Egyetem részéről Kárpátalján kertészmérnöki BSc, mezőgazdasági mérnöki BSC valamint mezőgazdaság és élelmiszeripari gépészmérnöki BSc, Felvidéken kertészmérnöki BSc és mezőgazdasági mérnöki BSc, Vajdaságban kertészmérnöki BSc és mezőgazdasági mérnöki BSc, Erdélyben vidékfejlesztési agrármérnöki MSc és vadgazda mérnöki MSc szakok oktatását támogatja a jövőben.

    Magyar Ferenc tájékoztatást adott a Székelyföldi Agrárinnovációs Centrum tevékenységéről, felvázolta az agrár- és vidékfejlesztési tudástranszfer hálózat modelljét továbbá a Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központ célját, szerepét és eddigi eredményeit.

    A II. HTDK hétfői záró napján a határon túli szerződések megújítása előtt Kádár Zoltán, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kabinetfőnöke a következő gondolatokkal köszöntötte a résztvevőket.

    „Nagyon fontos mérföldkő ez a mai alkalom azon az úton, ami a magyarság egységének megteremtéséhez vezet. Mi magyarok minden időkben tudtuk, hogy összetartozunk. Ez az érzés kötött össze bennünket évszázadokon át. A magyar egység azonban nem mindig és minden időkben létezett, hanem csak akkor, amikor ennek a kereteit meg tudtuk teremteni. Voltak időszakok, amikor ez még csak szóba sem kerülhetett, a rendszerváltás teremtette meg a lehetőséget, hogy megkezdjük az ezzel kapcsolatos munkát. A 2010-es politikai irányváltással pedig valódi építkezés indult el annak érdekében, hogy az egységet minden szinten megvalósítsuk. Ma még nem mondhatjuk azt, hogy már az út végén vagyunk. Sokkal inkább egy folyamat zajlik, amelynek során fokozatosan haladunk a magyarság teljes újraegyesítése felé.

    Első lépésként megteremtettük a lehetőséget a magyar állampolgárság egyszerűsített eljárásban történő megszerzéséhez, ezzel pedig a magyarság közjogi egységét valósítottuk meg. Azóta több, mint 810 ezren kérvényezték ilyen módon a magyar állampolgárságot, és több, mint 770 ezren tették le az esküt.

    Célunk, hogy 2018-ra 1 millió új állampolgár legyen. Emellett más eszközökkel is haladunk a magyarság egyesítésének útján: folyamatosan dolgozunk azon, hogy újabb szakterületek horizontját tágítsuk ki. Óriási megerősítést jelent számunkra, hogy azt látjuk, a társadalom, a különböző intézmények és szervezetek nem várnak ránk, hanem maguk kezdenek neki a magyarság integrációjának a legkülönfélébb területeken.

    A TDK Határok Nélkül Program arra vállalkozott, hogy megszervezi a külhoni magyarok részvételét a tudományos utánpótlás legfontosabb rendezvényén, az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A határon túli magyar egyetemek és főiskolák ennek a munkának köszönhetően 2015-ben már második alkalommal voltak jelen a rendezvényen: hallgatóik előadóként, oktatóik pedig zsűritagként vagy konzulensként. Ez a munka azonban többet jelent egy verseny határokon túlra való kiterjesztésénél. Valójában a külhoni magyar tudományosságnak a magyar tudományosságba való bekapcsolása, egy egységes Kárpát-medencei tudományos tér létrehozása zajlik.

    Az esemény során a résztvevők ugyanis nemcsak bemutathatják saját dolgozatukat, hanem megismerhetik egymás kutatási eredményeit is. S ami a legfontosabb: megismerhetik egymást. Az így kialakult kapcsolatok segítenek legyőzni a tudományos műhelyek közötti távolságokat, s egyben a magyar közösségek közötti kilométereket is. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik mindezt lehetővé tették: az OTDT vezetésének, valamint a határon túli magyar tudományos diákkörök létrehozóinak és működtetőinek.

    Az egység nagyon fontos jellemvonása az, hogy benne a részek eltérőek lehetnek, más-más feladatot láthatnak el, de mindenképpen egyenrangúak maradnak. A határon túli magyarság bevonása kapcsán is figyelnünk kell arra, hogy partnerséget és ne alá-fölérendeltségi viszonyt alakítsunk ki. Éppen ezért hangsúlyos eredménye az Önök együttműködésének az is, hogy általa a külhoniak egyenrangú félként válnak a magyar tudományos diákköri struktúra részévé: az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági és a kárpátaljai diákok a magyarországiakkal azonos feltételekkel vehetnek részt a megmérettetésben, a külhoni magyar tudományos élet nagy nevei teljes értékű bírálóként értékelik a dolgozatokat. Az egységesítés eddigi legjelentősebb lépése azonban az, hogy a tavalyi OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekciója Kolozsváron került megrendezésre, így a külhoni és anyaországi diákok először mérhették össze erejüket egy határon túli egyetemen.

    A mostani HTDK Parlament során az egyes Kárpát-medencei magyar régiók képviselőinek lehetősége volt arra, hogy megvitassák az eddigi tapasztalatokat, ma pedig a megkezdett folyamatnak a folytatásáról állapodnak meg itt, Gödöllőn. Bízom abban, hogy az együttműködés a jövőben is gyümölcsözőnek bizonyul, a TDK Határok Nélkül Programra pedig a jövőben is számíthatunk közös célunk elérésében: a magyar nemzet teljes egységének megteremtésében.”

    Dr. Mezey Barna, az ELTE rektora mint a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke osztotta meg gondolatait a fórummal abból az aspektusból, hogy a határon túli hallgatók és oktatók tudományos diákköri tevékenységben történő részvétele miként szolgálja a magyar érdekeket és a magyar-magyar kapcsolatok ápolását. Kifejtette, hogy a tdk hazai rendszere az elmúlt 60 évben alapvetően érvényes célokat tűzött ki és azok teljesítése sem maradt el. A diáktudományos mozgalomra/munkára egyaránt jellemző a verseny és az együttműködésre való képesség.

    A professzor beszélt a tehetséggondozás változó funkciójáról. A felsőoktatás tömegesedésének az lett a következménye, hogy a tehetség kiválasztására már az intézmények falai között kerül sor a tanulmányok ideje alatt. A globalizáció bontja a határokat. Az ELTE gyakorló iskolái között a Radnóti Gimnázium Magyarország második legjobb középiskolája. A végzős osztályokban tanulók 72 százaléka jelentkezett külföldi intézménybe, közülük 35 százalék „lábon elkelt”, azaz állami ösztöndíjjal tanulhatnak tovább. A hazai egyetemek előtt az a feladat áll, hogy bizonyítsák, át tudják adni a tudást, és képesek megtalálni azokat a tehetséges hallgatókat, akikkel pótolhatók a külföldön tovább tanulók.

    Befejezésül a tanácskozást dr. Bódis József, az MRK elnöke nevében is köszöntő rektor a tdk mozgalmat a magyar tudományosság letéteményesének nevezte.

    Az eseményen készült további képek ITT tekinthetők meg.

    (Forrás: SZIE.hu)

  • Sikeres műhelykonferencia

    Műhelykonferenciával zárult 2016. június 10-én Alapítványunk újabb tehetségondozási programja, amelynek keretében BA, MA, PhD képzésben résztvevő egyetemi hallgatók, fiatal szakemberek mutatták be innovatív jellegű helyi fejlesztési programjavaslataikat (Kreatív programok a székelyföldi helyi fejlesztés szolgálatában, Nemzeti Tehetség Program - NTP-HTTSZ-M-15-0006).

    20160620

    A felkészítő képzés, terepmunka és szakmai konzultációk nyomán készített programjavaslatok gyűjteménye a helyi adottságokra alapozó, bottom-up típusú helyi fejlesztési modell térségi szakmai megalapozását támogatja.

    A rövidesen önálló kiadvány formájában is megjelenő anyagok egyfelől lokális léptékű fejlesztési megoldásokat kínálnak, olyan programokat, amelyek tartalmi szempontból is nagy hangsúlyt fektetnek a programok társadalmi beágyazottságára, a lokális léptékű innovációra, a kreatív komponenseknek a helyi fejlesztési gyakorlatba való beépítésére. Másfelől pedig ezek a programjavaslatok – a megalapozás és kivitelezés mozzanataiban egyaránt – arra is alkalmasak lehetnek, hogy modellként szolgáljanak mindazok számára, akik az egyre szélesebb körben előtérbe kerülő új vidékfejlesztési paradigma szemlélete és módszertana iránt érdeklődnek. A program szakmai anyagait tartalmazó kiadvány Intézményünk kiadványsorozata (Új utakon a tehetséggondozás) hetedik köteteként jelenik meg.

    201606201

    201606202

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTTSZ-M-15-0006 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • Gratulálunk a frissen végzett vidékfejlesztési agrármérnököknek!

    Gratulálunk a frissen végzett vidékfejlesztési agrármérnököknek!

     

    20160612

  • Csíkszeredai hallgatók államvizsgáznak

    Ma, június 9-én záróvizsgáznak a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakának csíkszeredai képzésében részt vevő hallgatók Gödöllőn.

    201606091

    A két csoport államvizsga bizottságának elnöke dr. Tóth Tamás oktatási rektorhelyettes és dr. Villányi László egyetemi tanár.

    A dr. Tóth Tamás vezette bizottság munkájában részt vesz Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója.

    A dr. Villányi László elnökölte bizottság munkájában Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár működik közre.

    Az eseményen készült további képek ITT tekinthetők meg.

    (Kép és szöveg: Balázs Gusztáv)

  • Kreatív programok a székelyföldi helyi fejlesztés szolgálatában

    FELHÍVÁS

    Kreatív programok a székelyföldi helyi fejlesztés szolgálatában
    MŰHELYKONFERENCIA

     

    20160609


    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében kerül sor Csíkszeredában a „Kreatív programok a székelyföldi helyi fejlesztés szolgálatában” tematikájú program szakmai eredményeit bemutató Műhelykonferenciára.
    A rendezvény keretében a programban résztvevő egyetemi hallgatók (BA, MA, PhD képzési szintek), fiatal szakemberek ismertetik innovatív tartalmú helyi fejlesztési programjavaslataikat, és bemutatásra kerül a program szakmai összefoglalója.

    A prezentációk témaköréből:

    • Gasztronómiai program rurális környezetben;
    • Értékes épületek „élettörténetének” elkészítése;
    • Fiatalok bevonása a lokális identitás erősítésébe;
    • A helyi könyvtár közösségfejlesztő térként való működtetése;
    • Programjavaslat közösségi ház működtetésére;
    • Játszóház rurális térben;
    • Falugondnokság periferikus kistelepülésen;
    • Újszerű lokális szolgáltatások kialakítása stb.

    A műhelykonferencia keretében bemutatott programjavaslatok Alapítványunk kiadványsorozatának (Új utakon a tehetséggondozás) soron következő, hetedik kiadványában kerülnek publikálásra.

    Ez a szakmai fórum keretet kínál a témával foglalkozó szakmai eszmecserére is. Rendezvényünkre várjuk a helyi fejlesztés terén dolgozó térségi szakembereket, szervezetek és intézmények munkatársait, érdeklődőket.

    A Műhelykonferencia időpontja: 2016.június 10. (péntek), 11-14 óra
    Helyszín: Csíkszereda, Sapientia EMTE, 15-ös terem

    PROGRAM
    11 óra:

    Megnyitó

    11, 15 – 14 óra:
    Prezentációk
    A Program szakmai eredményeinek összefoglalója
    14 óra:
    A Műhelykonferencia bezárása


    Kapcsolat, további információk
    Sárosi-Blága Ágnes
    E-mail: agnesblaga@gmail.com
    Mobil: 00-40-758 389 413

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTTSZ-M-15-0006 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • Hetvennél is többen jelentkeztek

    A szervezők minden előzetes várakozását felülmúlva hetvennél is többen jelentkeztek a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány csíkszeredai gyógynövény-termesztési tanfolyamára - tájékoztatta  tegnap lapunkat dr. Máthé Emma, az alapítvány munkatársa.

    Elmondta, a képzés iránt érdeklődők nagy száma miatt a tervezett egy helyett két osztályt indítottak, de mivel ennek ellenére sem tudtak minden jelentkezőt fogadni, augusztusi kezdettel fontolóra veszik egy újabb tanfolyam elindítását is. 

    A héten kezdődött gyógynövény-termesztési tanfolyam első előadására amúgy szerdán került sor: ezúttal a kertek, termelési felületek, illetve a gyógynövények begyűjtését szolgáló természetes rétek, legelők, kaszálók bio minősítéséről, valamint a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges feltételekről volt szó. A felkészítők sorát hétfőn Karcfalván, Macalik Ernő biológus, gyógynövénytermesztő kertjében folytatják.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Gyógynövénytermesztési tanfolyam indul

    A kerti gyógynövénytermesztés, illetve a természetből begyűjtött gyógyfüvek szárítása, felhasználása iránt érdeklődőknek szervez tanfolyamot Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány – tájékoztatta lapunkat Máthé Emma, az alapítvány felnőttoktatási programokért felelős munkatársa. A közel két és fél hónaposra tervezett felkészítők sora június elsején kezdődik. Akit a gyógyteák, gyógyfüvek termesztése és a feldolgozása komolyan érdekel, május végéig még jelentkezhet.

    Úgy tűnik, komolyan gondolja a gyógynövénytermesztés székelyföldi fellendítésére és szakmai alapjainak megteremtésére irányuló terveit a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. Az egy hónappal ezelőtt, a csíkszeredai gyógynövény-termesztési konferencián vázolt elképzeléseket, fejlesztési lehetőségeket a gyakorlat terén is mihamarabb szeretnék tesztelni, kipróbálni. A gyógynövénytermesztéshez elengedhetetlen tudást, gyakorlati tanácsokat első körben neves szakemberek bevonásával induló, nem hivatalos tanfolyam révén kívánják átadni, megosztani az érdeklődőkkel. A csíkszeredai, két és fél, három hónapos felkészítőt ugyanakkor – második körben – a magyarországi gyógynövénykertek felkeresésével, megtekintésével is megtoldják – mondta el lapunk érdeklődésére dr. Máthé Emma, az alapítvány munkatársa. A csíkszeredai gyógynövény-termesztési tanfolyam június elsején kezdődik. 

    – A tanfolyam keretében Macalik Ernőtől tanulhatnak az érdeklődők. A tanár úr saját kertjében mutatja be, hogyan kell termeszteni a gyógynövényeket, de külön előadás taglalja a gyógynövény szárítás technológiáját is. Arra is kitérünk, hogyan, milyen lépésekből lehet a gyógynövénykertünket, illetve a természetes gyógynövényekben bővelkedő mezőket, havasi kaszálókat, a spontán flórákat biósítani, hivatalosan elismertetni. Ezen keresztül az illető területekről származó gyógynövényeket és gombákat is biotermékekként lehet kínálni és értékesíteni. Ugyanakkor az sem mindegy – és épp ezért külön előadás témája lesz –, mikor gyűjtjük be a gyógynövényeket. Macalik tanár úr az optimális időszak meghatározására gyógynövénygyűjtési naptárt állít össze. A Sapientia egyetem laborjában ugyanakkor Szép Sándor professzor úr irányításával a gyógynövény-eszenciák kivonását, hatóanyag-elemzését is elsajátíthatjuk – sorolta a képzés tartalmi részleteit Máthé Emma.

    Elmondta, a gyógynövénytermesztési tanfolyam a tervek szerint 20-25 résztvevővel indul, de május végéig még fogadják az érdeklődőket. A tanfolyamra jelentkezni Máthé Emmánál a 0745–327972-es telefonszámon, illetve a mathe.emma@pahru.ro e-mailcímen, vagy pedig személyesen, az alapítvány csíkszeredai, Taploca út 20. szám alatti székhelyén lehet. A képzésen a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatásának köszönhetően jelentős kedvezménnyel vehetnek részt a gazdák: a tanfolyam díját mindössze 150 lejben határozták meg.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Napirenden a helyi gazdaság fejlesztése

    A gödöllői Szent István Egyetem oktatói részvételével folytatódott Csíkszeredában május 20-21-én a „Kreatív programok a székelyföldi helyi fejlesztés szolgálatában” tehetséggondozó program szakmai képzése.

    A program előadói -
    dr. Káposzta József: A gazdaságfejlesztés modelljei és trendjei,
    dr. Tóth Tamás: A helyi (gazdaság)fejlesztés készségeinek és alapjainak fejlesztése, képzési rendszere, és
    dr. Ritter Krisztián: A helyi (gazdaság)fejlesztés alapjai és lehetőségei a gyakorlati kutatások fényében
    – a globális jellegű kihívások és folyamatok kontextusába helyezve mutatták be a helyi fejlesztéssel kapcsolatos megközelítések és fejlesztési feladatok szemléleti hátterét, módszertanát, gyakorlati megoldásait. A Nemzeti Tehetség Program támogatásával indított (kód: NTP-HTTSZ-M-15-0006) szakmai munka célja az, hogy a résztvevő fiatal szakemberek innovatív helyi fejlesztési programokat dolgozzanak ki rurális települések számára.
    A műhelymunka keretében megkezdődött a helyi fejlesztési programtervek kidolgozása. Elsősorban helyi értékekre és helyi erőforrásokra alapozó – bottom-up típusú – programok kerülnek kidolgozásra. A programtervek kialakítását helyzetfeltáró munka előzi meg, és olyan szempontok kapnak meghatározó szerepet a kidolgozás során, mint a bevonható helyi erőforrások számbavétele, a társadalmi részvétel kereteinek megteremtése, a program társadalmi betagolódásának tervezése és a fenntarthatóság, a program innovatív szerepének meghatározása.
    A tervezett programok témakörei: a kultúragazdaság szempontjait érvényesítő helyi turisztikai fejlesztések. a lokális identitást erősítő közösségi együttlétek nyilvános terének kialakítása, az iskolás fiatalok rendszeres bevonása a helyi identitás építésébe, a helyi közösségi házakban rendszeresen működtethető programcsomagok, lokális léptékű szociális szolgáltatások intézményes formáinak kialakítása és mások.
    A Program eredményei 2016. június 10-én nyilvános műhelykonferencián kerülnek bemutatásra, a program anyagaiból kötet készül, amely a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány “Új utakon a tehetséggondozás” sorozata hetedik kiadványaként jelenik meg.

    201605251

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTTSZ-M-15-0006 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • A legszebb konyhakertek felhívása

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány a Székelyföldi Bio Egyesület együttműködésével az idei évben csatlakozott "A legszebb konyhakertek" mozgalom határon túli megvalósításának koordinálásához. 

    konyhakert logo2

    A programról részletes információt ITT talál, míg a szükséges jelentkezési lapot ITT töltheti le.

    Jelentkezési határidő: 2016. május 31.

     

  • Tehetséggondozási program a helyi fejlesztés szolgálatában

    Székelyföldi egyetemi hallgatók, mesteri és doktori képzésben résztvevő fiatal szakemberek bevonásával zajlik Alapítványunk szervezésében a „Kreatív programok a székelyföldi helyi fejlesztés szolgálatában” című tehetséggondozó programhoz kapcsolódó szakmai képzés és terepmunka felkészítés Csíkszeredában.

    20160502

    A Nemzeti Tehetség Program támogatásával zajló (NTP-HTTSZ-M-15-0006 kódjelű) tehetséggondozási szakmai munka célja az, hogy a résztvevő fiatal szakemberek újszerű, innovatív helyi fejlesztési programokat dolgozzanak ki egy-egy erre a célra kiválasztott székelyföldi rurális településen. A felkészítő program során a résztvevők modellszerű, kreatív jellegű helyi fejlesztési programokkal, a programkészítést támogató módszertanokkal ismerkednek meg, s természetesen olyan térségi vagy lokális jellegű helyzetelemző anyagokkal is, amelyek figyelembe vétele az új programötletek kidolgozása során hasznosnak bizonyulhatnak.

    A vidékfejlesztés aktuális szakmai anyagaival való ismerkedés (Például: A helyi fejlesztés kihívásai és az új vidékfejlesztési paradigm; A helymarketing és településfejlesztés kapcsolata; A település leírás és elemzés szempontrendszerének megismerése; Bottom-up típusú helyi fejlesztési programok megismerése stb.) azt a célt szolgálja, hogy ebben a térségben is bővítsük a helyi adottságokra, értékekre alapozó endogén vidékfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek körét, támogassuk a bottom-up típusú helyi fejlesztési szemlélet és módszertan térnyerését. Szakmai programunkban a térségi szakemberek és a Szent István Egyetem oktatói előadásokkal, konzultációs munkával, tutori szerepvállalással vesznek részt. A Program eredményei 2016. júniusában nyilvános műhelykonferencián kerülnek bemutatásra, a program anyagaiból készülő kiadvány célja, hogy a munka során szerzett szakmai tapasztalatok eljuthassank a helyi fejlesztés szakmai és intézményi szereplőinek minél szélesebb köréhez.

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTTSZ-M-15-0006 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • Gyógynövény-termesztési, feldolgozási konferencia Csíkszeredában

    Noha Székelyföldön minden természeti és környezeti feltétel adott a vadon termők begyűjtésére, illetve a legtöbb fajta termeszthetőségére, a gyógy-, fűszer- és aromanövények feldolgozásában, csomagolásában és értékesítésében mégis csak néhányan látnak lehetőséget, üzleti fantáziát. A hogyanokra, miértekre pénteken, a Pro Agricultura Alapítvány csíkszeredai rendezvényén kerestek válaszokat a szakemberek.

    20160530

    Helyi és anyaországi kutatók, vállalkozók, gazdák, mezőgazdasági és környezetvédelmi szakemberek részvételével Gyógynövény – Vidék – Fejlesztés címmel szervezett pénteken Csíkszeredában a gyógynövény-termesztés és feldolgozás székelyföldi lehetőségeinek boncolgatására egynapos szakmai konferenciát, a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. Magyar Ferenc, az alapítvány operatív alelnöke köszöntőjében elmondta, a jelenlegi immár a negyedik olyan térségi léptékű agrár-innovációs fórum, ami egy-egy újszerű tevékenységi ágazat szereplőit összekapcsolva az információcserére és az együttműködésre is keretet teremt. Leszögezte: ez a munka és a tudás-közvetítő törekvés nem ma kezdődött, így az alapítvány a gödöllői Szent István Egyetemmel karöltve a magyar nyelvű mezőgazdasági szakemberképzés elindításának és a székelyföldi felsőoktatási szerepvállalásának idén immár 25. évfordulóját ünnepelheti.

    Újabb képzéshez nyújtanak segítő jobbot

    A pénteki rendezvényt részvételével Tóth Katalin, a magyar Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is megtisztelte.
    – A Pro Agricultura Alapítvánnyal évek óta együtt dolgozunk és próbálunk olyan programokat támogatni, amelyekről úgy gondoljuk, a térségbe beágyazódnak, jól működnek. Mögé tesszük a szükséges képzést, az együttgondolkozást segítő magyarországi szakmai tanulmányutakat, látogatásokat szervezünk, ahol meg tudjuk mutatni a székelyföldi fiataloknak, hogy miért is érdemes egy-egy szakterülettel mélységeiben is foglalkozni. Korábbi programjaink elsősorban az ökogazdálkodás köré szerveződtek. Az akkreditált képzéshez anyagi támogatást is nyújtottunk, s ennek máris vannak tovább érő gondolatai: a következő lépcsőfok a csíkszeredai mintagazdasághoz szükséges telek megvásárlása, a gazdaság kiépítése és a helyben megvalósítható jó példák bemutatása lesz – hangsúlyozta Tóth Katalin. Az államtitkár leszögezte: a szaktárca az alapítvánnyal együttműködésben – a székelyföldi gazdák rendelkezésére álló értékek, kincsek, természeti adottságok hatékonyabb kiaknázása érdekében – kész további anyagi segítséget nyújtani egy akkreditált gyógynövény-termesztési, feldolgozási tanfolyam elindításához is.
    – Nem csak termelésben kell gondolkozni, hanem vidékfejlesztésben is. Olyan kapacitásokra kell építeni, amelyek kézzelfoghatóak, fenntarthatóan kiaknázhatóak, aminek gazdasági potenciáljára családi vállalkozásokat lehet alapítani, amiből meg lehet élni, és ez adja magát ezen a területen” – utalt lehetőségként a székelyföldi gyógynövénytermesztés, begyűjtés, szárítás, feldolgozás, értékesítés kihasználatlanságára és szervezetlenségére Tóth Katalin.

    Ahol a gyógynövény 30 millió eurós üzletág

    A népes, mintegy hatvan fős hallgatóságnak a magyarországi gyógynövényipar helyzetéről elsőként Czirbus Zoltán, a magyar Gyógynövény Szövetség és Terméktanács elnöke, egyben a legnagyobb gyógynövény-feldolgozó cég vezetője számolt be. Elmondta, az anyaországban elérhető 120-130 növényfajból 70-80-at vadon termőként, a természetes élőhelyükről gyűjtenek be a szedők, míg a feldolgozásra kerülő további félszáz – az összfeldolgozott mennyiség 30 százalékát biztosító – gyógy-, fűszer- és aromanövényt éves szinten 18 és 21 ezer hektár közötti változó termesztő területen, részint magas fokon gépesített technológiákkal állítják elő. Beszámolójából kiderült, Magyarországon a gyógynövény begyűjtés és feldolgozás ágazati szinte 20-25 ezer ember számára biztosít megélhetést, évente pedig közel 10 milliárd forintot – azaz nagyjából 30-33 millió eurót – termel: az elsődleges feldolgozásban 20-25 üzem, míg a másodlagos feldolgozásban mintegy száz élelmiszeripari és gyógyászati cég vesz részt.

    A hazai piacot a kiszámíthatatlanság jellemzi

    A magyarországi ágazati-szervezettségnek ugyanakkor a romániai gyógynövény-termesztők és feldolgozók pont az ellenkezőjét tapasztalhatják – legalábbis ez derült ki dr. Nyárádi Imre-István előadásából. A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi kertészmérnök tanszékének oktatója előbb történelmi visszatekintőjében a gyógynövénygyűjtés és termesztés legmeghatározóbb erdélyi személyiségeinek – Páter Béla, Kopp Elemér, Gidófalvi István – munkásságát elevenítette fel, majd a romániai ágazat termelési mutatóira, valamint a fejlődést gátló problémáira is kitért. Előadásában rávilágított, annak ellenére, hogy a gyógynövények iránti érdeklődés és piaci kereslet Romániában is fokozottan növekszik, a hazai gyógynövény-begyűjtésben és termesztésben érintett felek a fogyasztók igényeivel nem tudnak lépést tartani, a hazai piacot nem tudják ellátni. Nyárádi a legfontosabb korlátozó tényezőként a szakismeret hiányát, a szedők alacsony jövedelmezését, a megfelelő infrastruktúra és műszaki felszereltség hiányát, az érdekérvényesítő szervezetek gyengeségét említette, aminek összességeként nem alakult ki harmonizált gazdasági viszony a gyógynövénygyűjtők, termesztők, illetve a feldolgozók és a gyógynövény-kereskedők között sem. A felvásárlói hálózat szétesett, a piaci kapcsolatok esetlegesek, és az sem segít, hogy a hazai gyógynövény-felvásárló piacot döntően három feldolgozó uralja. Ennek megfelelően a gyógynövény-termesztésre szánt mezőgazdasági területek nagysága is hektikusan mozog. Így például míg 1990-ben a legfontosabb ötven gyógy-, fűszer- és aroma növényből 27.400 hektáron 20.500 tonnát termesztettek, addig 2000-ben 4300 hektárra és 1400 tonnára visszazuhant termelést 2010-ben a 15.900 hektáros és 15.800 tonnás felívelés, 2013-ban pedig az állapotokat a 4700 hektárra, 2014-ben 3200 hektárra zsugorodott termelőfelület és a 4200-4400 tonnára csökkent éves össztermelés jellemezte.

    (Forrás: Hargita Népe)

    Az eseményen készült képek ITT tekinthetők meg.

    Az konferencia elhangzott előadások:

     Tóth Katalin - Egy természetes integrátor: a gyógynövény

     Czirbus Zoltán - A gyógynövényipar Magyarországon

     dr. Nyárádi Imre-István - A gyógynövény gyűjtés és termesztés Erdélyben Páter Bélától napjainkig

     Takács Tamás - Kisléptékű gyógynövényhasznosítás lehetőségei: Ökoturizmus

     Dr. Zágoni Elemér - Gyógynövényből gyógyszer

     Zámboriné Dr. Németh Éva - Lehetőségek és trendek a gyógynövénytermékek palettáján

  • Gyógynövény – Vidék – Fejlesztés

    Gyógynövény – Vidék – Fejlesztés
    Szakmai fórum a gyógynövénytermesztés témakörében


    A gyógynövénytermesztés és feldolgozás témakörében szervez székelyföldi szakmai fórumot Csíkszeredában 2016. április 22-én a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány.

    20160413

    A rendezvényre várjuk mindazok jelentkezését, akik a gyógynövénygyűjtés, termelés, feldolgozás, értékesítés terén már szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, illetve akik ezzel a témakörrel kapcsolatban - szakmai érdeklődésük vagy intézményi feladatkörük révén tervezési, szervezési, fejlesztéspolitikai, képzési, kutatási, közvélemény formálási feladatokkal foglalkoznak.

    A szakmai fórumon magyarországi egyetemi oktatók, szakmai szervezetek képviselői és szakértői tartanak előadásokat, bemutatókat az ágazat aktuális kérdéseiről (termesztés, gyűjtés, feldolgozás, minősítés, forgalmazás, hálózati együttműködés), az ágazat előtt álló kihívásokról és fejlesztési lehetőségekről, a sikeres gyakorlatokról. A rendezvény egyben a tapasztalatcsere és a kapcsolatépítés fóruma is, amelynek keretében az ágazat térségi gazdasági és intézményi szereplői megismerhetik egymás tevékenységét.

    Az Alapítvány által szervezett rendezvények sorozatában a mostani már a negyedik olyan térségi léptékű tematikus agrárinnovációs fórum, amely a térségi és térségen kívüli szakmai szereplők együttműködésének támogatását, a rendszeres tudástranszfer megszervezését és intézményesítését, a jó gyakorlatok disszeminációját, a térségi fejlesztéspolitikai munka szakmaiságának erősítését célozza.

    A szakmai fórumon való részvétel regisztráció alapján történik. Az érdeklődők a rendezvény programját és tematizációs anyagát itt tanulmányozhatják..

    Kapcsolat,regisztráció, további információk
    Dr. Máthé Emma
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    Csíkszereda, Taploca út.20.
    Mobil:00-40-745-327 972
    e-mail: mathe.emma@pahru.ro, emamathe@yahoo.com

     

     

  • Talléravató ünnepség a 25 éves Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnál

    Az idén 30 éves fennállását ünneplő SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 1991-ben a magyar felsőoktatási intézmények közül elsőként – akkor még a Gödöllői Agrártudományi Egyetem részeként – kezdte meg oktatási tevékenységét Csíkszeredában.

    Az oktatás szervezésére és lebonyolítására 25 éve került megalapításra a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. A 2000-ben Szent István Egyetemmé alakult GATE kötelékében az 1991-es kezdés óta többszáz székelyföldi hallgató vehette át diplomáját.
    2012-ben magyar állami támogatással új mesterképzési szakot – vidékfejlesztési agrármérnök – indított Csíkszeredában a kar. A rendkívül népszerű szakon idén 25-en fejezik be tanulmányaikat és védik meg diplomájukat júniusban a gödöllői Alma Materban. A karon a végzősök számára hagyományosan szervezett Talléravató ünnepségre 2016. április 8-án a Márton Áron Gimnázium dísztermében került sor. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, aki címzetes egyetemi docensként maga is aktívan részt vesz a kar csíkszeredai tevékenységében.

    Az eseményen készült képek ITT tekinthetők meg.

  • Megjelent a Pro Scientia Ruralis tudományos on-line folyóirat első száma

    A Pro Scientia Ruralis a csíkszeredai székhellyel működő Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány által létrehozott folyóirat, amely on-line és nyomtatott formában jelenik meg évente 3-4 alkalommal.

    A Pro Scientia Ruralis on-line folyóirat első számát a képre kattintva tekintheti meg/

    A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Alapítvány felsőfokú képzéssel, fejlesztési és tehetséggondozási programokkal, felnőttképzéssel, információterjesztéssel és kiadványokkal, szakmai rendezvények és agrárinnovációs kutatási programok szervezésével vállalt és vállal aktív szerepet a székelyföldi térség modernizációs folyamatában.
    Az eddigi szerepvállalás továbbvitelének és egyben bővítésének tekinthető a Pro Sciencia Ruralis folyóirat indítása, amelynek célja – publikációs lehetőség biztosítása révén - a Kárpát-medencei fiatal kutatók, illetve már kutatással is foglalkozó BA, MA, PhD hallgatók tudományos tevékenységének ösztönzése, a fiatal szakemberek közötti együttműködés szorgalmazása.
    Meggyőződésünk, hogy a közép- és kelet európai térség társadalmi-gazdasági- intézményi felzárkózásának folyamata egyike a legfontosabb térségi szakmai kihívásoknak. Olyan területről van szó, amelynek kutatásában, a fejlesztéspolitikai feladatok megoldásában a szakmai pályájukon most induló fiatal szakembereknek meghatározó szerepük lesz. Teret kívánunk adni mindazoknak a szakmai munkáknak – legyenek diplomamunkák, TDK dolgozatok eredményeinek összefoglalásai vagy kutatási programok eredményei – amelyek a módszeres tényfeltárás és elemzés, a szakmai igényesség, az innovatív témakezelés jegyében készültek. Számítunk azoknak a tapasztalt kutatóknak, egyetemi oktatóknak a támogatására, akik szakmai tanácsaikkal, példaértékű munkájukkal a szakmai pályájuk elején álló fiatalok tudományos és publikációs tevékenységét ösztönözni tudják.
    A folyóiratban megjelenő cikkek szakmai lektorálási folyamaton mennek keresztül, kéziratok az év folyamán folyamatosan beküldhetők.
    A Szerkesztők

  • Sapientiás látogatás a Szent István Egyetemen

    A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói és hallgatói látogattak a Szent István Egyetemre 2016. február 4-7. között. A négynapos program keretében a vendégek a Szent István Egyetem vezetői és képviselői mellett az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal és oktatókkal is találkoztak.

    A Szent István Egyetem részéről a delegációt Magyar Ferenc stratégiai és koordinációs főigazgató és Nagy Dániel EHÖK elnök fogadta. Az öt vezető oktató és 20 egyetemi – biotechnológia, környezetmérnök, környezettudomány, élelmiszermérnök, kertész és növényorvos – hallgató a program során szakmai előadásokon, laboratóriumi látogatásokon vett részt, ahol közelebbről is megismerkedtek a Szent István Egyetem magas szintű, gyakorlatorientált képzési lehetőségeivel, Erasmus programjaival. A SZIE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata ismertette az egyetem nemzetközi és magyar diákéletét, a szakkollégiumi, kulturális és sportolási lehetőségeket.

    Mint ismeretes, 2016. január 25-26-án Kató Béla püspök és Dr. Dávid László rektor látogatott a SZIE-re azzal a céllal, hogy megvizsgálják a Kárpát-medencei szintű együttműködés fejlesztésének lehetőségeit a pályázatok és a képzési kínálat területén. A vezetői látogatás lehetőséget teremtett a két egyetem közötti kétoldalú kapcsolatok további erősítésére, a tudományos, oktatási, innovációs és kulturális paletta szélesítésére, a budai karok integrációjának köszönhetően a kibővült képzési portfólió bemutatására, az ösztöndíjprogramokban való részvételre. A mostani látogatás – melynek szervezője és támogatója az egyetem mellett a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a GAK Nonprofit Közhasznú Kft. – során a két egyetem célja az volt, hogy az együttműködés keretei konkrét programokkal kerüljenek kitöltésre.

    A Sapientia Egyetem oktatói és hallgatói programjuk első napján Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke vezetésével parlamenti látogatáson vettek részt, valamint találkoztak Tóth Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárral a Földművelésügyi Minisztériumban. A találkozók során a vendégek megismerték a magyar kormány felsőoktatási támogatáspolitikáját, a határon túli magyar nyelvű képzések fejlesztési lehetőségeit. A látogatás délután a Szent István Egyetem Budai Campusán folytatódott, ahol a csoportot Dr. Palkovics László mb. rektor helyettes fogadta.

    A program második napján a gödöllői campuson Dr. Posta Katalin, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja köszöntötte a vendégeket, s rövid prezentációk keretében a látogatók megismerték a Kar oktatási, kutatási programjait, laborjait és projektjeit. Ezt követően az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat mutatta be a hallgatói programokat, a szakkollégiumokat, a tehetséggondozási programokat, s megvizsgálták az együttműködési lehetőségeket.

    A program harmadik napján a SZIE hallgatói kulturális és szabadidős programokat szerveztek a vendégek számára Budapesten és Gödöllőn.

    A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatóival és hallgatóival folytatott egyeztetések sikeresen zárultak, s a résztvevők együttesen több mint 15 témát vázoltak fel, melyekkel kapcsolatban hamarosan közös tevékenységek indulhatnak.

    (Forrás: SZIE.hu)

    {joomplucat:49 limit=12}

  • Alapítványunk mezőgazdasági tanfolyamokat indít

    A PRO AGRICULTURA HARGITAE UNIVERITAS ALAPÍTVÁNY

    MEZŐGAZDASÁGI TANFOLYAMOKAT

    INDÍT

    2016. FEBRUÁR 10-TŐL

    • BIOGAZDÁLKODÁS,

    • AGROTURISZTIKAI DOLGOZÓ,

    • HEGYVIDÉKI GAZDÁLKODÓ ÉS

    • ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁG

    TÉMAKÖRÖKBEN

     

    Érdeklődni lehet az Alapítvány székhelyén, Csíkszereda, Taploca utca 20. szám alatt vagy a 0745-327972-es telefonszámon.

  • A Szent István Egyetemre látogatott az erdélyi református püspök

    A Szent István Egyetem (SZIE) meghívására Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke és Dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora az intézménybe látogatott 2016. január 25-26-án, melynek keretében a püspök és a rektor a SZIE vezetőivel és képviselőivel találkozott.

    A Szent István Egyetem részéről a delegációt Dr. Tőzsér János rektor, Figler Kálmán kancellár, Magyar Ferenc mb. stratégiai és koordinációs főigazgató, valamint Dr. Tóth Tamás oktatási rektorhelyettes fogadta.

    Kató Béla püspök és Dr. Dávid László rektor azzal a céllal látogatott a SZIE-re, hogy megvizsgálják a Kárpát-medencei szintű együttműködés fejlesztésének lehetőségeit a pályázatok és a képzési kínálat területén. A látogatás lehetőséget teremt a két egyetem közötti kétoldalú kapcsolatok további erősítésére, a tudományos, oktatási, innovációs és kulturális paletta szélesítésére, a budai karok integrációjának köszönhetően a kibővült képzési portfólió bemutatására, az ösztöndíjprogramokban való részvételre.

    A Szent István Egyetem világviszonylatban is elismert az agrárképzés területén, köszönhetően a színvonalas, komplex, tudás- és gyakorlatorientált oktatásának, a magasan kvalifikált oktatói és kutatói állományának, a magas szintű kutató és fejlesztő munkájának, az egyedülálló infrastruktúrájának, s nem utolsósorban nemzetközi kapcsolatainak. Mindezeket alapul véve a gödöllői székhelyű egyetem számos területen a Sapientia Egyetem partnere lehet a képzéseinek és szakmai programjainak fejlesztésében, bővítésében.

    A püspök és a rektor a SZIE vezetőinek kíséretében találkozott Tóth Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárral és Gyetvai Árpád miniszteri biztossal. Az egyeztető megbeszélések során a vendégek megismerhették a magyar kormány felsőoktatási támogatáspolitikáját, a határon túlra irányuló szakmai programokat és a határon túli magyar nyelvű képzések fejlesztési lehetőségeit.

    Két hét múlva, február elején öt Sapientia egyetemi vezető oktató és 20 székelyföldi – ipari biotechnológus, környezet-, környezettudományi, tájépítész és élelmiszeripari mérnök – hallgató látogat a Szent István Egyetemre.

    (Forrás: SZIE.hu)

  • Biotermékeikkel vizsgáztak a gazdák

    Biotermékekből készített ételeken, italokon, és akár a külföldi piacokon is helytálló házi termékeiken keresztül mutatták be az elmúlt  négy hónap alatt gyűjtött elméleti és gyakorlati tudásukat a Pro Agricultura Alapítvány csíkszeredai ökogaz dálkodói tanfolyamán részt vett Hargita és Kovászna megyei hallgatók. A pénteki záróvizsgára negyvenhárom biotermelő jelentkezett.

     

    Záróvizsgára állva, házilag készített élelmiszertermékeiket bemutatva, két csoportban összesen negyvenhárom Hargita és Kovászna megyei diák adott pénteken számot tudásáról a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány múlt héten zárult  ökogazdálkodási tanfolyamán – tájékoztatta lapunkat Máthé Emma, az alapítvány felnőttoktatásért felelős munkatársa. A gazda-tanulók nem is okoztak csalódást a vizsgabizottság tagjainak: havasi mézzel ízesített szilva-, és fenyőrügy ízű almapálinkával, kézzel szedett, hidegen préselt, homoktövisből készített szörppel, kemencés pityókáskenyérrel, biotejből készült parenyica sajttal, paradicsomlével, különböző zöldségekből, gyümölcsökből préselt bioitalokkal, áfonyát, ribizlit, homoktövist tartalmazó krémmézekkel, étkezési célracsíráztatott biomagvakkal, csomagolt gyógynövényekkel, teafüvekkel, füstölt pisztránggal, biogyümölcsökből készített süteményekkel előrukkolva prezentálták az emelt szintű, négy hónapos képzés hasznosságának bizonyítékait. A gazdák – a pénteki sikeres vizsga után – hamarosan a Hargita Megyei Munkaügyi Hivatal által kibocsátott biogazdálkodási diplomát vehetik át.

    Klubba gyűjtik a biotermelőket

    Az alapítvány képviselője, Máthé Emma – aki a program lebonyolításában a Székelyföldi Bio Egyesület elnökeként is szakmai partneri szerepet vállalt – nem titkolta, a székelyföldi biogazdaképzés költségeinek 40 százalékát a magyar Földművelésügyi Minisztérium állta. E támogatásnak köszönhetően a tanfolyamra jelentkező gazdáknak a négy hónapos képzés fejenként csupán kétszáz lejébe került. Elmondta, az ökogazdálkodás témái köré szervezett foglalkozások a pénteken lezárult tanfolyammal korántsem érnek véget: a gazdák tapasztalataikat, tanácsaikat, az ökotermeléssel, termékértékesítéssel, illetve a biotanúsítvány megszerzésével kapcsolatos információikat a célra létrehozott közösségi oldalon, illetve a havi rendszeres találkozókkal, farmlátogatásokkal egybekötött Bio Klubban is elmondhatják, megoszthatják egymással. 

    – A Bio Klub keretében olyan diákok kertjeit, biogazdaságait tekintjük meg, ahol a tanfolyamon megszerzett tudás konkrét eredményekhez vezetett. Elárulhatom, a most végzett gazdák diplomaátadó ünnepségét is egy farmlátogatással kötjük össze, a Bio Klub tagjait az ökológiai módon gazdálkodó gyimesközéploki Blága Emma és Blága István házaspár látja vendégül – mondta el lapunknak Máthé Emma.

    Megélni az ökogazdálkodásból

    A szakember határozottan állítja, az ökogazdálkodásból – ha valaki a gazdaságát a konvencionálisról teljesen a bióra állítja – igenis tisztességesen meg tud élni, ráadásul a 2014–2020-as időszakra kidolgozott Vidékfejlesztési Program a biotermelők számára is kecsegtető támogatásokat kínál (lásd keretes anyagunkat). Önmagában a támogatási összegek miatt azonban Máthé szerint nem éri meg belevágni a biogazdálkodásba: az ökológiai termelés a szakember szerint valós elkötelezettség és őszinte meggyőződés nélkül nem megy. Máthé részben ezzel magyarázza, hogy a Hargita megyében regisztrált, átállás alatt álló biogazdálkodók száma a 2012-ben nyilvántartott 322 főhöz képest 2013-ra 276-ra, 2014-ben pedig 249 főre apadt. 

    – Amiatt, hogy az átállás alatt állók közül Hargita megyéből sokan visszakoztak, részben a komolytalanságot tanúsító cégeknek is hibája, mert nem informálták kellőképpen a gazdálkodókat. Ők csak a pénzlehetőséget láttatták a gazdákkal. Emiatt sokan már az első évben megütötték a bokájukat, és rá kellett döbbenniük, hogy az átállási támogatásért bizony tenniük is kell valamit. A rostán viszont hamar fennakadnak azok, akik csak a támogatásért akarnak ökogazdálkodók lenni, és azok maradnak a rendszerben, akik komolyan gondolják a biogazdálkodást. Azok a fiatal gazdák, gazdasszonyok, aki e mostani, csíkszeredai tanfolyamot elvégezték, szerintem mind komolyan veszik a munkát, és ők lesznek Székelyföld jövendő biotermelői – hangsúlyozta lapunknak Máthé Emma.

    2020-ig 236 millió euró áll az ökogazdálkodók rendelkezésére

    Öt év távlatában 236 millió eurót, azaz közel 1 milliárd lejt szán az ökológiai gazdálkodás támogatására a 2014– 2020-as időszakra szóló Országos Vidékfejlesztési Programban (PNDR) a mezőgazdasági minisztérium. Az ágazat szereplői számára elkülönített támogatásra az átállás alatt, illetve a már ökotermelői tanúsítvánnyal rendelkező biogazdák egyaránt számíthatnak. A vegyszermentes, ökológiai gazdálkodásra áttérő gazdák támogatását a Vidékfejlesztési Program 11.1-es alintézkedéséből, míg az átállási időszakon sikeresen túljutó, regisztrált és hivatalosan elismert biotermelők támogatását a PNDR 11.2 alintézkedéséből finanszírozzák. Az átállás alatt álló biotermelők közül a P1-es csomagban a szántóföldi növénykultúrákat – ide sorolják a takarmánynövényeket is – termesztő gazdákat az átállási időszak alatt hektáronként 295 euróval, a P2-es csomagban a zöldségtermesztőket hektáronként 500 euróval, a P3-asban a gyümölcstermelőket hektáronként évi 620 euróval, a P4-es csomag révén a szőlőültetvények tulajdonosait hektáronként 532 euróval, míg a P5- ös csomag nyomán a gyógynövénytermelőket hektáronként 460 euróval segítik. A már elismert, gyakorló, biotermelői tanúsítvánnyal rendelkező gazdákat – az átállás alatt álló gazdákéhoz hasonló tevékenységi kör szerint csoportosítva – szintén öt csomag alapján támogatják. A P1-es csomag – vagyis a szántóföldi növénytermesztőknek szóló – támogatás értékét hektáronként 220 euróban, a P2-es csomagét
    (biozöldségtermelés) hektáronként évi  431 euróban, a P3-as csomag (ökogyümölcstermelés) hektáronként 442 euróban, a P4-es csomagét (szőlő) hektáronként 480 euróban, míg a P5-ös csomag (gyógynövény) támogatási összegét éves szinten hektáronként 427 euróban határozták meg.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Alapítványunk pályázatot hirdet

    Nemzeti Tehetség Program - NTP-HTTSZ-M-15-0006
    „Kreatív programok a székelyföldi helyi fejlesztés szolgálatában”

     20160111

    FELHÍVÁS


    Alapítványunk új programot indított a Nemzeti Tehetség Program támogatásával a székelyföldi térség fejlesztéspolitikai folyamatainak támogatása, a fiatal szakemberek tudásának gazdagítása, innovatív és kreatív képességeik térségi hasznosítása érdekében.
    A térség helyi fejlesztési gyakorlata azt mutatja, hogy szükség van innovatív, kreatív helyi fejlesztési programokra. A helyi adottságokra alapozó innovatív, kreatív programalkotási lehetőségek csak részben hasznosulnak. A fiatal szakemberek bevonása azzal az előnnyel jár, hogy el tudnak tekinteni a rutinoktól, a tervezési korlátoktól, nyitottak az egyedi, kreatív programok iránt.
    A Program keretében a székelyföldi térségben tanuló BA, MA. PhD hallgatók – 20 fő – részvételére van lehetőség. Azok jelentkezését várjuk, akik agrár, gazdaságtudományi, társadalomtudományi szakok keretében helyi fejlesztéssel kapcsolatos tárgyakat is tanultak vagy tanulnak, tanulmányaik vagy szakmai munkájuk révén a térséghez kapcsolódnak.

    A Program tartalma
    A Program keretében három alkalommal (március, április, május) szervezünk egyenként 12 órás (két-két napos) szakmai felkészítést, illetve műhelymunkát. Ennek keretében a résztvevők modellszerű innovatív, kreatív programokkal ismerkednek meg, felkészülnek a terepmunkára, elméleti és módszertani anyagokat ismernek meg és dolgoznak fel előadások, illetve műhelymunka keretében.
    A továbbiakban minden hallgató egy-egy településen – terepmunka keretében – innovatív helyi fejlesztési programot dolgoz ki. Ehhez a munkához tutori támogatást biztosítunk. A résztvevők az elkészített helyi fejlesztési programot műhelykonferencia keretében prezentálják (2016. május). A terepmunka és a program készítésének helyszíneit szakmai szempontok alapján jelöljük ki, a hallgatókkal való konzultáció alapján.
    A prezentációt követő időszakban minden hallgató elkészíti a fejlesztési program esettanulmányszerű írott változatát 6-8 oldal terjedelemben. Ezeket az anyagokat 2016 júniusában önálló kiadványban megjelentetjük.

    Jelentkezés
    A Programba való jelentkezés pályázati formában, a kitöltött JELENTKEZÉSI LAP elküldésével történik.
    E-mail cím: tehetseg2016@pahru.ro
    A Jelentkezési lap beérkezését visszaigazoljuk. A Jelentkezési laphoz csatolni kell egy maximum 2 000 karakter terjedelmű MOTIVÁCIÓS LEVELET, amelyben a jelentkező megindokolja a Programban való részvételi szándékát.

    A jelentkezésről az Alapítvány vezetőségéből és a programban szerepet vállaló szakemberekből összeállított bizottság dönt. A döntésről levélben tájékoztatjuk a jelentkezőket.

    A jelentkezés határideje: 2016. március 16.
    Kapcsolat, további információk:
    Bogyor Izabella
    Email: tehetseg2016@pahru.ro
    Mobil: 0755-643548

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTTSZ-M-15-0006 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

     

  • Tudományos Diákköri Konferencia - 2015

    2015 novemberében immár második alkalommal került megrendezésre Tudományos Diákköri Konferencia a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának csíkszeredai kihelyezett képzési helyszínén. A Konferencia helyszíne a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelye volt (Románia, Csíkszereda).

    A Bizottság, illetve az előadók nagy örömére már a reggeli kezdésre megtelt az előadóterem. A Gazdaságtani szekcióban öt Vidékfejlesztési agrármérnök szakos II. évfolyamos hallgató mutatta be pályamunkáját. Az előadások témája igen érdekes és változatos volt. Betekintést nyerhettünk a székely játékok területfejlesztési hatásaiba, a település-, illetve vállalkozásfejlesztés gyakorlati ismereteibe, a CsíkLeader programba, illetve a Szent Anna tó környezeti szempontú területfejlesztési lehetőségeibe. A részletes programot, illetve a Bizottság összetételét alább olvashatják.

    A szekció első három díjazottja a következőképpen alakult:

    1. Incze Andrea
    2. Dósa Elek-Levente
    3. Ágoston Tímea Mária.

    Vitos Imola és Lukács Antal-Levente a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális és Vidékfejlesztési Intézetének különdíjában részesültek.
    Összefoglalásként elmondható, hogy az előadások magas színvonalúak, az előadók felkészültek, vitakészek voltak. A tanárok számára öröm volt látni, hogy a hallgatók a frissen megszerzett ismereteiket beépítik kutatásaikba, illetve hogy ilyen elhivatott szakemberek munkálkodnak Székelyföld fejlesztésén, felemelkedésén.


    GAZDASÁGTANI SZEKCIÓ
    (CSÍKSZEREDAI KÉPZÉSI HELYEN)


    Elnök:

    • Nagyné Dr. Molnár Melinda, egyetemi docens
      SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    Tagok:

    • Dr. Daróczi Miklós, egyetemi docens, intézetigazgató 
      SZIE GÉK, Műszaki Menedzsment Intézet
    • Dr. János Zsuzsanna, elnök 
      Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    • Dr. Péli László, adjunktus 
      SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    Titkár:

    • Urbánné Malomsoki Mónika, tanszéki mérnök 
      SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    Helyszín:
    SZIE GTK, Csíkszeredai Képzési Hely, Románia

    Időpont:
    2015. november 27. 8 óra

    1. ÁGOSTON TIMEA-MÁRIA SZIE GTK MSc VAM 2. évfolyam, Csíkszeredai Képzési Hely 
      A SZÉKELY JÁTÉKOK - MINT SZÉKELY TERMÉK - BEMUTATÁSA ÉS TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁTÁSAI 
      Presenting the "Székely" games, as a sekler product, and its region-developing factor 
      Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika, tanszéki mérnök SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    2. DÓSA ELEK-LEVENTE, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vidékfejlesztési agrármérnök, MSc., II. évfolyam 
      A SZENT ANNA-TÓ ÉS MOHOS TŐZEGLÁP NATURA 2000 TERMÉSZETVÉDELMI REZERVÁTUM TERÜLETFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI 
      Development opportunities of Saint Anne Lake and Mohos Peat Bog Natura 2000 nature reserve 
      Témavezető: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    3. INCZE ANDREA, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vidékfejlesztési agrármérnök MSc 
      A LEADER PROGRAM TAPASZTALATAINAK, HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A CSÍK LEADER HACS TERÜLETÉN 
      Evaluation of Experiences and Impacts of the LEADER Programme of the Csík LEADER LAG 
      Témavezető: Dr. Kassai Zsuzsanna, adjunktus, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    4. LUKÁCS ANTAL-LEVENTE, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vidékfejlesztési Agrármérnök, MSc- csíkszeredai tagozat 
      CSÍKSZEREDA VÁLLALKOZÁSAINAK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE 
      Territorial designation of enterprises in Seklerburg 
      Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika, tanszéki mérnök, SZIE GTK RGVI

    5. VITOS IMOLA, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vidékfejlesztési Agrármérnöki Szak, MSc, II. évfolyam 
      CSÍKSZENTMÁRTON KÖZSÉG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI 
      Témavezető: Dr. Ritter Krisztián, egyetemi docens, SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet.

    Az eseményen készült képek ITT tekinthetők meg.

  • Agrárturisztikai tanfolyam állástalanok számára

    Hargita megyei munkanélkülieknek szervezett mezőgazdasági és agrárturisztikai tanfolyammal próbálja kisvállalkozások létrehozásra, a gazdálkodásban, valamint a vidékben rejlő lehetőségek felismerésére ösztönözni az állástalanokat egy országos projekt keretében a csíkszeredai Pro Agricultura Alapítvány. A felnőttképzési program első kedvezményezettjei a napokban adtak számot tudásokról. Terveiket, elképzeléseiket lapunkkal is megosztották.

    Záróvizsgaként házi kenyerekkel, szörpökkel, mézzel, gyógynövény-készítményekkel, ízlésesen tálalt ételekkel bizonyították az utóbbi két hónap alatt a mezőgazdaság és vendéglátás, gasztronómia, agrárturizmus terén szerzett új ismereteiket pénteken Csíkszeredában azok a Hargita megyei munkanélküliek, akik részt vettek a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, a konstancai Handmade Romania Egyesület és a bukaresti Közösségi Gondoskodás Alapítvány közös-szervezésű ingyenes szaktanfolyamán.
    Az elméleti és gyakorlati vizsgával zárult felnőttoktatási programban a Hargita megyéből jelentkezett 28-ból végül 26 munkanélküli vett részt: ketten azért mondták vissza a részvételt, mert időközben sikerült elhelyezkedniük – mondta el lapunk érdeklődésére Máthé Emma, a Pro Agricultura Alapítvány felnőttoktatásért felelős munkatársa. Ám a búsulásra azoknak sem maradt oka, akik a főként agráriumra – növénytermesztésre, állattenyésztésre – és a vidéki vendégfogadásra fókuszáló képzés több hónapos időszaka alatt sem találtak munkát: a tanfolyam révén számos olyan ötlettel, kezdeményezési lehetőséggel gazdagodtak, amiknek megvalósítására – némi tőkével és persze bátorsággal – saját önálló vállalkozást alapíthatnak.

    A gyógynövény is lehetőség

    A tanfolyam részt vett állástalanok közül Tőkés Melinda a gyógynövénytermesztésben lát kibontakozási lehetőséget, igaz, nem titkolta: a gyógyhatású fűszer és tea növények – többek közt a kakukkfű vagy akár a máriatövis – termesztésével, illóolajok készítésével hobbi szinten, a család szükségletére korábban is foglalkozott. A tanfolyamon szerzett ismeretekre alapján a gyógynövénytermesztésre, szárításra, csomagolásra azonban már főbevételi forrásként is egyre komolyabban gondol. Kiderül, már a tevékenységre alkalmas terület is megvan: a gyógynövénytermesztésre a Csíkszereda határában levő egy hektáros parcellájukat szánja.
    „Kedvet kaptak rá, hogy komolyabban is kipróbáljam. Mások is foglalkoznak gyógynövénytermesztéssel és jó ötletnek tartom” – hangsúlyozta lapunknak a tanfolyamon részt vett csíkszeredai hölgy.

    Táborozás és önfenntartás

    A megyeszékhelyre hosszas külföldi tartózkodás után visszatért Miklós Zsuzsanna a képzés nyomán saját turisztikai vállalkozás elindítását fontolgatja, ám vendégeit rendhagyó szolgáltatásként olyan székelyföldi kis családi gazdaságokba kalauzolná el, ahol a népi – Európa fejlettebb országaiban már kiveszett vagy elfeledett – hagyományos népi gazdálkodási módszereket, ökotermelési és élelmiszer-feldolgozási eljárásokat újra gyakorolhatnák, megtanulhatnák.
    „A külföldi vendégek gyakorlatilag a helyi önfenntartó kisgazdaságoktól tanulnának. Ezzel úgy gondolom a partnert kis családi gazdaságokat is pluszbevételhez lehetne juttatni. Az elképzeléseimben megerősítettek és bátorítottak a képzés vezetői is” – tette hozzá Zsuzsanna. Megjegyezte: a célra bejegyzésre kerülő KFT tevékenységét ezen felül gyermek-táborok szervezésével is kiegészítené.
    A tábor-szervezéshez ugyanakkor több, az alapítvány agrárturisztikai felnőttképzésén részt vett hallgató is kedvet kapott. A lapunknak nyilatkozók közül Laczkó Edit, háromgyermekes családanyaként a mozgáskultúrát, az egészséges életmódot és a gasztronómiát hirdető tábor megnyitására, míg Mátyás László matematika szakos pedagógusként Vacsárcsiban időszakos nyári, vagy akár az év bármely időszakában látogatható, hétvégi matematika-táborok szervezésére készül.

    Követhető példákat mutattak

    Máthé Emma elmondta, a felnőttképzési program során elsősorban a hagyományos gazdálkodással, vendéglátással, felszolgálással, étkeztetéssel kapcsolat tudnivalók átadására koncentráltak, de fontosnak tartották, hogy a jelentkezők a vállalkozói ismeretekre is szert tegyenek, illetve a marketing és munkaszervezési alapfogalmak mellett a pályázati lehetőségekkel is megismerkedjenek. Hozzátette: a munkanélküliek ösztönzését, vállalkozói kedvét a térségben ismert és működő farmok, panziók, családi gazdaságok bemutatásával is növelni kívánták: így például a gyógynövénytermesztést csíkkarcfalván Macalik Ernő kertjében, az állattenyésztési munkát Jenőfalván, Antal Vidor családi gazdaságában, míg az asztal-terítés, felszolgálás, vendéglátás apró részleteinek elsajátítását a csíkszeredai Várdomb Panzióban gyakorolhatták.

    (Forrás: Hargita Népe)

    {joomplucat:47 limit=4}

  • Megérkeztek a 2015 őszi szaklapok

    20151117 Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Földművelésügyi Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Földművelésügyi Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai november 20-tól hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!

     

     Allattenyesztok lapja 201511 
     Magyar Állattenyésztők Lapja 2015. októberi szám  Magyar Állattenyésztők Lapja 2015. novemberi szám

    Agroforum 201510

    Agroforum 201511

    Agrofórum 2015. októberi szám Agrofórum 2015. novemberi szám015. novemberi szám


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

     

  • Biotangazdaságot hoznak létre Csíkszeredában

    Az ökológiai gazdálkodás gyakorlati elsajátítását segítő kertésztangazdaságot hoz létre Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány: a létesítménynek információink szerint a város határában már több, a célra alkalmas területet is kiszemeltek. A biotangazdaság létrehozását a magyar Földművelésügyi Minisztérium is támogatja - erősítette meg lapunknak Csíkszeredába látogatva Tóth Katalin, a szaktárca helyettes államtitkára.

    Nem elégednek meg a biotermelés iránt érdeklődő gazdák elméleti képzésével, gyakorlati ismereteik bővítésére ökokertészeti tangazdaságot hoz létre Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. A kifejezetten az ökológiai gazdálkodásnak szentelt tangazdaság jövő évben nyitná meg kapuit, a projekt megvalósításához a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium is anyagi támogatást nyújt. A hírt érdeklődésünkre Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium határon túli programokért felelős helyettes államtitkára is megerősítette. A szakpolitikus egyébként a tangazdaság létrehozásának szükségességére az október elején Csíkszeredában, a Pro Agricultura Alapítvány 28 gazdahallgatóval elindított három hónapos biotanfolyamának nyitóünnepségén is kitért.
    - Leginkább egy jól felszerelt tangazdaság keretében lehet elsajátítani azokat az ismereteket, amelyeket a gazdák később a saját portájukon is kamatoztatni, hasznosítani tudnak. A tangazdaság vagy mintagazdaság komplex hely is lehet, tehát számos funkciónak meg tud felelni. A tervünk az, hogy azok között, akik megfelelően művelik a szakmát, a tudásmegosztást is elindítsuk - hangsúlyozta az államtitkár.
    Lapunknak nyilatkozva elmondta, a minisztériumban a székelyföldi ökogazdálkodás felpártolása korántsem új gondolat. Tóth Katalin emlékeztetett: a biogazdálkodásban - zöldségtermesztésben, erdei gyümölcs feldolgozásban vagy akár az ökoméhészkedésben - rejlő lehetőségeket, gyakorlati és szakmai tudományos együttműködési formákat az elmúlt esztendőkben a székelyföldi biotermelőknek - növénytermesztőknek, állattenyésztőknek - szervezett magyarországi tanulmányutak, látogatások alkalmával, illetve tavaly ősszel a Csíkszeredában tartott ökogazdálkodási konferencián is felvetették.
    - Magát a csíkszeredai biogazdálkodó-képzést is támogatjuk. Úgy gondolom, bármilyen profilú mezőgazdasági tanfolyam, amely az itt élők képzettségét és megélhetését segíti,mindenképp támogatandó. Az agrárium terén számtalan ilyen program elképzelhető, amely a helyi adottságokba beágyazva sokszoros értéket teremt. Van, aki a szüleitől szerezte meg a tudást, és azt próbálja a saját kisebb földterületét vagy konyhakertjét művelve hasznosítani és profitot termelni. De olyanok is vannak, akik nagyobb területekkel rendelkeznek, és azon művelik ezt a tudományt. A csíkszeredai biotanfolyamot azért is támogatjuk, mert úgy gondoljuk, hogy a minisztérium és térségben jelen lévő közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmények közötti kapcsolódási pontokon túl szükség van a felnőttképzés erősítésére. És hogy miért bio? Mert ez a jövő energiája, a jövő kihívása. A világon minden a minőségi és biztonságos, GMO-mentes élelmiszertermelés irányába mozdul el, és a termelők ezen keresztül találják meg az újabb és újabb piacokat. Ezeket a lehetőségeket szervezetten a székelyföldi gazdáknak is fel kell kínálnunk: ehhez kínált eszközt a Csíkszeredában elindított biotanfolyam, amelyet a tavalyi nagy siker után idén második ízben is támogathattunk - jegyezte meg az államtitkár asszony.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Alapítványunk vendégei voltak a SZIE EHÖK vezetői

    Október 19-én utaztunk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre. Utunk célja az volt, hogy az ottani Hallgatói Önkormányzat rendszerét megismerjük, egyeztessük a nézőpontokat, közös projekteket alapozzunk meg a jövőre nézve.

    A delegáció tagjai: Nagy Dániel EHÖK elnök, EHÖK elnökségi tagok: Balogh Barbara, Béres Anita, Szászi Dániel, az YBL Miklós Építéstudományi Kar HÖK elnöke Kincses Péter, illetve a Corvinus Egyetem budai campusának három képviselője: Ardai Dalma, Kun Kata Sára és Trugly Bence.

    Hétfőn késő este érkeztünk. Ekkor egy kötetlen baráti beszélgetésre invitáltak minket a helyi Hallgatói Önkormányzat tagjai. Betekintést nyerhettünk, hogyan élnek itt a hallgatók, és hogy több száz kilométerrel odébb is mennyire fontos szerepet játszik a magyar nyelvű oktatás.

    A keddi napon több témáról is beszélgettünk. Első körben a Sapientia Hallgatói Önkormányzata mutatkozott be, illetve információkat adtak az intézmény működéséről. 750 fő tanul 18 alapszakon, illetve 5 mesterszakon.

    Ezután mi adtunk betekintést a SZIE világába. Először Nagy Dániel, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke mutatta be a SZIE múltját egészen a kezdetektől napjainkig, majd beszélt a magyar hallgatói önkormányzatok felépítéséről, működéséről, illetve a lehetséges jövőbeli közös projektekről. A következő tervekre fektetünk nagy hangsúlyt:

    • Hallgatócsere, Erasmus program erősítése,
    • Területekhez kapcsolódó sajátosságok megismerése,
    • Gyakorlati helyek biztosítása,
    • Tehetséggondozási konferencia megszervezése a határon túli intézményekkel közösen (tavasz),
    • Hallgatói Önkormányzatok kapcsolatának erősítése, a kihelyezett képzések hallgatóinak megfelelő képviselete,
    • Közös TDK, szak- és diplomadolgozatok.

    A következőkben Balogh Barbara tartott előadást a SZIE hallgatói életéről (szervezetek, sportolási lehetőségek, egyéb programok, kollégium), majd Béres Anita a külügyi kapcsolatainkról, szervezeteinkről beszélt. Kincses Péter az építészképzés fontosságát és az Ybl Miklós Építéstudományi Kar sajátosságait, végül Trugly Bence, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának HÖK elnöke a budai campust mutatta be.

    Szerdán este ismét szakmai egyeztetésen vettünk részt, a kedden már felhozott lehetséges közös projektekkel kapcsolatban. Ötleteltünk, beszélgettünk. Az egyeztetés sikerességét mutatja, hogy a jövőben szeretnénk szorosabban együttműködni, közös konferenciákat szervezni, segíteni egymásnak az Erasmus programban, szakmai gyakorlati helyek biztosításában, illetve tovább erősíteni a hallgatói önkormányzatok kapcsolatát.

    Csütörtökön reggel indultunk vissza. Felejthetetlen élményekkel, tapasztalatokkal és a helyi emberek mérhetetlen kedvességével és vendégszeretetével gazdagodtunk!

    Összeállította:
    Balogh Barbara
    elnökségi tag
    Egyetemi Hallgatói Önkormányzat

  • Biogazda tanfolyam Csíkszeredában

    Tóth Katalin nemzetközi és kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár október 2-án Csíkszeredába látogatott, ahol megnyitotta a térségben egyedülálló, és immár második alkalommal elindult biogazda tanfolyamot, valamint részt vett a Szent István Egyetem csíkszeredai kihelyezetett képzésének tanévnyitóján.

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székházában tartott tanfolyam megnyitón Tóth Katalin köszöntötte a hallgatókat, és örömét fejezte ki, hiszen a szemmel láthatóan nagy érdeklődés a képzés magas színvonalának egyik jele, amely családok megélhetéséhez, vállalkozások elindításához járulhat hozzá.
    Tóth Katalin kiemelte fontos, hogy erősítsük és bővítsük az anyaországi és székelyföldi biogazdák közötti együttműködési lehetőségeket. Székelyföld, a székely gazdák számára egyfajta kitörési pont lehet a biogazdálkodás irányába történő elmozdulás. Az anyaországi biogazdálkodás jövője szempontjából pedig szintén fontos, hogy génbanki célokra még jelentős számban találhatók Erdélyben és főként Székelyföldön növényi tájfajták és őshonos, nagy genetikai értékű állatállományok. Esetenként mai hasznos nemesített fajtáink is ilyen gyökerűek - hangsúlyozta.
    A Földművelésügyi Minisztérium által támogatott képzés keretében a gazdahallgatók az általános és ökológiai szemléletű állattartási, növénytermesztési és kertészeti ismeretek mellett a falusi vendéglátás, a géptan, a háztáji élelmiszer-termelés, környezetbarát hulladék-újrahasznosítási, agrármarketing és vállalkozásvezetési, valamint számviteli ismeretekkel gyarapíthatják tudásukat. A helyettes államtitkár a délután folyamán köszöntötte a Szent István Egyetem mesterfokú vidékfejlesztési agrármérnök képzésének hallgatóit. A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is 40 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait Csíkszeredában. A Márton Áron Gimnázium dísztermében megtartott eseményen Tóth Katalin kiemelte, a Földművelésügyi Minisztérium ahogy eddig, úgy ezután is támogatni fogja az immár negyedik éve folyó vidékfejlesztési agrárképzést, amely egyedülálló és hiánypótló a térségben.
    A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a tárca a Szent István Egyetemmel korábban kötött stratégiai együttműködési megállapodás alapján továbbra is kiemelt helyet szán az egyetemnek az agrárképzésben, valamint abban, hogy tevékenységét a határon túl is folytatni tudja. Mindannyiunk közös érdeke a határon túli magyarság szellemi, gazdasági, kulturális megerősödése, melyhez Magyarország Kormánya a lehetőségeihez mérten minden támogatást meg fog adni.
    Zárszavában Tóth Katalin elmondta, a csíkszeredai szellemi műhely már eddig is rengeteget tett a térség gazdasági fejlődéséért, hosszú távon pedig a térség gazdasági fellendülésének egyik motorjává válhat.
    (Forrás: FM Sajtóiroda)

    {joomplucat:46 limit=5}

  • Csiszolatlan gyémántok a tanévnyitón

    A gödöllői Szent István Egyetem vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzés Csíkszeredába kihelyezett tagozatának ünnepélyes tanévnyitóját péntek délután tartották.

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében immár negyedik alkalommal került sor a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán zajló Vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzés tanévnyitó ünnepségére a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dísztermében.

    Az elsőéves hallgatókat Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntötte, azt kívánva számukra, hogy a két év alatt megszerzett tudással élni és boldogulni tudjanak. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy idén második alkalommal indították el ösztöndíj programjukat, amelynek keretében az egész Kárpát-medencéből elismerésik a példaértékű teljesítményeket.

    Gyetvai Árpád, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa is a tudás megszerzésére és az itthon történő kamatoztatására biztatta a negyvenöt mesteris hallgatót. Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora kihangsúlyozta, hogy az évek során szándékuk nem változott: „A szándék az volt és ma is az, hogy olyan képzést nyújtson a Szent István Egyetem, amely az itteni régiónak fontos”.

    Káposzta József, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja csiszolatlan gyémántoknak nevezte a tanévkezdő hallgatókat. Rámutatott arra, hogy minden fiatalt tehetségnek tekintenek és céljuk több mint a tananyag átadása. „Nem csupán szakmát kapnak a kezükbe, hanem hivatást: a sorvadó falvak képviseletét, a csodás természeti és néprajzi értékek megóvását, a kulturális örökség védelmét” – fogalmazott a tanévet megnyitó dékán. A köszöntő beszédek után az első évfolyamos hallgatók ünnepélyes eskütételével és a székely himnusz eléneklésével zárult a tanévnyitó.

    Az eseményen készült képek ITT tekinthetők meg.

    (Forrás: Székelyhon.ro)

  • Agroturisztikai dolgozó képzés a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnál

    Szeptember közepén elkezdődött a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnál a második agroturisztikai dolgozó képzés.Az első, térítésmentes tanfolyam a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium támogatásával még 2014 tavaszán valósult meg ( Képek ITT).

    A most zajló tanfolyam Európai Uniós pályázati forrásokból a POSDRU-n keresztül, az Equal Jobs bukaresti alapítvánnyal együttműködve, mezőgazdasági, közélelmezési, vendéglátói és élelmiszeripari szakemberek közreműködésével kerül lebonyolításra. A célcsoport az agroturisztika iránt érdeklődő álláskeresők tábora.

    A képzésre jelentkezők magas száma miatt csak olyan tanulni vágyók nyertek felvételt, akik agroturizmussal szeretnének foglalkozni és már van is elképzelésük arról, hogy ezt miként szeretnék megvalósítani. Ilyen módon 25 szerencsés jelentkező kezdhette el szakirányú tanulmányait ebben a hónapban. A képzés november közepén ér véget és a bizonyítvány átvételénél a sikeresen vizsgázók 750 lej ösztöndíjban részesülnek.

    A képzés során betekintést nyernek a növénytermesztés és az állattenyésztés rejtelmeibe, turisztikai ismeretekkel bővítik tudásukat. Megtanulják a protokoll-szervezést, az étkeztetés, terítés és az étel-szervírozás titkait. Egyik fontos alaptantárgy az élelmiszeriparban használatos alapanyagok feldolgozása és higiéniája az élelmiszerbiztonság szabályainak betartása mellett.

    {joomplucat:44 limit=7}

  • Biotanfolyam - Még lehet jelentkezni

    A napokban még jelentkezhetnek a tanfolyamra azok a Hargita megyei gazdák, akiket komolyabban is érdekel az ökogazdálkodás.

    20150918

    A Hargita megyei kezdő és gyakorló gazdák számára tervezett biotermelés, ökogazdálkodás képzését október 2-án indítja a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány - tudtuk meg tegnap dr. Máthé Emmától, az alapítvány gazdaképzésekért felelős vezetőjétől, az oktatási program lebonyolításában szakmai partnerként részt vállaló Székelyföldi Bio Egyesület elnökétől. A szakember megjegyezte: a négy hónapos, akkreditált ökogazdálkodási tanfolyam csíkszeredai ünnepélyes tanévnyitóját jelenlétével Tóth Katalin, a magyar Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára is megtiszteli.

    Máthé Emmától megtudtuk, a szűk két hét múlva raj toló biogazda tanfolyamra eddig több mint húsz hallgató jelezte részvételi szándékát, de aki még nem tette meg, az se késett le semmiről: a betöltetlen helyekre jelentkezőket a következő napokban is, egészen a tanfolyam október eleji indulásának pillanatáig fogadják - tájékoztatta lapunkat Máthé. Az ökogazdálkodói tanfolyamra jelentkezni Máthé Emmánál a 0745-327972-es telefonszámon, illetve a mathe.emma@pahru.ro e-mail címen, vagy pedig személyesen az alapítvány csíkszeredai, Taploca út 20. szám alatti székhelyén lehet.

    A képzésen a magyar Földművelésügyi Minisztérium támogatásának köszönhetően kedvezménnyel vehetnek részt a gazdák: a négy hónapos, emelt szintű, 240 órás elméleti és 480 órás gyakorlati képzés keretében a gazdahallgatók az általános és az ökológiai szemléletű állattartási, növénytermesztési és kertészeti ismeretek mellett a falusi vendéglátás, a géptan, a háztáji élelmiszer-termelés, környezetbarát hulladék-újrahasznosítási, illetve agrármarketing és vállalkozásvezetési, számviteli tudnivalókból is ízelítőt kapnak. A sikeresen vizsgázók a Hargita megyei munkaügyi hivatal által kiállított diplomát vehetnek át, amit - a gazda szakképzettségének igazolására - a különböző európai uniós farmfejlesztési pályázatok kapcsán is hasznosítani lehet - hangsúlyozta Máthé Emma.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Biogazdaságokat látogattak

    A Székelyföldi Bio Egyesület többnapos szakmai tapasztalatcserét szervezett, amelynek keretében biogazdaságokat látogattak. Hazaérkezve Máthé Emmát, az egyesület elnökét, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány igazgatótanácsának tagját és felnőttképzésekért felelős vezetőjét kérdeztük tapasztalataikról.

     

    A lelkes szakembereket, gazdákat hallgatva mindenképpen kijelenthető, hogy a biogazdálkodásban előrébb járnak a Délvidéken Székelyföldhöz képest - összegezte tapasztalatait Máthé Emma.

    Magyarkanizsára, Tótfaluba és Oromba látogattak a székelyföldi gazdák, akik a délvidéki bio-gazdaságokban és farmokon nézhették meg, hogyan gazdálkodnak az ottani termelők. A tanulmányút délvidéki szervezője Bödő Kálmán, a Kárpát-medencei Ökogazdaságok Szövetségének alelnöke volt, akinek vezetésével Csikós Árpád és Faragó János gazdaságaihoz is ellátogattak a székelyföldiek. A találkozás alkalom volt a tapasztalatcserére, de egyben azt is láthatták az itthoniak, hogy ott nemcsak hobbiszinten foglalkoznak a biogazdálkodással, hanem jövedelmük is van ebből a gazdáknak.

    Máthé Emma kiemelte: a változásokat nemcsak a meglátogatott kertekben lehetett érzékelni, de az emberekkel beszélgetve szembetűnő volt az elkötelezettség a biotermesztés iránt.

    A tudatos termelésre, gazdálkodásra már az óvodában elkezdődik a nevelés. Az intézménynek saját kertje van, ahol ökológiai gazdálkodással termelik a zöldségeket, de még a komposztálást is kipróbálhatják a gyerekek. Az óvodának saját komposzttelepe van - mesélte a látottakat Máthé Emma.

    A délvidéki tapasztalatcsere mellett a Székelyföldi Bio Egyesület delegációja a XIII. Sárközy Péter Tudományos Emlékülésen is részt vett, amelyet a Lakiteleki Népfőiskolán szerveztek meg. A szakmai találkozón az ökológiai gazdálkodás Kárpát-medencei helyzetéről hallhattak előadásokat, betekintést nyerve a felvidéki, délvidéki és székelyföldi biogazdálkodás helyzetébe.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Elindult a beiratkozás Csíkszeredában a vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzésre!

    VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS

    a Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karának
    csíkszeredai kihelyezett képzése

    Miért érdemes vidékfejlesztési agrármérnöknek tanulni? Miért fontos a vidéki élettér rendszerének ismerete, fejlesztési lehetőségének folyamatos vizsgálata? Milyen lehetőségeim lesznek az életben, ha ezt a képzést választom?

    Természetes, hogy a pályaválasztás előtt állók naponta ilyen kérdésekkel szembesülnek, hiszen az egyéni boldogulás stratégiájának kialakítása, a személyre szabott életút- algoritmusok kidolgozása nem könnyű feladat. Mindezek alapján engedje meg a kedves Érdeklődő, hogy bemutassuk az általunk koordinált mesterszak kompetenciájának főbb összefüggéseit.

    Napjainkra a mezőgazdaság már nem az egyetlen (bár még meghatározó) alkotórésze a vidéknek, hiszen a vidékgazdaság jóval összetettebb és bonyolultabb rendszert alkot. Figyelembe véve az EU integráció részeként működő támogatáspolitikát, annak átalakulási trendjeit, jól látható, hogy a strukturális átalakulások, a vidéki iparfejlesztés, az élelmiszergazdaság, az infrastruktúra javítása, a társadalmi problémák megoldásainak keresése, a falusi turizmus lehetőségeinek kutatása is jelentős szerepet kap a vidékgazdaságban. Mára már ezért ezek összességét inkább agribusiness-nek hívjuk, így komplexebb rendszerként értelmezve, ennek megfelelően alakítottuk ki a vidékfejlesztési agrármérnök képzésünk rendszerét. Ennek értelmében a vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzésben a szakmai kompetenciák rendszerében az alábbi négy terület köré koncentráljuk az oktatás súlypontjait:

    • vidék- és térgazdaság összefüggései, intézményrendszere;
    • gazdaság- és regionális politika makrogazdasága;
    • társadalmi és kulturális különbségek mérséklése;
    • környezeti, ökológiai egyensúly kialakítása.

    Meggyőződésünk, hogy ezen területek összhangja biztosíthatja a megfelelő gazdasági életszínvonal lehetőségét, sikeres üzleti működés mellett, jó közéleti, demokratikus, polgárbarát gazdaságfejlesztést. A gazdag tudományos, művészeti, turisztikai kínálati tevékenység mellett lehetőséget biztosít egy értékeiben megőrzött, védett környezet, ökológiatudatosság kialakításához.

    Az oktatás során elsajátított fontosabb ismeretkörök, tantárgyak: agrárpolitika, gazdasági jog, integrált területfejlesztés, számvitel, vidékgazdaságtan, emberi erőforrás-gazdálkodás, környezeti politika, mezőgazdasági piacok gazdaságtana, agrár-információs rendszerek, településfejlesztés, vidékszociológia, projektmenedzsment, számvitel, helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, település- és térségmarketing.

    A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

    • az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projekteknek a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére való hatásait;
    • a gazdasági, humán, környezeti és minőségbiztosítási rendszereket;
    • a térségi informatikai fejlesztési és tervezési, társadalomtudományi, gazdasági, projektek koordinálását és vezetését;
    • multifunkcionális vidékfejlesztéssel és a vidéki közösségek életképességének megőrzésével kapcsolatos elveket;
    • az agrobusiness működésének és fejlődésének nemzetközi-, nemzeti- és térségi összefüggéseit;
    • a fenntartható gazdálkodás, a vidékgazdaság, a műszaki- technológiai fejlesztés alapelveit.

    A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

    • vidékgazdasági projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére;
    • a gazdaságfejlesztés komplex szemlélet alapján történő folyamatos megújításának irányítására, az adottságokhoz igazodó gazdasági, társadalmi szerkezet kialakítására;
    • a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére;
    • szaktanácsadási feladatok ellátására;
    • pályázati tevékenység menedzselésére;
    • gazdaságfejlesztési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására;
    • vidékgazdaság problémáinak felismerésére és fejlesztési javaslatok előkészítésére, szakmai értékelésére.

    Reméljük, hogy ezzel a rövid ismertetővel felkeltettük érdeklődését, és ősszel induló csíkszeredai képzésünkön hallgatóink között üdvözölhetjük! Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárások módja, tartalma országonként nagy eltérést is mutathat, így ezzel az oldallal szeretnénk Önnek megkönnyíteni a képzésre történő jelentkezést.

    Felvételi információk

    A képzés megnevezése
    Vidékfejlesztési agrármérnök MSc

    A képzést folytató intézmény
    Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

    Szakmai partnerintézmény
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány

    A képzés ideje
    4 félév

    A képzés formája
    Levelező képzés, félévente 5 hétvégi alkalomra tömbösítve

    Helyek száma
    Államilag támogatott: 40 hely
    Költségtérítéses: 30 hely

    A képzés helyszíne
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány épülete, Csíkszereda

    A képzésre történő jelentkezés határideje
    2015. szeptember 4.

    A képzésre történő jelentkezés feltétele
    A jelentkező rendelkezzen alapfokozatot, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel.

    A felvételi eljárás menete
    Az intézmény felvételi vizsgát nem szervez. A mesterképzési szakra történő felvétel során a jelentkezőket rangsorolják. A rangsorolást a benyújtott – legmagasabb végzettséget igazoló – oklevélben (Diploma de licenta) szereplő érdemjegyből (media examenului de licenta) számított pontszám – maximum 90 pont -, illetve különböző jogcímeken adható többletpontok – maximum 10 pont – beszámítása alapján végzik. A megszerezhető többletpontokról ide kattintva kaphat tájékoztatást. A rangsoroláson kívül minden jelentkező esetében kredit- átvételi eljárás is lefolytatásra kerül.

    Kredit- átvételi eljárás
    Az eljárás célja annak megállapítása, hogy a jelentkező korábbi tanulmányai során elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyek a mesterképzésbe való sikeres bekapcsolódáshoz szükségesek. A gyakorlat szerint a gazdaság-, agrár-, műszaki és társadalomtudományok közé sorolható főiskolai és egyetemi végzettség esetén a befogadás kreditfeltételei nagy valószínűség szerint megvannak, a kredit-átvételi eljárás döntően az ellenőrzésre irányul. Az eljárást azonban minden jelentkező esetén elvégezzük, mivel egyéb szakok esetén is elképzelhető, hogy megvan a szükséges kredit. Adott feltételek megléte esetén a kredit-átvételi bizottság javaslata alapján lehetőség nyílhat arra is, hogy a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint szerezze meg a hallgató.

    A SZIE GTK kredit-átviteli bizottsága a jelentkező által benyújtott dokumentumok (index-, illetve leckekönyv, vagy supliment la diploma) másolata alapján határozza meg a jelentkező által teljesített és elfogadott kreditet. Amennyiben a jelentkező kreditált tantárgyakkal rendelkezik, akkor azt a kibocsátó intézmény által adott kredittel elfogadjuk. Azon jelentkezők esetében, akik még nem kreditált tantárgyakkal rendelkeznek, a SZIE GTK kredit-átviteli bizottsága végzi el a kreditálást.

    Összességében:
    A felvételhez Önnek két feltételnek kell megfelelnie. Az egyik feltétel szerint a felvételi eljárásban az elérhető 100 pontból a lehető legtöbb pontot kell megszereznie. A másik feltétel az, hogy a kredit-átvételi eljárás során a mesterképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges minimum kreditértékek az Ön esetében elfogadásra kerüljenek.

    Letölthető dokumentumok:

     A felvételi jelentkezés menete

     A kredit-átvételi eljárás menete

     Tantárgyi kredit elfogadási kérelem

     A felvételi eljárás során megszerezhető többletpontok

  • Töretlen a Szent István Egyetem sikere Székelyföldön

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán (GTK) zajló Vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzés negyedik tanévnyitójára kerül sor 2015. október 2-án.

    20150916

    A 2012-ben indított képzés az akkori 30 államilag támogatott helyről immáron 40 főre duzzadt, a hallgatói lelkesedést pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy idén 45-en jelentkeztek a meghirdetett helyekre.

    A siker és a lankadni nem akaró töretlen lelkesedés titka összetett. Fontos kiemelni a képzés magas színvonalát, az oktatói gárda felkészültségét és segítőkészségét, melyek megalapozzák a kiváló kapcsolatot tanár és diák között. Emellett az fejlett infrastruktúrának köszönhetően innovatív oktatási elemek segítségével a hallgatók interaktív előadásokon vehetnek részt. Az elméleti háttér mellett számtalan lehetőség van a meglévő gyakorlati tudás kibővítésére is, például Magyarországi szakmai gyakorlati programokkal (képek), tudományos diákköri konferencián való részvétellel (képek) valamint Nemzeti Tehetség Programokban való aktív szerepvállalással (képek).

    A hagyományokhoz hűen az első éves hallgatók 2015. október 2-án 8 órakor kezdik meg tanulmányaikat a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány épületében, melyet 17 órakor a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium kápolnájában ünnepélyes tanévnyitó követ.

    Az Alapítvány munkatársai szívből gratulálnak felvételt nyert hallgatóinak, és tanulmányaikhoz sok sikert és egészséget kívánnak!

    A korábbi évek tanévnyitóiról képeket ITT (2012), ITT (2013), és ITT (2014) talál.

  • Vadgazda mesterképzés Csíkszeredában

    25 térítésmentes, államilag támogatott helyet kínálva vadgazda mesterképzést indít szeptembertől Csíkszeredában a Pro Agricultura Alapítvánnyal együttműködve a gödöllői Szent István Egyetem - tájékoztatta lapunkat Magyar Ferenc, az alapítvány alelnöke. A kétéves képzést főleg a közbirtokosságok, vadásztársulatok munkatársainak ajánlják.

    Kétéves, vadgazdálkodás mérnöki mesterképzést indít ősztől Csíkszeredában a Gödöllői Szent István Egyetem. A magiszteri program tananyagát az egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének szakemberei állították össze - tudtuk meg tegnap Magyar Ferenctől, a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány operatív alelnökétől, a gödöllői Szent István Egyetem főtitkárától. A szakember hozzátette: a székelyföldi oktatási program magyar állami finanszírozásáról elvi döntés született: ennek nyomán a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatása révén a csíkszeredai mesterképzést 25 hallgató térítésmentesen veheti igénybe.
    - A hét folyamán Balog miniszter úr számára előkészítették azt az adatbázist, amely rögzíti, hogy a következő, 2015-2016-os tanév első félévétől milyen képzéseket tudnak a magyarországi egyetemek állami támogatásból a határokon túl folytatni. Minden remény megvan rá, hogy a miniszter úr döntése nyomán a magyar állam a Szent István Egyetem csíkszeredai vadgazda mérnök mesterképzésére 25 államilag támogatott helyet biztosít. A képzésre beiratkozni - a vidékfejlesztés agrármérnök mesterképzéshez hasonlóan - augusztus elsejétől Csíkszeredában, a Pro Agricultura Alapítvány csíktaplocai székházában lehet - hangsúlyozta Magyar Ferenc.
    Kérdésünkre elmondta, a vadgazda mérnök mesterképzés indításának ötlete még tavaly vetődött fel, a sorozatos medvetámadások kapcsán szervezett találkozón. A beszélgetésen, amelyen egyébként az egyedszám becslésére használt hibás metodológia javításának, pontosításának lehetősége is szóba került - a környezetvédelmi tárca mellett a brassói egyetem szakemberei is részt vettek. Ekkor derült ki: az egyetem utáni, vadgazdálkodási mesterképzésre - mivel a térségben nincs hasonló - Székelyföldön is valós igény lenne. A kétéves oktatási program ismeretanyagát főleg a kiterjedt erőterületekkel rendelkező közbirtokosságok, illetve vadásztársulatok szakembereinek, egyetemi végzettségű munkatársainak ajánlják.
    - Minden reményünk meg van rá, hogy a 25 államilag támogatott helyet föl tudjuk tölteni - tette hozzá Magyar.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Megjelent alapítványunk legújabb szakmai kiadványa

    Biró A. Zoltán, Gyetvai Árpád,  Magyar Ferenc (szerk.):

    KREATÍV FIATALOK - INNOVATÍV VIDÉK
    Sikeres helyi fejlesztési gyakorlatok a Székelyföldön
    Új utakon a tehetséggondozás 5. Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2015. ISBN 978-606-661-040-7 pp.190

     

     KREATÍV FIATALOK - INNOVATÍV VIDÉK - Sikeres helyi fejlesztési gyakorlatok a Székelyföldön

    Tartalom

    Ajánlás (Jakab István, a Magyar Országgyűlés Alelnöke, MAGOSZ elnök)
    Előszó

    Szakmai kiindulópontok

    • KÁPOSZTA JÓZSEF: A vidékgazdaság fejlesztési kérdései a XXI. században
    • TÓTH TAMÁS: „Jövőépítés technikái". Terület-, gazdaság- és közösségfejlesztés és építés támogatásának módszertani lehetőségei
    • RITTER KRISZTIÁN: A helyi (gazdaság)fejlesztés meghatározói
    • BODÓ JULIANNA: Szimbolikus térfoglalás, téralapú identitás 

    Módszertani szempontok

    • SZÉKELY KINGA: A kommunikáció mint az innovatív vidék kulcseleme
    • GERGELY ORSOLYA: Térségi társadalmi-szociális körkép
    • FERENCZANGÉLA: Kultúra és vidékfejlesztés
    • BIRÓ Z. ZOLTÁN: Vidékfejlesztési folyamatok, forrásbevonás

    Helyi fejlesztési projektek

    • MADÁR FRANCISKA - CZIFRA RELLA: A Csíkszentdomokosi Mesélőfalu program
    • BOTH ERIKA - DEMETER PETRA: Mesevár, hol sok csoda vár
    • ILLÉS GERGŐ - PÁL MELINDA: Családi házból Turisztikai Központ
    • KOVÁCS JUDIT-TÜNDE - PAPP BARBARA: A szépvízi sajtüzem mint sikeres vidékfejlesztési program
    • SZABÓ HUNOR - HOFFMANN GYÖRGY: Homoródalmási Turisztikai Információs Pont - a turizmusfejlesztés lehetőségei
    • DEMETER SAROLTA- KRÖLER ESZTER: Csíkszentmiklósi Kolbászfesztivál
    • BOGYOR IZABELLA - SZABÓ ANNA: Csíkszentimre értékei vidékfejlesztési megközelítésben
    • SZABÓ BÁLINT - SZABÓ VARGA JOLÁN KATALIN: Márton Áron nyomában Csíkszentdomokoson
    • SIMÓ BARNA - DOBAI ISTVÁN: Óvoda - napköziépítés Madéfalván
    • GYÖRFI KINGA - TÓTH ANNA: Helyi fejlesztés Csíkkarcfalván
    • POZSÁR BALÁZS - CSISZÉR LEVENTE: A Madéfalvi Információs Iroda sikertörténete
    • DEMETER ÁGNES - MEISZTER FRANCISKA: A szépvízi Káposztafesztivál
    • KIS IZOLDA -BATTAYMÁTÉ: A gyergyóalfalvi rehabilitációs és szociális otthon
    • FÖLDI PÉTER - SZTOJKA JÁNOS: Madéfalvi Siculicidium project

    Helyzetkép és kitekintés

    • BIRÓ A. ZOLTÁN: Sikeres projektek - vidéki térségben

    A kötet szerzői

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-14-0004 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • 2015: A Fény Nemzetközi Éve - Rurális Értékeink

    A 2015. május 14-16. között lezajlott Kreatív Fiatalok - Innovatív Vidék terepmunka során tematikus fotókészítési alprogramot szerveztünk „Rurális értékeink”címmel, kapcsolódva a „2015 Fény Nemzetközi Éve” programhoz.

    A  munkát a program záró részében szakmailag kiértékeltük, az anyagokból készült válogatást a terepmunka utolsó napján a szakmai prezentciókat követően lehetett megtekinteni.

    A pályázatra beküldött képek ITT tekinthetők meg.

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-14-0004 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • Sikeres helyi fejlesztési programok fejlesztéspolitikai hasznosítása

    MEGHÍVÓ

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány „Kreatív fiatalok - innovatív vidék” programja keretében szakmai kerekasztalt szervezünk 2015. június 26-án, pénteken 11 órától Csíkszeredában.
    Helyszín: Sapientia EMTE, 15-ös terem.

     

    A Kerekasztal témája:
    Sikeres helyi fejlesztési programok fejlesztéspolitikai hasznosítása


    PROGRAM
    11-13 óra

    • Prezentációk
    • Vita, műhelymunka

    13 óra: Ebéd
    A rendezvény keretében bemutatásra kerül a Program keretében készült szakmai kiadvány: Biró A. Z. - Gyetvai Á. - Magyar F.(szerk) Kreatív fiatalok - innovatív vidék. Sikeres helyi fejlesztési gyakorlatok a Székelyföldön. Státus Kiadó 2015.

    Szervezők:

    • Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    • KAM -Regionális és Antropológiai Kutatások Központja
    • Csík LEADER Akciócsoport
    • Hargita Megyei Kulturális Központ

    Kapcsolat, további információk:
    Bogyor Izabella e-mail: kamintezet@yahoo.com mobil: 0755 - 643 548

     Vitaindító

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-14-0004 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • Górcső alatt a fejlesztési projektek

    Csíkszentdomokosi mesélő falu, szépvízi sajtüzem, gyergyóalfalvi szociális otthon, homoródalmási vagy oroszhegyi turisztikai információ központ, madéfalvi napköziépítés és Silucidicium útja projekt – csupán néhány azon helyi, kulturális és infrastrukturális fejlesztési programok közül, amelyeket a csíkszeredai Sapientia és a gödöllői Szent István Egyetem hallgatói májusi terepgyakorlatuk során – a siker összetevő elemeit keresve – kielemeztek. A tanulmányok most kötetben is megjelennek, a kutatási eredményeket pedig pénteken műhelykonferencián vitatják meg a szakemberek.

    Kreatív fiatalok – innovatív vidék néven újabb kiadvánnyal gyarapodik a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány Székelyföldi tehetséggondozást és sikeres helyi fejlesztési gyakorlatokat bemutató kötetsorozata.

    Kíváncsiak, mi a siker titka 

    Mint tegnap Biró A. Zoltántól, a sorozat hatodik kötetének társszerkesztőjétől megtudtuk, a napokban megjelenő kiadványba ezúttal azokat a Hargita megyei településekről és helyi közösség – kulturális, infrastrukturális – fejlesztési projektjeikről szóló tanulmányokat, elemzéseket gyűjtötték össze, amelyek idén májusban a csíkszeredai Sapientia egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vidékfejlesztési szakos hallgatóinak közös, terepmunkával fűszerezett tehetséggondozó táborában készültek. A kötet anyagait amúgy hivatalosan pénteken, a csíkszeredai Sapientia egyetemen sorra kerülő szakmai műhelykonferencián mutatják be az érdeklődőknek. A tanulmányok megjelenését, a fejlesztési projektek elemző leírását és bemutatását, a diákok terepmunkáját és előzetes szakmai felkészítését a Pro Agricultura Alapítvány a magyarországi Nemzeti Tehetség Program keretében elnyert pályázati támogatásból finanszírozta. – Csík térségére jellemző, hogy nagyon sok helyi fejlesztési program van. Százával találunk olyan programokat, amit a helyiek általában jónak, sikeresnek tartanak, viszont ha a sikeresség összetevőit részletesebben is leírjuk, akkor ez egyrészt ösztönző lehet mások számára is, akik hasonló fejlesztési programokban gondolkodnak, másrészt pedig a sikeres programok bemutatásának közösségépítő fejlesztéspolitikai szerepe is van. Tehát nem csupán dicsekvés, hogy sikeresen felépítettünk és átadtunk valamit, hanem a tervezést, több szereplő együttműködését és a projekt menedzselését is megismerhetjük és összességében láthatjuk. Tehát a társadalmi folyamatot mutatják be a kötetben megjelenő projektelemzések – hangsúlyozta lapunknak Biró A. Zoltán. 

    Helyi fejlesztési projektek

    A háromnapos tehetséggondozó táborban részt vett harminc egyetemi hallgató – egy-egy magyarországi és székelyföldi diákból álló –, vegyes csoportokat alkotva vizsgálták meg a csíki, udvarhelyi és gyergyói településekről a tutorok által javasolt témákat. A kötet  társszerkesztője – az elkészült tanulmányok alapján – nagyon érdekesnek és összetettnek nevezi a csíkszentdomokosi Mesélő falu programról, az oroszhegyi turisztikai központ megtervezéséről, létrehozásáról és hasznosításáról készült tanulmányt, illetve – sikeres vidékfejlesztési programként és helyi összefogásként – a csíkszépvízi Csengő Tejszövetkezet sajtüzemét bemutató munkát is. A tanulmánykötetben emellett Csíkkarcfalva központjának komplex felújítási programjáról, a homoródalmási turisztikai információs pont hatásairól, a gyergyóalfalvi rehabilitációs és szociális otthonról, Madéfalva esetében a Siculicidium-projektről, az óvoda és napközi építéséről, illetve a helyi információs iroda történetéről is olvashatnak az érdeklődők, ám a hallgatók különböző rendezvények – a szépvízi káposztafesztivál, illetve a csíkszentmiklósi kolbászfesztivál – helyi közösségfejlesztési szerepét is elemezték.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Gazdatanfolyam 141-es és 112-es pályázók számára

    Csíkszeredában szervez a 111-es intézkedés oktatási programjával egyenértékű tanfolyamot a Pro Agricultura Alapítvány. A képzés azoknak a 141-es, félig önellátó, és a 112-es, induló fiatal gazda pályázattal rendelkező Hargita megyei termelőknek szól, akik hasonló tematikájú, a pályázatuk részeként kötelezett szaktanfolyamon eddig még nem vettek részt. A tanfolyamelvégzési  állalásaikra amúgy áprilisban kipostázott leveleiben a megyéből több száz gazdát emlékeztetett a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség.

    Csíkszeredában szervez képzést a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány azon nyertes 141-es és 112-es pályázatokkal rendelkező gazdák számára, akik eddig még nem vettek részt a 111-es intézkedés keretében kötelezett felkészítőkön – tájékoztatta lapunkat dr. Máthé Emma, az alapítvány munkatársa. Hozzátette: a hivatalosan akkreditált, 40 órás képzési programban főleg a 141-es intézkedésre, azaz a félig önellátó gazdaságok fejlesztésére három plusz két éven keresztül évi 1500 eurós támogatást megpályázó gazdák részvételére számítanak, közülük is döntően azokra, akik finanszírozási szerződéseiket a 2011-es és 2012-es kiírások után írták alá. A felkészítőket öt napba tömörítve, június 15. és 20. között tartják az alapítvány csíktaplocai székhelyén, a tanfolyam iránt érdeklődő gazdák jelentkezését június 14-ig fogadják. Az összeállított tananyag megegyezik a 111-es intézkedés oktatási programjával, a képzés révén megszerezhető diplomákat pedig a gazdáktól – pályázati vállalásként – az irányító hatóság (AM PNDR) és a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) is elfogadja – hangsúlyozta Máthé. 

    – Az oktatási programban lesz növénytermesztés, állattenyésztés, környezetvédelem, géptan, agrármarketing, ökogazdálkodás, könyvelés, tehát minden olyan tantárgy, ami a gazdálkodással és a farm menedzselésével kapcsolatos – sorolta lapunknak a Pro Agricultura Alapítvány munkatársa.

    Tanfolyammal kapcsolatos vállalásaikra amúgy áprilisban kiküldött leveleiben az AFIR Hargita megyéből is több száz gazdát emlékeztetett. A rövid távú szakképzési tanfolyamok elvégzésére a 141-es pályázataikra három évvel ezelőtt, 2012-ben támogatást nyerő gazdákat kérték, míg azok a félig önellátó gazdák, akik az 1500 eurós pályázataikra 2012-t megelőzően kötöttek finanszírozási szerződést, de a 111-es tanfolyamra nem jelentkeztek, az irányítóhatóság döntése nyomán külön értesítőre számíthatnak. A félig önellátó gazdák felzárkózását és piacra termelését ösztönző intézkedés a Hargita megyei gazdák körében igencsak népszerű volt. Az elmúlt évek alatt a 141-es intézkedés különböző, 2008 és 2012 közötti kiírásain Hargita megyéből közel 2300 gazda pályázata nyert.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Államvizsga és diplomaosztó - 2015

    Immáron második ízben kerül sor - 2015. június 11-én - az újonnan induló csíkszeredai Vidékfejlesztési Agrármérnök MSc képzésben tanulók záróvizsgájára.

    21 székely hallgató utazik Gödöllőre, hogy számot adjon a négy szemeszter során elsajátított tudásáról a záróvizsga bizottság előtt, ahol az oktatóikon kívül a következő jeles vizsgabiztosok körében védhetik meg diplomájukat:

    • Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke;
    • Dr. Viski József, Miniszterelnökség, Agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár;
    • Tóth Katalin, Földművelésügyi Minisztérium, Nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár;
    • Tánczos Barna, szenátor, a Romániai Parlament Felsőházának Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának titkára

    A záróvizsga két bizottságban zajlik, majd eredményhirdetés követi.

    A végzett hallgatók 2015. június 13-án ünnepélyes diplomaosztó keretében vehetik át oklevelüket Dr. Káposzta József dékán Úrtól és Győrffy Balázstól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökétől.

  • Beszámoló a 2015. évi államvizsgáról és diplomaosztóról

    Immáron második ízben került sor - 2015. június 11-én - az újonnan induló csíkszeredai Vidékfejlesztési Agrármérnök MSc képzésben tanulók záróvizsgájára.

    20150623

    20 székely hallgató utazott Gödöllőre, hogy számot adjon a négy szemeszter során elsajátított tudásáról a záróvizsga bizottság előtt, ahol az oktatóikon kívül a következő jeles vizsgabiztosok körében védhették meg diplomájukat:

    • Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke;
    • Dr. Viski József, Miniszterelnökség, Agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár;
    • Tóth Katalin, Földművelésügyi Minisztérium, Nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár;
    • Tánczos Barna, szenátor, a Romániai Parlament Felsőházának Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának titkára

    A záróvizsga két bizottságban zajlott, ahol az egyik legjobb évfolyamátlagot produkálva kilenc jeles és egy kiváló (Madár Franciska) minősítés született. Az eredményhirdetést követően a felkészülés és a vizsgák fáradalmait maguk mögött hagyva a hallgatók barátságos futballmérkőzés keretében is megméretették magukat a tanári gárdával. A meccs után vidám hangulatú közös főzés és beszélgetés keretében emlékeztek meg a részt vevők az elmúlt évekről.

    A végzett hallgatók 2015. június 13-án ünnepélyes diplomaosztó keretében vehették át oklevelüket Dr. Káposzta József dékán Úrtól és Győrffy Balázstól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökétől.

    Az államvizsgáról készült képek ITT, míg a diplomaosztóról készült képek ITT tekinthetők meg.

  • Kreatív egyetemista tehetségek együttműködése Székelyföldön

    2015. május 14-16-a között a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány sikeres pályázatának köszönhetően került megrendezésre a „Kreatív fiatalok – innovatív vidék” névre hallgató tehetségtábor Csíkszeredában.

    A gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karáról 15 hallgató látogatott ki Csíkszeredába, kiknek zöme a Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc szakon tanul, de akadt köztük Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc, Kommunikáció- és médiatudomány BA és Pénzügy MSc szakos hallgató is. A székelyföldi hallgatók a SZIE GTK csíkszeredai kihelyezett vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzési szak, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a MÜTF Oktatási Központ hallgatóiból tevődtek össze.
    A Gödöllőről érkezők május 13-án a reggeli órákban indultak útnak és aznap este 9 óra körül foglalták el szállásaikat az alapítvány épületében.

    Csütörtökön a reggelit követően, a Sapientia EMTE épületében Dr. Bíró A. Zoltán köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. János Zsuzsanna (PAHRU elnök), Magyar Ferenc (PAHRU operatív alelnök, SZIE mb. Stratégiai és koordinációs főigazgató), Dr. Káposzta József (SZIE GTK dékán) és Dr. Tóth Tamás (SZIE oktatási rektor helyettes) nyitotta meg a rendezvényt. Ezután kezdetét vette az egész napos előadássorozat. A prezentációk elsősorban a pénteki terepmunkára készítették fel a hallgatókat.
    Az előadások sorrendben a következők voltak:

    • Dr. Káposzta József (SZIE GTK): Endogén megközelítések a vidékfejlesztésben
    • Dr. Tóth Tamás (SZIE GTK): A jövő építéstechnikái. Térség-, gazdaság- és közösségfejlesztés, építés támogatásának módszertani lehetőségei.
    • Dr. Ritter Krisztián (SZIE GTK): A vidékgazdaság és a helyi fejlesztés esélyei/lehetőségei a mezőgazdasági foglalkoztatás és a szociális gazdaság fényében.
    • Dr. Bodó Julianna (Sapientia EMTE, KAM): Ünnepek, jelképek és helyi fejlesztés

    Ezt követően a - Térségi vonatkozású prezentációk: Helyi fejlesztési gyakorlat a térségben - témájú előadások folytatták a sort:

    • Székely Kinga (Sapientia EMTE): A kommunikáció, mint az innovatív vidék kulcsfontosságú eleme
    • Ferencz Angéla (HMKK): Kultúra és helyi fejlesztés
    • Gergely Orsolya (Sapientia EMTE): Szociális helyzetkép és helyi fejlesztés
    • Bíró A. Zoltán (KAM): Helyi fejlesztés és erőforrások

    A kötetlen esti programok kezdete előtt Bíró A. Zoltán kihirdette, hogy a helyi hallgatók mely gödöllői hallgatókkal fognak párt alkotni, valamint, hogy a következő két napban mely projekten fognak együtt dolgozni. Ezt követően a hallgatók közül sokan részt vettek a helyi egyetemi napok keretein belül megrendezett Sapparádén és akadt olyan is, aki levezetésként a reggelig tartó bulin ismerkedett a csíkszeredai hallgatói élettel.

    A pénteki nap határozta meg a hallgatók prezentációinak alapjait. Ezen a napon ugyanis az előző este kialakított párok terepmunkát végeztek. Sok helyen megfordultak, többek között: Homoródalmáson, Gyergyóújfalun, Oroszhegyen, Csíkszépvízen, Csíkszentmiklóson, Csíkszentimrén, Csíkszentdomokoson, Karcfalván és Madéfalván.
    A résztvevők nem csak a kapott projektjükön dolgoztak, hanem az adott település sajátosságait figyelembe véve innovatív ötletekkel is előálltak, valamint érdekes témájú fotókat is készítettek a másnapi fotókiállításra. A terepmunka során több csoportot meglátogatott Dr. Tőzsér János a Szent István Egyetem rektora, valamint Dr. Szendrő Péter rector emeritus, az OTDT elnöke is. A fárasztó terepmunkát követően egy közösségi program keretein belül a megjelent vendégek és a hallgatók finomabbnál-finomabb borokat kóstolhattak, ahol a borkóstolás minden egyes fortélyát elsajátíthatták.
    Szombaton a diákpárok prezentálták munkájukat. A prezentáció komolyságát tükrözte a szakmai zsűri összetétele is. A zsűri tagjai: Dr. Káposzta József (SZIE GTK dékán), Dr. Ritter Krisztián (SZIE GTK egyetemi docens), Jakab István (címzetes egyetemi docens, a Magyar Országgyűlés alelnöke), Tánczos Barna (szenátor), Magyar Ferenc (PAHRU operatív alelnök, SZIE mb. Stratégiai és koordinációs főigazgató.
    A hallgatók amellett, hogy a prezentációjukban teljesen lefedték a projektjük témáját, számos újszerű, innovatív ötlettel álltak elő, ezzel szolgálva az erdélyi települések gazdasági és társadalmi fejlődésének lehetőségét. A zsűri kivétel nélkül mind a 15 előadást értékelte. Az előadások után a csapat nagy része kibuszozott a Gyimesekbe, az Ezeréves határhoz, ahol egy idegenvezető segítségével megtudhatták, mi is történt az egykori Magyar Királyság keleti határánál.

    A csíkszeredai program egy záró vacsorával ért véget, ahol az elmúlt pár nap élménybeszámolóitól nyüzsgött a terem. E pár napos szakmai kirándulás alatt számos barátság köttetett, és a résztvevők alig várják, hogy újra visszatérjenek a Csíki-medence középső részén fekvő varázslatos Csíkszeredába.

    {joomplucat:40 limit=5}

     

    A Tehetséggondozó tábor támogatója a Nemzeti Tehetség Program (NTP-HTE-M-14-0004) 

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-14-0004 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • Nyári gazdatanfolyamot indítanak

    Vegyszerek és kemikáliák nélkül termelni nem könnyű, de a környezetünket és egészségünket szolgálva megéri – ezen meggyőződésünkben megerősítve térhettek haza a napokban a csíkszeredai ökogazdálkodói tanfolyam első, sikeresen diplomát szerzett gazda-hallgatói. A padok nem sokáig lesznek üresek: a Pro Agricultura Alapítvány szervezésében 28 fő részére hamarosan újabb akkreditált, biotermelői tanfolyam indul.

    Kisebb ünnepség keretében vehették át a múlt hétvégén diplomáikat a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány első biogazdaképző tanfolyamán részt vett és megszerzett tudásukról sikeresen számot adó gazda-hallgatók: a Hargita Megyei Munkaügyi Hivatal által kibocsátott hivatalos okleveleket ezúttal 34 Hargita és Kovászna megyei termelő vehette kézbe.

    A diploma-átadó eseményt jelenlétével és aktív részvételével Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke és Tánczos Barna szenátor, a felsőház Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának titkára is megtisztelte. Köszöntőbeszédeikben a vegyszermentes mezőgazdaság és az ily módon előállított egészséges élelmiszerek szerepére és fontosságára hívták fel a figyelmet. Egyúttal a tevékenységük erősítésére, bővítésére bátorították a biotermelőket, emlékeztetve: a nyugat-európaiak mellett immár a hazai fogyasztók is egyre tudatosabban és érdeklődőbben keresik az egészséges, organikus módon előállított gyümölcsöket, friss zöldségeket, növényi- és állati eredetű termékeket.

    A diploma-átadó rendezvényen Máthé Emma, az alapítvány munkatársa, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke előrebocsátotta: a most végzett hallgatók után – a biogazdálkodási tanfolyamot ismét meghirdetve – hamaroson újabb, a biotermelés, ökogazdálkodás iránt érdeklődő gazdákat, hobbikertészeket várnak az Pro Agricultura Alapítvány padsoraiba. A nyári időszakban zajló, a Hargita megyei Munkaügyi Hivatal által akkreditált képzési-program ezúttal azonban már három helyett négy hónapra szól. Jelentkezni, érdeklődni május végéig dr. Máthé Emmánál, a 0745-327.972-es telefonszámon, illetve a mathe.emma@pahru.ro email címen, vagy pedig személyesen, az alapítvány csíkszeredai, Taploca út 20. szám alatti székhelyén lehet.

    (Forrás: Hargita Népe)

    {joomplucat:39 limit=4}

  • M3 - Együttműködési lehetőségekről egyeztettek

    Jakab István, az Országgyűlés Alelnöke a vidékfejlesztéssel kapcsolatos mesterképzésekről, szakmai programokról, valamint az agrárgazdasági tudásbázis átadásának lehetőségeiről tanácskozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Szent István Egyetem képviselőivel, valamint Tánczos Barna szenátorral.

     

     Csíkszentsimonba látogatott Jakab István (A tudósítás 6 perc 10 másodperctől kezdődik) 

     

  • Szombaton adják át a biotermelői diplomákat

    Harmincnégy, ökogazdálkodói tudásáról sikeresen számot adó Hargita és Kovászna megyei termelő veheti át a hétvégén Csíkszeredában biotermelői diplomáját. A képzési programot mentoráló Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány ráadásul 28 fő részére hamarosan újabb ökogazdálkodói tanfolyamot indít. Az érdeklődők jelentkezését május végéig fogadják.

    Diplomaátadó ünnepségre várják e hétvégén Csíkszeredában, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány legutóbbi, több hónapos biogazdálkodói tanfolyamát sikerrel teljesítő termelőket - tájékoztatta lapunkat Máthé Emma, a képzést megszervező alapítvány munkatársa, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke. Hozzátette: a szombati rendezvényen 34 gazdahallgató veheti át az ökogazdálkodói szakképzettséget bizonyító hivatalos, a Hargita Megyei Munkaügyi Hivatal által kibocsátott oklevelet. A tanfolyam térítésmentes volt: a képzés költségeit - pályázati úton keresztül - a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium finanszírozta.

    ÚJabb tanfolyam indul

    A hargita és Kovászna megyei gazdák, biotermelés iránt érdeklődő hobbikertészek felkészítését, tájékoztatását, oktatását célzó alapítványi program viszont ezzel korántsem zárult le: a csíkszeredai szervezet a napokban újabb akkreditált ökogazdálkodási tanfolyamot indít. A képzésen- bár ezúttal már nem ingyenesen - a Földművelésügyi Minisztérium támogatásának köszönhetően továbbra is jelentős kedvezménnyel vehetnek részt a gazdák: a négy hónapos, emelt szintű, 240 óra elméleti és 480 óra gyakorlati tananyagot tartalmazó tanfolyam díját mindössze 240 lejben határozták meg. A sikeresen vizsgázók a Hargita Megyei Munkaügyi Hivatal által kiállított, az oktatási, valamint a mezőgazdasági szaktárca részéről is elismert és láttamozott diplomát vehetnek át, amit - a gazda szakképzettségének igazolására - a különböző európai uniós gazdaság- és farmfejlesztési pályázatok kapcsán eredményesen lehet hasznosítani - hangsúlyozta Máthé Emma.

    A helyi adottságokhoz igazítják a tananyagot

    Megjegyezte, a képzés programját - akárcsak a korábbi biogazdálkodói tanfolyam tananyagát - kifejezetten a székelyföldi biogazdálkodási lehetőségekhez hangoltan állították össze. A tanfolyamon ugyanakkor a hallgatók az általános és az ökológiai szemléletű állattartási, növénytermesztési és kertészeti ismeretek mellett a falusi vendéglátás, géptan, a háztáji élelmiszertermelés, környezetbarát hulladék-hasznosítási, illetve agrármarketing és vállalkozás-vezetési, számvitel tudnivalókból is ízelítőt kapnak.

    A 28 gazdahallgatóval induló biotanfolyamra május végéig várják az érdeklődőket: jelentkezni, illetve a képzési programmal kapcsolatban bővebb felvilágosítást kérni Máthé Emmától a 0745-327872-es telefonszámon, illetve a mathe.emma@pahru.ro e-mail címen lehet.

  • Együttműködési lehetőségekről egyeztettek

    Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke több eseményen vett részt Székelyföldön. Pénteken a Csíki Sör Manufaktúrába látogatott, ahol együttműködési lehetőségekről egyeztettek Tánczos Barna szenátorral, illetve Tőzsér Jánossal, a magyarországi Szent István Egyetem rektorával.

     

    „Olyan lehetőségekről beszéltünk, amelyek hosszú távon a székely gazdák, a székelyföldi egyetem és a magyarországi partnereink közötti együttműködésnek az alapját képezhetik” – vezette fel Tánczos Barna az egyeztetés tartalmát, a csíkszentsimoni sörgyár udvarán megtartott sajtótájékoztatón. Mint kiderült, több témát is átbeszéltek, amelyeknek folyamatban van a részletes kidolgozása és elindítása. Ezekre a projektekre szeretnének közösen, akár több ország összekapcsolásával, vagy külön-külön helyi, illetve uniós forrásokra pályázatokat előkészíteni. Tánczos elárulta, hogy többek között mesterképzés elindításáról is beszéltek a Szent István Egyetem segítségével, például Kolozsváron köztisztviselők számára.

    Agrárgazdasági információk átadása

    Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, valamint a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke a tudás megosztásának fontosságát hangsúlyozta. „Az egyetemek együttműködése, a különböző szakmai szervezetek információbázisának közös felhasználása segít minket abban, hogy versenyképesek legyünk a Kárpát-medencében, Európában és a nemzetközi piacokon is” – emelte ki. Mint magyarázta, elsősorban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által létrehozott tanácsadó rendszer mögött lévő tudásbázis, azaz az agrárgazdasági, pénzügyi és piaci információk összességének hasznosítását, elérhetővé tételét szeretnék megvalósítani határon átívelő programok keretében, hogy az itteni vállalkozások is tudjanak profitálni belőle.

    Terítéken a medve és a krumpli

    Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora a megbeszélt témák kapcsán hozzáfűzte, szó esett a medvekérdésről is. Mint részletezte, gyakorlatilag olyan, több országot magába foglaló projektet indítanának, amely segít felbecsülni a medvék számát korszerű, molekuláris genetikai DNS-technológiákat felhasználva. Továbbá elmondta, érdemesnek találják foglalkozni három generáción át nemesített krumplifajtákkal is, amelyek ellenállók különböző betegségek ellen. „Amikor a burgonyanemesítésben bizonyos cégek uralják a piacot, akkor a saját érdekünk ezt tenni, hogy ne kelljen mástól átvenni” – szögezte le.

    Együttműködés az egyetemekkel

    „Lehetőségem volt meglátogatni a Sapientia EMTE, valamint a Szent István Egyetem vidékfejlesztési és agrármérnöki szakok hallgatóinak közös terepgyakorlatát. A Csíki Sör Manufaktúra jó példaként szolgál arra, hogy a vállalkozás szféra hogyan tud együttműködni az egyetemmel” – osztotta meg a rektor, utalva arra, hogy a csíkszentsimoni sörgyár termékét a Sapientia egyetem élelmiszer-mérnöki szakának segítségével, tanárok és diákok fejlesztették ki.

    (Forrás: Székelyhon.ro)

     Csíkszentsimonba látogatott Jakab István (A tudósítás 6 perc 10 másodperctől kezdődik) 

  • Rádióinterjú Dr. Máthé Emmával

    A szobanövényeket szinte mindenki szereti, és tartja is őket. Zöldségért viszont a piacra - kevésbé szerencsés esetben - a boltba vagy hipermarketbe megyünk.

    Csakhogy kert hiányában is, erkélyünkön vagy akár ablakunkban is, próbálkozhatunk saját otthoni veteményessel. De hogyan érdemes hozzálátni a balkonkertészkedéshez? A Bukaresti Rádió Natura Studio május 6-i műsorának volt vendége dr. Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke, és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány munkatársa.

    Hallgassa meg a műsort!

  • Kreatív Fiatalok - Innovatív Vidék

    2015. május 14-16. között kerül lebonyolításra a Kreatív Fiatalok - Innovatív Vidék program.

    A programban minimum 15 magyarországi (SZIE GTK) és minimum 15 székelyföldi egyetemi hallgató vesz részt (BA vagy MA képzési szint). Célunk az, hogy terepen végzett gyakorlati munka alapján erősítsük, támogassuk a helyi fejlesztéshez kapcsolódó kreatív-innovatív kompetenciákat.

    program keretében egy szakmai csoport előzetesen térségi tájékoztató anyagot állít össze 50 oldal terjedelemben és azt eljuttatja a programba jelentkező minden hallgatókhoz. Ennek célja az, hogy segítse a munkacsoportok szakmai munkáját. 
    Tehetséggondozó tábor:

    • A 3 napos bentlakásos program első napja képzés: előzetesen eljuttatott tananyag feldolgozása, új ismeretek közlése, a gödöllői Szent István Egyetem oktatóinak közreműködésével;
    • második nap terepmunka a Csíki medence falvaiban (egy magyarországi és egy székelyföldi hallgató alkot egy munkacsoportot). A tutorok mind a 15 csoport számára előkészítik egy-egy konkrét helyi projekt dokumentációját. Ennek alapján, módszertani útmutató segítségével minden csoport a terepen monitorizálja, elemzi és értékeli a megjelölt projektet. A terepen elemzett program ismeretében a munkacsoport javaslatot fogalmaz meg egy újabb, innovatív-kreatív programra. 
    • harmadik nap első részében a csoportok a tutorokkal való konzultáció révén összegzik a tereptapasztalatokat és előkészítik a terepmunka eredményeinek és az új javaslatnak a szakmai prezentációját. A harmadik nap második felében kerül sor a szakmai prezentációkra.

    A 3 napos programot követő hetekben a csoportok – a tutorokkal való konzultáció révén – 8- 10 oldalas szakmai publikációt készítenek. Ezeket 2015. június végéig kötetben megjelentetjük. Akötet megjelenésekor nyilvános szakmai bemutatót és vitát szervezünk műhelykonferencia formájában fejlesztéspolitikai szakértők, oktatók, hivatalvezetők részére.

    A terepmunka során tematikus fotókészítési alprogramot szervezünk „Rurális értékeink”címmel, kapcsolódva a „2015 Fény Nemzetközi Éve” programhoz. Ezt a  munkát a program záró részében szakmailag kiértékeljük, az anyagokból készült válogatást az Intézmény Facebook oldalán és weblapján közzétesszük.

  • Határtalan Gazda

    A Földművelésügyi Minisztérium elindította a Határtalan Gazda nevet viselő honlapot.

     

     

     

    Gratulálunk és köszönjük a kezdeményezést! Alapítványunk részéről -ahogyan eddig is- garantálni tudjuk a programokban való aktív és érdemi részvételt!

     

    A honlap ITT tekinthető meg.

  • Megérkezett az Agrofórum legfrissebb száma

    20150508 Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Földművelésügyi Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Földművelésügyi Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a Zöldség-Gyümölcs szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai május 14-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!

     

     Agroforum 201505kicsi
    Agrofórum 2015. májusi szám


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

     

  • Talléravató - 2015

    A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara az 1990-es évek elejétől jelen volt a csíkszeredai felsőoktatásban egészen 2006-ig. Ekkor hat esztendő szünet következett, majd 2012-ben újraindította Vidékfejlesztési Agrármérnök mesterképzését a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal együttműködve.

    A Talléravató Bál a SZIE-GTK végzős évfolyamának hagyományos rendezvénye. A záróvizsgájukra készülő hallgatók ünnepi rendezvény keretében kapják meg GTK-s tallérjukat a Dékán Úrtól. A tallér két oldalán az IGEN és a NEM felirat található, melyet a hallgatók a életük nehéz döntései alkalmával készséggel használnak.

    Az “újrakezdés” óta ez a második Talléravató ünnepség Csíkszeredában, melynek – csakúgy, mint Karunk minden jeles alkalmával - a Márton Áron Gimnázium ad otthont. A 2015. április 24-én megtartott rendezvényen Dr. Káposzta József Dékán Úr és Dr. Tóth Tamás oktatási rektorhelyettes, szakvezető Úr beszédét követően került sor a tallérok átadására. Az ünnepi műsort a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén bankett követte.

    Az eseményen készült képek ITT tekinthetők meg.

  • Talléravató Csíkszeredában

    2015. április 24-én pénteken ismét sor kerül a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar csíkszeredai kihelyezett képzési helyszínén tartandó Talléravató ünnepségére.

    A végzős évfolyam 30 hallgatója veheti át ünnepélyes keretek között Dékán Úrtól a GTK-s szimbólumot a Márton Áron Gimnázium dísztermében.


    Kedvcsinálónak ajánlunk néhány képet a tavalyi eseményről, melyek ITT tekinthetők meg.

  • Megérkeztek a 2015 tavaszi szaklapok

    20150331 Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Földművelésügyi Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Földművelésügyi Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a Zöldség-Gyümölcs szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai április 7-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!

     

     Allattenyesztok lapja 201503Zoldseg gyumolcs 201501 
     Magyar Állattenyésztők Lapja 2015. márciusi szám   Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia 2015. I. negyedév

    Agroforum 201503

    Agroforum 2015 talajmuveles

    Agrofórum 2015. márciusi szám Agrofórum - Kalászosok, gyomirtás, talajművelés


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

     

  • Pályázati felhívás

     Felhívás „Kreatív fiatalok – innovatív vidék”témájú programban való részvételre

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány 3 napos tematikus tehetséggondozó tábort szervez 2015. május 14-16 között Csíkszeredában a helyi fejlesztés kreatív, innovatív megoldásai iránt fogékony, nyitott székelyföldi egyetemi hallgatók, illetve a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hallgatói számára.

    A programra alapképzésben vagy mesteri képzésben résztvevő hallgatók jelentkezését várjuk, akik szakmai képzettségük, innovatív-kreatív adottságaik révén újszerű helyi fejlesztési ötletek kidolgozására vállalkoznak, fontosnak tartják ilyen irányú képességeik fejlesztését.

    Csapatmunka, tereptapasztalat, kreatív adottságok fejlesztése, szakmai tudás bővítése, publikációs lehetőség!

    Mindez együtt a „Kreatív fiatalok - innovatív vidék” programban!

    Várjuk minden érdeklődő jelentkezését!

    A Program részletes leírása itt olvasható, a jelentkezési lap innen tölthető le.

    A jelentkezés határideje: 2015. április 30.

    Kapcsolat, további információk:

    Csíkszereda:
    Bogyor Izabella, e-mail: tehetsegtabor@pahru.ro mobil: 0755-058188

    Gödöllő:
    Dr. Ritter Krisztián, e-mail:tehetsegtabor@pahru.ro

     

    A Tehetséggondozó tábor támogatója a Nemzeti Tehetség Program (NTP-HTE-M-14-0004) 

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-14-0004 kódszámú pályázati támogatásból valósul meg.

  • Sikeres biogazda képzés Csíkszeredában!

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány programszerűen végzett munka révén törekszik arra, hogy szerepet vállaljon a székelyföldi agrárinnováció ösztönzésében, támogatásában. Ebben a munkában kiemelt hangsúlyt kap a biogazdálkodás, amely a térség számára az egyik legfontosabb fejlődési lehetőséget, kitörési pontot jelenti. Alapítványunk a Földművelésügyi Minisztérium térségi stratégiai partnereként végzi ezt a munkát, ennek jele az is, hogy Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára rendszeresen részt vesz az ebben a témában szervezett székelyföldi szakmai programokon.

     

    Alapítványunk múlt év decemberétől kezdődően háromhónapos, tandíjmentes, akkreditált biogazdálkodó tanfolyamot indított elsősorban az ökológiai gazdálkodással most ismerkedő biotermelők számára. A munkaügyi hivatal által elismert képzést 34 gazda fejezte be sikeresen. A képzési programot dr. Máthé Emma vezette, a szakelőadók többek között olyan témákban tartottak előadásokat mint az általános és az ökológiai szemléletű állattartási, növénytermesztési, gépészeti és kertészeti ismeretek, a falusi vendéglátás, a háztáji élelmiszertermelés, a vállalkozásvezetési, számviteli ismeretek, a természetvédelem, a gazdasági hulladékok újrahasznosítási gyakorlata, a biotermelés hivatalos elismertetésére vonatkozó követelmények. Az előadók a szakképzés anyagát a székelyföldi biogazdálkodási lehetőségekhez kapcsoltan állították össze. A képzés nyomán szerzett diplomát a gazdák a forrásbevonás során is hasznosíthatják.

    A képzés sikeres befejezését jelentő, 2015. február 25-én szervezett vizsga időpontjához igazítva Alapítványunk két újabb kiadványt jelentetett meg.

    • Agrárinnovációs kiadványsorozatunk harmadik köteteként jelent meg „Az innováció vonzásában. Biogazdálkodása székelyföldi térségben” című kiadvány Biró A. Zoltán és Magyar Ferenc szerkesztésében, amely szakmai elemzéséket, illetve szakértőkkel és biogazdálkodókkal készített interjúkat tartalmaz.
    • A Máthé Emma, Miklós Levente és Nagy Dezső által szerkesztett kiadványunk a „Gyakorló gazda” címet viseli, és a térségi gazdálkodók számára tartalmaz hasznos szakmai információkat a gazdálkodás minden fontosabb területére vonatkozóan.

    Az Alapítvány a többszintű, a szinergiákra összpontosító tevékenysége révén (szakmai fórumok és képzések szervezése, információterjesztés, kiadványszerkesztés) továbra is folyamatos, programokra alapozott munkát kíván végezni a székelyföldi agrárinnováció érdekében. Ennek keretében a következő időszakban folyamatos szaktanácsadással, magyarországi tapasztalatcsere programokkal szeretnénk a a tanfolyamon végezettek gyakorlati munkáját segíteni.

    {joomplucat:36 limit=11}

    A témával kapcsolatban megjelent Hargita Népe cikk ITT olvasható.

  • Együttműködési megállapodást kötött a SZE és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet

    Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá kedden a Szent István Egyetem (SZIE) rektora és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke Gödöllőn.

    Az öt évre szóló stratégiai együttműködési megállapodás alapján a partnerek közös célja elősegíteni a Kárpát-medencei egységes gazdasági, kulturális és oktatási tér kialakítását.

    A felek együttműködnek a térséget érintő fejlesztési koncepciók összeállításában, továbbfejlesztésében, különös tekintettel az emberi erőforrások fejlesztésére és a kutatási, tudományos tevékenységre. A stratégiai megállapodás lehetőséget biztosít gyakornoki, szakdolgozói, képzési együttműködésekre is. A Szent István Egyetem az intézményben létrejött értékek megőrzése mellett felelősséget vállal a jövő nemzedékének minőségi oktatásáért.

    Dr. Tőzsér János, a SZIE rektora kiemelte, hogy az egyetem és a kutatóintézet a közös célok megvalósítása érdekében összehangolt fejlesztési forrásszerző tevékenységet folytat, beleértve az uniós, az állami, az önkormányzati, a gazdasági és civil erőforrások lehetőségeit. A kutatóintézet munkatársait meghívják vendégoktatóknak, az egyetem kihelyezett tanszék létesítését tervezi.

    Szász Jenő, az NSKI elnöke a nemzetegyesítést megalapozó törvények elfogadását követően a kutatóintézet küldetésének tartja, hogy elkezdődjön a - gazdasági és természeti erőforrásnál is fontosabb - Kárpát-medencei magyar közösségek megerősítése, s e folyamatban a fiatalokkal való foglalkozás a legfontosabb. Ebben a törekvésükben példaként tekintenek a Szent István Egyetemre, melynek jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a külhoni magyar szakemberek anyanyelvű felsőoktatásának elindítójaként negyed századdal előtte járt a mai elképzeléseknek.

    (Forrás: SZIE.hu)

  • Elindult a csíkszeredai biogazdaképző tanfolyam

    Huszonnyolc Hargita és Kovászna megyei hallgató részvételével elkezdődött tegnap Csíkszeredában a Székelyföldi Bio Egyesület és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány biogazda-tanfolyama. A három hónapos, február végéig zajló képzés térítésmentes, a megszerzett tudásukról sikeresen számot adó gazdák viszont hivatalosan elismert ökogazdálkodói diplomát vehetnek át. 

    Huszonnyolc kezdő, de  jövőt a biotermelés terén elképzelő, valamint rutinos, gyakorlattal rendelkező székelyföldi gazda ismerkedik a következő három hónapban Csíkszeredában zajló képzésen a tudatos ökológiai gazdálkodás alapjaival, tanúsítási rendszerével, növénytermesztési és állattenyésztési fortélyaival, tudnivalóival. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a Székelyföldi Bio Egyesület ökogazdálkodási tanfolyama tegnap délután el is indult, igaz, az első órán a hangsúly még csak az ismerkedésen volt. Ebből viszont máris kiderült, az előadóknak nem lesz könnyű dolguk: a tanfolyamra jelentkezett gazdák többsége ugyanis komoly tervekkel és gyakorlati - itthoni és külföldi, svájci biogazdaságokban szerzett - tapasztalatokkal is rendelkezve, nem ma kezdte az információgyűjtést.

    Ötleteket, tanácsokat is várnak

    Mint a tegnapi bemutatkozásokból kiderült, a biogazdatanfolyamra jelentkező hallgatók a tevékenységek terén is színes képet alkotnak: vannak, akik bioméhészkedéssel, mások ökológiai juh- és szarvasmarhatartással és ehhez kapcsolódó élelmiszertermeléssel - sajtkészítéssel, húsfeldolgozással - akarnak foglalkozni, míg más gazdák kifejezetten a biokertészkedés, illetve a vegyszermentes zöldség- és gyümölcs- -alma, dió, áfonya és ribizli - termesztési technológiák elsajátítási vágya vonzott a Pro Agricultura Alapítvány által meghirdetett gazdatanfolyamra. Elhangzott, a gazdahallgatók közül többen is - egyelőre csakis saját használatra - már jelenleg is ökológiai módon állítják elő a család asztalára szánt élelmiszereket, a hivatalos ökotermelői tanúsítvány megszerzésének viszont nem minden esetben tulajdonítanak nagy fontosságot. A tegnap indult, február végéig zajló tanfolyam révén viszont az elkezdett tevékenységekhez további ötleteket, tanácsokat, a továbblépéshez nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismereteket várnak.

    Tudás, akár egy ökopanzió elvezetésére is

    Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke, a csíkszeredai biogazda-tanfolyam előadó tanára lapunknak nyilatkozva leszögezte: a tananyagot - a helyi adottságokat szem előtt tartva - kifejezetten a székelyföldi biogazdálkodási lehetőségekhez hangoltan állították össze, az előadásokon pedig - a menet közben felmerülő kérdésekre válaszolva - mind a kezdőknek, mind a már elismert, haladó, tanúsítvánnyal rendelkező ökotermelőknek is megpróbálnak új információkat nyújtani. Hozzátette, a tanfolyamon ugyanakkor a hallgatók az általános és az ökológiai szemléletű állattartási, növénytermesztési és kertészeti ismeretek mellett a falusi vendéglátás, a háztáji élelmiszertermelés, környezetbarát hulladék-újrahasznosítási, illetve vállalkozás-vezetési, számviteli tudnivalókból is ízelítőt kapnak. Mindenből, ami egy teljes önellátó biogazdaság, vagy éppen - turisták fogadására gondolva - egy biopanzió menedzseléséhez, elirányításához szükséges - tette hozzá Máthé Emma.

    Domján Levente

    (Forrás: Hargita Népe) 

  • Kárpát-medencei Összefogás Fórum

    Mérleget vontak, beszámoltak tevékenységeikről és terveikről, majd egy pohár borral koccintva búcsúztatták az idei esztendőt e hét végén, pénteken Budapesten a Földművelésügyi Minisztériumban a Kárpát-medencei magyar gazdaegyesületek képviselői. Kiderült, a jövő év az ökológiai gazdálkodás esztendeje lesz. E köré szerveződik Csíkszeredában a szaktárca által támogatott programok zöme is.

    A Földművelésügyi Minisztérium (FM) meghívásának eleget téve Budapesten, a szaktárca Darányi Ignác termében találkoztak pénteken az erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai gazdaszervezetek képviselői. 

    Megterítették az ízek asztalát 

    A harmadik ízben szervezett Kárpát-medencei Összefogás Fórum a határon túli gazdaegyesületek legrangosabb találkozójának számít: a rendezvényen ezúttal is több mint százan vettek részt a történelmi Magyarország szinte minden szegletéből. Újdonság volt, hogy a fórumon a gazdaegyesületek vezetői, képviselői nemcsak megvalósításaikról és jövő évi terveikről adtak számot, hanem a minisztériumba – szimbolikusan a Kárpát-medencei gazdatársadalom asztalát megterítve – a tájegységeket jellemző termékekből, hagyományos élelmiszerkészítményekből is kóstolót, ízelítőt hoztak. Hargita megyéből a Székelyföldi Bio Egyesület, valamint az Élő Szövet és a Civitas Alapítvány révén kénosi bivalyjoghurtot, gyergyószárhegyi szörpöket és lekvárokat, csíkpálfalvi biomézeket, a házi készítésű sajtokhoz és húskészítményekhez pedig tusnádi és hidegségi pityókás házikenyeret, farkaslaki almalevet kínáltak a meghívottaknak. 

    Fókuszban az agrároktatás

    A gazdaegyesületek képviselőit házigazdaként Tóth Katalin, a FM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntötte, leszögezve: a magyar nemzet megtartása szempontjából az agráriumnak különös jelentősége van. – Agráriumban gondolkozunk, és a jövőt is erre építjük. A legfontosabb pedig az, hogy azt a szakmai tudást, ami az ország határain belül rendelkezésre áll, átadjuk a határon túlra, illetve onnan is befogadjuk a gondolatokat. Segítsük a gazdaszervezeteket, hogy megtalálják az egymáshoz vezető utat, hogy átadják egymásnak a megfelelő információkat, a munkájukhoz szükséges szakmai hátteret akár a termelői, a feldolgozói, akár az értékesítői oldalon dolgoznak – hangsúlyozta. Elmondta, a Kárpát-medencei gazdaszervezetekkel való aktív kapcsolattartás mellett kiemelt jelentőséggel kezelik az oktatási, agrárszakképzési kérdéseket. – Második éve működik a gyakornok- programunk, amelynek keretében a határon túli agrár-felsőoktatásban tevékenykedő tanulókat, diákokat szólítottuk meg, többnapos programot biztosítva számukra. Ennek folytán tavaly Székelyföldről, idén Vajdaságból tudtak a minisztérium szakmai munkájába, a háttérintézmények működésébe betekintést nyerni. És akár a növénydiverzitási központ, akár a gödöllői egyetem különböző képzőbázisaira látogattak el a diákok, elméleti és gyakorlati tudással térhettek vissza. A kezdeményezés sikerét pedig a pozitív visszajelzések is bizonyítják. Ezt a programot a jövőben is szeretnénk folytatni, annál is inkább, mert nagyon kevés anyagi befektetéssel jár, a hozama viszont felbecsülhetetlen – bizonygatta a helyettes államtitkár. Hozzátette, az oktatáshoz kötődik a napokban elindított Ösztöndíj-program is, amelynek keretében a szaktárca három erdélyi és két zentai hallgatónak tíz hónapon keresztül biztosít ösztöndíj formájában anyagi támogatást.

    2015 a biogazdálkodás éve

    A helyettes államtitkár kijelentette, a 2015-ös esztendőt az általa vezetett főosztályok – a határon túli kapcsolatok továbbépítésében is – az ökogazdálkodás évének szentelik. – Ezt a programot októberben
    indítottuk, amikor Csíkszeredában egy biogazdálkodói konferenciát szerveztünk a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány segítségével. Ennek második lépése egy hivatalosan elismert ökogazdász-képzés lesz, ami decemberben szintén Csíkszeredában indul. Gondolkodunk a program folytatásán, és olyan diákokat, hallgatókat akarunk megszólítani, akik az ökogazdálkodásban képzelik el a jövőjüket – hangsúlyozta a székelyföldi programok kapcsán Tóth Katalin.

    Domján Levente

    (Forrás:Hargita Népe)

  • Beszámoló a 2014. évi TDK-ról

    A Szent István Egyetem 2014. évi Tudományos Diákköri Konferenciasorozatának utolsó szekcióülésére 2014. december 6-án reggel került sor Csíkszeredában. A hideg idő, valamint a jelentős havazás ellenére az összes pályamunka szerzője megjelent a Gazdaságtani szekció megnyitására a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén.


    Dr. Nagyné Dr. Molnár Melinda elnök asszony a díjátadót megelőző értékelésében kiemelte, nem pusztán azért volt meghatározó élmény az előadásokat meghallgatni, mert minden előadó nagyon magabiztosan, otthonosan mozgott az általa vizsgált témában, hanem mert a szekció hangulata igen családias légkörű volt, ami korántsem általános. Az előadók nem érdektelen, közömbös stílusban ismertették mondandójukat, hanem azokat teljesen magukénak érezve, összeszedetten prezentálták a jelenlévők számára; minden esetben szem előtt tartva munkájuk fontosságát Székelyföld felemelkedése érdekében. Összességében elmondható, hogy egy nagyon sikeres külhoni szekció került megrendezésre Csíkszeredában, melynek megszervezését a következő években is tervezzük.

    A szekció helyezései a következőképp alakultak:

    1. SORBÁN MIHÁLY
    Pályamunka címe: Homoródalmás község fejlesztési lehetőségeinek elemzése

    2. SZABÓ VARGA J. KATALIN
    Pályamunka címe: A pályázatkészítés előzménye és gyakorlata

    HVG különdíj:

    SZABÓ VARGA KATALIN
    Pályamunka címe: Az iskolázottság, a foglalkoztatottság és az ingázás területi összefüggései Romániában

    Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet különdíja:

    DOBAI ISTVÁN
    Pályamunka címe: A Csíki Közbirtokossági Unió erdészvendégházainak vizsgálata, működésük hatása a környező települések fejlődésére

    Sorbán Mihály pályamunkáját a bíráló bizottság az Országos Tudományos Diákköri Konferencián való részvételre, míg a szakvezető számára mindegyik pályamunkát diplomadolgozatként történő elfogadásra – jeles minősítéssel – javasolta.

    {joomplucat:35 limit=5}

  • Tudományos Diákköri Konferencia Csíkszeredában

    A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának csíkszeredai kihelyezett képzési helyszínén először kerül megrendezésre Tudományos Diákköri Konferencia 2014. december 6-án. A Konferencia helyszíne a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelye (Románia, Csíkszereda, Taploca út 20.). 8:00 órakor kezdődik a Gazdaságtani szekció munkája, melynek részletes programját, illetve Bizottsági összetételét alább olvashatják. Az első ízben megrendezésre kerülő Tudományos Diákköri Konferenciára mindenkit sok szeretettel várunk!


    GAZDASÁGTANI SZEKCIÓ
    (CSÍKSZEREDAI KIHELYEZETT TAGOZAT)

     

    Elnök:   Nagyné Dr. Molnár Melinda, egyetemi docens
    SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet 
    Társelnök: Dr. János Zsuzsanna, elnök
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    Tagok: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus
    SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
      Dr. Péli László, adjunktus
    SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
    Titkár:  Urbánné Malomsoki Mónika, tanszéki mérnök

    SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    Helyszín: SZIE GTK, Csíkszeredai Képzési Hely, Románia
    Időpont: 2014. december 6. 8:00

     


    1. DOBAI ISTVÁN, SZIE GTK, Vidékfejlesztés agrármérnöki, Msc II.évf.

    A CSÍKI KÖZBIRTOKOSSÁGI UNIÓ ERDÉSZVENDÉGHÁZAINAK VIZSGÁLATA, MŰKÖDÉSÜK HATÁSA A KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉSEK FEJLŐDÉSÉRE

    Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika, tanszéki mérnök, SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    2. SORBÁN MIHÁLY, SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök Msc, II. évfolyam levelező tagozat

    HOMORÓDALMÁS KÖZSÉG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK ELEMZÉSE

    Témavezető: Dr. Ritter Krisztián, egyetemi docens, SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

    3. SZABÓ VARGA J. KATALIN, SZIE GTK, Vidékfejlesztési agrármérnök MSc II. évf. levelező tagozat

    A PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS ELŐZMÉNYE ÉS GYAKORLATA

    Témavezető: Dr. Gősi Mariann, egyetemi docens, SZIE GTK, Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet

    4. SZABÓ VARGA KATALIN, SZIE GTK, Vidékfejlesztési Agrármérnök szak, MSc, II. évfolyam, levelező tagozat

    AZ ISKOLÁZOTTSÁG, A FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS AZ INGÁZÁS TERÜLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI ROMÁNIÁBAN

    Témavezető: Dr. Farkas Tibor, egyetemi docens, SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

  • Ingyenes biogazdaképzés!

    Ingyenes biogazdaképzést hirdet az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklő Hargita megyei növénytermesztők és állattartók számára a Székelyföldi Bio Egyesület és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. A Csíkszeredában zajló, három hónapos tanfolyamra november 25-ig várják a kezdő biotermelők jelentkezését.

    Három hónapos, tandíjmentes biogazdálkodó tanfolyamot indít a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal közösen a Székelyföldi Bio Egyesület – tudtuk meg tegnap dr. Máthé Emmától, a Székelyföldi Bio Egyesület elnökétől. A munkaügyi hivatal által elismert képzésre november 25-ig várják az érdeklődő gazdák jelentkezését: a tanfolyamot főleg kezdő, az ökológiai gazdálkodással most ismerkedő biotermelőknek ajánlják, de nem utasítják el a tanúsított, biotermelői engedéllyel rendelkező gazdákat sem.

    Máthé tájékoztatása szerint a középszintű, legtöbb 28 fővel induló szakképzésre általános iskolai végzettséggel rendelkező gazdák is jelentkezhetnek: a felkészítőket 2014 decembere és 2015 februárja között Csíkszeredában, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány csíktaplocai székhelyén tartják. A három hónapos tanfolyam alatt a biotermelők az általános és az ökológiai szemléletű állattartási, növénytermesztési és kertészeti ismeretek mellett a falusi vendéglátás, a háztáji élelmiszertermelés, illetve vállalkozás-vezetési, számviteli tudnivalókat is elsajátíthatják. Az ismeretanyagban ugyanakkor az állattartáshoz és növénytermesztéshez is kötődően hangsúlyosan jelenik meg a természetvédelem és a gazdaságban keletkező hulladékok újrahasznosítási gyakorlata, de az előadóktól a gazdák a biotermelés tanúsíttatására és hivatalos elismertetésére vonatkozó szabályzókat, követelményeket is részletesen megismerhetik. 

    – Az összeállított tananyag kifejezetten a helyi adottságokhoz hangoltan, a székelyföldi ökogazdálkodóknak szól. Nem fogunk olyan növények biotermesztéséről beszélni, amely Székelyföldön nem honos. Napraforgóról például biztos nem lesz szó, annál több viszont azokról a növénykultúrákról, állatfajtákról, vagy éppen gyógynövényekről, amelyek a székely ökotermelők számára valós lehetőségeket kínálnak, és amelyeknek termesztésére, tenyésztésére a jövőben akár eredményes pályázhatnak is. A képzés nyomán szerezhető diplomát amúgy az európai uniós pályázatokhoz is felhasználhatják is gazdák – hangsúlyozta lapunknak Máthé Emma.

    A decemberben induló tanfolyamra jelentkezni az alapítvány csíkszeredai, Taploca út 20. szám alatti székhelyén lehet, de bővebb felvilágosítás a 0366–566981 vagy a 0748–119877-es telefonszámokon is igényelhető.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Megérkeztek a 2014 őszi szaklapok

     Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Földművelésügyi Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Földművelődésügyi Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a Zöldség-Gyümölcs szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai november 14-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!

     

     Zoldseg gyumolcs 20149 
     Agrofórum 2014. novemberi szám   Piac és Technológia 2014. szeptemberi szám
       

     Magyar Állattenyésztők Lapja

    2014. szeptemberi szám

      Magyar Állattenyésztők Lapja

    2014. októberi szám


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

     

  • Megérkeztek a Földművelésügyi Minisztérium által biztosított szaklapok

    20150204 Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Földművelésügyi Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Földművelődésügyi Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a Zöldség-Gyümölcs szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai február 25-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!

     

     Allattenyesztok lapja 201412Allattenyesztok lapja 201501 
     Magyar Állattenyésztők Lapja 2014. decemberi szám   Magyar Állattenyésztők Lapja 2015. januári szám
     Zoldseg gyumolcs 201411  Agroforum 201412

    Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia 2014. novemberi szám

      Agrofórum 2014. decemberi szám

    Agroforum gyumolcstermesztoknek

    Agroforum kukoricatermesztoknek

    Agrofórum Gyümölcstermesztőknek Agrofórum Kukoricatermesztőknek


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

     

  • Útra keltek az ökotermelők

    Útra keltek az ökotermelők Biofarmokat, ökotermék-feldolgozó létesítményeket és szövetkezetet látogatva szakmai tapasztalatcserén vesz részt a hétvégén Magyarországon a Székelyföldi Bio Egyesület nyolc aktív gazdatagja. A Hargita és Kovászna megyei biotermelők  ötletekre, itthon is hasznosítható, alkalmazható gyakorlati megoldásokra kíváncsiak.

    Háromnapos magyarországi tanulmányútra indultak tegnap a Székelyföldi Bio Egyesület tagjai. A hat Hargita megyei és két Kovászna megyei gazdából álló küldöttség pénteken és szombaton Balmazújváros és Karcag térségében – neves biogazdák vendégeként – tekintheti meg a környék legjelentősebb ökológiai gazdálkodást folytató farmjait és méhészeteit, illetve emellett a biotermékeket értékesítő üllőparti szövetkezet és biobolt, valamint Karcagon a Nimród Bioszálloda működését is megismerhetik.

    Lapunk érdeklődésére dr. Máthé Emma, a tanulmányutat szervező Székelyföldi Bio Egyesület elnöke elmondta, a szakmai tapasztalatcserére olyan fiatal biotermelőket invitáltak, akiknek a gazdasága – átállási időszakot töltve, vagy pedig már az ökotermelői tanúsítványt is megszerezve – rendszeres ellenőrzés alatt áll. Máthé úgy véli, a magyarországi biotermelőknél látható és megismerhető megoldásokat itthon a Hargita és a Kovászna megyei ökogazdák is eredményesen alkalmazhatják. 

    A szakegyesület elnöke nem titkolta: gyakorlati tanácsok kapcsán nagy reményeket fűz Virágoskúton Rózsa Péter ökofarmjához, itt ugyanis a növénytermesztéstől az állattenyésztésig, illetve a biotermékek feldolgozásáig a székelyföldi gazdák az ökológiai gazdálkodás teljes skáláját megismerhetik. Elárulta, Rózsa Péter biogazdaságába a székelyföldi gazdákat Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is elkíséri. Az új ismeretanyagot ugyanakkor egy környezetvédelemről és bioméhészetről szóló konferencián is gyarapíthatják, amin a gazdák az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vendégeiként vehetnek részt.

    A Hargita és Kovászna megyei ökotermelők magyarországi tapasztalatszerző látogatásának költségeit – a Székelyföldi Bio Egyesület sikeres pályázatán keresztül – a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal partnerségben a magyar Földművelésügyi Minisztérium finanszírozza.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Agrárinnovációs fórum a székelyföldi biogazdálkodásról

    Biogazdálkodás témakörben került megrendezésre az Alapítványunk által szervezett székelyföldi agrárinnovációs fórum sorozat legújabb rendezvénye ez év október 3-án. A korábbi fórumok (Csíkszereda, Szováta, Sepsiszentgyörgy-Árkos) után újra Csíkszereda volt a helyszín, a térségi biogazdálkodás több mint 60 szereplője vitatta meg ennek a nagyon fontos innovációs ágazatnak a helyzetét, mérlegelte a konkrét továbblépési lehetőségeket. Dr.Tőzsér János, a SZIE rektora, illetve Tánczos Barna Hargita megyei szenátor köszöntője után öt felvezető, tematizáló előadás hangzott el.

    Tóth Katalin helyettes államtitkár (Földművelésügyi Minisztérium, Magyarország) a Székelyföldre irányuló tudástranszfer lehetőségeit, gyakorlati megoldásait vette számba, Rémán Domokos vezérigazgató (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, Románia) a biogazdálkodás romániai intézményi, szabályozási hátterét ismertette. Két előadás foglalkozott a biogazdálkodás egy-egy olyan ágazatának a technológiai és szervezési kérdéseivel, mint az ökológiai burgonyatermesztés (Drexler Dóra ügyvezető, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) és az ökológiai méhészkedés (Csáki Tamás kutatási szakreferens, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet), amelyek iránt ma a székelyföldi térségben hangsúlyosabb érdeklődés mutatkozik. A felvezető előadások sorát Máthé Emma, a Székelyföldi Bio Egyesület elnöke zárta, az ágazat térségi helyzetének bemutatásával.

    A gazdálkodók, intézményvezetők, képzési-és fejlesztési szakértők részvételével zajló szakmai párbeszéd során egész sor olyan kezdeményezés, gyakorlati megoldás, együttműködési lehetőség fogalmazódott meg, amelyek révén a biogazdálkodás térnyerésének folyamata a székelyföldi térségben tovább erősíthető (tapasztalatcsere utak szervezése, tájékoztatási és együttműködési programok, képzési lehetőségek). A rendezvény során többféle formában hangsúlyt kapott az, hogy a biogazdálkodás a térség számára kivételes innovációs lehetőséget hordoz, ezért az ágazat fejlesztése több figyelmet, több munkát igényel. Ebben a folyamatban a Szent István Egyetem szakmai szerepvállalására a továbbiakban is alapozni lehet, Alapítványunk szervezéssel, információközvetítéssel, a kapcsolatmenedzsment körébe tartozó munkával, oktatással vállal részt ebben a folyamatban.

    A rendezvényen készült képek ITT tekinthetők meg.

    A fórumon elhangzott előadások:

     Csáki Tamás: Az ökológiai méhészkedés legjobb gyakorlatainak elterjesztése

     Dr. Drexler Dóra: Az ökológiai burgonyatermesztés on-farm kutatási eredményei és lehetőségei

     Dr. Máthé Emma: A biotermesztés hagyománya és jövője székelyföldön

     Rémán Domokos: Ökogazdálkodás Romániában

     

     

     Bioburgonya
    - Minőség a termesztés minden lépésében -

  • A harmadik mesterszakos tanévnyitó Csíkszeredában

    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) támogatásával, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében a SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán (GTK) zajló Vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzés harmadik tanévnyitóját tartották október 3-án, Csíkszeredában.

    A Márton Áron Gimnázium kápolnájában rendezett ünnepségen beszédet mondott Korodi Attila, Románia környezetvédelmi minisztere, Maruzsa Zoltán az EMMI felsőoktatásét felelős helyettes államtitkára, Tóth Katalin, az FM helyettes államtitkára, Tőzsér János rektor és Káposzta József, a GTK dékánja. Részt vett az eseményen Figler Kálmán gazdasági főigazgató, Magyar Ferenc főtitkár és Villányi László, a GTK korábbi dékánja.
    Korodi Attila elsőként a Kárpát régió államainak együttműködését emelte ki, aminek Románia és hazánk is részese. Mint elmondta, legutóbb szeptember végén, Csehországban találkozott Tóth Katalinnal a Kárpát Egyezményt aláíró országok negyedik találkozóján, most pedig Csíkszeredában vesznek részt együtt a tanévnyitón. A Kárpát Konvenció olyan gazdaságfejlesztést támogat, amely megőrzi a régió helyi kulturális, történelmi és földrajzi értékeit, adottságait. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a mesterképzésben részt vevő erdélyi hallgatók jó része már rendelkezik munkahellyel. Az új diploma megszerzése olyan tudományos ismeretek elsajátítását jelenti számukra, amelyek akár kutatásra, akár még igényesebb szakmai feladatok elvégzésére teszik őket alkalmassá. A SZIE csíkszeredai oktatása és tehetséggondozása jól illeszkedik a térség igényeihez és a Sapientia Egyetem képzési kínálatához is. Azt kívánta, hogy a hallgatók tudásokkal gazdagítsák a Székelyföldet.
    Maruzsa Zoltán bevezetőjében örömét fejezte ki azért, hogy részt vehet a rendhagyónak tekinthető tanévnyitón, hiszen az eseményt több állami vezető is megtisztelte részvételével. A csíkszeredai évnyitónak nagy súlya van. Számos magyar nyelvű felsőoktatási szak ugyanis nem érhető el a határon túli hallgatóknak szülőföldjükön. A Vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakon immár a harmadik tanévben kezdődik az oktatás a magyar állam támogatásával. Erre évtizedekkel ezelőtt még gondolni sem lehetett, jegyezte meg a helyettes államtitkár. Jelenleg a szomszédos államok magyarlakta régióiban mintegy ezerötszázan tanulnak magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett képzésein. A mesterszakokon e lehetőségek bővítése szükséges. A bolognai képzési rendszeren belül ugyanis a képzettségi szint emelése - a mesterdiplomák megszerzése - európai tendencia. A diplomások arányának emelése a magyar közösségek megmaradását, fejlődését szolgálja. Maruzsa Zoltán elismeréssel szólt a gödöllői egyetemről, amely nemcsak hazai oktatásának fejlesztésére koncentrál, hanem az egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakításában is kezdeményező szerepet vállal. Köszönetet mondott az egyetem vezetésének, és minden munkatársának, aki ezt a munkát vállalja.
    Tiszteletet érdemelnek azok a diákok, akik leteszik voksukat egy szak, egy intézmény mellett, hiszen napjainkban ez rendkívül nehéz döntés eredménye, hangsúlyozta köszöntőjében Tóth Katalin. A tudás nem ismer határokat – Magyarország felől is átlépi azokat, segítséget nyújt az itt élőknek. Azok a diákok, akik a magyar nyelvű képzést választották, feltehetően tisztában vannak a magyarság megerősítését szolgáló kormányzati törekvésekkel, hangsúlyozta az FM helyettes államtitkára. Tiszteletet érdemel az a döntésük is, tette hozzá, hogy az agráriummal, a vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel kötelezik el magukat. Ezeknek az irányoknak van jövőjük. Az agrárium az élethordó energia, a táplálék termelésének forrása, amely szorosan összefügg más ágazatokkal. Elsődleges célunk az, hogy a magyar nyelvű képzések olyan elméleti és gyakorlati tudást nyújtsanak a tanulóknak, amivel szülőföldjükön megállják a helyüket. Tóth Katalin arról is szólt, hogy a földművelési tárca gyakornoki programja keretében a külhoni magyar hallgatók megismerkednek a magyarországi államigazgatással, a szakminisztérium és háttérintézményei működésével.
    Megtiszteltetés számunkra, hogy ezt a képzést lehetőségünk volt elindítani és immár harmadik évben folytathatjuk, szólt az egybegyűltekhez Tőzsér János rektor. A hallgatók jelentkezése bizonyítja, hogy erre a képzésre Hargitában szükség van. Az egyetem bátran mondhatja a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy Székelyföldön szükség van vidékfejlesztési agrármérnökökre. Az egyetem vezetője megerősítette az intézmény szándékát arra, hogy ha lehetőség nyílik rá, akkor más tudományterületeken is elindítja a külhoni hallgatók képzéseit. A rektor köszönetet mondott az EMMI és az FM támogatásáért, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervező munkájáért. A megvalósult képzés kiváló példa arra, hogy az intézmények határon belül és határon kívül is összefoghatnak egy jó ügyért. Tőzsér János a hallgatóktól azt kérte, hogy vegyék komolyan a tanulás lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy a tanárok a korszerű infokommunikációs eszközök segítségével adják át friss ismereteiket és ha ezekkel a lehetőséggel jól élnek, akkor megtalálják a boldogulást Székelyföldön, Magyarországon vagy az Európai Unió más országaiban. Bízom benne, zárta gondolatait, hogy amikor már megélnek a tudásukból, a Szent István Egyetemre jó szívvel gondolnak vissza.
    A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar több mint 4.200 hallgatójának közel 60 százaléka mesterszakon tanul, az oktatók és a kutatók több mint 80 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, az elmúlt tanévben 15, míg az idei tanévben további 13 százalékkal nőtt az első éves hallgatók száma, mondta beszédében Káposzta József. A kar életében mindig is meghatározóak voltak a vidékgazdaság oktatásához kötődő szakok. Az elmúlt évtizedekben végzett szakmai munka alapján a GTK ezen a téren a hazai felsőoktatás zászlóshajójává vált, hiszen a 80-as évek óta kiemelkedő szerepet játszik a gazdasági agrármérnökök, majd később a vidékfejlesztési agrármérnökök képzésében. A kar a nemzeti összetartozás gondolatával kezdte meg székelyföldi vidékgazdasághoz kötődő oktatását több mint 20 évvel ezelőtt és végzik a mai napig is, hangsúlyozta a dékán, s megköszönte a magyar kormány folyamatos támogatását a nemzetegyesítésben bejárt úton. A SZIE nem kevesebbet tűzött ki célul, minthogy a magyar vidék egyeteme legyen. A szakmai ismereteken túl egy agrár, vidékfejlesztés irányultságú egyetemnek tudatosítania kell a diákjaiban, hogy nem csupán szakmát kapnak a kezükbe, hanem hivatást. Fogyó, sorvadó falvak képviseletét, csodás természeti és néprajzi értékek megóvását, a kulturális örökség védelmét. Ehhez a hatalmas feladathoz összefogásra, stratégiai gondolkodásra van szükség, amely bizonyosan újra összefűz bennünket, emelte ki Káposzta József.
    A tanévnyitót követő fogadáson csatlakozott a résztvevőkhöz Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára és Gyetvai Árpád, az EMMI politikai főtanácsadója.
    Szombaton a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány Taploca utcai székhelyén Palkovics László felavatta azt az élményközpontot, amiben a gyermekek játékos formában ismerhetik meg a fizika törvényszerűségeit. A vendéget Lászlófy Pál, az alapítvány alapító és kuratóriumi tagja kalauzolta.
    Az alapítvány az évnyitó napján a Székelyföldi Bio Egyesülettel közösen Gazdálkodás biomódon! címen nagy érdeklődéssel kísért műhelykonferenciát szervezett Csíkszeredában, a Fenyő Szálló Salvia termében a székelyföldi biogazdálkodás aktuális kérdéseiről, tennivalóiról, konkrét továbblépési lehetőségeiről.

    *

    A SZIE jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a rendszerváltozás idején a hazai felsőoktatási intézmények sorában elsők között kezdeményezte a külhoni magyarok anyanyelvű továbbképzést, majd egyetemi oktatását. Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindulásáig zajlott a képzés. Az első szakasz utolsó talléravató ünnepségét 2006-ban tartották.
    2012-ben a Sapientia kezdeményezésére, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával indította el a SZIE GTK a Vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakot. 2012-ben és 2013-ban 30-30 elsős hallgató nyert felvételt állami finanszírozású képzésre. Ez a szám az idén ősszel 40-re emelkedett. További 3 hallgató tanulmányait a GTK finanszírozza. Az elsős hallgatók között többen a Sapientia Egyetemen szerezték alapdiplomájukat.
    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány öt alkalommal pályázott a Nemzeti Tehetség Program pályázatain és minden alkalommal támogatást nyert. A forrásból 100 csíkszeredai hallgató és 80 erdélyi gazda magyarországi tanulmányútjait szervezte meg. Székelyföldi agrárinnovációs fórumok rendezésével az alapítvány szerepet vállal az erdélyi magyar gazdák ismereteinek, romániai és hazai kapcsolatainak bővítésében is.

    (Forrás: SZIE.hu)

    Az eseményen készült képek ITT tekinthetők meg.

  • Megnyitották a csíkszeredai Csodák palotáját

    Szervezett iskoláscsoportok, de családok is látogathatják a Pro Agricultura Hargitae Universitas csíkszeredai székhelyén szombaton felavatott élményközpontot, ahol a matematika és fizika törvényeit tapasztalhatják meg játékos úton a gyerekek.

    Az alapítvány Taploca utca 20. szám alatti székhelyén a gyermekzsivajt követve lehetett megtalálni szombat reggel a harmadik emeleten a Csodák palotáját – ahogy az élményközpontot egyelőre nevezik. Amint Lászlófy Pál, az alapítvány alapító és kuratóriumi tagja az avatóünnepségen mondta, igyekeznek majd székelyesebb megnevezést találni az élményközpontnak, amely 18 eszközből áll, és amely játékosan, a tapasztalás útján mutatja be a gyermekeknek, felnőtteknek a fizika, matematika szabályait. Van például lézershow, különböző ingák, csíktükör, mágnesek, lehet boltívet építeni vagy Leonardo hídját újraalkotni, van kötélhúzás némi csavarral, levegő által magasba emelt labda, különböző hangvezetők és még sok más.

    Felkeltik a természettudományos érdeklődést

    Az élményközpontot tavaly hozták létre a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának jelentős beruházása révén. Azóta szervezett csoportokban már több mint háromszáz gyermek látta. Amint a szombati megnyitón Lászlófy Pál mondta, remélik, a következő időszakban az iskolák sorra fognak jelentkezni, és elviszik a gyermeket az élményközpontba.

    A beruházást végző szaktárca képviseletében jelen lévő Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a létesítmény avatásán reményét fejezte ki, hogy a központban látható, kipróbálható eszközök sok fiatalban felkeltik az érdeklődést a fizika, a matematika iránt, idővel pedig többen választják majd a mérnöki pályát, ahol ezen ismereteiket hasznosítani tudják. A Csodák palotájának néhány eszközét maga az államtitkár is kipróbálta, a létesítménynek otthont adó alapítványnál mesterképzést folytató gödöllői Szent István Egyetem jelen lévő rektorával, Tőzsér Jánossal egy nem hagyományos kötélhúzásnak is nekiveselkedtek.

    Előre be kell jelentkezni a látogatáshoz

    János Zsuzsanna, az alapítvány elnöke közölte, a következő időszakban szervezik meg az élményközpont látogatását, az ehhez szükséges tudnivalókat később szórólapokon közlik majd az iskolákkal. Elképzeléseik szerint előre bejelentkezett iskolás csoportokat várnak rendkívüli fizikaórákra, de szabadidős programként – szintén előzetes bejelentkezés alapján – családok is megnézhetik a Csodák palotáját.

    (Forrás: Székelyhon.ro)

  • Konferenciára és tanévnyitóra látogatott Erdélybe Tóth Katalin

    Tóth Katalin nemzetközi és kárpát-medencei kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár Erdélybe látogatott október 2-3-án, ahol részt vett Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem, és Csíkszeredán a Szent István Egyetem kihelyezetett képzésének tanévnyitóján, valamint a „Gazdálkodás biomódon” műhelykonferencián.

    Október 2-án a nagyváradi Szigligeti Színházban tartotta tanévnyitó ünnepségét a Partiumi Keresztény Egyetem, amelyen a Magyar Kormány nevében Tóth Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár köszöntötte az elsőéveseket.
    Beszédében kiemelte, a tudás megszerzésének vágya mindig egy cselekvőképes társadalom jelenlétét mutatja, melyben a tudományosság biztosítja az építkező alapot.

    Hangsúlyozta, a hallgatók részesei lesznek egy olyan vállalkozásnak, melynek a legfontosabb értéke a tudás, melyet egyrészről az otthonról hozott értékek, másrészről az egyetemi évek alatt megszerzett információk rendszerbe foglalása eredményez majd.

    A nagyváradi tanévnyitó másnapján a helyettes államtitkár részt vett a Székelyföldi Bio Egyesület és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány közös szervezésében megrendezett „Gazdálkodás biomódon” műhelykonferencián Csíkszeredán. Tóth Katalin kiemelte: fontos, hogy erősítsük és bővítsük az anyaországi és székelyföldi biogazdák közötti együttműködési lehetőségeket. A Székelyföld, a székely gazdák számára egyfajta kitörési pont lehet a biogazdálkodás irányába való elmozdulás. Az anyaországi biogazdálkodás jövője szempontjából pedig szintén fontos, hogy génbanki célokra még jelentős számban találhatók Erdélyben és főként Székelyföldön növényi tájfajták és őshonos, nagy genetikai értékű őshonos állatállományok. Esetenként mai hasznos nemesített fajtáink is ilyen gyökerűek - hangsúlyozta.
    A két nap záróeseményére szintén Csíkszeredán kerül sor, ahol Tóth Katalin nyitotta meg a Szent István Egyetem Csíkszeredai Kihelyezetett Képzésének tanévnyitóját. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány által szervezett mesterfokú vidékfejlesztési agrármérnök képzésnek köszönhetően az idei évben 40 elsőéves és 28 másodéves hallgató folytathatja tanulmányait.

    A Márton Áron Gimnázium dísztermében megtartott eseményen Tóth Katalin kiemelte: a Földművelésügyi Minisztérium, ahogy eddig is, úgy ezután is támogatni fogja a székelyföldi vidékfejlesztési agrárképzést, amely egyedülálló és hiánypótló a térségben.

    A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a tárca a Szent István Egyetemmel korábban kötött stratégiai együttműködési megállapodás alapján továbbra is kiemelt helyet szán az egyetemnek az agrárképzésben, valamint abban, hogy tevékenységét a határon túl is folytatni tudja.

    Mindannyiunk közös érdeke a határon túli magyarság szellemi, gazdasági, kulturális megerősödése és ehhez a Magyar Kormány a lehetőségeihez mérten minden támogatást meg fog adni - hangsúlyozta.

    (Forrás: Földművelésügyi Minisztérium Sajtóirodája)

  • Gazdálkodás biomódon!

    Gazdálkodás biomódon!

    Műhelykonferenciát szervezünk Csíkszeredában, a Fenyő Szálló Salvia termében 2014. október 3-án, pénteken 11 órától. Napirenden a székelyföldi biogazdálkodás aktuális kérdései, tennivalói, konkrét továbblépési lehetőségei.

    • Miként lehet ebben a térségben a biogazdálkodással foglakozók számát gyarapítani, a biotermelésbe bevont területet növelni, a biotermékek skáláját, ismertségét, társadalmi elfogadottságát erősíteni?
    • Milyen módon lehet a sikeres gyakorlatokat a most indulókkal eredményesen megismertetni?
    • A biotermeléshez kapcsolódó szakmai tudások körét – helyi adottságok hasznosítása, új technológiák ismerete, gazdálkodás és ügyvitel, marketing és értékesítés stb. – hol, milyen módon, milyen mértékben, milyen célcsoportokban kell növelni?
    • Melyek a térségbe irányuló tudástranszfer legsürgetőbb és leghatékonyabb feladatai?
    • Melyek a térségi vagy ágazati szerveződés kivitelezhető módozatai?
    • Mit kell tenni azért, hogy a térség biogazdáinak a Székelyföldön kívüli szereplőkkel termékeny kapcsolatai legyenek?
    • Milyen sajátos, térségi támogatási, ösztönzési lehetőségek, erőforrások vannak ezen a téren?

    A Műhelykonferenciát dr.Tőzsér János professzor, a Szent István Egyetem rektora és Tánczos Barna szenátor nyitja meg. Plenáris előadások:

    • Tóth Katalin helyettes államtitkár, Földművelésügyi Minisztérium, Magyarország: A Székelyföldre irányuló tudástranszfer szerepe és módozatai
    • Rémán Domokos vezérigazgató, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, Románia: A biotermelés elmélete, gyakorlata és úttörői Romániában
    • Drexler Dóra ügyvezető, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet: Az ökológiai burgonyatermesztés on-farm kutatási eredményei és lehetőségei
    • Csáki Tamás kutatási szakreferens, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet: Az ökológiai méhészkedés legjobb gyakorlatainak elterjesztése
    • Máthé Emma elnök, Székelyföldi Bio Egyesület: A biotermelés hagyománya és jövője Székelyföldön

    Az előadásokat szakmai fórum, vita követi.
    Ez a rendezvény a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székelyföldi agrárinnovációs munkájának újabb fontos lépése. A még 2012-ben indított fórumsorozat, a térségi publikációs tevékenység, a szakképzési és felsőfokú képzési program (vidékfejlesztési agrármérnöki mesteri képzés), a szakmai tapasztalatszerzési utak szervezése képezik Intézményünk térségi agrárinnovációs szerepvállalásának fontosabb,egymást erősítő elemeit.

    Rendezvényünkre várjuk a székelyföldi biogazdálkodás szereplőit, termelőket, oktatókat, szervezőket, szakértőket. Mindazokat, akik ezen a téren konkrét továbblépési módokat tudnak meghatározni, megszervezni, kivitelezni.

    A műhelykonferenciához készített vitaindítót INNEN töltheti le.

    Kapcsolat, bejelentkezés, további információk:
    Dr. Máthé Emma szervező
    e-mail: mathe.emma@pahru.ro, office@pahru.ro
    mobil: 0745-327 972

  • Megjelent alapítványunk legújabb kiadványa

    Biró A. Zoltán, Magyar Ferenc (szerk.):

    TELEPÜLÉS, INNOVÁCIÓ, IDENTITÁS
    Vidékfejlesztési esettanulmányok a székelyföldi térségből
    Új utakon a tehetséggondozás 5. Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2014. ISBN 978-606-661-014-8 pp.196

     

     TELEPÜLÉS, INNOVÁCIÓ, IDENTITÁS - Vidékfejlesztési esettanulmányok a székelyföldi térségből

     

    Tartalom

    Előszó

    ESETTANULMÁNYOK

    Lokális érték, lokális fejlesztés

    KERCSÓ KATALIN: Gyergyószentmiklós a jövő élettere!?
    VAJNA KATINKA: Kovászna marketing-tevékenységének bemutatása
    BORDÁS ZSUZSANNA: Szentivánlaborfalva értékei, fejlesztési lehetőségei
    HENTER HUNOR: Csíkszereda városközpont rehabilitációja

    Helyi termék, agrárinnováció

    BOTH ERIKA: Egy esemény és annak megjelenítése a médiában: helyi termékek vására
    GERGELY SÁNDOR: Székelygyümölcs Fesztivál
    BOGYOR IZABELLA: Tiroli Grauvieh szarvasmarhák tenyésztése Csíkmadarason
    KOVÁCS JUDIT-TÜNDE: Egy innovatív agrár jellegű kezdeményezés bemutatása
    BÁLINT BEÁTA: Hagyományos és Helyi Termékek Kiállítása és Vására Csíkszeredában

    Szimbolikus térhasználat, közösségépítés

    PÉTER ARNOLD-LÁSZLÓ: A gyimesközéploki I. és II. világháborúban elesettek emlékére felavatott emlékmű
    ÉLTES ISTVÁN: Megemlékezések a '48-as, oroszlános emlékműnél: egy szimbolikus hely története
    TANKÓ ANDREA: Kőrösi Csoma Sándor szobra az ezer forrás városában, Kovásznán

    Helyi adottságok, helyi lehetőségek

    SIMÓ BARNA: A szentegyházi Nárciszfesztivál
    SZÉKELY ZOLTÁN: Hargitafürdői mofetta és környékének felújítása
    SZABÓ VARGA JOLÁN KATALIN: Székely Majális Makfalván
    FÖLDI ZSUZSÁNNA: Túlélőtábor Madéfalván

     

    MŰHELYKONFERENCIA

     

    Fiatal szakemberek fejlesztéspolitikai tudásának térségi hasznosítási lehetőségei. Összeállította: BIRÓ Z. ZOLTÁN

    Vitainditó: a műhelykonferencia szakmai tematizációja
    Vélemények, álláspontok

    BAKOS KINGA: Családi környezet, lelki egészség
    BLÁGA ÁGNES: A téralapú identitásépítés fejlesztéspolitikai szerepéről
    BOGYOR IZABELLA: Fiatal szakemberek szerepe a vidékfejlesztésben
    CSIBI JÓZSEF: „Szükség lenne fiatal gazdaság-diplomatákra…”
    FERENCZ ANGÉLA: Kultúra és fejlesztéspolitika összekapcsolódása
    GURZÓ BERNADETT: Pályakezdő fiatalok a vidékfejlesztésben
    KÖLLŐ TÍMEA: Fiatal szakemberek helyzete
    MOLNAR SZENDE: Fiatal szakemberek fejlesztéspolitikai tudásának térségi hasznosítási lehetőségei
    SILLÓ ÁGOTA: Az önkéntes munka társadalmi szerepe
    SÜKET ZSOMBOR: „Ha nem tudnak róla, nem létezik”
    SZÉKELY KINGA: Fiatalok szerepe a térségi fejlesztéspolitikában – miként alkalmazható az újszerű tudás a vidékfejlesztésben?

    Összefoglalás, továbblépési lehetőségek

    ELEMZÉSI SZEMPONTOK, MÓDSZERTANOK

    Esettanulmány készítési verseny egyetemi hallgatók részére. Összeállította: BIRÓ A. ZOLTAN, BODÓ JULIANNA, BOGYOR IZABELLA, SZÉKELY KINGA

     

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-13 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

     

  • Tájékoztató a FIATALOK A VIDÉKÉRT programról

    A csíkszeredai székhelyű Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány az 1990-es évek elejétől van jelen a székelyföldi térségben, képzési és szakpolitikai programjai révén a térségi innováció aktív szereplője. Ennek a térségi szerepvállalásnak szerves része a tehetséggondozás terén indított programsorozat A 2014-es évben a Nemzeti tehetség Program támogatásával „Fiatalok a vidékéért” témakörben indítottunk programot (NTP – HTE – M – 13), amely ez év júniusában sikeresen zárult. 

    Programunk célja az volt, hogy a vidékfejlesztés érdekében mozgósítsuk a térségi egyetemeken tanuló tehetséges fiatalok szakmai tudását, elemző készségét, hasznosítsuk a fiatalokra jellemző szinergikus látásmódot, amely a mai térségi fejlesztéspolitikai gyakorlatból nagyon hiányzik. Vidékfejlesztési feladatokon alapuló nyilvános esettanulmány-készítési versenyt szerveztünk a térségben tanuló tehetséges hallgatók számára. A Program szakmai előkészítését és tartalmi koordinációját a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja vállalta, amely több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik a térségi vidékkutatás terén.

    Részletes módszertani útmutató készült az esettanulmányok formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan, a versenyre jelentkező hallgatók számára szakmai konzultációt biztosítottunk, hozzáférhetővé tettük az általuk választott témához kapcsolódó térségi szakmai anyagokat is.
    Megjelölt esettanulmány témák:

    • Innovatív agrárjellegű kezdeményezés, vállalkozás bemutatása
    • Újszerű turisztikai kezdeményezés, vállalkozás bemutatása
    • Egy település marketingtevékenységének ismertetése
    • Egy lokális rendezvény bemutatása és elemzése
    • Egy rurális szervezet kommunikációs és PR tevékenységének bemutatása és elemzése
    • Szimbolikus tartalmú lokális ünnepi esemény elemzése, a település életében betöltött szerepe
    • Szimbolikus hely (emlékhely, szobor, stb.) létrehozása, működése, a település életében betöltött szerepe
    • Helyi identitás elemzése egy településen
    • Újszerű, a település életében fontos helyi fejlesztési kezdeményezés vagy tevékenység

    Az elkészült anyagokból szakmai zsűri választotta ki a legjobb 25 esettanulmányt, ezek készítői két napos szakmai tapasztalatcserén vettek részt a Szent István Egyetemen, Gödöllőn, valamint a magyarországi vidékfejlesztés szakmai- és közintézményeiben.
    Ezt követte az eredményeket bemutató székelyföldi szakmai konferencia a SZIE oktatóinak közreműködésével, a székelyföldi vidékfejlesztés szakmai szereplőinek bevonásával. A szakmai szempontból legjobb esettanulmányokat önálló kötetben jelentettük meg.
    A programban résztvevő hallgatókkal, valamint térségi szakemberekkel közösen 2014. június 20-án Műhelykonferenciát szerveztünk Csíkszeredában „Fiatalok a vidékért! Fiatal szakemberek esélyei, szakmai lehetőségei a vidékfejlesztésben” címmel. A Műhelykonferencia keretében kerekasztal-beszélgetésre is sor került térségi fejlesztéspolitikai szakemberek, intézmények képviselőinek (Leader akciócsoportok, kistérségek) részvételével.

    Az elkészült legszínvonalasabb esettanulmányokból kiadvány készült: Biró A. Zoltán, Magyar Ferenc (szerk.): Település, innováció, identitás. Vidékfejlesztési esettanulmányok a székelyföldi térségből. Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, Státus Kiadó, Csíkszereda, 2014. Ezt a kiadványt eljutattuk a térségi vidékfejlesztés szereplőihez (szakértők, műhelyek, képzési helyek, könyvtárak, média).

    Az egyetemi hallgatókkal való szakmai munka azt igazolta, hogy körükben valós érdeklődés tapasztalható a térségi fejlesztéspolitikai témák, folyamatok, jelenségek iránt. A Program azt is igazolta, hogy kellő szakmai előkészítéssel, útmutatással a hallgatók szívesen vállalkoznak elemző írások készítésére. Ez többek között azt jelenti, hogy a térségben tanuló egyetemi hallgatók tényfeltáró, elemző kompetenciái sikerrel mozgósíthatók a térségi fejlesztéspolitikai gyakorlat megerősítése érdekében. A Program keretében szervezett szakmai tapasztalatcsere ugyanakkor jelzi, hogy a vidékfejlesztés terén folyamatosan szükség van tudástranszferre. A SZIE oktatóival való együttműködés, az ebben a keretben fölkínált útmutatás, a Magyarországon e téren elért eredmények megismerése/megismertetése a térségi oktatási intézményekben tanuló hallgatók számára kiemelten fontos lehet, támogatja a térségi fejlesztéspolitikai témák iránti érdeklődés növekedését.

     

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-13 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

     

  • Megkezdődött a beiratkozás a 2014. évi mesterképzésre

     VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS

    a Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karának
    csíkszeredai kihelyezett képzése

     

    Miért érdemes vidékfejlesztési agrármérnöknek tanulni? Miért fontos a vidéki élettér rendszerének ismerete, fejlesztési lehetőségének folyamatos vizsgálata? Milyen lehetőségeim lesznek az életben, ha ezt a képzést választom?

     

    Természetes, hogy a pályaválasztás előtt állók naponta ilyen kérdésekkel szembesülnek, hiszen az egyéni boldogulás stratégiájának kialakítása, a személyre szabott életút- algoritmusok kidolgozása nem könnyű feladat. Mindezek alapján engedje meg a kedves Érdeklődő, hogy bemutassuk az általunk koordinált mesterszak kompetenciájának főbb összefüggéseit.

    Napjainkra a mezőgazdaság már nem az egyetlen (bár még meghatározó) alkotórésze a vidéknek, hiszen a vidékgazdaság jóval összetettebb és bonyolultabb rendszert alkot. Figyelembe véve az EU integráció részeként működő támogatáspolitikát, annak átalakulási trendjeit, jól látható, hogy a strukturális átalakulások, a vidéki iparfejlesztés, az élelmiszergazdaság, az infrastruktúra javítása, a társadalmi problémák megoldásainak keresése, a falusi turizmus lehetőségeinek kutatása is jelentős szerepet kap a vidékgazdaságban. Mára már ezért ezek összességét inkább agribusiness-nek hívjuk, így komplexebb rendszerként értelmezve, ennek megfelelően alakítottuk ki a vidékfejlesztési agrármérnök képzésünk rendszerét. Ennek értelmében a vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzésben a szakmai kompetenciák rendszerében az alábbi négy terület köré koncentráljuk az oktatás súlypontjait:

    • vidék- és térgazdaság összefüggései, intézményrendszere;
    • gazdaság- és regionális politika makrogazdasága;
    • társadalmi és kulturális különbségek mérséklése;
    • környezeti, ökológiai egyensúly kialakítása.
       

    Meggyőződésünk, hogy ezen területek összhangja biztosíthatja a megfelelő gazdasági életszínvonal lehetőségét, sikeres üzleti működés mellett, jó közéleti, demokratikus, polgárbarát gazdaságfejlesztést. A gazdag tudományos, művészeti, turisztikai kínálati tevékenység mellett lehetőséget biztosít egy értékeiben megőrzött, védett környezet, ökológiatudatosság kialakításához.

     

    Az oktatás során elsajátított fontosabb ismeretkörök, tantárgyak: agrárpolitika, integrált területfejlesztés, vidékgazdaságtan, emberi erőforrás-gazdálkodás, környezeti politika, mezőgazdasági piacok gazdaságtana, agrár-információs rendszerek, településfejlesztés, vidékszociológia, projektmenedzsment, helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, település- és térségmarketing.

     

    A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

    • a térségi informatikai fejlesztési és tervezési, társadalomtudományi, gazdasági, projektek koordinálását és vezetését;
    • multifunkcionális vidékfejlesztéssel és a vidéki közösségek életképességének megőrzésével kapcsolatos elveket;
    • az agrobusiness működésének és fejlődésének nemzetközi-, nemzeti- és térségi összefüggéseit;
    • a fenntartható gazdálkodás, a vidékgazdaság, a műszaki- technológiai fejlesztés alapelveit; 
    • az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projekteknek a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére való hatásait;
    • a gazdasági, humán, környezeti és minőségbiztosítási rendszereket.

    A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

    • vidékgazdasági projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére;
    • a gazdaságfejlesztés komplex szemlélet alapján történő folyamatos megújításának irányítására, az adottságokhoz igazodó gazdasági, társadalmi szerkezet kialakítására;
    • a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére;
    • szaktanácsadási feladatok ellátására;
    • pályázati tevékenység menedzselésére;
    • gazdaságfejlesztési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására;
    • vidékgazdaság problémáinak felismerésére és fejlesztési javaslatok előkészítésére, szakmai értékelésére.

       

    Reméljük, hogy ezzel a rövid ismertetővel felkeltettük érdeklődését, és ősszel induló csíkszeredai képzésünkön hallgatóink között üdvözölhetjük! Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárások módja, tartalma országonként nagy eltérést is mutathat, így ezzel az oldallal szeretnénk Önnek megkönnyíteni a képzésre történő jelentkezést.

     

    Felvételi információk

     

    A képzés megnevezése
    Vidékfejlesztési agrármérnök MSc

     

    A képzést folytató intézmény
    Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
    www.gtk.szie.hu

     

    Szakmai partnerintézmény
    Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    www.pahru.ro
    https://www.facebook.com/szekelyfoldi.agrarinnovacio

     

    A képzés ideje
    4 félév

     

    A képzés formája
    Levelező, félévente 5 hétvégi képzési alkalomra tömbösítve

     

    Helyek száma
    Államilag támogatott: 40 hely
    Költségtérítéses: 30 hely

     

    A képzés helyszíne
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    Csíkszereda, Taploca út 20.

     

    A képzésre történő jelentkezés határideje
    2014. augusztus 29.

     

    A képzésre történő jelentkezés feltétele 
    A jelentkező rendelkezzen alapfokozatot, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel.

     

    A felvételi eljárás menete
    Az intézmény felvételi vizsgát nem szervez. A mesterképzési szakra történő felvétel során a jelentkezőket rangsorolják. A rangsorolást a benyújtott – legmagasabb végzettséget igazoló – oklevélben (Diploma de licenta) szereplő érdemjegyből (media examenului de licenta) számított pontszám – maximum 90 pont -, illetve különböző jogcímeken adható többletpontok – maximum 10 pont – beszámítása alapján végzik. A megszerezhető többletpontokról IDE kattintva kaphat tájékoztatást. A rangsoroláson kívül minden jelentkező esetében kredit- átvételi eljárás is lefolytatásra kerül.

     

    Kredit- átvételi eljárás
    Az eljárás célja annak megállapítása, hogy a jelentkező korábbi tanulmányai során elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyek a mesterképzésbe való sikeres bekapcsolódáshoz szükségesek. A gyakorlat szerint a gazdaság-, agrár-, műszaki és társadalomtudományok közé sorolható főiskolai és egyetemi végzettség esetén a befogadás kreditfeltételei nagy valószínűség szerint megvannak, a kredit-átvételi eljárás döntően az ellenőrzésre irányul. Az eljárást azonban minden jelentkező esetén elvégezzük, mivel egyéb szakok esetén is elképzelhető, hogy megvan a szükséges kredit. Adott feltételek megléte esetén a kredit-átvételi bizottság javaslata alapján lehetőség nyílhat arra is, hogy a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint szerezze meg a hallgató.

    A SZIE GTK kredit-átviteli bizottsága a jelentkező által benyújtott dokumentumok (index-, illetve leckekönyv, vagy supliment la diploma) másolata alapján határozza meg a jelentkező által teljesített és elfogadott kreditet. Amennyiben a jelentkező kreditált tantárgyakkal rendelkezik, akkor azt a kibocsátó intézmény által adott kredittel elfogadjuk. Azon jelentkezők esetében, akik még nem kreditált tantárgyakkal rendelkeznek, a SZIE GTK kredit-átviteli bizottsága végzi el a kreditálást.

     

    Összességében:
    A felvételhez Önnek két feltételnek kell megfelelnie. Az egyik feltétel szerint a felvételi eljárásban az elérhető 100 pontból a lehető legtöbb pontot kell megszereznie. A másik feltétel az, hogy a kredit-átvételi eljárás során a mesterképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges minimum kreditértékek az Ön esetében elfogadásra kerüljenek.

     

    További információk:

    A felvételi jelentkezés menete

     Kredit átvételi eljárás menete

     Kreditelfogadási kérelem

     Többletpontok

     

  • Átvették diplomájukat a GTK végzősei

    A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának ballagási és diplomakiosztó ünnepségét június 14-én tartották a gödöllői aulában.

     

    A Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karának ünnepségén 11 székelyföldi hallgató is átvehette vidékfejlesztési agrármérnök mesterdiplomáját.A magyar állami támogatással Csíkszeredában 2012-ben elindult képzés végzőseinek záróvizsgáján Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elismerően nyilatkozott a hallgatók felkészültségéről.Meleg szavakkal méltatta a hallgatók teljesítményét a diplomaosztó ünnepségen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke is.

    Az esemény elnökségében helyet foglalt Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, dr. Tőzsér János, a SZIE rektora, Prof. Donnik Irina Mikhailovna, az Ural State Agricultural University rektora, dr. Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora, dr. Káposzta József, a GTK dékánja, dr. Tóth Tamás, a SZIE oktatási rektorhelyettese, dr. Posta Katalin, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánhelyettese, dr. Szabó István, a Gépészmérnöki Kar dékánja, dr. Lakatos Vilmos, a Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar dékánja, dr. Nagy Henrietta, a GTK nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese, dr. Szilágyi Tivadar, a GTK tudományos dékánhelyettese, dr. Ugrósdy György, a GTK oktatási dékánhelyettese és Szabó Csilla, a GTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke.
    Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a diplomáciai testületek több tagja valamint minisztériumok képviselői.
    - Elmélyült tudásra, szívósságra és akaratra van szükség egy sikeres életpálya befutásához és meggyőződésem, hogy ezeknek a feltételeknek a mai generáció teljes mértékben képes megfelelni – mondta köszöntőjében Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke. - Amikor az ember elindul a szakmai életútján, felvázol egy célt magának, mi az, amit az életében meg kíván valósítani és ezt maradéktalanul igyekszik elérni. Ma ezt az igyekezetet hatalmas verseny övezi itthon és külföldön. Hiszem, hogy az egyetemen mindent megtettek azért, hogy önök kellő munícióval induljanak el.
    A politikus kiemelte, nagyon jó kell gazdálkodni az ország erőforrásaival a klímaváltozás, a nemzetközi válságok közepette. Örömteli azonban, hogy az Európai Unió új büdzséjében az innováció kiemelt súllyal szerepel, ezek kiaknázásában nagy szerep vár a fiatalokra.
    A karon most végzett külföldi és külhoni magyar hallgatókat is szeretettel üdvözölte Jakab István. Hozzátette: az erdélyi hallgatók jó részével már korábban is módja volt találkozni.
    - A kormány számít a fiatal generációkra. Soha ne adjátok fel céljaitokat, legyetek következetesek és lankadatlanok – mondta befejezésül az Országgyűlés alelnöke.
    - A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 4.057 hallgatójával az egyetem legnagyobb kara és az elmúlt évben is 15%-al növelni tudta a felvett hallgatók számát - hangsúlyozta beszédében dr. Káposzta József dékán, majd így folytatta: - A kar nem csupán a gödöllői kampuszon ajánl képzéseket, hanem Budapesten, Békéscsabán, Szarvason, Jászberényben és a határon túl, Csíkszeredában is, ahol az államilag támogatott vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzés két 30 fős évfolyamán folyik az oktatás. E szak első végzősei most kapják meg diplomáikat.
    A minőség irányába tett lépéseink eredményeit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az átalakítások után a kar oktatóinak 80%-a rendelkezik tudományos fokozattal, ami a hazai üzleti képzéseket tekintve első helynek számít. Bizonyosan ennek is köszönhető, hogy az üzleti képzéseken diplomázott pályakezdők elhelyezkedési mutatói országos összehasonlításban is kiemelkedőek és a statisztikák alapján a karon végzett diplomások kapják a pályakezdők között a legmagasabb kezdő fizetést.
    A kar tehát állja a próbát a hazai felsőoktatási intézmények versenyében és az itt tanuló 222 külföldi diák jelenléte szerint, tágabb összevetésben sem kell szégyenkeznie.
    Az elmúlt két hét záróvizsgáin 508 hallgató tett sikeres záróvizsgát, 50-50%-ban alap- és mesterképzésben végeztek, akikből 134 fő kapott kiváló vagy jeles oklevelet. Ezek aránya több mint 26%.
    Az újnak és a hagyománynak, vagy tudományosan megfogalmazva az innovációnak és a tradíciónak a küzdelme, minden korra jellemző. Van, amikor lassan változik a világ és van, amikor nagyon gyorsan. Most olyan korban élünk, amikor a változás szédítő, aki csak egy kis időre is megáll, véglegesen lemaradhat. Emiatt kell a folyamatos tanulást, ismeretfrissítést kötelezően beépíteni életünkbe, amihez a legjobb hely a Szent István Egyetem, hangsúlyozta dr. Káposzta József.
    A végzős hallgatók nevében Balogh Barbara búcsúzott.
    Az ünnepségen ismertették, hogy a 2013/2014. tanévben kiváló munkájuk alapján a következők részesültek köztársasági, miniszteri és egyetemi kitüntetésben:

    • Mestertanár Aranyérem: Dr. Káposzta József dékán
    • Magyar Érdemrend Lovagkereszt: Dr. Szűcs István egyetemi tanár
    • Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett: Dr. Langer Katalin egyetemi docens
    • Pedagógus Szolgálati Érdemérem: Dr. Emőkey András egyetemi docens
    • Professor Emeritus cím: Dr. Csath Magdolna egyetemi tanár, Dr. Szűcs István egyetemi tanár
    • SZIE Ezüstérem: Dr. Komor Levente egyetemi docens
    • SZIE Babérkoszorú Arany fokozat: Markó Olga adjunktus, Hodján Tamara igazgatási ügyintéző
    • SZIE Babérkoszorú Ezüst fokozat: Nagyné dr. Molnár Melinda egyetemi docens, Komáromi Kálmán adjunktus
    • SZIE Babérkoszorú hallgatói fokozat: Szabó Csilla HÖK elnök, Szabó Katalin PhD. hallgató
    • Címzetes Egyetemi Tanári Elismerő cím: Dr. Herbst Árpád egyetemi docens, Dr. Túróczi Imre (Szolnoki Főiskola, főiskolai tanár, rektor), Dr. Csaba László (CEU, egyetemi tanár), Rakaczkiné Dr. Tóth Katalin ny. egyetemi docens, Dr. Jozef Kania (Krakkói Agrártudományi Egyetem, intézetigazgató)
    • Címzetes Egyetemi Docensi Elismerő cím: Nagy Miklós (Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Klaszter, társelnök), Dr. Vágyi Ferenc (Nyugat-Magyarországi Egyetem, intézetigazgató), Konkoly Mihály (Gróf Buttler Zrt, kereskedelmi igazgató), Pataki Tamás (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, főtanácsos), Dr. Bagó Zoltán (Európai Parlament, képviselő)
    • A Szent István Egyetem rektora dr. Túróczi Imrének, a Szolnoki Egyetem rektorának címzetes egyetemi tanári elismerő címet adományozott.
    • A kar a 70 éve végzett dr. Bánki Horváth Bélának Rubinoklevelet, az 50 éve végzett Fekete Sándornak Aranyoklevelet adományozott.
    • A kar tanácsa dr. Pápai Éva részére címzetes egyetemi docensi elismerő címet adományozott.
    • GTK Elismerő Oklevélben részesült Makra Lilla és Szabó Tiborné igazgatási ügyintéző, Dékáni Dicséret kitüntetésben részesült Csörgőné Palotay Krisztina, Győr Hajnalka, Noszkay Zita és Tóth-Lukács Adrienn igazgatási ügyintéző valamint Tatár Emese tanársegéd.
    • Dékáni Elismerő Oklevelet vehetett át Balogh Barbara gazdálkodás és menedzsment alapszakon végzett hallgató, Csernák Lilla Turizmus és vendéglátás alapszakon végzett hallgató, Csúr Zoltán Kommunikáció és médiatudomány alapszakon végzett hallgató, Földi Péter Pénzügy mesterszakos hallgató és Pazsiczki Gábor Pénzügy és számvitel alapszakos hallgató.
    • A kari tanácsa dr. Szűcs István professzor részére Pro Fakultate Emlékérmet, Prof. Donnik Irina Mikhailovna professzor asszony részére Pro Fakultate Nemzetközi Emlékérmet adományozott.
    • A kar hallgatói kiemelkedő oktatói teljesítményéért a 2013/2014 tanév Legjobb Oktatója Díjat Dr. Vörös Gyulának, az Üzleti Tudományok Intézete egyetemi docensének ítélték oda.

    {joomplucat:27 limit=12}

  • Fiatalok a vidékért: bőven akad tennivaló

    A székelyföldi vidékfejlesztési szakma lehetőségeiről, valamint a fiatal vidékfejlesztési szakemberek szerepéről és kibontakozási esélyeiről osztották meg tapasztalataikat, meglátásaikat kerekasztal-beszélgetésen pénteken Csíkszeredában egyetemi oktatók, gazdasági, kulturális szakemberek.

    Fiatalok a vidékért címmel a frissen végzett vidékfejlesztési szakemberek esélyeiről, valamint a székelyföldi vidékfejlesztés szakmai lehetőségeiről szervezett előadásokkal egybekötött műhelybeszélgetést pénteken a csíkszeredai Sapientia egyetemen a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány.


    A térség problémáit is szinergiában kell látni
    A magyarországi Nemzeti Tehetség Program támogatását élvező, Fiatalok a vidékért nevet viselő program – mint a pénteki rendezvényen kiderült – kettős célt igyekszik megvalósítani: egyrészt olyan folyamatokat elindítani, melyek a térség érdekében mozgósítják és hasznosítják a tehetséges  fiatalok szakmai tudását, másrészt olyan szinergikus látásmód kialakulását ösztönözni, mely a mai térségi fejlesztéspolitikai gyakorlatból hiányzik.
    Pontosan ez utóbbi szemlélet hiányát emelte ki bevezető gondolataiban Biró A. Zoltán, a rendezvénynek otthont adó csíkszeredai Sapientia – EMTE oktatója is, leszögezve: a vidékfejlesztés olyan új szakmai látásmódot követel, amit módszertanilag ki kell bovíteni, újra kell gondolni. Ezzel összhangban olyan  fiatalokra van szükség, akik pragmatikusan, szinergiában, a maguk valóságában látják a térség problémáit, ebből adódóan a székelyföldi vidékfejlesztés bővítéséhez és újratematizálásához is másképp állnak hozzá, mint a középkorosztály. Nem szembehelyezkedésre, hanem alkalmazható, gyakorlati példákra van szükség – hangsúlyozta Biró.


    Belső erőforrás, helyi tudás
    A muhelykonferencián ugyanakkor Mátéffy Mária, a Csík LEADER helyi akciócsoport munkaszervezeti vezetője a helyi tudás és vidékfejlesztés kapcsolatrendszeréről beszélt. Mátéffy szerint az igazi fejlesztéspolitikai kompetenciákkal rendelkező szakemberek hiánya Székelyföldön belül máig érezhető gond. „A LEADER muködése kapcsán is tapasztaltuk, hogy ilyen szakemberekből hiány van. Ugyanakkor nagyon sok változás éri a közösségeket, a tudás is amortizálódik, a társadalmi igények is változnak, ezért folyamatos megújulásra van szükség” – mutat rá előadásában a Csík LEADER vezetője. A szakember úgy véli, noha a vidékfejlesztés komplex szemléletet igényel, az elmúlt esztendők vidékfejlesztését az infrastrukturális beruházások dominálták, miközben az emberi tényező fejlesztése háttérbe szorult. Mátéffy Mária a szakirodalom tükrében háromféle tudást különböztetett meg: a tudományos tudást, helyi
    endogén tudást és a menedzseri tudást. „A tudományos tudás a mi térségünkben tulajdonképpen az agrárszakterületen diplomázottak tudását jelenti, ez a tudás pedig 1990 után háttérbe szorult, sot kegyvesztetté vált maga a szakma is. Ezen a megítélésen azóta sem tudtak változtatni, bár az agrárszaktudás egyre inkább felértékelődik” – hangsúlyozta Mátéffy. Megállapítása szerint a helyi, belső forrásokra alapozó tudás Székelyföldön döntően a családi gazdaságok által megjelenített tudást takarja, míg a menedzseri tudás azt az új tudást jelenti, ami a térségünkben a pályázatokkal, vidékfejlesztési projektek megvalósításával, lebonyolításával jelent meg. „A kezdeményezések csak akkor válhatnak fenntarthatóvá, ha a helyi erőforrásokra alapoznak. Közhelynek tűnik, de a fejlesztési munkánk során, ezt már sokszor megtapasztaltuk. Mit tehetnének a pályakezdő  fiatalok ebben a vonatkozásban? Esettanulmányok, interjúk, elemzések révén tárják fel a helyi tudást, és segítsenek a helyi tudás és a menedzseri tudás összekapcsolásában” – hangsúlyozta előadásában a Csík LEADER vezetője.


    Összeköthető a kultúra és a vidékfejlesztés
    Silló Otília, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa a kultúra és a vidékfejlesztés kapcsolatáról beszélt, rámutatva, a két tényező összekapcsolása szintén új szemléletet hordoz magában. Kifejtette, Székelyföldön az 1990-es években a közösségi rendezvények szervezésekor az etnikus önreprezentáció dominált, az elmúlt tíz évben viszont olyan folyamatok indultak el, amelyek a helybeliség megalkotását eredményezték: a csíki településekről példaként a Szent László-napokat, a hagymafesztivált, a káposztaszüretet, a különbözo településeken megrendezett lovasnapokat, bor - vízünnepet vagy éppen a puliszkafesztivált említette. Közös jellemzőjük, innovatív elemként a helyi adottságokra építkezés, a helybeliség vonzó és márkázható erőforrásként való tálalása, céljuk pedig a lokális identitásépítés mellett a rendelkezésre álló kulturális nyersanyagból kibontani azokat a helyi – regionális és lokális – szimbolikus értékeket, melyeket a települések akár turisztikai látványosságként is értékesíthetnek.

     

    Domján Levente


    (Forrás: Hargita Népe)

     

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-13 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

     

  • Csodák Palotája már Csíkszeredában is

    A Dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői házából gyermekek látogatták meg a Csodák Palotáját. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány taplocai székházában 18 eszközzel csábítják a gyermekeket a természettudományok felé.

    Az épület második emeletén öt teremben – összesen mintegy 320 négyzetméteren – 18 kísérleti eszköz áll az érdeklődők rendelkezésére. Az eszközöket A3-as méretű információs lapok mutatják be, akárcsak az adott fizikai törvényt és a mindennapokból ismert, ide vonatkozó eseteket. Rezonanciát, mágnesességet, gravitációt és egyebeket sajátosan bemutató felszerelések mellett egy sötétített teremben 20 perces lézershowt is láthatnak a diákok és a felnőttek.

    {joomplucat:26 limit=10}

    További képekért kérjük kattintson IDE!

     

    Az élményházat pályázati forrásokból valósították meg: a több millió forintra rúgó program az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóvoltából jöhetett létre.

  • Együtt a tehetségekért - vetélkedő

    Népes részvétellel, látványos formában szervezte meg a Tehetség napok sorozat keretében a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány az 5-8 osztályos székelyföldi diákok számára meghirdetett, „Fedezzük fel Székelyföld természeti értékeit” versenyt. A verseny célja a helyi természeti értékek feltárása, előtérbe állítása, a tanulók kreativitásának és csapatmunkájának ösztönzése. A versenyre négyfős diákokból és egy vezetőtanárból álló csapatok jelentkezhettek.


    A Nemzeti Tehetség Program által támogatott szakmai versenyre összesen 42 csoport nevezett be a Székelyföld különböző településeiről, nagyon sokféle és értékes természettudományi dolgozattal, minden dolgozat egy-egy fontos helyi természeti értéket mutatott be.

    A beérkezett dolgozatokból szakértői csoport választotta ki a vetélkedő második fordulójára bejutó 20 legjobb dolgozatot. A továbbjutó csapatok a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen mutathatták be munkájuk eredményét a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány által szervezett program keretében 2014. május 30-án. A versenyző csapatoktól a szervezők poszterszerű bemutatást kértek, a bemutatni kívánt dokumentumokat, fotókat, egyéb anyagokat minden csapat egy-egy pannóra állíthatta ki. A szakmai zsűri a dolgozatokat és a bemutatást egyaránt pontozta. A bemutató egyben vetélkedő, s természetesen tapasztalatcsere is volt.

    A győztes csapatok:
    I. Helyezés: Kardalus Áron, Csibi Alexandra, Farcaș Endre, Pataki-Péter Sándor. Vezető tanár: Borsos Magdolna. Nagy Imre Általános Iskola, Csíkszereda.
    II. Helyezés: György Enikő, György Edina, Lakatos Anita, Sinka Emília. Vezető tanár: András Éva. Arany János Általános Iskola, Csíkszentimre.
    III. Helyezés: Sárosi Júlia, Kurkó Eszter, Biró Konrád-János, Sámuel Szilárd-László. Vezető tanár: Kurkó Erika. Márton Áron Általános Iskola, Csíkszentdomokos.

    A három győztes csapat tagjait a verseny szervezői táblagépekkel, pendrive-okkal jutalmazták.

    A rendezvényen részt vett Bajor Péter, a MATEHETSZ elnöke és dr. Dávid Imre intézetvezető a Debreceni Egyetemről.

    {joomplucat:25 limit=10}

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTP-M-13 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

  • Együtt a tehetségekért - szakmai fórum

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány a természettudományos képzés székelyföldi helyzetéről indított helyzetelemző, konzultációs folyamatot az „Együtt a tehetségekért” Program keretében. A Nemzeti Tehetség Program támogatásával szervezett munka során térségi szakemberek, pedagógusok, intézményvezetők, kutatók, egyetemi oktatók közreműködésével készültek szakmai anyagok, interjúk, elemzések ebben a témakörben. E munka eredményeként került megszerkesztésre és kiadásra az „Új utakon a tehetséggondozás” sorozat harmadik kötete Élmény és tanulás. Természettudományos nevelés a székelyföldi térségben címmel. (szerk. Biró A. Z., Magyar F.,Tiboldi I. (szerk.). Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány, Státus Kiadó 2014.

    A szakmai konzultációs munka és a kötet kiadása után az Alapítvány szakmai fórumot szervezett, együttműködésben a Magyar Tudomány Házával és a KAB Agrártudományi Szakbizottságával. A rendezvényre „A természettudományos nevelés székelyföldi helyzete, továbblépési lehetőségek” címmel került sor 2014.május 31-én, a Tehetségnapok sorozat harmadik napján, a csíkszeredai Sapientia Egyetemen. A szakmai fórumon elhangzott hozzászólások összegzése az ”Együtt a tehetségekért” program szakmai eredményeit összefoglaló kötetben jelenik meg.

    {joomplucat:24 limit=10}

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTP-M-13 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

  • A pedagógusi munka örömteli és sikerre kárhoztatott része

    Az erdélyi tehetséggondozás lehetőségeiről, módszereiről beszélgettek a meghívottak csütörtök délután a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének csíkszeredai székházában tartott szakmai tanácskozáson. A témával kapcsolatban Bajor Pétert, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnökét kérdeztük. 

     – A Sapientia egyetem Műszaki és Társadalomtudományi Kara a Nemzeti Tehetség Program keretében Mentor programot indított útjára, amelynek révén egyetemi hallgatók és középiskolai diákok szakmai kutatásokban vesznek részt. Mégis amikor a konferencia megnyitóján megkérte a diákokat, hogy nyújtsa fel a kezét az, aki tehetségesnek érzi magát, a kezek csak tétován emelkedtek a magasba. Mivel magyarázható ez, kit nevezhetünk tehetségesnek?

    – 14–16 éves korban már feltehető ez a kérdés, hiszen a diákok már el tudják dönteni, hogy melyik az a terület, amely érdekli őket, amiben tehetségesek, és ekkor már meg tudjuk mondani nekik, hogy mely területeken (természettudomány, humán tudományok, művészetek, sport) érdemes tovább fejlődniük, tanulniuk. A tétova kézfelemelést az is indokolja, hogy a diákok keveset beszélnek a saját ügyességükről, kevés elismerést, megerősítést kapnak kortársaiktól, tanáraiktól, ezért nem elég biztosak magukban. Egy komplex tehetségsegítő programnak az is a feladata, hogy erősítse a diákok önbizalmát, önismeretét, stabilizálja a mentális állapotukat.

    – Kisebb korban, amikor a diákok még nem ennyire tudatosak, kinek a feladata felismerni, hogy a gyerek tehetséges, a szülőnek vagy a pedagógusnak?

    – A pedagógus gyakran több időt tölt a gyermekkel, mint a szülő. Fiatalkorban csak az a feladat, hogy figyeljék a gyermekeket, és azokon a területeken, amelyekben a gyermek érdeklődést mutat, akár már óvodáskorban fogékonyabb a korosztályánál, mert szívesen rajzol vagy többet kérdez, akkor az értő szemű pedagógus vagy a szerető szülő azon a területen újabb élményekhez tudja juttatni. Óvodáskorban még nem beszélünk tehetséggondozásról, inkább élményadásról, impulzusadásról van szó.

    – Hogyan lehet megtalálni azt a vékony határvonalat az között, amíg a gyerek még szívesen végez valamilyen tevékenységet, és az között, amikor már ráerőltetik, és muszájból hajtja végre a feladatokat?

    – A gyermeket motiválni a legnehezebb dolog. Ezért fontos, hogy a szülővel és a pedagógussal is nyitott kapcsolata legyen a gyermeknek, és a diákok egymást biztassák. Mert ha a barátjától hall valamit, azt sokkal könnyebben elfogadja. Ha egy tehetségprogramban összehozunk a természettudományok iránt érdeklődő gyerekeket egy táborba vagy egy hétvégi programon, akkor ők egymástól sokkal többet tanulnak, egymásnak beszámolhatnak a saját kutatási területükről, és egymást tudják ösztönözni. Az előfordul, hogy egy iskolában a legjobban tanuló gyermeket terheli túl az összes tanár, de ezek a diákok abban ügyesek, hogy jól kommunikálnak, jó a memóriájuk, jó a stressztűrő képességük egy dolgozat vagy felelés alkalmával, úgynevezett iskolai tehetségük van. Ők csak egy csoportja a tehetséges diákoknak, rajtuk kívül sok tehetséges diák van, aki nem jó tanuló, kicsit rebellis, konfliktusokba keveredik, türelmetlen, de ha megkapja a kellő környezetet, akkor rendkívül kreatív tud lenni, és ki tud bontakozni a tehetsége. 

    – Több tehetséggondozásban foglalkozó szervezetben és programban vállalt vezető szerepet. Hogyan foglalná össze az ezek során végzett munkáját?

    – Magyarországon 2008-ban indult a Nemzeti Tehetség Program, amely az egész Karpát-medence lakosságát és diákságát célozza. Ennek része a Nemzeti Tehetség Alap kiírásai, amely évente körülbelül egymilliárd forinttal gazdálkodik. Magyarországon nagy szerepet kapnak az Európai Unió által támogatott tehetséggondozással kapcsolatos programok, a felsőoktatásban tanulók különböző ösztöndíjakat pályázhatnak meg, ezek értéke havonta több százezer forint, ilyen a Camus Hungary program és a Nemzeti Kiválóság Program. A köznevelésben pedig a Tehetség Hidak elnevezésű program működik, amely az iskoláknak kínál a saját programjaikhoz támogatást, illetve táborokat szerveznek, utaztatja a diákokat versenyekre, kutatóintézetek látogatására, pszichológusok által irányított pályaorientációs programokra hívják meg a tanulókat.

    – Itt volt az Erdélyi Tehetséggondozó Tanács megalakulásakor is. Külső szemlélőként hogyan látja a romániai, erdélyi tehetséggondozást? 

    – 2009-ben határokon átívelő tehetséghálózat fejlesztését indítottuk el. Ennek most már több mint 1200 csomópontja – tehetségpontok és tehetségsegítő tanácsok – van. Erdélyben is sok tehetségpont és két tehetségsegítő tanács – az erdélyi és a székelyföldi – működik. Kívülről úgy látom, hogy ez a két erdélyi tanács most indítja a tevékenységét. Örvendetes, hogy megalakultak, ez jelzi, hogy létezik összefogás, de igazából a konkrét tevékenység, hogy közös érdekérvényesítés történjen a tehetséges diákok esetében, közös programokat tudjanak szervezni, támogatókat vonzanak be, még a kezdeti lépéseknél tart. Komoly erőkkel megalakultak, vezetőik nagyon elszántak. Nem szabad türelmetlennek lenni, Magyarországon is 2006-ban alakult az első ilyen formáció, három év múlva indulhatott el az első európai uniós program, öt évvel később a Nemzeti Tehetség Alap forrásfelhasználása, tehát ez viszonylag lassan érlelődő dolog, de utána hosszú távon lesz érzékelhető a pozitív hatása. 

    – A mai nap folyamán már találkozott diákokkal, pedagógusokkal. Hogy látja, mennyire nyitottak az itteniek a tehetséggondozásra?

    – A tehetségfejlesztés a pedagógusi munkának örömteli és sikerre kárhoztatott része. Minden tanár örül annak, ha a diákja megtalálja a saját érdeklődési területét, és abban még sikeres is. Ez nem valami külön tevékenység, hanem a pedagógusi munkának a része, és erre nagyon fogékonyak az itteni pedagógusok. A visszajelzés az, hogy mindenki nagyon egyetért, most már csak az a kérdés, hogy visszatérve az iskolába sikerül-e valamit változtatni, javítani a munkán, mert javítani mindig lehet, nem dőlhetünk hátra, hiszen az újabb generációk egyéni igényekkel érkeznek a pedagógusokhoz.

    Háromszéki Eszter

    (Forrás: Hargita Népe)

     

    A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTP-M-13 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

  • Magyarországi szakmai úton jártak a székelyföldi gazdák

    Négy napon keresztül két specifikus program keretében negyven erdélyi, székelyföldi növénytermesztő, illetve juh- és kecsketartó gazda nyerhetett betekintést és ismerkedhetett a magyarországi családi gazdaságok, kutatóintézetek működésével, itthon is alkalmazható gyakorlataival. A Hargita és Kovászna, illetve Szatmár és Szilágy megyéből érkezett gazdákat a Vidékfejlesztési Minisztériumban Budai Gyula államtitkár is fogadta. 

    A székelyföldi növénytermesztők, valamint juh- és kecsketartók küldöttségének képviseletében többnapos magyarországi szakmai tanulmányúton vett rész március 12–15. között negyven Hargita, Kovászna, illetve Szatmár és Szilágy megyei gazda. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány támogatásával megvalósult program részeként a gazdák magyarországi mintagazdaságokat, juh- és kecsketenyésztésre szakosodott családi farmokat tekinthettek meg, de betekintést nyerhettek a gödöllői agráregyetemen, valamint zöldségtermesztési és biotechnológiai kutatóintézetekben zajló munkába is. Az erdélyi, székelyföldi gazdákat elsőként Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban Budai Gyula, a szaktárca parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkára fogadta. A szakember a minisztérium által finanszírozott határon túli gazdakonzultációs és mezőgazdasági beruházási programok mellett a további vidékfejlesztési együttműködési lehetőségekre, valamint a jövőre vonatkozó elképzelésekre is kitért. A szakmai látogatás ezt követően Jakab István, a MAGOSZ elnökének, a magyar országgyűlés alelnökének meghívására a Parlamentben folytatódott: a kötetlen hangvételű beszélgetést ez esetben – idegenvezető kíséretében – az Országház megtekintése is kiegészítette. 

    Juhászat: kifizetődik a tenyésztői munka

    A gazdák ezt követően két különböző csoportban, az érdeklődési és tevékenységi  körüknek megfelelő programokon vehettek részt. A juh- és kecsketartó gazdák 20 fős csoportja két juhászatot, valamint Kiskunfélegyházán a Galló kecsketenyészetet, illetve az innen származó tejet feldolgozó Garabonciás tejüzemet tekinthette meg. A juhosgazdák elsőként Kisfüzesre utazva a Texel és Romney húsfajtákra szakosodott, több mint húsz éve létrehozott, százhektáros legelőterülettel bíró juhászattal ismerkedtek: a gazdák számára érdekes volt látni, hogy a farmon minden – az állatok legeltetése, ellátása, takarmányozása – úgy lett kitalálva, hogy a teendőket a gazda egy személyben, külső munkaerő igénybevétele nélkül is el tudja végezni. Mint kiderült: az egyszerűség költséghatékonyságot jelent, ami az adottságokat szem előtt tartó fajtaválasztás és keresztezés – Texel anyák Romney berbécsekkel való fedeztetése – révén nemcsak szakmai elégtételben, hanem profitban is meghonorálja a gazdának a ráfordított munkát, energiát. Ezzel szemben Törtelen, Sebők Mihály tenyészetében a tenyésztői munka csúcsra járatásának modelljét ismerhették meg a székelyföldi juhos gazdák. Mint kiderült – a kisfüzesi farmmal ellentétben – Törtelen semmi sem magától történik, a magyar és német merinóval, illetve német feketefejű tenyésztésére és értékesítésére szakosodott farm 1200 egyedes törzsállományának valamennyi egyedéről naprakész feljegyzéseket vezet a gazda. Nem csoda, hogy a Sebők Mihály portájáról kikerülő egyedek az egész Kárpát-medencében ismertek és keresettek. Az eredmény: a pénzügyi mutatók terén messze a piaci ár fölött értékesített tenyészállatok, 180 százalékos szaporulat, a szakma terén pedig díjak és elismerések sorozata. 

    Növényágazat: előtérben a kutatásfejlesztés

    A növénytermesztő gazdák útja – első helyszínként – Kecskemétre, az 1943-ban alapított Zöldségtermesztési Kutató Intézetbe vezetett, ahol a magok tisztítási, válogatási, csávázási és csomagolási folyamataiba nyerhettek betekintést. Bejárhatták az 1800 tonna befogadóképességű magraktárat, ahol elsősorban eladásra szánt zöldborsót készleteztek. Az igazi érdekességet viszont a holland technológiával készült, egy hektár alapterületű, több száz millió forintba kerülő üvegház jelentette. A létesítményben 14 szektorra osztva paprika, zöldborsó, zöldbab, görögdinnye, uborka, paradicsom és hagyma nemesítésével foglalatoskodnak. A szakmai program ezt követően Gödöllőn, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetben folytatódott. Az intézetben dr. Havelda Zoltán, a növény-biotechnológiai részleg igazgatója vezette körbe a növénytermesztőket, elmagyarázva, az intézményben zajló nemesítési munka olyannyira kifinomult, hogy szinte már a génmanipulációt súrolja. Fontos feladatuknak tekintik a gazdák segítését, olyan információkkal szolgálnak, mely alapján a gazdák tudhatják, állataiknak és növényeiknek milyen termelési paramétereket teljesítő utódai lehetnek. A szakember bővebben beszélt a genomszekvenálásról, jelenleg elsősorban paprikával dolgoznak. A második legfontosabb projektjük – ami a székelyföldi gazdákat is érintheti – a burgonya vitamintartalmának és szárazságtűrő képességének növelése. Havelda elárulta, a kísérletek alanyául a Désirée fajtát választották. 

    Csodák egy szem magból

    A növénytermesztőknek szánt program ezután a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetében folytatódott. Itt dr. Fenyvesi László gépészmérnök, az intézet igazgatója fogadott, aki a főbb tevékenységeket mutatta be. Feladataik közé tartozik a gépek használati értékének vizsgálata és tanúsítása, bioenergetikai kutatóközpontjukban kazánok hatékonyságának vizsgálata, különböző szilárdsági, rezgés- és szélcsatornás mérések, hiperspektrális távérzékelés. Egy másik helyiségben a gazdák egy olyan új – még kísérleti fázisban levő – eljárással ismerkedhettek, mely során speciális kamerákkal készült légi felvételeket kielemezve négyzetméteres pontossággal beazonosítható a földfelszínt borító növényzet. A tápiószelei génbankban ugyanakkor már Horváth Lajos, a szántóföldi növényekért felelős osztály vezetője tartott előadást az intézet múltjáról és tevékenységéről. Az intézet 300 hektárnyi területtel rendelkezik, ennek fele szántó, a parcellákban pedig olyan növényeket termesztenek, szaporítanak, amelyek a mezőgazdaság gépesítése és az intenzív növénytermesztés miatt eltűnnének. A génbankban az első hűtött magtárolót 1973-ban hozták létre, a magvak többségét – több százezernyi – befőttes üvegben -20 Celsius-fokra lehűtve tárolják. A legjelentősebb választékot búzából őrzik – több mint 8500 fajtát –, de babból és árpából is közel 4500 fajta van birtokukban. Burgonyából 490 fajtát nevelnek tápoldatban. Az osztályvezető kihangsúlyozta, hatalmas munka a magok karbantartása, emellett vannak egyes növényfélék – például a burgonya – melyet csak in vitro módszerrel lehet fenntartani. 

    Kérdések, válaszok egy pohár bor mellett

    Az esti szakmai beszélgetéseken dr. Póti Péter, a gödöllői Szent István Egyetem rektorhelyettese, a téma szakértőjeként a gazdák kérdéseire válaszolva a magyarországi juhászatok helyzetéről, a tenyésztési programokról, az ágazat fejlesztésének irányairól és mikéntjeiről beszélt, míg dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetője az ökogazdálkodás terén elért, a gyakorlatban bevált legfrissebb biotechnológiai kutatási eredményeket mutatta be. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működését és a gazdáknak kínált szolgáltatásokat és kedvezményeket – amelyekhez csatlakozás esetén a székelyföldi termelők is hozzáférhetnek – Lázár Zoltán, a NAK elnöki kabinetvezetője mutatta be. Hazautazás előtt a gazdák a Budapesten szervezett, március 15-i ünnepi rendezvényeken is részt vettek: a felújított Kossuth téren szombat reggel az ünnepélyes zászlófelvonást követték figyelemmel, majd a Múzeum téren Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét hallgatták meg.

    (Forrás: Székely Gazda)

  • Terített asztal várta a képzelt vendégsereget

    Gasztronómia és vendéglátás terén szerzett tudásukról adtak számot tegnap Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány agrárturisztikai tanfolyamára jelentkezett gazdák és gazdasszonyok.

     A képzeletbeli vendégnek megterített asztalon a végzős hallgatók vizsgamunkái sorjáztak: kemencében sült házikenyér, kocsonya, füstölt májas, sült húsokból készült oroszkolbász, tésztasaláta, majonézes gomba, töltött tojás és almás sajttál volt az alkalmi menü, míg desszertnek szárított gyümölcsöket, kosárból csörögét és fánkot kínáltak. Felvezetőnek aszaltszilva- ágyas pálinkát, az ételek után kísérőnek házi bort szolgáltak. Az alapítvány januárban indított, tegnap zárult, térítésmentes felnőttoktatási programja során 26 Hargita megyei gazda és gazdasszony sajátíthatta el az agrárturizmushoz kötődő vendéglátói és mezőgazdasági ismereteket, közülük tegnap huszonhárman az elméleti és gyakorlati ismereteikből is sikeresen vizsgáztak. Tudásuk hivatalos elismeréseként a Hargita megyei munkaügyi hivatal oklevelét kapják.

    (Forrás: Hargita Népe)

     

    {joomplucat:20 limit=10}

  • Ellesik a jó gyakorlatokat

    Négy napon keresztül két specifikus program keretében negyven székelyföldi növénytermesztő, illetve juh- és kecsketartó gazda nyer betekintést és ismerkedhet a magyarországi családi gazdaságok, kutatóintézetek működésével, itthon is alkalmazható gyakorlataival. A Hargita, Maros és Kovászna megyei gazdákat tegnap Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára is fogadta.

     

     

    A székelyföldi növénytermesztők, valamint juh- és kecsketartók küldöttségének képviseletében négynapos magyarországi szakmai tanulmányúton vesz részt a napokban negyven Hargita, Kovászna és Maros megyei gazda A Vidékfejlesztési Minisztérium és a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány támogatásával megvalósuló, szerdán kezdődött, szombatig tartó program részeként a gazdák magyarországi mintagazdaságokat, juh- és kecsketenyésztésre szakosodott családi farmokat tekintenek meg, de betekintést nyerhetnek a gödöllői agráregyetemen, valamint zöldségtermesztési és biotechnológiai kutatóintézetekben zajló munkába is. 

    A székely gazdákat tegnap Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban Budai Gyula, a szaktárca parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkára is fogadta. A szakember a minisztérium által finanszírozott határon túli gazdakonzultációs és mezőgazdasági beruházási programok mellett a további vidékfejlesztési együttműködési lehetőségekre, valamint a jövőre vonatkozó elképzelésekre is kitért. A szakmai látogatás ezt követően Jakab István, a MAGOSZ elnökének, a magyar országgyűlés alelnökének meghívására a Parlamentben folytatódott, ahol szintén kötetlen hangvételű beszélgetésen
    osztották meg egymással a gazdákat Romániában és Magyarországon egyaránt foglalkoztató témákat a felek. 

    A székelyföldi gazdák ez követően két csoportba tömörülve az érdeklődési körüknek megfelelő programokon vehettek részt. A növénytermesztők húszfős csoportját tegnap Kecskeméten a zöldségtermesztési kutató intézetben fogadták, míg a mai nap programjbanz Gödöllőn a Mezőgazdasági Biotechnológiai Központ, a vidékfejlesztési tárca Mezőgazdasági Gépesítési Intézete,
    valamint a Tápiószelei Génbank megtekintése szerepel. A juh- és kecsketartó gazdák a tegnapi kisfüzesi Texel és Romney juhászata után a mai nap folyamán a kiskunfélegyházi Galló Kecsketenyészetet, valamint Törtelen Sebők Mihály juhtenyészetét keresik fel.

    (Forrás: Hargita Népe)

     

    Képek a látogatásról:

     

    {joomplucat:19 limit=10}

     

    További képeket ITT talál.

  • Pályázati felhívás erdélyi gazdák számára magyarországi szakmai programban való részvételre!

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságának megbízásából pályázatot hirdet erdélyi gazdák számára magyarországi szakmai látogatáson való részvétel céljából.

     

     

     A négynapos programban 40 fő költségmentesen vehet részt az alábbi megosztásban:

    • 20 fő juh-és kecsketartó gazda,
    • 20 fő növénytermesztő gazda.

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány a programok lebonyolításában együttműködik a gödöllői Szent István Egyetemmel.
    A juh-és kecsketartó gazdák számára tervezett programról bővebben ITT tájékozódhat, a növénytermesztő gazdák tervezett programjáról pedig ITT kaphat információt.
    A programokról bővebb tájékoztatást Dr. Máthé Emma, az Alapítvány programfelelőse nyújt a 0745 327972-es telefonszámon
    A programokra jelentkezni lehet a programfelelősnél, valamint az office@pahru.ro e-mail címen.

  • Szaktudás nélkül nehezebben megy

    Ingyenes képzés keretében sajátíthatja el az agrárturizmushoz kötődő vendéglátói és mezőgazdasági ismereteket az a huszonöt Hargita megyei gazda és gazdasszony, aki a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány Csíkszeredában zajló felnőttoktatási programjára jelentkezett. Közülük egyesek konkrét célokkal és elképzelésekkel ültek vissza az iskolapadba, és nem ódzkodnak elismerni: kell a tudás a bővítéshez, új vállalkozáshoz.

     

     

    Agrárturisztikai dolgozó név alatt indított képzést Csíkszeredában a vidéki vendéglátás iránt érdeklodő gazdálkodóknak, jövőbeni és leendő panziótulajdonosoknak a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. Az intézmény taplocai székhelyén szervezett térítésmentes felnőttoktatási program január–március között zajlik, 25 fő részvételével.


    Idősebb korban ismegéri tanulni


    Múlt heti ottjártunkkor a résztvevők épp Kozma Béla, a Kovászna Megyei Agrárkamara igazgatójának hús- és tejhasznosítású szarvasmarhákról szóló előadását követték. Mint az előadás után kiderült, a  figyelemnek, a szorgalmas jegyzetelésnek és az előadónak feltett számos kérdésnek a kíváncsiságon túl számos konkrét oka volt. A kérdezok közé tartozott Zsók Jolán is, aki a képzésre Csíkdánfalváról jelentkezett. Mint lapunk érdeklődésére elmondta, a tanfolyamra foként a mezogazdasági ismeretek elmélyítését célzó tantárgyak csalogatták, férjével közösen gazdálkodva ugyanis idősebb koruk ellenére a szarvasmarha- állományuk bovítését, emellett pedig – ugyancsak Dánfalván – egy kisebb, néhány áras területen fóliasátras virágkertészet kialakítását tervezik. A gazdaság bővítésére egyelőre a félig önellátó gazdaságokat évi 1500 euróval támogató 141-es intézkedést vették igénybe. – Nagyon érdekelnek a képzéshez kötődő témák, alig vártam, hogy jöjjek, mert itt szeretném megtanulni azt a pluszt is, amire a terveink megvalósításához szükségünk van – magyarázta Zsók Jolán.


    Pirosban a panzió,jól fognak a tanácsok


    Más tevékenység kapcsán, de hasonló szándéktól vezérelve jelentkezett az alapítvány tanfolyamára Csíkszeredából Daday Zsuzsa is – az agráriummal szemben őt leginkább a vendégfogadáshoz kötődő szervezési és gasztronómiai tárgyak, illetve az ökológia és tájgazdálkodási, valamint kertészeti alapismeretek érdeklik. Mint mondta, a munkaszervezés, problémamegoldás, üdültetés és programszervezési tantárgyak kapcsán szerzett ismereteit a megyeszékhelyen épülő – jelenleg pirosban álló – panziójuk irányításában és működtetésében kívánja hasznosítani, de konkrét tanácsokra, ötletekre számít a panzió vendégeinek kikapcsolódását szolgáló programok kidolgozásában, tevékenységek előkészítése terén is. – Az alapképzettségem szerint turizmust végeztem, ám a fentiek mind olyan dolgok, amelyekre az egyetemen nem tanítottak, de mindegyiknek köze van a vendégfogadáshoz. Ezért iratkoztam be a tanfolyamra – indokolta döntését Daday Zsuzsa. Mint hozzátette, vállalkozásuk kapcsán első perctől fontos célnak tekintik, hogy indulás előtt álló panziójuk idővel mind több visszatérő vendéggel büszkélkedhessen. Az agrárturizmushoz, illetve a vendégfogadó önellátásához szükséges növénytermesztési és állattenyésztési tudnivalókat a résztvevők Hargita és Kovászna megyei agrárszakemberek előadásaiból sajátíthatják el, ám a legnagyobb érdeklődés a vendégfogadáshoz, a népi  mesterségekhez, a hagyományos ételekhez és gasztronómiához, illetve a tálaláshoz-szervírozáshoz kötődő tantárgyakhoz fűzodik, magyarázta dr. Máthé Emma, a tanfolyam növénytermesztési tantárgyainak előadója. A január végén indult képzés kapcsán a hallgatók március 25-én – az oktatást felügyelő és tanúsító munkaügy képviselői előtt – gyakorlati és elméleti záróvizsgán adnak számot tudásukról.


    Erősödő székelyföldigazdaképzés


    Mint Magyar Ferenctől, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány alelnökétől megtudtuk, a felnőttképzés nem áll távol tőlük, hisz intézményük 1991 óta aktívan vesz részt a székelyföldi magyar nyelvű oktatási lehetőségek megteremtésében. Ez a tevékenység egészen 2011-ig szinte kizárólag a felsőoktatás – azon belül is elsősorban az agrárium-vidékfejlesztés – területére irányult, a képzési paletta viszont a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium finanszírozói bizalmát élvezve az utóbbi években is tovább bővülhetett. – 2012-ben, a Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságával kötött stratégiai megállapodást követően tevékenységünk egy új dimenzióba lépett. Az elmúlt két évben számos konferenciát, magyarországi gyakornokprogramot, gazdalátogatást sikerült megszervezünk, amelyek összességében több száz székelyföldi résztvevőt érintettek. Terveink között szerepelt az akkreditált gazdaképzések elindítása, amelyet elsősorban Tóth Katalin helyettes államtitkár asszony támogatásának köszönhetően 25 fő részételével sikerült is megszerveznünk és elindítanunk. Alapítványunk szakmai múltjának, teljesítményének elismerését látjuk abban a felkérésben, amelyet 2013 májusában kaptunk. A felkérés alapján Alapítványunk alapító tagja lett a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának, amelynek elnöke Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Reményeink
    szerint alapító tagságunkból fakadóan 2014-ben az eddigieknél is több lehetőséget tudunk a székelyföldi gazdálkodók számára biztosítani – hangsúlyozta lapunknak Magyar Ferenc.

    (Forrás: Hargita Népe)

     

    {joomplucat:18 limit=4}

     

     

  • Tehetséggondozó iskola, tehetséggondozó egyetem!

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány - amely több mint két évtizede folytat felsőoktatási tevékenységet a székelyföldi térségben - szakmai feladatának tekinti, hogy aktív szerepet vállaljon a térségi tehetséggondozás folyamatában. A Nemzeti Tehetség Program támogatásával indított, nemrég lezárult képzési és és rendezvényszervezési programja (NTP-SZKK-M-MPA-12 kódszámú pályázati támogatás) arra irányult, hogy szakmai előadások és szakmai fórumok szervezése révén támogassa a rendszeres tudástranszfer folyamat megalapozását. A Nemzeti Tehetség Program keretében kifejtett anyaországi tehetséggondozási munka, a tehetséggondozásban szerepet vállaló szakmai szervezetek tevékenysége új és nagyon fontos lehetőséget kínál arra, hogy a határon túli tehetséggondozási munka is integrálódjon ebbe a folyamatba. Alapítványunk szakmai tevékenysége is ebbe a keretbe kívánt illeszkedni.

     

     

    A Program keretében két nagyobb volumenű szakmai rendezvény adott keretet annak, hogy az erdélyi magyar oktatás legfontosabb intézményi szereplői megismerjék a tehetséggondozás újszerű szemléletét és gyakorlatát. A két rendezvény szemléletében és szakmaiságában azonos elveket követett, azonban az eredményesség érdekében és az eltérő gyakorlati feladatok okán két célcsoport körében szerveztük meg - szakmai képzés és műhelymunka jellegű konzultáció formájában - a programokat. Az első rendezvény célcsoportját az általános és középfokú oktatás intézményi szereplői alkották, a szervezésben és lebonyolításban a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével dolgoztunk együtt. A többnapos, sikeres szakmai programra Szovátán került sor „A tehetséggondozó iskola” címmel, 2013. október 17-19. között.
    A második rendezvényt a székelyföldi térségben működő magyar nyelvű felsőoktatási képzési helyek és tagozatok szereplői számára szerveztük, együttműködésben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. A „Tehetséggondozás a felsőfokú képzésben” címmel 2013-október 18-19-én szervezett kétnapos csíkszeredai rendezvény keretében plenáris előadások hangzottak el a tehetséggondozás aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a felsőfokú képzésben jelentkező szakmai feladatokra, a TDK- programok előkészítésére és szervezésére. A plenáris ülést követően több szekcióban kerültek napirendre a műszaki, a gazdasági, az agártudományok terén szervezendő hallgatói szakmai programok kérdései. Előadóként, kerekasztal moderátorként az Országos Tudományos Diákköri Tanács szakemberei vállaltak szakmai szerepet dr. Weiszburg Tamás általános elnökhelyettes vezetésével.

    Célunk mindkét esetben a tehetséggondozásról való alaposabb, integrált gondolkodás kialakítása, egyfajta szemléletváltás kezdeményezése és ösztönzése volt, azzal a megfontolással, hogy ez a munka a térségbe irányuló tudástranszfer folyamat megalapozása is legyen. Megítélésünk szerint ezeknek a rendezvényeknek szerepet kellett vállalniuk abban, hogy a tehetséggondozás erdélyi, székelyföldi szereplői legyenek kezdeményezői és hordozói annak a szemléleti fordulatnak, amely a romániai magyar közösség vonatkozásában is elvezet a tehetségbarát társadalmi gondolkodás és társadalmi gyakorlat kialakulásához.

    A csíkszeredai rendezvényhez kapcsoltan kiadványt állítottunk össze, amely összefoglalja a térségi felsőfokú képzés tehetséggondozással kapcsolatos kérdéseit, napirenden lévő feladatait, a továbblépéssel kapcsolatos lehetőségeket. (A kísérletektől a stratégiáig. Felsőfokú képzés, tehetséggondozás a székelyföldi térségben. Szerk. Biró A. Zoltán – Magyar Ferenc, Státus Kiadó, 2013). A kötetet eljutattunk a felsőfokú képzés térségi intézményi és szakmai szereplőihez.

    A kiadvány anyagai több érvet is felhoznak amellett, hogy a térségi tehetséggondozás ügye, a fiatal szakemberek sikeres szakmai felkészítése, térségi társadalmi szerepvállalásuk előkészítése, sikeres munkaerőpiaci integrációjuk egyike a legfontosabb térségfejlesztési feladatoknak. Ez a feladat azonban jóval túlmutat az egyetemek keretein, és szükségessé teszi azt, hogy ebben a kérdésben együttműködés alakuljon ki az egyetemek és képzési helyek, illetve a térségi gazdasági, intézményi szereplők között. Alapítványunk továbbra is feladatának tartja azt, hogy ebben a munkában kezdeményező és szervező szerepet vállaljon.

  • Térítésmentes képzés agrárturisztikai dolgozóknak

    Az eredeti határidőt több mint két héttel meghosszabbítva, január 20-ig várja ingyenes  agrárturisztikai tanfolyamára a falusi vendégfogadás és gazdálkodás iránt érdeklődőket a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány.

     

     

    Húsz főnek kínál térítésmentes agrárturisztikai oktatást Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány. A várhatóan január végén induló tanfolyamot a falusi vendéglátás, a vidéki turizmus terén elhelyezkedni kívánóknak ajánlják. A képzés iránt érdeklődők jelentkezését január 20-ig fogadják, tudtuk meg tegnap dr. János Zsuzsannától, az alapítvány elnökétől. Mint kiemelte, az Agroturisztikai dolgozó elnevezésű tanfolyamon sikeresen vizsgázó hallgatók az agrárturisztikai pályázatoknál is eredményesen hasznosítható oklevélen túl számos más, a mezőgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kötődő ismeretekre is szert tehetnek. A falusi vendéglátáshoz és panzióirányításhoz kapcsolódóan így például munka- és egészségvédelem, munkaszervezés, problémamegoldás, gasztronómia, üdültetés és programszervezés szerepel az oktatási anyagban, míg a jelentkezők mezőgazdasági ismereteiket a talaj-előkészítés és vetés, növényápolás és betakarítás, a terményraktározás és értékesítés, a növényi és állati eredetű nyersanyagok elsődleges feldolgozása, illetve ökológia és tájgazdálkodás terén is bővíthetik. Az agrár jellegű oktatási csomaghoz mezőgazdasági géptan, állattenyésztés, valamint a kertészeti és erdészeti alapismereti előadások is társulnak.

    Az ingyenes agroturisztikai tanfolyammal kapcsolatban bővebb felvilágosítást kérni az Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány csíkszeredai székhelyén, Taploca út 20. szám alatt
    vagy a 0366–566981-es, illetve a 0748–119877-es telefonszámokon lehet.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Tehetséggondozás vidéki térségben

    A tehetséggondozás szemlélete és gyakorlata az utóbbi évek során lényegesen megújult. A csak keveseket érintő, többnyire csupán a beavatottak szakmai feladataként kezelt tehetséggondozás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a tehetségtudatos társadalom, a tehetségbarát társadalom kialakításának igénye.  E fogalmak mögött az a meggyőződés áll, hogy minden ember tehetséges lehet valamiben, s minél több gyereket, fiatalt kell bevonni a tehetséggondozásba, ugyanakkor nem csupán ennek a munkának az eredményét kell széles körben ismertté tenni, hanem magát  a tevékenységet is.  

     

    Ezt a szemléletet képviseli a Nemzeti Tehetség Program pályázati rendszere, s ebbe a munkába kapcsolódott be intézményünk, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány is. A 2013-as év végén zárult első programunk (NTP-ITR-M-MPA-12) arra irányult, hogy a fentiekben jelzett  újszerű megközelítés kapcsán  a székelyföldi  ismeretterjesztés  munkájában vállaljon aktív szerepet.  Programunk keretében tájékoztató anyagok sorozata készült el (Tehetséggondozás – mindenkiért, Tehetséggondozási ötlettár, Tehetséggondozás vidéki térségben, Szakirodalmi tájékozódás – szakmai kapcsolatépítés), amelyek hasznos kiindulópontokat kínálnak mindazok számára, akik a tehetséggondozási munka aktív szereplői kívánnak lenni, s akik be kívánnak kapcsolódni a kárpát-medencei léptékű szakmai és együttműködési hálózatokba.  A szakirodalmi tájékozódás és anyaggyűjtés eredményeiből két programfüzetet állítottunk össze, szintén tájékoztatási céllal (Tehetséggondozás címszavakban, Tehetséggondozás – szakirodalmi körkép).  Az „Esélyteremtés – tehetséggondozás vidéki térségben”  című kiadvány (szerk. Biró A. Zoltán – Magyar Ferenc, Státus Kiadó 2013) az információs anyagok bemutatása  és a  program szakmai tapasztalatainak összefoglalása mellett helyzetképet vázol fel a székelyföldi tehetséggondozás  jellemzőiről, továbbfejlesztési lehetőségeiről is.  Ezeket az anyagokat – kiegészítve szakmai kiadványok elektronikus gyűjteményével – folyamatosan juttatjuk el minden olyan térségi szereplőhöz, aki a tehetséggondozásban érdekelt.  A rendszeres térségi tematizáció érdekében hoztunk létre tematikus Facebook profilt is (https://www.facebook.com/tehetseg.fejlesztes)

    Programunk sajátos  eleme volt azt a teszt jellegű mentor  alprogram, amelynek keretében egyetemi hallgatók  irányításával középiskolás tanulók vettek részt többnapos  terepmunkán és laboratóriumi tevékenységben.  A tutor–mentor-mentorált modell kialakítására irányuló szakmai kísérlet egyértelműen pozitív eredménnyel zárult.  Az eltérő életkori csoportok közös szakmai munkájának tervezésére és szervezésére irányuló  modellt  követendő módszertani megoldásként kínáljuk térségi intézmények számára, és  a továbbiakban már erre a tapasztalatra kívánunk önálló programokat is építeni. 

    Meggyőződésünk, hogy a Székelyföldön a tehetséggondozás tartalmi-szemléleti megújítása nem csupán pedagógiai feladat, hanem térségi fejlesztéspolitikai szempontból is  kiemelt jelentősége van.  A sikeres térségi tehetséggondozás több szakterület összekapcsolását igényli. Ismeretterjesztő munkánk fontos célkitűzése volt az, hogy elősegítse és támogassa az ezen a területen érintett térségi intézményi és szakmai szereplők közti szinergiát és együttműködést.

  • Megérkeztek a decemberi és januári ingyenes szaklapok

     Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a FruitVeb szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai január 30-tól hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

  • Megérkeztek a februári és márciusi ingyenes szaklapok

     Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

     

    A Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a FruitVeb szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számaiáprilis 4-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

     

    Agrofórum 2014. februári szám Állattenyésztők lapja 2014. márciusi szám
    Agrofórum 2014. februári extra szám Agrofórum 2014. márciusi szám

     

     

  • Rezonancia, mágnesesség, gravitáció: csodák palotája Csíkszeredában

    Valamennyi kísérleti eszközt összeszerelték a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány taplocai székházában, a természettudományok megszerettetését játékos oktatással szolgáló létesítmény megnyitásáig már csak a különböző dekorációs elemek kell a helyükre kerüljenek. A fizikai jelenségeket kísérletekkel bemutató élményközpont sokmilliós – a magyar kormánytól pályázott – anyagi ráfordítással valósul meg, akárcsak a 30 személy számára alkalmas szálláshely és konyha, amely október végére már el is készült. 

    Felmérések támasztják alá, hogy a természettudományi ismereteket nehezebben sajátítják el a gyermekek, és a vonatkozó reál profilú tantárgyak népszerűsége is eléggé alacsony. Ennek orvoslására a világ számos országában oktatási jellegu, de élményközpontú innovációs parkokat hoztak létre, amelyek játékosan mutatják be a fizika törvényeit, jelenségeit. Magyar nyelvterületen jelenleg négy ilyen élménypark működik, és a tavaly bezárt budapesti Csodák palotájának mintájára a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány pályázati alapokból az ötödik megnyitásán fáradozik. Az élményközpontot az alapítvány Taploca utca 19. szám alatti székházának második emeletén hozzák létre.

    – Öt teremben 18 eszköz áll a rendelkezésünkre, ezek kivétel nélkül itt vannak már, összeszerelve. Néhányat a budapesti Babilon Centertol kaptunk – amely a Csodák palotájának szerepét vette át annak bezárása után –, a legtöbbjük azonban teljesen új, rengeteg mérnöki munkával kifejlesztett eszköz. Sajnos nem sikerült a tervezett időpontra nyitnunk, mert több munka volt a létesítménnyel, mint számítottunk rá – vázolta Magyar Ferenc, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány operatív alelnöke. – A nyílászárók csapnivaló állapotban voltak, és a fűtésrendszert is fel kellett újítanunk. A meszeléssel nemrég végeztünk, most már csak a berendezkedés van hátra, valamint azoknak az információs szemléltető anyagoknak a legyártása és elhelyezése, amelyeket a folyosón és a termekben függesztünk ki. Ezek a színes illusztrációk, amelyekre dekorációként tekinthetünk, most készülnek Magyarországon, és szintén  természettudományok megszerettetését szolgálják. A termekben rezonanciát, mágnesességet, gravitációt és más alapvető fizikai jelenségeket bemutató eszközökkel ismerkedhetnek a gyermekek, de a felnőttek számára is élményt nyújt kipróbálásuk. Egy lézerterem is várja majd a látogatókat, ahol egy füstgép és két lézer segítségével mutatnak be olyan húszperces produkciót, amelynek látványvilága egy Budapesthez hasonló világvárosban is elismert show-nak számít.

    – Már több iskola is érdeklődik, nagyon várják a pedagógusok és a tanulók is a nyitást. De ahhoz, hogy minden összeálljon, még szükségünk van egy kis időre, így valamikor januárban fogadnánk az első látogató csoportot. Animátor vezeti majd körbe a gyermekeket, és mindenkinek lehetősége lesz kipróbálni az eszközöket, amelyeknek használatát egy tájékoztató lap mutatja be. Erről nemcsak az adott problémát, annak megoldását és a hozzá fűződő magyarázatot olvashatjuk, hanem világszerte ismert példákat hozunk fel, amelyek megmutatják hogy az adott jelenség miben érhető tetten – közölte az operatív alelnök.

    A létesítménybe egyrészt a környékbeli iskolásokat várják, másrészt pedig a magyarországi Határtalanul-program keretében ide érkező tanulókat is: azokat az anyaországi gyermekeket, akik állami nanszírozásból határon túli területekre látogatnak. Az élményközpont félnapos programot nyújt vendégei számára, akiknek csekély belépti díjat kell fizetniük – ebből biztosítaná az alapítvány az animátor fizetését, valamint az eszközök karbantartását. Az épület földszintjén ugyanakkor befejezték hét háromágyas, valamint egy nyolcágyas szoba kialakítását, amely az épületben képzést nyújtó gödöllői Szent István Egyetem hallgatóinak, vendégoktatóinak elszállásolását szolgálja, de a már említett Határtalanul program diákjainak is szállást biztosíthat az elkövetkezőkben. A szobákhoz 15 személyt kiszolgáló konyha, és közösségi terem is társul.  munkálatokat október végére már befejezték, a későbbiekben pedig infraszaunát is létesítenek. A vendégszobák és a csíkszeredai Csodák palotája megvalósításához az Emberi Erőforrás Minisztériumától nyert pénzt a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Megérkeztek az októberi ingyenes szaklapok

     

     Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a FruitVeb szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai október 22-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

    Agrofórum szeptemberi száma Agrofórum októberi száma
     

    Magyar Állattenyésztők Lapja
    szeptemberi szám

    Magyar Állattenyésztők Lapja
    októberi szám

    Zöldség-Gyümölcs Piac és Technológia
    augusztusi száma

     

  • Erdélyi hallgatók látogatása az anyaországban

    Kissé félénken koptatják a minisztérium lépcsőit azok az erdélyi fiatalok, akik az anyaország vendégszeretetét élvezik egy héten át. Húszan vannak és láthatóan megilletődve, csodálkozva bámulják az impozáns épület folyosóit, szobáit, tárgyalóit.Bevonulnak a parlamenti államtitkár, Dr. Budai Gyula tárgyalójába.

    Dr. Torda Márta a maga szerény, anyáskodó stílusában - ezt nem bántólag, inkább dicsérőleg mondom - köszönti a még mindig kissé zavarban lévő fiatalokat. Kávéval, apró süteménnye| kínálja őket, majd bemutatja Tóth Katalin helyettes államtitkárt, és a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok főosztályvezetőjét, Dr. Szabó Balázst.

    Még mielőtt a részletekbe mennénk, célszerú tisztázni, hogy miról is van szó. A minisztérium (VM) és a Szent István Egyetem (SzIE) közös szervezésben lehetőséget kapott erdélyi fiatalok fogadására - az Emberi Erőforrás Minisztérium által kiírt pályázatot megnyerve -, hogy bemutassák a hazai Földművelésügyi államigazgatás rendszerét, illetve az egyetemen folyó oktatási tevékenységet, vegyítve némi-nemű kulturális és szórakoztató programokkal, mint pl. Gödöllőn a Grassalkovich-kastély meglátogatása, ismerkedés a várossal, közös főzés a Babatvölgyi Tanüzemben.

    Az egyhetes program nyitónapján Tóth Katalin helyettes államtitkár üdvözölte a fiatalokat - akik zömében Csíkszeredából érkeztek. Elmondta, hogy tartalmas programot állított össze a minisztérium és az egyetem abban a reményben, hogy a határainkon túlról érkezett egyetemi hallgatók - akik között egyébként aktív gazdálkodók is voltak - tapasztalatokban gazdagodva térnek majd haza.

    "A tőletek, önöktől kapott visszajelzések és írásbeli beszámolók lesznek valódi fokmérői annak, hogy mennyiben volt sikeres ez a program" - fejezte be köszöntőjét a helyettes államtitkár.

    Ezt követóen Dr. Szabó Balázs, a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának vezetője bemutatta a főosztáIy feladatait, tevékenységét, valamint a Kárpát-medencei agrár-innovációs és tapasztalatcsere programok eredményeit.

    Először azt a jogi környezetet ismertette, amely az Unió jogrendjével összhangban a hazai szabályozás során érvényesül, így a jogalkotás rendjét, a jogszabálytípusokat stb., majd a Vidékfejlesztési Minisztérium feladatait, Szervezeti felépítését s a háttérintézmények működését részletezte.

    A főosztály - ahogy fogalmazott - a legszélesebb feladatkört látja el a minisztériumon belül, amely a parlamenti kapcsolattartás és naprakészség mellett a több száz civil szervezettel való együttműködést, illetve a Kárpát-medencei határon túli magyar barátainkkal történő kapcsolatok fejlesztését is magában foglalja.

    Beszámolt azokról az eredményekről, amelyek ennek a programnak a keretében valósultak meg, mint pl. az ottani gazdaszervezetek támogatása, ingyenesen juttatott szaklapok (köztük az Agrofórum is), szakmai tanulmány- utak szervezése, az OMÉK-on való megjelenés támogatása, mintaprogram szervezése, mint a jelenlegi is, amely az agrárigazgatás rendszerét mutatja be. Ide sorolható a Kárpát- medencei Magyar Gazdálkodók Egyeztető Fórumának ez év május 3-án történt megalakítása is az Orosházi Gazdakör kezdeményezésére. A Szent István Egyetemmel a már folyó oktatási programok fejlesztése van napirenden.

    Végezetül az előttük álló feladatokat ismertette és sikeres munkát kivánt az erdélyi fiataloknak.

    (Forrás: Agrofórum)

  • A tehetséggondozás új lehetőségeit keresték

    Romániai és magyarországi egyetemek, diákszervezetek, civil és szakmai szervezetek, intézmények képviselői tanácskoztak pénteken Csíkszeredában a felsőfokú oktatásban zajló tehetséggondozás új lehetőségeiről.

      

    A Tehetségnap elnevezés alatt lezajlott konferenciát a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezte meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében. Az alapítvány a magyarországi Nemzeti Tehetség Program támogatásával programot indított el azzal a céllal, hogy a térségben is kialakuljon a tehetségbarát társadalmi gondolkodás, gyakorlat.


    A konferencia megnyitóján Dávid László, a Sapientia EMTE rektora azt mondta el, a mai tehetséggondozás alapjait még az 1990-es években fektették le, az azóta eltelt időszakban pedig számos változás következett be, így például megjelent a Sapientia egyetem. A tehetséggondozást újra át kell gondolni és új alapokra kell helyezni – jelentette ki a rektor, aki szerint a konferencia jó lehetőséget biztosított arra, hogy a tehetséggondozás új lehetőségeit számba vegyék a jelen lévő kolozsvári, temesvári, debreceni, gödöllői egyetemek, a diákszervezetek képviselői.

    A szervező alapítvány ügyvezető elnöke, Magyar Ferenc gödöllői egyetemi tanár arra emlékeztetett, a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány célja tudással tenni Székelyföld felemelkedéséért. Ezért igyekeznek cselekedni a székelyföldi tehetségek felismerése és gondozása terén is, szervezésükben Szovátán a napokban a magyarországi tehetséggondozás gyakorlati tapasztalatai adják át magyarországi tanárok erdélyieknek, a felsőoktatási tehetséggondozás lehetőségeinek számba vételére pedig pénteken Csíkszeredában szervezték meg a konferenciát. A magyarországi tehetséggondozás tapasztalatainak, lehetőségeinek ismertetése mellett azt is szeretnék, hogy az erdélyi tehetséggondozást összekapcsolják a magyarországival, ehhez biztosítanak ők felületet – mondta Magyar Ferenc. Terveik harmadik eleme a tudományos diákköri konferenciákon részt vevő erdélyi és magyarországi diákok tapasztalatcseréjének elősegítése, ennek első lépése már megtörtént, Mara Gyöngyvér csíkszeredai egyetemi oktató szervezésében húsz sapientiás diák járt szeptemberben Magyarországon – közölte az alapítvány vezetője.

    A Tehetségnap keretében a nap folyamán számos előadás hangzott el, értékelték többek között a magyarországi tudományos diákköri konferenciákba való erdélyi bekapcsolódás eddigi tapasztaltait és lehetőségeit, később pedig kerekasztal-beszélgetések keretében összegezték, hogy az egyes tudományterületek hallgatói számára milyen tehetséggondozási lehetőségek léteznek.

    (Forrás: Székelyhon.ro)

  • Sapientiás diákok a gödöllői Kutatók Éjszakáján

    A Sapientia EMTE oktatói és hallgatói szeptember 26-29. között a gödöllői Szent István Egyetemen sorra kerülő, a Kutatók éjszakájának nevezett tudománynépszerűsítő rendezvényen vettek részt.


    A Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi és Biomérnöki Tanszékének oktatói és hallgatói szeptember 26-29. között a gödöllői Szent István Egyetemen vettek részt a Kutatók éjszakájának nevezett tudománynépszerűsítő rendezvényen. Ez a program a Nemzeti Tehetség Program keretében a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány és a gödöllői Szent István Egyetem által benyújtott pályázatból valósulhatott meg. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány 22 éve tevékenykedik a székelyföldi magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztése érdekében és tevékenységében szorosan együttműködik a Szent István Egyetemmel és a Sapientia EMTE-vel.

    Szeptember 27-én a karunk II-IV éves élelmiszeripari mérnök, környezetmérnök, biotechnológia és mérnök menedzser szakos hallgatói látványos kémiai és fizikai kísérleteket (Gumimaci tűzhalála, Halvány lila gőz, Narancssárga tornádó, Kémiai tűzhányó, Kémiai jojó stb.) mutattak be. A rendezvényen olyan hallgatók vettek részt, akik az egyetemen vállalt kötelező feladatok mellett tudomány népszerűsítésében és művelésében is tevékenykednek. A legtöbb kísérletet a hallgatók segítségével az érdeklődő gyerekek is elvégezhették.

    (Forrás: Sapientia EMTE)

  • Kutatók Éjszakája Gödöllőn

    Alapítványunk sikeres pályázatot nyújtott be a Nemzeti Tehetség Program  keretében, így 26 diák a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi  Karáról, felkészítő tanáraik kíséretében díjmentesen utazhat Gödöllőre  és vehet részt a programban.

    A programról:

    Gumimaci tűzhalála és egyéb látványos kísérletek

    A Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar, Élelmiszertudományi és Biomérnöki Tanszékének oktatói és hallgatói látványos kémiai és fizikai kísérletekre hívják az természettudomány iránt érdeklődőket. A kísérleteket a Székelyföld egyetlen magyar tannyelvű, mérnökképzést biztosító intézményének II-IV éves élelmiszeripari mérnök, környezetmérnök és biotechnológus hallgatói mutatják be, akik az egyetemen vállalt kötelező feladatok mellett aktívan részt vállalnak a tudomány népszerűsítésében és művelésében. 

    A tervezett látványos kísérletek: 

    • Kémiai jojó
    • Habkígyó
    • Süvítő lángcsóva
    • Kék lombik
    • Megtalálom a bűnöst
    • Búvártojás
    • Tűzhányó
    • Narancssárga tornádó
    • Sörösdoboz roppintás
    • Vizes lufi láng felett
    • Nem-newtoni folyadékok
    • Tojásszippantás
    • Gumimaci tűzhalála
    • Halvány lila gőz

     A Kutatók Éjszakája programsorozat gödöllői helyszínének programjai

  • Tanévnyitóra gyűltek pénteken a vidékfejlesztők

    Második évfolyamába lépett a gödöllői Szent István Egyetem csíkszeredai kihelyezett vidékfejlesztés–agrármérnöki mester képzése. A tanulmányaikat idén kezdő, 37 első éves hallgatót a pénteki ünnepélyes tanévnyitón köszöntötték.


    A tavaly elindult képzéshez csatlakozva, idén is több mint harminc hallgató kezdhette meg tanulmányait a gödölloi Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalom tudományi karának csíkszeredai kihelyezett vidékfejlesztés–agrármérnöki mesterképzésének keretében. A 2013–2014-es tanév ünnepélyes tanévnyitója az oktatók és a hallgatók, illetve az oktatás anyagi hátterét biztosító minisztériumok képviselőinek jelenlétében pénteken Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnázium dísztermében zajlott.

    Köszöntőbeszédében Jakab István, a magyar országgyűlés alelnöke a székelyföldi agrár- és vidékfejlesztési képzést is a magyarságot
    egységesen, a Kárpát-medence szintjén szemlélő gondolkozás hozományának nevezte, mely révén a diákok mind Csíkszeredában, mind Gödöllőn ugyanolyan képzésben tudnak részt venni, a földrajzi távolságtól függetlenül a magyar nemzet erősödését szolgáló szakismeretekre tudnak szert tenni. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára ugyanakkor a vidékfejlesztési tanulmányaikat most kezdő első éves hallgatók mellett a tavaly indult, kétesztendős magiszteri képzés elso két félévét sikeresen lezáró hallgatóknak is gratulált, majd a Vidékfejlesztési Minisztérium nevében – az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködésben – a képzésben részt vevők további szakmai és anyagi támogatásáról is biztosította a hallgatóságot.

    Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében a mezőgazdaság és vidékfejlesztés depolitizálásának szükségességét
    hangsúlyozta. Mint kifejtette, ehhez felkészült szakemberekre van szükség, sorukat pedig a Szent István Egyetem csíkszeredai mesterképzésében részt vevő hallgatók is erősítik. Az elöljáró a másodéves hallgatókat arra kérte, hogy szakdolgozatukban tárják fel a Hargita megyében fellelhető jó kezdeményezéseket, szakmai szervezetek tevékenységét, ezzel is segítve a megyei tanács agrárstratégiájának megvalósítását, sőt mint mondta, szeretné viszontlátni őket a megye szakmai szervezeteiben, akár tanácsadóként az illetékes intézményekben.

    A mesterképzésben részt vevők elsősorban fejlesztéspolitikai, régiófejlesztési ismereteket sajátítanak el, a hallgatók számára az ehhez szükséges tananyagot az egyetem ingyenesen biztosítja.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Szovátán egyeztettek az agrár- és vidékfejlesztési szakemberek

    A Székelyföld fejlesztése szempontjából kiemelt négy terület – a növénytermesztés, legelő-, erdő- és vadgazdálkodás, valamint a vidékturizmus – problémáinak és fejlesztési lehetőségeinek átbeszélésére gyűltek össze tegnap Szovátán a Hargita, Kovászna és Maros megyei, illetve magyarországi agrár- és vidékfejlesztési szakemberek. A IV . Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumon fő üzenete: a hatékony agrár- és vidékfejlesztés a magas szaktudás mellett a politikamentes összefogásról is szól.

    A budapesti, Hargita és Kovászna megyei helyszínek után Maros megye képviseletében Szováta adott tegnap otthont az immár negyedik állomásához érkezett Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumnak. A csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében több mint egy éve zajló, a magyarországi és székelyföldi agrár- és vidékfejlesztési szakemberek csúcstalálkozójává előlépő fórum ez alkalommal a növénytermesztés– kertészet, a legelőgazdálkodás, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a turizmusban rejlő kibontakozási lehetőségeket, gondokat, valamint együttműködési formákat vette górcső alá.

    Értéket teremtő mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

    Mint házigazdaként köszöntőbeszédében Péter Ferenc, Szováta polgármestere rámutatott, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és a turizmus olyan értékeket hordoz, melyre Székelyföld valamennyi térségében építeni lehet. „Olyan értékek, amelyek jövőt teremtenek, olyan értékek, amit soha senki nem tud elvenni tőlünk” – hangsúlyozta Péter Ferenc, hozzáfűzve, épp ezért gazdaságilag mindhárom terület első számú prioritást kell élvezzen a székelyföldi fejlesztési törekvésekben. Leszögezte, a fenti törekvésekhez azonban szorosan kapcsolódnak mind az infrastrukturális fejlesztések, mind pedig az erdeink, termőföldjeink megőrzését, tulajdonvédelmét szolgáló lépések, intézkedések. A házigazda földkérdésre vonatkozó gondolatát továbbfejtegetve Jakab István, Magosz-elnök, a magyar országgyűlés alelnöke az idén elfogadott magyar termőföldforgalmi törvényre hívta fel a hazai szakemberek figyelmét, megjegyezve, a külföldiek legelő-, erdő- és termőföldvásárlását a jövő évi földmoratórium lejárta után is „európai módszerekkel” korlátozó jogszabályt a romániai döntéshozóknak is érdemes áttanulmányozniuk. Jakab a Székelyföldi Agrárinnovációs Fórum mellett kitért a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumára is, mely együttműködések kiszélesítésével párhuzamosan az információk átadásának, közvetítésének újabb hatékony módját kínálja.

    Új alapokra helyezett gazdakapcsolatok

    Hasonlóan vélekedett hozzászólásában Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkára is, kijelentve 2010 után új alapokra helyeződtek az anyaország és erdélyi gazdaszervezetek közötti kapcsolatok, ennek folytatásaként az előttünk álló 2014 és 2020 közötti tervezési időszakba is komoly forrásokat szánnak az oktatásra, fejlesztésre, a határon túli együttműködésekre is. Úgy véli, azok a gazdavárakozások, amelyek a földvásárlási támogatásokhoz, a magyar kormány erdélyi beruházás ösztönzéseihez kötődnek, immár azokra az alapokra helyeződnek, amiket az elmúlt hároméves időszakban lefektettek. „Lemaradásban vagyunk, amit le kell dolgozni, be kell hozni. Az együttműködés egyik formája a székely termékek magyarországi bemutatása, megismertetése. Örömmel mondhatom, e téren is áttörtük a falakat...” – hangsúlyozta Budai. Az államtitkár egyúttal azt is bejelentette, az agrárinnovációs fórumok sora tovább folyatódik, a következő találkozónak Beszterce ad otthont. Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára ugyanakkor beszédében a közös, határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési felsőoktatási programokat helyezte előtérbe. Példaként a VM frissen indult gyakornokprogramját mutatta be, melynek keretében az elmúlt héten – a gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködésben – húsz székelyföldi egyetemi és mesteri képzésben részt vevő hallgató kaphatott betekintést a minisztérium és háttérintézményeinek működésébe, valamint a szaktárcánál zajló döntési és tervezés előkészítési munkába. Az államtitkár asszonytól a szót Győrffy Balázs, a Magyar Agrárgazdasági Kamara elnöke vette át, aki elsőként az idén létrejött intézmény működését mutatta be, ugyanakkor már első konkrét eredményekről is beszámolt. Rámutatott, a 11 ezer önkéntes tag helyett 320 ezer kötelező taggal rendelkezik, ám nemcsak gazdákkal, termelőkkel, hanem az agrárium-élelmiszertermelés valamennyi szereplőjével, ideértve a kereskedők, feldolgozók és vidékfejlesztésben tevékenykedők széles spektrumát is. „A piaci torzulások kiküszöbölése érdekében például az Agrárgazdasági Kamarán belül máris sikerült leültetnünk tárgyalni a termelői oldalt a felvásárlói oldallal. A napokban kerül kibocsátásra a kamarai kártya, mely különböző szolgáltatásokkal segíti, akár a pénztárcán is érzékelhető módon a gazdák munkáját.

    Politikamentes agráriumot

    Felszólalásában Tánczos Barna, Hargita megyei szenátor a tudásalapú „agrárszékelyföld” fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, a szakmaiság sajnos nem minden gazdaságban van jelen. „Az 5-10 tehenes gazdaságokban inkább az örökölt tudás, a szokások dominálnak és a szomszéd gazdától látott gyakorlat. Minden agrárinnovációs kezdeményezést örömmel veszünk, hisz mindegyik előreviszi ezeket a fejlesztéseket” – szögezte le Tánczos. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ugyanakkor a mezőgazdaság tudásalapokra helyezése mellett száműzné az ágazatból és vidékfejlesztési munkából a politikát is. „A megosztottság a mezőgazdasági kezdeményezések hátráltatásában is tükröződik. Összefogásra van szükség, a mezőgazdasági, vidékfejlesztést pedig politikamentessé kell tennünk. Egy megosztott faluban sosem lesz tejcsarnok, sosem lesz tejfeldolgozó. Lehet akármennyi pénz, ha egy közösségben az emberek nem érzik jól magukat. Nézzük meg, hol tudjuk egymást segíteni, a kőművesekhez hasonlóan adjuk egymás kezébe az eszközöket, a dolgokat. Politikamentes vidékfejlesztésre van szükség” – hangsúlyozta a fórumon felszólalásában Borboly. A tanácselnök megjegyezte, Székelyföld mezőgazdasági téren máris képes az autonómiára. „Ha a mezőgazdaságban nem tudunk autonómok lenni, akkor semmiben. Miénk a termőföldek száz százaléka, miénk a Hargita megyei erdők nagy hányada. Egyedül rajtunk múlik mit kezdünk vele, hogy használjuk ki erőforrásainkat, lehetőségeinket” – magyarázta a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának vezetője ugyanakkor székelyföldi erdészeti alap létrehozását javasolta, véleménye szerint ugyanis csak ez szolgálhatja hatékonyan a Hargita, Kovászna és Maros megyei magánbirtokok védelmét a tőkeerős, agresszíven terjeszkedő külföldi erdő- és földfelvásárlókkal szemben. Régi mondást idézve „nekünk csak a fában van minden élő okunk…” – tette hozzá Tamás Sándor.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Új alapok az anyaország és az erdélyi gazdaszervezetek között

    Új alapokra helyeződtek az anyaország és az erdélyi gazdaszervezetek közötti kapcsolatok 2010 után –jelentette ki Budai Gyula Szovátán a Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumon.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a kormány a 2014 és 2020 közötti tervezési időszakban is komoly forrást szán az oktatásra, fejlesztésre, a határon túli együttműködésekre is. Példájaként a székely termékek magyarországi bemutatását, megismertetését említette, megítélése szerint ezen a területen is jelentős előrelépés történt.

    Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a közös, határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési felsőoktatási programokat ismertette. Tóth Katalin a szaktárca frissen indult gyakornokprogramját mutatta be, melynek keretében nemrégiben a Gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködésben – húsz székelyföldi egyetemi és mesteri képzésben részt vevő hallgató kaphatott betekintést a minisztérium és háttérintézményeinek működésébe, valamint a szaktárcánál zajló munkába.

    A csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében több mint egy éve zajló, a magyarországi és székelyföldi agrár- és vidékfejlesztési szakemberek csúcstalálkozójává előlépő fórum ez alkalommal a növénytermesztés–kertészet, a legelőgazdálkodás, az erdő- és vadgazdálkodás,valamint a turizmusban rejlő kibontakozási lehetőségeket, gondokat, valamint együttműködési formákat vette górcső alá.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

  • Erdélyi diákokat fogad az agrártárca


    Húsz erdélyi diákot köszöntött a Vidékfejlesztési Minisztériumban Budai Gyula parlamenti államtitkár. Az agrártárca gyakornoki programjának köszönhetően a fiatalok megismerik a minisztérium és háttérintézményeinek munkáját, valamint az agrárigazgatás rendszerét.

    Nem tesz különbséget a kormány az anyaországi és a határon túli területek magyarsága között, minden lehetséges módon, jelen esetben a gyakornok programon keresztül nyújt segítséget a nemzethatárainkon belül élő honfitársainknak- mondta Budai Gyula az erdélyi diákoknak. Teljes mellszélességgel ott vagyunk önök mellett- jelentette ki.

    Az erdélyi fiatalok a Nemzeti Tehetség Programnak köszönhetően érkezhettek Budapestre, amely a határon túli felsőoktatási intézmények hallgatóit támogatja. A Vidékfejlesztési Minisztérium határon túli agrárkapcsolatainak ápolásában fontos mérföldkő, hogy az erdélyi diákok személyesen szerezhetnek szakmai tapasztalatokat, információkat az anyaországi intézményekben.

    Az erdélyi hallgatók elmondták, hogy a magyar kormány jelentősen megkönnyíti a helyzetüket, hiszen ingyen részesülhetnek felsőfokú képzésben, juthatnak taneszközökhöz, és erre az anyaországi látogatásra is a kormány segítségével kerülhetett sor. A diákok az egyhetes magyarországi tartózkodásuk alatt a Szent István Egyetemre, valamint a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetbe is ellátogatnak.

    Az erdélyi fiatalok kapcsolatot jelenthetnek a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok élénkülésében, amely a magyarság megmaradását és szülőföldön való boldogulását is segíti. Elengedhetetlen, hogy a kapcsolatrendszerben rejlő előnyöket hazánk kihasználja. Többek között ehhez és a határon túli magyarlakta területek integrált gazdaságfejlesztéséhez kíván hozzájárulni az agrártárca gyakornoki programja is.  Ez jelentős állomása a határon túli magyar szakmai és politikai szervezetekkel 2012 februárjában aláírt vidékfejlesztési együttműködési megállapodással, illetve a Nemzeti Vidékstratégia elfogadásával megindult folyamatnak.


    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

  • Ma lejár a beiratkozási határidő

    Nemcsak azért keresik a gödöllői Szent István Egyetem csíkszeredai kihelyezett vidékfejlesztési– agrármérnöki mesterképzését, mert a térségben az egyedüli, amely ebben a szakmában nyújt képzést: a színvonal is mérvadó, hiszen olyan diplomát ad a hallgatóknak, amely rangos ajánlólevél a későbbi munkavállaló számára. Csíkszeredában ma jár le a beiratkozás a mesterképzésre.

    A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (SZIE–GTK) a Sapientia – EMTE-vel együttműködve tavaly indította először a vidékfejlesztési–agrármérnöki mesterképzését Csíkszeredában,  és a képzés olyan hírnévre tett szert, hogy idén már Kovászna megyéből is sokan beiratkoztak. Nem hiába.
    – A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány alapítása, 1991 óta törekszik arra, hogy a magyar felsőoktatás színvonala emelkedjen a Székelyföldön. Ma már gazdaképzésektől doktori képzésekig mindent biztosítani tudunk a Szent István Egyetem oktatói, újabban pedig a Sapientia oktatóinak segítségével – nyilatkozta Magyar Ferenc, az alapítvány operatív alelnöke, a SZIE egyetemi oktatója. – Tavaly indítottunk először mesterképzést vidékfejlesztési, agrármérnöki vonalon. 60 helyet biztosítottunk, amelyekből 30 tandíjmentes. Túljelentkezés volt, de mivel a magyarországi tandíjak még az anyaországiak számára is magasak, ezért 30 ingyenesen tanuló hallgatóval elindult a képzésünk. Öt hétvégére tömbösített, levelező rendszerben történik az oktatás, korszerű berendezésekkel: három alkalommal videokonferencia révén tartjuk az órákat, két alkalommal pedig idelátogatnak a magyarországi oktatók – mutatta
    be az oktatás módszerét Magyar Ferenc.
    Idén is 60 helyet hirdettek meg a mesterképzésre, és tegnap már 31 jelentkezőnél tartottak. A beiratkozottakat a legutóbbi egyetemi oklevél minősítése (90 pont), valamint különböző egyéb minősítések (nyelvvizsgák, hátrányos helyzet stb. – 10 pont) alapján rangsorolják.
    – Abban rejlik a képzésünk sikere, hogy számos pluszt nyújtunk hallgatóink számára, valóban törődünk velük. Jövő hónapban például 20 székelyföldi diákot viszünk Magyarországra: a Vidékfejlesztési Minisztériumot és háttérintézményeit, illetve a SZIE-t mutatjuk be nekik. Olyan agrárigazgatási, innovációs és fejlesztéspolitikai ismereteket sajátíthatnak el, amelyeket könnyedén hasznosíthatnak a későbbiekben – mondta Magyar Ferenc, megjegyezve, hogy a mesterképzésük annyira piacképes Magyarországon, hogy a SZIE-diploma enyhe túlzással már egy jó állást jelent.
    A négy féléves mesterképzésre ma még beiratkozhatnak a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány Taploca utca 20. szám alatti székházában.

    Kovács Hont Imre

    (Forrás: Hargita Népe)

  • „Csodák palotája” Csíkszeredában

    Játék a természettudományok megszerettetéséért

     

    Ha a megvalósítás folyamata a tervek szerint alakul, októberben már fogadhatja látogatóit az a fizikai kísérleteken alapuló élményközpont, amely a tavaly bezárt budapesti Csodák palotája létesítmény mintájára épül. A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány taplocai székházában 18 eszközzel csábítják a gyermekeket a természettudományok felé, a távolabbról érkezőket pedig el is szállásolhatják a kialakítás alatt levő vendégszobákban.

    Világszerte azt tapasztalják, hogy a gyermekeket más témakörökkel szemben kevésbé érdeklik a természettudományok. Egyrészt ezen tartárgyak ismereteinek elsajátítása is nehezen megy, másrészt pedig maga a hozzájuk való viszonyulás sem felhőtlen, mert a felmérések azt igazolják, hogy a természettudományokat nem is szeretik annyira a gyermekek.
    – Ennek a jelenségnek az orvoslására számos országban elindult egyfajta mozgalom, amely innovációs parkok létrehozását célozza nevelő szándékkal. Kísérleteken alapuló, játékos oktatással próbálja megszerettetni a gyermekekkel a reál tantárgyakat – mutatta be az elképzelés alapjait Magyar Ferenc, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány operatív alelnöke.
    Magyar nyelvterületen négy ilyen élményközpont működik: egy Budapesten, kettő Felvidéken,
    egy pedig Délvidéken. A legismertebb a budapesti Csodák palotája volt, amely tavaly zárta be kapuit. Azóta a Babilon Center élményház vette át a szerepét. Ezek mintájára valósul meg a csíkszeredai élményközpont.

    Már folyik az eszközgyártás

    Az említett létesítmények szakemberei hétfőn keresték fel az alapítvány épületét, amelynek második emeletén jön létre az egyelőre név nélküli oktatási élményközpont. Az ide látogató mérnökök lesznek a kivitelezők, és az ő terveik alapján már folyamatban van az eszközgyártás.
    – Roppantul bonyolult tervezői munka áll e mögött, hiszen a fizika törvényszerűségeinek bemutatására minél jobb szemléltetőeszközök kellenek, amelyeknek a kipróbálása biztonságos, és egyben élményt nyújt a gyermekeknek. Az elsődleges célközönség a fizikát tanuló korosztály, de egy felnőtt is szívesen elszórakozik ezekkel a berendezésekkel – mondta Magyar Ferenc.
    Az épület második emeletén öt teremben – összesen mintegy 320 négyzetméteren – 18 kísérleti eszköz áll majd az érdeklődők rendelkezésére. Az eszközöket A3-as méretű információs lapok mutatják be, akárcsak az adott fizikai törvényt és a mindennapokból ismert, ide vonatkozó eseteket. Rezonanciát, mágnesességet, gravitációt és egyebeket sajátosan bemutató felszerelések mellett egy sötétített teremben 20 perces lézershowt is láthatnak a diákok és a felnőttek.
    Az élményközpontnak a szaktanárokkal és a diákokkal való találkozások során keresnek nevet, a népszerűsítő kampány során pedig felhívják az oktatási intézmények figyelmét arra is, hogy kihelyezett fizikaórákra is várják a diákokat és a tanárokat. Az élményközpontnak ugyanakkor animátora is lesz, aki körbevezeti a vendégeket, bemutatja az eszközöket, és a gyermekek számára élménydússá teszi a félnapos programot. Az eszközhasználat és az animátor természetesen pénzbe kerül az alapítványnak, ezt az itteni zsebekhez mért belépőből teremtik elő. Az élményházat pályázati forrásokból valósítják meg: a több millió forintra rúgó program az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóvoltából jöhet létre. A termekben pillanatnyilag iskolabútorok találhatók, amelyeket az alapítvány a Moldvai Csángó- magyarok Szövetségének
    (MCSMSZ) adományoz.

    Vendégszobák épülnek a földszinten

    Mire az élményközpontot megnyitják, az alapítvány székháza vendégek fogadására is alkalmas lesz.
    – Két jelentősebb munkálat folyik az épületben: az élményközpont létrehozása, a másik pedig vendégszobák és kiszolgáló helyiségek kialakítása – nyilatkozta a Szent István Egyetemen oktató operatív alelnök.
    – A háromágyas szobák közül hat már elkészült, most készül egy 8 személy befogadására alkalmas szoba. 32 vendégnek tudunk majd szállást biztosítani, a készülő konyha pedig 15 személyt szolgálhat ki egy időben. A szobáink fürdővel, televízióval felszereltek, az engedélyeztetésüket nemsokára elkezdjük. Lesz egy közösségi helyiségünk is olvasósarokkal, könyvtársarokkal, internethozzáférést biztosító tévékészülékkel. A vendégszobákat főként a Szent István Egyetem hallgatóinak adjuk ki, de megszállhatnak nálunk azok a diákok és kísérőik is, akik az élményközpontot keresik fel.
    A vendégszobák kialakítását ugyancsak pályázati alapokból biztosítja az alapítvány. Magyar Ferenc szerint októberben az élményközpont és a vendégszobák működése is jó eséllyel beindul.

    Kovács Hont Imre

    (Forrás: Hargita Népe)

    (Kép: Csodák Palotája)

  • Megérkeztek az augusztusi ingyenes szaklapok

     

     Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a FruitVeb szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai augusztus 21-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

    Magyar állattenyésztők lapjának
    augusztusi száma
    Agrofórum augusztusi száma
     
    Zöldség-gyümölcs Piac és Technológia  



     

  • Felhívás gyakornoki programban való részvételre

    PÁLYÁZATI FELHÍVÁS


    a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából pályázatot hirdet
    magyarországi gyakornoki programban való részvételre


    A program célja:
    lehetőséget biztosítani székelyföldi hallgatók számára a magyarországi vidékfejlesztés és agrárigazgatás, az agrárinnováció, a szaktanácsadás, valamint az agrárfelsőoktatás intézmény-és feladatrendszerének megismerésére, szülőföldjükön hasznosítható tapasztalatok gyűjtésére, annak lehetőség szerint tudományos diákköri munkaként való feldolgozására.


    A programba bevont magyarországi intézmények:

    • VM Parlamenti Államtitkárság;
    • VM Környezetügyért Felelős Államtitkárság;
    • VM Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya;
    • VM Mezőgazdasági Főosztály;
    • VM Élelmiszer-feldolgozási Főosztály;
    • VM Agrárközgazdasági Főosztály;
    • VM Vidékfejlesztési Főosztály;
    • VM Stratégiai Főosztály;
    • VM Agrárfejlesztési Főosztály;
    • Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet;
    • Szent István Egyetem.


    A gyakornoki program időtartama:
    2013. szeptember 02-06 között, naponta 08.30-15.00 óra.

    Indulás:
    2013. szeptember 01, Csíkszereda (bérelt autóbusz)

    Hazautazás:
    2013. szeptember 08, Gödöllő (bérelt autóbusz)

    Szeptember 07-e:
    egész napos szabadprogram Budapesten.

    Költségek:
    az utazás, a szállás és az ellátás költségeit a szervező intézmények biztosítják, a programban résztvevőket a baleset-és egészségbiztosítás költségei terhelik.

    A programban résztvevők tervezett létszáma:
    20 fő

    A programra jelentkezhetnek:

    • a Szent István Egyetem csíkszeredai kihelyezett vidékfejlesztési agrármérnöki mesteri képzésének hallgatói (10 fő);
    • a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain agrár-és élelmiszeripari gazdaság, valamint szociológia-vidékfejlesztés alapszakokon jelenleg tanulmányokat folytató, illetve tanulmányaikat ebben a tanévben befejezett hallgatók (10 fő).

    Jelentkezés módja:
    csatolt jelentkezési lap kitöltésével és a gyakornok2013@pahru.ro címre történő megküldésével.

    Jelentkezés határideje:
    2013. augusztus 20.

    Pályázatok elbírálása:
    a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány munkatársai közül felkért bizottság által.

    Értesítés a pályázatok elbírálásáról:
    elektronikus úton, 2013. augusztus 25-ig.

    Információ:
    Magyar Ferenc (magyar.ferenc@pahru.ro, +36 30 247 4270).

    Magyar Ferenc
    operatív alelnök
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány

     

     Pályázati felhívás

     Jelentkezési lap

  • Megkezdődött a beiratkozás a mesterképzésre

     VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS

    a Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karának
    csíkszeredai kihelyezett képzése

     

    Miért érdemes vidékfejlesztési agrármérnöknek tanulni? Miért fontos a vidéki élettér rendszerének ismerete, fejlesztési lehetőségének folyamatos vizsgálata? Milyen lehetőségeim lesznek az életben, ha ezt a képzést választom?

     

    Természetes, hogy a pályaválasztás előtt állók naponta ilyen kérdésekkel szembesülnek, hiszen az egyéni boldogulás stratégiájának kialakítása, a személyre szabott életút- algoritmusok kidolgozása nem könnyű feladat. Mindezek alapján engedje meg a kedves Érdeklődő, hogy bemutassuk az általunk koordinált mesterszak kompetenciájának főbb összefüggéseit.

    Napjainkra a mezőgazdaság már nem az egyetlen (bár még meghatározó) alkotórésze a vidéknek, hiszen a vidékgazdaság jóval összetettebb és bonyolultabb rendszert alkot. Figyelembe véve az EU integráció részeként működő támogatáspolitikát, annak átalakulási trendjeit, jól látható, hogy a strukturális átalakulások, a vidéki iparfejlesztés, az élelmiszergazdaság, az infrastruktúra javítása, a társadalmi problémák megoldásainak keresése, a falusi turizmus lehetőségeinek kutatása is jelentős szerepet kap a vidékgazdaságban. Mára már ezért ezek összességét inkább agribusiness-nek hívjuk, így komplexebb rendszerként értelmezve, ennek megfelelően alakítottuk ki a vidékfejlesztési agrármérnök képzésünk rendszerét. Ennek értelmében a vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzésben a szakmai kompetenciák rendszerében az alábbi négy terület köré koncentráljuk az oktatás súlypontjait:

    • vidék- és térgazdaság összefüggései, intézményrendszere;
    • gazdaság- és regionális politika makrogazdasága;
    • társadalmi és kulturális különbségek mérséklése;
    • környezeti, ökológiai egyensúly kialakítása.
       

    Meggyőződésünk, hogy ezen területek összhangja biztosíthatja a megfelelő gazdasági életszínvonal lehetőségét, sikeres üzleti működés mellett, jó közéleti, demokratikus, polgárbarát gazdaságfejlesztést. A gazdag tudományos, művészeti, turisztikai kínálati tevékenység mellett lehetőséget biztosít egy értékeiben megőrzött, védett környezet, ökológiatudatosság kialakításához.

     

    Az oktatás során elsajátított fontosabb ismeretkörök, tantárgyak: agrárpolitika, integrált területfejlesztés, vidékgazdaságtan, emberi erőforrás-gazdálkodás, környezeti politika, mezőgazdasági piacok gazdaságtana, agrár-információs rendszerek, településfejlesztés, vidékszociológia, projektmenedzsment, helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, település- és térségmarketing.

     

    A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

    • a térségi informatikai fejlesztési és tervezési, társadalomtudományi, gazdasági, projektek koordinálását és vezetését;
    • multifunkcionális vidékfejlesztéssel és a vidéki közösségek életképességének megőrzésével kapcsolatos elveket;
    • az agrobusiness működésének és fejlődésének nemzetközi-, nemzeti- és térségi összefüggéseit;
    • a fenntartható gazdálkodás, a vidékgazdaság, a műszaki- technológiai fejlesztés alapelveit; 
    • az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projekteknek a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére való hatásait;
    • a gazdasági, humán, környezeti és minőségbiztosítási rendszereket.

    A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

    • vidékgazdasági projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére;
    • a gazdaságfejlesztés komplex szemlélet alapján történő folyamatos megújításának irányítására, az adottságokhoz igazodó gazdasági, társadalmi szerkezet kialakítására;
    • a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére;
    • szaktanácsadási feladatok ellátására;
    • pályázati tevékenység menedzselésére;
    • gazdaságfejlesztési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására;
    • vidékgazdaság problémáinak felismerésére és fejlesztési javaslatok előkészítésére, szakmai értékelésére.

       

    Reméljük, hogy ezzel a rövid ismertetővel felkeltettük érdeklődését, és ősszel induló csíkszeredai képzésünkön hallgatóink között üdvözölhetjük! Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárások módja, tartalma országonként nagy eltérést is mutathat, így ezzel az oldallal szeretnénk Önnek megkönnyíteni a képzésre történő jelentkezést.

     

    Felvételi információk

     

    A képzés megnevezése
    Vidékfejlesztési agrármérnök MSc

     

    A képzést folytató intézmény
    Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
    www.gtk.szie.hu

     

    Szakmai partnerintézmény
    Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    www.pahru.ro
    https://www.facebook.com/szekelyfoldi.agrarinnovacio

     

    A képzés ideje
    4 félév

     

    A képzés formája
    Levelező, félévente 5 hétvégi képzési alkalomra tömbösítve

     

    Helyek száma
    Államilag támogatott: 30 hely
    Költségtérítéses: 30 hely

     

    A képzés helyszíne
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    Csíkszereda, Taploca út 20.

     

    A képzésre történő jelentkezés határideje
    2013. augusztus 23.

     

    A képzésre történő jelentkezés feltétele 
    A jelentkező rendelkezzen alapfokozatot, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel.

     

    A felvételi eljárás menete
    Az intézmény felvételi vizsgát nem szervez. A mesterképzési szakra történő felvétel során a jelentkezőket rangsorolják. A rangsorolást a benyújtott – legmagasabb végzettséget igazoló – oklevélben (Diploma de licenta) szereplő érdemjegyből (media examenului de licenta) számított pontszám – maximum 90 pont -, illetve különböző jogcímeken adható többletpontok – maximum 10 pont – beszámítása alapján végzik. A megszerezhető többletpontokról ide kattintva kaphat tájékoztatást. A rangsoroláson kívül minden jelentkező esetében kredit- átvételi eljárás is lefolytatásra kerül.

     

    Kredit- átvételi eljárás
    Az eljárás célja annak megállapítása, hogy a jelentkező korábbi tanulmányai során elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyek a mesterképzésbe való sikeres bekapcsolódáshoz szükségesek. A gyakorlat szerint a gazdaság-, agrár-, műszaki és társadalomtudományok közé sorolható főiskolai és egyetemi végzettség esetén a befogadás kreditfeltételei nagy valószínűség szerint megvannak, a kredit-átvételi eljárás döntően az ellenőrzésre irányul. Az eljárást azonban minden jelentkező esetén elvégezzük, mivel egyéb szakok esetén is elképzelhető, hogy megvan a szükséges kredit. Adott feltételek megléte esetén a kredit-átvételi bizottság javaslata alapján lehetőség nyílhat arra is, hogy a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint szerezze meg a hallgató.

    A SZIE GTK kredit-átviteli bizottsága a jelentkező által benyújtott dokumentumok (index-, illetve leckekönyv, vagy supliment la diploma) másolata alapján határozza meg a jelentkező által teljesített és elfogadott kreditet. Amennyiben a jelentkező kreditált tantárgyakkal rendelkezik, akkor azt a kibocsátó intézmény által adott kredittel elfogadjuk. Azon jelentkezők esetében, akik még nem kreditált tantárgyakkal rendelkeznek, a SZIE GTK kredit-átviteli bizottsága végzi el a kreditálást.

     

    Összességében:
    A felvételhez Önnek két feltételnek kell megfelelnie. Az egyik feltétel szerint a felvételi eljárásban az elérhető 100 pontból a lehető legtöbb pontot kell megszereznie. A másik feltétel az, hogy a kredit-átvételi eljárás során a mesterképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges minimum kreditértékek az Ön esetében elfogadásra kerüljenek.

     

    További információk:

    A felvételi jelentkezés menete

     Kredit átvételi eljárás menete

     Kreditelfogadási kérelem

     Többletpontok

  • Elindult a beiratkozás a mesterképzésre

     VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS

    a Szent István Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudományi Karának
    csíkszeredai kihelyezett képzése

     

    Miért érdemes vidékfejlesztési agrármérnöknek tanulni? Miért fontos a vidéki élettér rendszerének ismerete, fejlesztési lehetőségének folyamatos vizsgálata? Milyen lehetőségeim lesznek az életben, ha ezt a képzést választom?

     

    Természetes, hogy a pályaválasztás előtt állók naponta ilyen kérdésekkel szembesülnek, hiszen az egyéni boldogulás stratégiájának kialakítása, a személyre szabott életút- algoritmusok kidolgozása nem könnyű feladat. Mindezek alapján engedje meg a kedves Érdeklődő, hogy bemutassuk az általunk koordinált mesterszak kompetenciájának főbb összefüggéseit.

    Napjainkra a mezőgazdaság már nem az egyetlen (bár még meghatározó) alkotórésze a vidéknek, hiszen a vidékgazdaság jóval összetettebb és bonyolultabb rendszert alkot. Figyelembe véve az EU integráció részeként működő támogatáspolitikát, annak átalakulási trendjeit, jól látható, hogy a strukturális átalakulások, a vidéki iparfejlesztés, az élelmiszergazdaság, az infrastruktúra javítása, a társadalmi problémák megoldásainak keresése, a falusi turizmus lehetőségeinek kutatása is jelentős szerepet kap a vidékgazdaságban. Mára már ezért ezek összességét inkább agribusiness-nek hívjuk, így komplexebb rendszerként értelmezve, ennek megfelelően alakítottuk ki a vidékfejlesztési agrármérnök képzésünk rendszerét. Ennek értelmében a vidékfejlesztési agrármérnöki mesterképzésben a szakmai kompetenciák rendszerében az alábbi négy terület köré koncentráljuk az oktatás súlypontjait:

    • vidék- és térgazdaság összefüggései, intézményrendszere;
    • gazdaság- és regionális politika makrogazdasága;
    • társadalmi és kulturális különbségek mérséklése;
    • környezeti, ökológiai egyensúly kialakítása.
       

    Meggyőződésünk, hogy ezen területek összhangja biztosíthatja a megfelelő gazdasági életszínvonal lehetőségét, sikeres üzleti működés mellett, jó közéleti, demokratikus, polgárbarát gazdaságfejlesztést. A gazdag tudományos, művészeti, turisztikai kínálati tevékenység mellett lehetőséget biztosít egy értékeiben megőrzött, védett környezet, ökológiatudatosság kialakításához.

     

    Az oktatás során elsajátított fontosabb ismeretkörök, tantárgyak: agrárpolitika, integrált területfejlesztés, vidékgazdaságtan, emberi erőforrás-gazdálkodás, környezeti politika, mezőgazdasági piacok gazdaságtana, agrár-információs rendszerek, településfejlesztés, vidékszociológia, projektmenedzsment, helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, település- és térségmarketing.

     

    A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

    • a térségi informatikai fejlesztési és tervezési, társadalomtudományi, gazdasági, projektek koordinálását és vezetését;
    • multifunkcionális vidékfejlesztéssel és a vidéki közösségek életképességének megőrzésével kapcsolatos elveket;
    • az agrobusiness működésének és fejlődésének nemzetközi-, nemzeti- és térségi összefüggéseit;
    • a fenntartható gazdálkodás, a vidékgazdaság, a műszaki- technológiai fejlesztés alapelveit; 
    • az adott vállalati, intézményi vagy közösségi projekteknek a vidék gazdasági, társadalmi és természeti környezetére való hatásait;
    • a gazdasági, humán, környezeti és minőségbiztosítási rendszereket.

    A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

    • vidékgazdasági projektek tudományos alapossággal történő önálló kidolgozására, koordinálására, vezetésére, ellenőrzésére;
    • a gazdaságfejlesztés komplex szemlélet alapján történő folyamatos megújításának irányítására, az adottságokhoz igazodó gazdasági, társadalmi szerkezet kialakítására;
    • a szakterület problémáinak felismerésére, használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére;
    • szaktanácsadási feladatok ellátására;
    • pályázati tevékenység menedzselésére;
    • gazdaságfejlesztési folyamatok szervezésére, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására;
    • vidékgazdaság problémáinak felismerésére és fejlesztési javaslatok előkészítésére, szakmai értékelésére.

       

    Reméljük, hogy ezzel a rövid ismertetővel felkeltettük érdeklődését, és ősszel induló csíkszeredai képzésünkön hallgatóink között üdvözölhetjük! Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárások módja, tartalma országonként nagy eltérést is mutathat, így ezzel az oldallal szeretnénk Önnek megkönnyíteni a képzésre történő jelentkezést.

     

    Felvételi információk

     

    A képzés megnevezése
    Vidékfejlesztési agrármérnök MSc

     

    A képzést folytató intézmény
    Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
    www.gtk.szie.hu

     

    Szakmai partnerintézmény
    Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományi Kar
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    www.pahru.ro
    https://www.facebook.com/szekelyfoldi.agrarinnovacio

     

    A képzés ideje
    4 félév

     

    A képzés formája
    Levelező, félévente 5 hétvégi képzési alkalomra tömbösítve

     

    Helyek száma
    Államilag támogatott: 30 hely
    Költségtérítéses: 30 hely

     

    A képzés helyszíne
    Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
    Csíkszereda, Taploca út 20.

     

    A képzésre történő jelentkezés határideje
    2013. augusztus 23.

     

    A képzésre történő jelentkezés feltétele 
    A jelentkező rendelkezzen alapfokozatot, vagy ezzel egyenértékű főiskolai végzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevéllel.

     

    A felvételi eljárás menete
    Az intézmény felvételi vizsgát nem szervez. A mesterképzési szakra történő felvétel során a jelentkezőket rangsorolják. A rangsorolást a benyújtott – legmagasabb végzettséget igazoló – oklevélben (Diploma de licenta) szereplő érdemjegyből (media examenului de licenta) számított pontszám – maximum 90 pont -, illetve különböző jogcímeken adható többletpontok – maximum 10 pont – beszámítása alapján végzik. A megszerezhető többletpontokról ide kattintva kaphat tájékoztatást. A rangsoroláson kívül minden jelentkező esetében kredit- átvételi eljárás is lefolytatásra kerül.

     

    Kredit- átvételi eljárás
    Az eljárás célja annak megállapítása, hogy a jelentkező korábbi tanulmányai során elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyek a mesterképzésbe való sikeres bekapcsolódáshoz szükségesek. A gyakorlat szerint a gazdaság-, agrár-, műszaki és társadalomtudományok közé sorolható főiskolai és egyetemi végzettség esetén a befogadás kreditfeltételei nagy valószínűség szerint megvannak, a kredit-átvételi eljárás döntően az ellenőrzésre irányul. Az eljárást azonban minden jelentkező esetén elvégezzük, mivel egyéb szakok esetén is elképzelhető, hogy megvan a szükséges kredit. Adott feltételek megléte esetén a kredit-átvételi bizottság javaslata alapján lehetőség nyílhat arra is, hogy a hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint szerezze meg a hallgató.

    A SZIE GTK kredit-átviteli bizottsága a jelentkező által benyújtott dokumentumok (index-, illetve leckekönyv, vagy supliment la diploma) másolata alapján határozza meg a jelentkező által teljesített és elfogadott kreditet. Amennyiben a jelentkező kreditált tantárgyakkal rendelkezik, akkor azt a kibocsátó intézmény által adott kredittel elfogadjuk. Azon jelentkezők esetében, akik még nem kreditált tantárgyakkal rendelkeznek, a SZIE GTK kredit-átviteli bizottsága végzi el a kreditálást.

     

    Összességében:
    A felvételhez Önnek két feltételnek kell megfelelnie. Az egyik feltétel szerint a felvételi eljárásban az elérhető 100 pontból a lehető legtöbb pontot kell megszereznie. A másik feltétel az, hogy a kredit-átvételi eljárás során a mesterképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges minimum kreditértékek az Ön esetében elfogadásra kerüljenek.

     

    További információk:

    A felvételi jelentkezés menete

     Kredit átvételi eljárás menete

     Kreditelfogadási kérelem

     Többletpontok

  • Tóth Katalin Tusványoson a határon átnyúló agrárlehetőségekről beszélt

    A magyar tulajdonban lévő földeket meg kell őrizni, mert egyedül a föld jelentheti a megmaradást, illetve a helyben maradást a határon túli magyarság számára, mondta Tóth Katalin, a vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára „A határon átnyúló agrárlehetőségek!” elnevezésű szekcióülésen, Tusnádfürdőn. Közlemény.



    Tóth Katalin, többek között a rendezetlen erdélyi földviszonyokról, valamint a határon túli agrárhálózat-építés jelentőségéről és a hamarosan útjára induló falugazdász hálózatról tartott előadást a XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.

    A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy bár Romániában – jogi személyeken keresztül – külföldiek is szerezhetnek termőföldtulajdont, a tömbmagyar területeken még nem indult el ez a folyamat, annak peremén ugyanakkor már tapasztalhatók a jelei. Különösen az elöregedő térségekben lehet arra számítani, hogy erőteljes felvásárlás indulhat akár a közeljövőben.

    A Magyar Kormány minden lehetséges segítséget megad az erdélyi magyar gazdák földhöz jutásának, illetve birtokban maradásának elősegítésére – szögezte le.

    A helyettes államtitkár kitért a vidékfejlesztési tárca és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. közötti gyümölcsöző együttműködésre. A Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött megállapodás alapján, ennek részeként elkezdheti működését Erdély szerte a falugazdász hálózat. A várhatóan ősztől működő szervezet feladata lesz többek között, hogy anyanyelvű szaktanácsadással és a pályázatokra való figyelemfelhívással segítse a magyar gazdákat.

    Tóth Katalin előadásában a mintagazdaságok létrehozásának, a gyakorlati képzésnek és a helyi termékek marketingjének fontossága mellett kiemelte a vidékfejlesztési tárca által útjára indított gyakornok programot. Ennek keretében egy hétig 20 határon túli, felsőoktatási intézményben magyar nyelven tanuló és agrárképzésben résztvevő diákot fogadnak Erdélyből, akik bepillantást nyerhetnek a minisztérium és háttérintézményei munkájába.

    A helyettes államtitkár szerint a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok élénkülése, a magyarság megmaradását is biztosító tényező, amit a Magyar Kormány ennek megfelelően prioritásként kezel. Előadásában hozzátette: Magyarország a Kárpát-medencei magyarsággal fennálló kapcsolatot még szorosabbra kívánja fűzni. Többek között ehhez és a határon túli magyarlakta területek integrált gazdaságfejlesztéséhez kíván hozzájárulni a nemrégiben megalakult Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma, ami alapjául szolgálhat a határon átívelő agrárgazdasági együttműködéseknek, és agrároldalról segíti a Wekerle Tervben is célul tűzött Kárpát-medencei Gazdasági Tér megvalósítását.

    „A határon átnyúló agrárlehetőségek!” elnevezésű szekcióülés vendége volt a helyettes államtitkár mellett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, egyúttal a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának elnöke, valamint Tiffán Zsolt országgyűlési képviselő, az Ős-Dráva program összehangolásáért felelős kormánybiztos.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

  • Megérkeztek a júliusi ingyenes szaklapok

     

     Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a FruitVeb szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai július 26-tól hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

    Magyar állattenyésztők lapjának
    júliusi száma
    Agrofórum júliusi száma
     
    Zöldség-gyümölcs Piac és Technológia  



     

  • Törvénnyel védik a magyar termőföldeket

     

     

     

    Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a magyar Országgyűlés alelnöke
    Törvénnyel védik
    a magyar termőföldeket

    A külföldiek földvásárlási tilalmának jövő évi feloldása után sem juthatnak könnyen Magyarországon termőföldhöz, erdőhöz vagy legelőhöz az Európai Unió tagállamainak polgárai. A magyar országgyűlés által június 21-én elfogadott új földforgalmi törvény ugyanis a földvásárlók elé olyan szűrőkritériumokat állít, amelyeken a gazdálkodók sem könnyen, de a telekspekulánsok biztosan nem tudnak átjutni. A termőföldeket európai gyakorlatok alapjánvédő jogszabályról Jakab Istvánt, a törvény társbeterjesztőjét, az Országgyűlés alelnökét, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökét kérdeztük.

    Miért volt szükség az új földtörvényre?

    Az új földforgalmi törvény gyakorlatilag azért vált szükségessé, mert a külföldiek földvásárlási moratóriuma 2014. május elsejével lejár. Innentől kezdve Magyarországon nem lehet külön törvénnyel védeni a magyar gazdákat, hisz tagállami polgárként ugyanolyan jogok kell megillessék az Európai Unió valamennyi országának polgárát, mint a magyar állampolgárokat. Tehát nekünk egy olyan törvényt kellett kidolgozni, amely a magyar viszonyok – a kárpótlás nyomán kialakult birtokpolitikai viszonyok, a tulajdonosi és a földhasználói kör – figyelembevételével garantálja azt, hogy Magyarországon a helyben lakó gazda mindenkor elsőbbséget élvezzen. Nem tettünk mást, mint megvizsgáltuk a Nyugat-Európában működő, elfogadott földpiaci szabályozást. Ez a szabályozás az alapja annak, hogy milyen feltételeket határoztunk meg a földtörvény kialakításánál. A földhasználati törvényt képviselő társammal, Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárkamara elnökével közösen kezdeményeztük, azzal a céllal, hogy a birtokpolitika irányát ezzel hosszú távon és stabilan határozzuk meg. Éppen ezért nem titok, a tervezett földtörvényben külön figyeltünk arra, hogy kik vásárolhatnak, és kik használhatnak földet. A legelső és legfontosabb szempont, hogy Magyarországon csak helyben lakó földműves gazdák vásárolhatnak, illetve tulajdonolhatnak földet, de ők is magánszemélyként és csak 300 hektárig. A gazdasági társaságok – legyen az magyarországi, az Unióban vagy a világ bármely részén bejegyzett cég – földet Magyarországon nem vásárolhatnak. Hangsúlyozom még egyszer: Magyarországon termőföldet csak magánszemély, tagállami állampolgár és a magyar állam vásárolhat, és különleges esetekben – öröklés, hagyatékolás esetében – az egyház. Egyébként más nem. Viszont a föld használati jogát – maximum 1200 hektárig – a gazdasági társaságok is megszerezhetik. Különleges esetben – például, ha jelentősebb állattenyésztéssel is rendelkezik –legtöbb 1800 hektárt művelhet. Visszamenőleges jogalkotás nincs, tehát ha lejárnak a földhasználati szerződések, és valaki eddig 5 ezer hektárt használt, akkor ebből – ha jelentős állatállománnyal is rendelkezik – legtöbb 1800 hektárt tarthat meg, a többinek viszont a jogszerű használatát nem szerezheti meg.

    Milyen eszközökkel lehet megszabni, hogy földet csak földműveléssel foglalkozó magánszemélyek
    vásárolhassanak?

    Alaposan tanulmányoztuk a nyugat-európai rendszereket. Az első szűrőt, garanciát a helyi, település szintű földbizottságok jelentik. Abból indultunk ki, hogy az emberek helyben ismerik a legjobban egymást. Ők azok, akik ha a helyi földvásárlásra nem adnak pozitív elbírálást, akkor a továbbiakban azzal a kéréssel nem is foglalkozik a hatóság. Tehát a földbizottságnak vétójoga van, a helyi földbizottság tagjait ugyanis a helyi gazdák választják meg a helyi érdekképviselet, a helyi agrárkamara és a helyi önkormányzat közreműködésével. A tagokról az adott település földművelő gazdái döntenek. Amennyiben a vásárlás esetén a helyi földbizottság nem emel vétót, akkor jön a következő lépés, az előzetes hatósági engedélyezési eljárás, amely szerint a földhivatal megvizsgálja, hogy az illető valóban rendelkezik a településen bejegyzett földhasználati joggal, és azt is, hogy hány éve gazdálkodik az illető településen. Fontos követelmény, hogy a gazda három évre visszamenően életvitelszerűen az adott településen tartózkodjon, és ott is gazdálkodjon. Ezt követően jön az adóhatóság, aztán jön az önkormányzat, megvizsgálva, fizetett-e például helyi iparűzési adót. Gyakorlatilag a spekulációt ezzel kívánjuk csökkenteni és lehetőség szerint teljesen kiszűrni.

    A magyar gazdákon kívül külföldiek nem is vásárolhatnak földet?

    De igen. A jogszabály természetesen az uniós tagállamok polgárainak is lehetővé teszi a magyarországi letelepedést és gazdálkodást, de a földvásárlás és földhasználat terén nekik is pont olyan feltételeknek kell megfelelniük, mint a magyarországi gazdálkodóknak. Az más kérdés: ahhoz, hogy itt földet tudjon vásárolni, ahhoz, hogy itt gazdává tudjon válni, le kell telepednie, valamilyen módon földet kell bérelnie, és azon legkevesebb három évig gazdálkodnia is kell. A földhaszonbérleti szerződést ugyanakkor szintén ki kell függeszteni, és azon keresztül is megvizsgálják, hogy a jelentkező ott lakik-e, ott gazdálkodik-e. A haszonbérbe vett földet persze három év után joga lehet megvásárolni, de ott is először a helyben lakó szomszéd, a helyi családi gazdaságok élveznek előnyt, illetve a magyar állam. De ez ugyanígy működik a nyugat-európai országokban is. 

    A törvényben kizárják azt az esetet is, hogy adott gazdának egy időben több település határában is lehessen földje?

    Egy gazdának lehet és van is több település határában földje, hiszen azért a folyamatért, ahogy a földeket a gazdáknak az 1990-es évek elején visszaadták, nem kaphatna Kossuth-díjat a kárpótlási törvény kidolgozója. Ismerve a kárpótlás során keletkezett birtokpolitikai problémákat, azt hogy minden egyes táblára külön licitáltak, és minden táblában minden egyes földet vásárolni akaró embernek volt tulajdona. Ráadásul az örökléssel ezek még aprózódtak is, tehát rengeteg gond keletkezett. További teher, hogy azok miatt, akik nem mérették ki a földjüket, osztatlan közösben máig több mint 1 millió hektárnyi terület maradt. Ezeknek a megoldása, rendbetétele most gyorsul fel. Az új földtörvény értelmében tehát lehet több település határában is földje a gazdának, de gazdasága csak egy. A földforgalmi törvény mellett ugyanis megalkotásra került az üzemszabályozási törvény is, mely lényegében a földforgalmi törvényben lefektetett szabályozásra épül. Az üzemszabályozási törvényben pedig már azt is kimondjuk, hogy egy állampolgárnak, egy családnak csak egy gazdasága lehet. A családon belül mind a férj, mind a feleség minden további nélkül birtokolhat 300- 300 hektárt, de a művelt területnagyság nem haladhatja meg az 1200 hektárt. Ma már Magyarországon és Nyugat-Európában is versenyképesebb birtokméretek jönnek létre. Ehhez idomulva a nagybirtokokat megszüntetjük, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági területek 80 százalékán kis és közepes méretű gazdaságok jöjjenek létre, ne pedig több ezer hektáros nagybirtokok. Sőt még a kialakulás lehetőségét is meg akarjuk szüntetni. 

    Mi történik a korábban megkötött zsebszerződésekkel? 

    Magyarországon azok esetében, akik a moratórium lejárta előtt zsebszerződéssel földet vásároltak, a moratórium lejártával is az előzetes hatósági engedélyeztetés összes feltételének meg kell felelniük. A jogellenesen megszerzett termőföldekről, termőföld-vásárlási szerződésekről amúgy a büntető törvénykönyv idén elfogadott módosításai rendelkeznek. Tehát az, aki Magyarországon termőföld tulajdonjogát a tiltás ellenére különböző trükkökkel megszerezte, a július 1-jétől életbe lépő Btk. paragrafusai szerint bűncselekményt követ el. 

    A törvény visszamenőleges hatállyal a korábbi esztendőkben megkötött zsebszerződésekre is érvényes lesz? El fogják ezeket a szerződéseket ismerni? 

    A zsebszerződés azért zsebszerződés, mert nem nyilvános, tartalmát senki nem ismeri. Olyan céllal kötötték meg, hogy ha majd nem lesz tiltás, akkor majd hatályba lép. Okos ügyvédek kitalálták, hogy egyesek akár eltartási szerződés, akár ajándék vagy csere, vagy éppen a legkülönfélébb megoldással is a föld használatához, majd reménybeli tulajdonlásához juthatnak. A legtöbbször ezt úgy oldották meg, hogy a szerződés közjegyzőnél került letétbe, a szerződés mellékletében pedig egy szindikátusi megállapodás szerepelt. A módosított Btk. idevágó paragrafusa szerint viszont nemcsak az követ el bűncselekményt, aki a földet eladja és megvásárolja, hanem az is, aki ebben az ügyletben ügyvédként, közjegyzőként részt vesz. Azt, hogy a zsebszerződéssel mekkora termőföldterület kerülhetett eddig jogellenesen külföldi vagy magyar kereskedelmi társaságok kezébe, csak tippelni lehet, de az 500 ezer hektárt biztosan meghaladja. 

    Mennyire bolygatja meg a földtörvény a jelenlegi birtokszerkezetet, üzemméretet?

    A kárpótlás során egy alapjaiban – különösen szakmai szempontból – átgondolatlan törvény született. Ennek érezzük ma is a hatásait. Óriási energiába, pénzbe kerül, hogy a versenyképesen művelhető birtoktesteket kialakítsuk. Az 1-2 hektáros birtoktesteket ugyanis képtelenség hatékonyan, gazdaságilag is eredményesen művelni, a kis területeket éppen ezért megpróbáljuk összevonni, egybe rendezni. Persze ez nem megy egyik pillanatról a másikra, és nem azt jelenti, hogy a földtörvény elfogadásával mindenkinek azonnal 300 hektár területe vagy családonként akár 1200 hektárnyi művelhető területe lesz. A célunk az, hogy szerves fejlődés részeként azokat segítsük, akiknek kevés van és élethivatás-szerűen gazdálkodni akarnak. Különösen, ha fiatal, most induló gazdákról van szó. A generációváltásra a magyar mezőgazdaságban is szükség van, de szerencsére egyre több olyan családot ismerek, ahol a nagyszülő, szülő mellett az egyetemet vagy a főiskolát végzett fiatal gazda is jelen van, és együtt gazdálkodnak. Ezért erősítjük és segítjük jogi eszközökkel is a birtokátadási támogatást, de az induló gazdáknak külön többletlehetőségeket biztosítunk annak érdekében, hogy legyen esélye a felzárkózásra is. 

    A földtörvény miatt Brüsszelből fognak-e sikoltozni?

    A jogszabály teljes mértékben harmonizál az uniós joggal, de a törvény előkészítésekor megvizsgáltuk az Európai Bíróság földügyekben hozott összes határozatát is. Az előzetes hatósági engedélyeztetés más országok törvényeiben is szerepel. Nyugat-Európában is teljeskörűen megvizsgálják azt a szereplőt, aki földet akar vásárolni: megnézik a helyben lakás kérdését, megvizsgálják van-e megfelelő gazdamúltja, képesítése, rendelkezik-e azokkal a feltételekkel, amelyek a helyi törvények betartását lehetővé teszik. Személyes meggyőződéssel vallom, az Európai Unió összes szabályát – legalábbis szándékaink szerint – betartjuk, aztán majd meglátjuk, hogy van-e kettős mérce vagy sincs. Mindenesetre felkészültünk, és mi is tudjuk bizonyítani, hogy egyes régi uniós tagállamokban milyen módon és milyen formában védik a földet. Én is végigjártam számos erős uniós tagállamot, és alaposan tanulmányoztam a termőföld forgalmát, az állam szerepét a birtokpolitikában, a tulajdontól a használaton át a tagállamok polgárainak biztosított lehetőségekkel bezárólag. A föld mindenhol különleges termelési eszköz, még akkor is, ha az áruk szabad áramlásának fejezetében kezeljük.

    Az Európai Unióban van olyan tagállam, amelyben a földpiac nemcsak papíron liberalizált?

    Nincs. Ha valaki veszi a fáradságot, és a különböző tagállamok földpiaci szabályozását megnézi, akkor burkolva és burkolatlanul minden tagállam olyan szabályokat alakított már ki – és ez teljesen természetes is –, hogy a helyben lakó tudjon boldogulni. Mindenhol elsőbbséget élvez az a helyi gazda, mely ott építette fel a gazdaságát, ott él a családjával, ott alakította ki a gazdaság működtetéséhez szükséges infrastruktúrát. Ez mind hatalmas érték. Az az igazi vidékfejlesztés, amikor a gazdát ott segítem a jövedelmező gazdálkodás fenntartásában, versenyképesebbé válásában, ahol eddig is élt a családjával. Jövőre Magyarországhoz hasonlóan Romániában is lejár a földmoratórium.

    A magyarországi termőföldvédelmi jogszabályt ön szerint Romániában is lehetne alkalmazni?

    Romániában információim szerint már ma is jelentős nagyságrendű termőföldterületekkel rendelkeznek a külföldiek, ilyen szempontból az ország post-festa helyzetben van. Azok közé tartozom, akik még Románia uniós csatlakozása előtt nagyon sok előadást tartva – főleg a magyarlakta vidékeken – próbáltuk ráirányítani a gazdák figyelmét, hogy vigyázzanak az értékeikre, a termőföldjeiket alapból tartsák meg. A hatóságoknak most már nagyon meg kell fontolniuk, milyen intézkedéseket hoznak. Úgy gondolom, a földforgalomról és az üzemszabályozásról szóló törvények elfogadása példát jelenthet Románia számára is. Szolidaritást vállalva a romániai gazdákkal csak azt tudom mondani, hogy az Unió régi tagállamaiban elfogadott, a föld megtartására vonatkozó módszerek a magyar és a román törvényhozók előtt is ismertek. Érdemes ezt figyelembe venni, érdemes figyelni egymásra és az érdekeinket is közösen védeni. Az erőfölénnyel való visszaélés nem lehet privilégiuma a régi tagállamoknak. Ők hatalmas előnnyel indultak velünk szemben, hisz míg nálunk a kommunizmus tombolt, addig ők szerves fejlődés útján kialakították a saját belső gazdaintegrációjukat. Hatalmas összefogással létrehozták a gazdák tulajdonában levő feldolgozóipart, a gazdák tulajdonában levő hatalmas kereskedőcégeket, bankokat és biztosítókat, és nyilván, hogy az uniós csatlakozásra hivatkozva most a volt kommunista országokban terjeszkednek. Ez nem baj, csak a mi gazdáinknak is érteniük kell, mi zajlik körülöttük, és ehhez igazodva kell megszervezniük magukat.


    Domján Levente

     (Forrás: Székely Gazda)

  • Határon átnyúló együttműködés a biogazdálkodás területén

    Székelyföldön tett két napos szakmai látogatást Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára június 26-27-én.

    Tóth Katalin Nyárád menti kertészetekkel és biogazdaságokkal ismerkedett meg, és a Vidékfejlesztési Minisztérium számára az ökogazdálkodás területéről új szakmai információkat gyűjtött. A székelyföldi gazdáknak az eredményes marketing tevékenységről, a biotermékek piacra jutásának magyarországi tapasztalatairól beszélt, valamint bemutatta a magyarországi biogazdálkodást.

    Magyarországon mintegy 124 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás. Öko minőségben a legegyszerűbben a szántóföldi növények termeszthetők. A zöldségek és a gyümölcsök ökológiai termesztése kockázatosabb és költségesebb, valamint az értékesítésük is nehezebb.

    Az ökológiai állattartás kevésbé terjedt el, elsősorban baromfiféléket, szarvasmarhát tenyésztenek, de rendelkezünk juh- és sertésállománnyal is. A korábban dinamikusan fejlődő bioméhészet annak ellenére stagnál, hogy a bio méhészeti termék nagy lehetőséget nyújt Magyarország számára, mivel több EU tagállamban a területhasználat miatt nem tudnak bioméhészkedni. A Magyarországon termelt, tanúsított ökológiai gazdálkodásból származó termékek 80 százalékát külföldön értékesítik. A kedvező külpiaci lehetőségek nem ösztönzik eléggé a termelőket a belső piac megnyerésére.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli az anyaországi és a külhoni gazdák közötti kapcsolatépítést, szakmai együttműködést szem előtt tartva a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazottakat: a Kárpát-medence országai között a természeti, földrajzi adottságokat kihasználó többrétű kapcsolatrendszer érvényesítése nemzetpolitikai érdek.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

  • Közösség-Vállalkozás Biomódon

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány társszervezésében kerül megrendezésre a „Közösség-Vállalkozás Biomódon”című konferenciával egybekötött nyílt műhely, melyen alapítványunk igazgatótanácsának tagja, Dr. Máthé Emma is előadást tart.

    A konferencia tematikája:


    IDŐPONT: 2013. június 27. (csütörtök)
    HELYSZÍN: Árkos- Európai Tanulmányi Központ
    527166 Kovászna Megye, Árkos – Benedek Elek utca, 493 szám ( Árkosi kastély szomszédságában)

    A konferencia programja:
    9:30 - 10:00 Regisztráció

    10:00 - 10:10 Köszöntőbeszédet mondanak:

    • Máthé Árpád, Árkos község polgármestere
    • Ferenczy Ágnes, irodavezető, Kárpát Régió Üzleti Hálózat,Sepsiszentgyörgyi Iroda

    10:10 – 10:40

    • Tóth Katalin, Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkár(Magyarország)-
      Ökológia gazdálkodás,biodiverzitás -határon átnyúló ökológiai együttműkődési lehetőségek

    10:40 - 11:10

    • Kilián Imre, Gyűrűfű Egyesület elnöke és a Pécsi Tudományegyetem oktatója (Magyarország)-
      Vissza vagy előre? Ökofalvak Magyarországon

    11:10 - 11:40

    • Albert Imre, Bioterra –Ecoinspect,
      Biotermesztés Romániában a kezdetektől napjainkig


    11:40 – 12:00

    • Dr.Máthé Ema, Székelyföldi Bioegyesület elnöke- Pro Agricultura Hargitae Universitas képviselője-
      Biotermesztés jelene és jővője Székelyföldön

    12:00 – 12:30

    • T. Kovács Áron, GEN Europe Romániai nagykövete-
      Közösségi jövőkép: ÖKOFALVAK-az ökofalu mint közös vállalkozás, Torri Superiore olasz falu példáján

    12:30 – 13:00

    • Kolumbán Gábor,Élő Szövet Alapítvány és Civitas elnöke-
      A közösség alapú vállalkozások- új szektor születik?



    13:00 – 14:00

    • Állófogadás


    14:00 – 17:00

    • Nyílt műhely


    Tisztelettel megkérjük, lehetőségei szerint vegyen részt a konferencián, jelenlétével is emelve rendezvényünk színvonalát.
    Részvételi szándékát kérjük, a mellékelt regisztrációs lap kitöltésével és visszaküldésével jelezze a következő lehetőségek valamelyikén.
    A részvétel ingyenes, a helyek száma korlátozott.

    E-mail: reg.ro@crbnetwork.eu,
    Tel: 073-366-1248, Fax: 037-287-7463

    Tisztelettel,

    Csigi Levente

    Ügyvezető igazgató

    Kárpátia MRKIK

    Ferenczy Ágnes

    Irodavezető

    KRÜH

    Meghívó

    Regisztrációs lap

  • Elkészült az ökogazdálkodási akcióterv tervezete

    Tervezetben már elkészült a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ökogazdálkodási akcióterve, amelyet várhatóan június elején társadalmi vitára bocsátanak - mondta az MTI-nek a VM parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.



    Tóth Katalin azután nyilatkozott az MTI-nek, hogy pénteken a Hold utcai piacon járt, ahol a Kossuth tér átépítése miatt átmenetileg a biogazdálkodókat is felvonultató Vidék Mustrát is tartják. Elmondta, Magyarországon jelenleg mintegy 124 ezer hektáron folyik ökológiai gazdálkodás. A terület 80 százalékát már átminősítették ökológiai gazdálkodásra alkalmas területté, a fennmaradó hányad átminősítése folyamatban van.

    A minisztérium tervei szerint néhány év múlva az ökológiai gazdálkodásra alkalmas terület Magyarországon elérheti a 300 ezer hektárt. Tóth Katalin kiemelte, a magyar minősítő szervezetek tevékenységének elismerése is, hogy a magyar biotermékeket jól el lehet adni külföldön, főként Nyugat-Európában, ahol csak a jó minőségű bioáru értékesíthető.

    A biotermékek nagy része exportra kerül, azon a gyakorlaton azonban mindenképpen változtatni kell, hogy ennek 80-85 százaléka alapanyagként kerül külföldre - hangsúlyozta. A feldolgozottsági fokot kell növelni ezen a területen annak érdekében, hogy a hozzáadott értékkel teremtett haszon minél nagyobb hányadban Magyarországon maradhasson.

    A vidékfejlesztési tárca a most elkészült ökogazdálkodási akcióterv tervezetének társadalmi vitája során nemcsak a gazdálkodók, a szakmai és civil szervezetek, valamint a fogyasztók véleményét szeretné kikérni, hanem ösztönzést is kíván adni az ökogazdálkodás eddiginél szélesebb körű elterjesztésének és a biotermékek fogyasztásának.

    Növelni szeretnék a termelői és fogyasztói tudatosságot, továbbá a termelők összefogását, valamint segíteni kívánják a fogyasztói, termelői hálózatok létrehozását. Emellett meg kívánják erősíteni az ökológiai gazdálkodást segítő kutatási hátteret is azért, hogy a termelés folyamatosan fejleszthető legyen ezen a területen - sorolta a helyettes államtitkár.

    A Vidék Mustrán tett látogatása azt célozta - mondta -, hogy a szaktárca segítse a biogazdálkodók marketingtevékenységét és áruik piacra juttatását. Egyben fel kívánta hívni a vásárlók figyelmét arra is, hogy az egészséges, szermaradványmentes alapanyagokból előállított termékek fogyasztása nemcsak az egészségvédelmet, hanem egyúttal a környezet és természet védelmét is szolgálja. Ezért a mustrán két-három hetenként a minisztérium támogatásával mutatnak be egy-egy biogazdálkodással foglalkozó vállalkozást, gazdát annak érdekében, hogy a vásárlók jobban megismerhessék termékeiket.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

     

     

     

  • Új ingyenes szaklapok érkeztek

     Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a FruitVeb szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai május 31-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

    Magyar állattenyésztők lapja Agrofórum áprilisi extra száma
    Agrofórum májusi száma Zöldség-gyümölcs Piac és Technológia



     

  • Megérkeztek a legfrissebb ingyenes szaklapok

     Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a FruitVeb szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok legfrissebb számai június 28-tól hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

    Magyar állattenyésztők lapja Agrofórum júniusi száma



     

  • Linzi Magyar Napok

    Magyarországra Fel!”- ezzel a szlogennel kezdődött csütörtökön három ausztriai magyar külképviselet által szervezett Linzi Magyar Napok című rendezvénysorozat. A gasztronómiai, turisztikai és diplomáciai jelentőségű, országkép-építő fesztiválon Balatoni Mónika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára képviselte hazánkat.


    Tóth Katalin május 15-én Linzbe látogatott, ahol a külképviseleti sajtófogadás egyik díszvendége volt. Magyarország Nagykövetsége, a bécsi Collegium Hungaricum és a Magyar Turizmus Zrt. ausztriai külképviselete által szervezett Linzi Magyar Napok nyitó ünnepségén köszönetét fejezte ki a város vezetésének, illetve minden linzi polgárnak, hogy lehetőséget biztosítanak Magyarországnak a programsorozat keretein belül történő megjelenésre. Hangsúlyozta a hungaricumok, valamint a kiváló minőségű magyar élelmiszerek jelentőségét. Tóth Katalin kitért a kormány nemzeti értékeket megőrző törekvéseire is. Kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium hangsúlyt fektet az ökológiai gazdálkodás támogatására is, és ösztönzi a kiváló minőségű, magyar bio-élelmiszerek külföldi, például az osztrák piacon történő megjelenését. Megemlítette a tárca kezdeményezését a Vidék Mustra termelői piacról, mely közkedvelt a hazai vásárlók és a turisták körében is.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

  • Kamattámogatott tagosítás Székelyföldön

    Beruházásösztönzés mellett a tagosítást szolgáló földvásárlási hitelek kamattámogatásával segítené a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi kisbirtokszerkezet átalakulását, a versenyképesség javulását – fejtette ki lapunknak adott interjújában Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkára. Az agrárpolitikus a székelyföldi mezőgazdaság hiányosságai mellett a lehetőségekre is kitért: Magyarországon is keresett, nagy mennyiségben értékesíthető terméknek nevezve az erdei gyümölcsöket. Az államtitkárt a szaktárca Székelyföldre vonatkozó elképzeléseiről Domján Levente kérdezte.

    Államtitkár úr, Székelyföldre vonatkozóan milyen mezőgazdasági és vidékfejlesztési projektekben gondolkozik a szaktárca? Milyen konkrét anyagi, szakmai, logisztikai, infrastrukturális segítséget tud kínálni a Vidékfejlesztési Minisztérium a határon túli, székelyföldi gazdaszervezeteknek, termelési és értékesítési szövetkezeteknek?

    Azoknak a feladatoknak, programoknak a részletei, amiket az első, valamint a második székely kerekasztal- beszélgetés alkalmával leegyeztettünk, a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai és társadalmi kapcsolatok főosztályán vannak kidolgozás alatt. Jelen pillanatban itt tartunk, ezért végeredményekről még nem tudok beszámolni, de konkrét eredmények már vannak. Az általam is felkeresett csíkkozmási burgonyaszövetkezet például azzal fordult hozzánk, hogy jó minőségű vetőmagot szeretnének. Felvették a kapcsolatot a keszthelyi kutatóintézettel, és tudomásom szerint el is indult az együttműködés. Másik konkrét eredmény a székelykeresztúri tejüzem megnyitása. A kezdeményezést Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úr 5 millió forinttal támogatta, amihez a keresztúri szövetkezet járművásárlási céllal még további 2 millió forintot kért. Úgy tudom, ezt az összeget is megkapták. Sajnos a létesítmény ünnepélyes avatóján nem tudtam részt venni, de tervezem, hogy hamarosan személyesen is tájékozódom a munka alakulásáról. Ugyanakkor előrehaladott tárgyalásokat folytatunk olyan programok megvalósításáról, amelyekről a Csíkszeredában tartott második székely kerekasztal-beszélgetésen állapodtunk meg. Az egyik akvakultúrához kapcsolódó turisztikai program, míg a másik az állattenyésztéshez kapcsolódik. Utóbbihoz kötődően novemberben húsz székelyföldi gazda magyarországi tanulmányúton is részt vett, ennek keretében a Mezőfalvi Zrt.-vel tenyészállat-vásárlási megállapodás is született, húsmarha, illetve tejtermelő szarvasmarha kivitelére. Egyértelműen azon a véleményen vagyok, hogy azok a közös programok, amiket elindítottunk, jó irányba haladnak, és ehhez kapcsolódóan szinte minden részterületen vannak már közös eredmények is. Elmaradást látok viszont azon konkrét vállalások terén, amelyek a gazdák földvásárlási támogatására irányulnának. A budapesti és csíkszeredai találkozókon is megfogalmazódott az igény, hogy a tagosítás előmozdítása érdekében a magyar állam biztosítson forrásokat a helyi gazdák földvásárlásához. A legtöbb probléma ugyanis Székelyföldön véleményem szerint is az elaprózott kisbirtokokból ered. Sok támogatástól a gazdák pontosan a zsebkendőnyi, nadrágszíjnyi parcellaméretek miatt esnek el. Ezeket a területeket össze kellene rendezni, a szaktárcának pedig ehhez kellene forrást biztosítani. Úgy gondolom, már az is jelentős előrelépés lenne, ha a magyar állam az eredeti koncepciónál maradva, a gazdák földvásárlásra felvett hiteleire kamattámogatást tudna biztosítani. A kollégáim jelenleg is ennek a tagosítási, földvásárlási célú kamattámogatásnak a megvalósításán dolgoznak.

    Számol-e még a minisztérium a székelykeresztúrihoz hasonló más, termékfeldolgozásra irányuló tervek támogatásával? Más részről a magyarországi cégeknek mennyire ajánlják a székelyföldi mezőgazdasági, feldolgozó- ipari beruházásokat?

    Óriási üzleti lehetőségeket látunk egy olyan gyümölcsfeldolgozó létrehozásában, amelyhez hasonló Hargita megyében az erdei gyümölcsök hasznosítása, fagyasztása és feldolgozása terén működik. Komoly lehetőségeket látunk ugyanakkor az ilyen termékek magyarországi forgalmazásában is. A magyarországi pálinkafőző üzemek például konkrétan azzal a kérdéssel fordultak a szaktárcához, hogy esetlegesen tudnánk-e segíteni olyan székelyföldi partnerekkel való kapcsolatfelvételben, akiktől nagy tételben erdei gyümölcsöt tudnának felvásárolni. Magyarországon ugyanis nagyon sok fogyasztó kedveli a különböző erdei gyümölcsökből készült párlatokat, legyen szó áfonyáról, kökényről. Ez az üzleti lehetőség meglátásom szerint inkább a kiterjedt erdőterületekkel rendelkező közbirtokosságoknak szólna, de akár olyan kistérségek szintjén is megvalósítható lenne, ahol nagyon jó minőségű erdei gyümölcsök teremnek, és a begyűjtés is megoldható. De más értékesítési lehetőségeket is ajánlani tudunk. Péntekenként Budapesten, a minisztérium előtt Vidéki mustra névre keresztelt piacot tartunk. Ennek keretében szeretnénk egy székely napot szervezni, ahol a székelyföldi termelőgazdák a saját termékeikkel megjelenhetnek és ezeket a budapestiekkel is megismertethetik. Ezt komoly sajtókampánnyal kívánjuk beharangozni, annak érdekében, hogy a székely termékeket minél többen ismerjék meg. Igyekszünk nemcsak a termelés területén, hanem a marketing és az értékesítés terén is segíteni. A kétoldalú együttműködést erősíti a Kárpátia Román–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében frissen megalakult agrárszekció is, amit Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkár asszonya vezet. Így ennek keretében nemcsak szakmai, hanem más, komoly együttműködés is tapasztalható lesz.

    Milyen a viszony az erdélyi, székelyföldi gazdaszervezetekkel?

    Kiváló. Rendszeresen ellátogatok Erdélybe, illetve a gazdaszervezetek képviselői is jönnek hozzánk. Szerintem a kapcsolat soha sem volt ennyire kedvező. Szakmai együttműködés, közös rendezvények, konferenciák sora követte és követi egymást. Már utaltam a budapesti első, majd a csíkszeredai második székely kerekasztal rendezvényekre. Ezeket decemberben a szaktárca szervezésében Gödöllőn a határon túli magyar gazdaszervezetek találkozója követte, május 3-án Orosházán szintén Kárpát-medencei szintű gazdatalálkozóra kerül sor. Ezen a legnagyobb számban szintén az erdélyi és székelyföldi gazdakörök vesznek részt.

    Mennyire lehet szétválasztani az imént felsorolt, elindult szakmai kapcsolatokat a napi aktuálpolitikától? Lehet-e ezeket a kapcsolatok a politikától függetlenül is ápolni?

    Könnyű helyzetben vagyok, mert jelenleg is a legnagyobb magyarországi gazdaszervezet, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, azaz a MAGOSZ-nak az igazgatója vagyok. Nekünk 2010 előtt, a Fidesz kormányra kerülése előtt is remek kapcsolataink voltak például a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével. Jó kapcsolatunk volt a bánáti és a partiumi gazdákkal is. Rendszeresen járunk Székelyudvarhelyre, Sepsiszentgyörgyre. Akkor is közös céljaink voltak, most is egy oldalon állunk. Az együttműködések nem 2010-ben, hanem jóval korábban alakultak ki. Az én szemszögemből az aktuálpolitikának ebben nincs jelentősége. A helyzet a 2010 előtti állapothoz képest annyiban változott, hogy a határon túli szervezeteket a szakmai együttműködések mellett most már anyagilag is tudjuk támogatni. Néhány millió forintról van ugyan szó, de egy-egy rendezvényre, szakmai képzési programra tudunk anyagi erőforrásokat biztosítani.

    Ha már a képzési programokról van szó, a magyar kormány anyagi támogatásával a gödöllői Szent István Egyetem a tavaly ősztől kihelyezett vidékfejlesztés agrármérnöki mesterképzést indított Csíkszeredában.Milyen szükségletet kívánnak kielégíteni a térségben ezzel a szakemberképzéssel?

    Azt a lehetőséget biztosítjuk, hogy aki Székelyföldön tudásra vágyik, az korszerű, a mai kor, a mai piaci helyzet követelményeinek megfelelő tudáshoz jusson. A magyar kormány azért finanszírozza a képzést harminc helyi, székelyföldi hallgató számára, mert enélkül nem biztos, hogy – évi 300 ezer forintos tandíj mellett – a résztvevők ezt megengedhetnék maguknak. Nem véletlenül kötöttünk stratégiai partneri megállapodást a gödöllői egyetemmel. A Vidékfejlesztési Minisztérium is hozzájárul az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett a csíkszeredai agrárképzés költségeihez. Mi a gazdavilágot szólítottuk meg, a gazdákat kerestük meg. A székelyföldi gazdatársadalom vidékfejlesztés iránt fogékony tagjait is ennek keretében juttatjuk friss tudáshoz.

    Említette, hogy rendszeresen jár Erdélybe, Székelyföldre. Kíváncsi lennék, milyen kép alakult ki önben a székelyföldi agráriumról? Miben látja a gyengeségeit, pótolnivalóit, illetve az erősségeit, lehetőségeit?

    A hiányosságokra már a nadrágszíjparcellák kapcsán is kitértem. Nem lehet versenyképesen termelni elaprózott kisbirtokokon. A kisbirtok alatt itt a félhektáros vagy 1-2 hektár alatti területtel bíró, egy-két tehenet, néhány juhot tartó gazdaságokra gondolok. Ebből csak nagyon minimális jövedelmet lehet realizálni, annyit lehet kihozni, ami maximum önellátásra elegendő. Pontosan ezért támogatjuk a kisbirtokok összevonását, a földterületek egyberendezését, és így egy versenyképesebb birtokszerkezet kialakulását. A székely ember szeret dolgozni, és azokat a hiányosságokat, amelyek a klímaviszonyokból és az üzemméretből fakadó versenyképességi hátrányként érik, kitartó munkájával és gazdálkodásszeretetével próbálja pótolni. Hátrányként, gyengeségként látom, hogy nem áldoznak eleget a fő megélhetést jelentő növénykultúrák, állatfajták cseréjére, nemesítésére, javítására. Ki kell mondani: az a fajta pityóka, ami önöknél terem, sajnos már nem versenyképes a holland és török burgonyával. Ezért olyan fajtákat kellene meghonosítani – és ezt az ottani gazdák is tudják –, amely ellenállóképesség, terméshozam és piaci kereslet terén is versenyképesebb. Ugyanez a helyzet az állattenyésztés, tejtermelés terén is. A gépesítettség szintén a székelyföldi agrárium gyenge pontjának számít. Ez talán abból is ered, hogy Románia három év késéssel csatlakozott az Európai Unióhoz Magyarországhoz képest. A magyar gazdák ez idő alatt sikeresebben ki tudták használni az előcsatlakozási alapokat, illetve a később megnyíló uniós pályázati forrásokat, ami a gépesítésre, farmmodernizálásra vagy pedig a különböző tárolókapacitások bővítésére vonatkozott. Az informálás, a lehetőségek gazdákban való tudatosítása viszont a mindenkori kormánynak is felelőssége. Megítélésem szerint a román kormány nem megfelelő helyen kezeli a mezőgazdaságot. Azt gondolom, hogy inkább a néhány tízezer hektáron gazdálkodó romániai nagybirtok érdekeit támogatják a nagy létszámú, a vidéken élő embereknek megélhetést biztosító kis- és közepes gazdaságokkal szemben. Utóbbiak viszont sokkal jelentősebb termelésjavulást tudnának elérni, ha ugyanolyan szintű támogatásban részesülnének. Szerintem ez a magyarázata annak is, hogy Románia csupán a támogatások alacsony hányadát tudja lehívni, annak ellenére, hogy Dacian Cioloş személyében az ország nevesíthette az Unió mezőgazdasági biztosát is. Ilyen lehetőség ritkán adódik meg egy ország történelmében. Ezt viszont a mezőgazdaság- fejlesztés terén jobban ki kellett volna használni. Úgy érzem, ezt nem tették meg.

    Annál több lehetőséget kínál viszont a kisgazdaságoknak az EU 2014–2020 közötti időszakra kidolgozott új közös agrárpolitikája. A KAP zöldítésével járó agrárkörnyezet-védelmitámogatások a magyarországi és székelyföldi gazdákat is érintik…

    Ez igaz, az új KAP a magyar gazdáknak hasznos. Ehhez viszont az is kellett, hogy a magyar kormány kőkeményen védje a gazdák érdekeit az erről szóló tárgyalásokon. Ráadásul 2014-től a Vidékfejlesztési Minisztérium a kis- és közepes gazdaságok támogatására, valamint vidékfejlesztésre jelentős forrásokat fordít. De ez politikai döntés kérdése. Mint ahogy az is, hogy a mostani román kormány a következő évekre vonatkozóan milyen irányelveket fog meghatározni a közös agrárpolitika keretein belül. Mert a jogcímeket az adott tagállam határozza meg, azaz ő dönti el, hogy milyen prioritások mentén fogja az ország rendelkezésére álló támogatási források felhasználását ösztönözni. Még egyszer mondom: Romániában nem megfelelő helyen kezelik a mezőgazdaságot, ugyanis a romániai agráriumban sokkal nagyobb lehetőségek vannak, mint amit ebből kihasználnak. A kis- és közepes gazdaságokban pedig óriási potenciál van. A jelenlegi magyar kormány ezt felismerte, és ennek megfelelően 2010-től az agráriumot is stratégiai ágazatként kezeli. Ennek szellemében alakította ki az agrárpolitikai támogatási rendszert és képviseli a hazai agrárszereplők érdekeit az Európai Unióban. Ez óriási hozzáállásbeli különbség.

  • Fazekas Sándor: legyen újra háztáji gazdálkodás!

    A háztáji gazdálkodás újraindításáról beszélt a vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, miután a szaktárca vezetése egyeztetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ügyvezető elnökségével.


    A minisztérium olyan programot dolgozott ki, amely több tízezer termelőnek biztosít majd jövedelemszerzési lehetőséget ezen a területen - közölte Fazekas Sándor. Hozzátette: a siker érdekében vetőmagjuttatással, az állattartás támogatásával, valamint az integráció segítésével kívánják támogatni a háztáji gazdálkodás újraindítását.

    A program lebonyolításában a szaktárca számít a NAK tevékeny szakmai közreműködésére is - jelezte a miniszter. Mint mondta, a VM számára a NAK első számú partner. Mivel sok lényeges javaslat - így az új földtörvényé is - van az Országgyűlés előtt, a szaktárca havonta, kéthavonta egyeztet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, ha pedig szükséges, még gyakrabban - tette hozzá.

    Győrffy Balázs, a NAK elnöke szintén azt emelte ki, hogy a minisztérium és a köztestület között rendszeres lesz a felsőszintű véleménycsere a jövőben. A szerdai egyeztetés témái közül kiemelte a tanácsadói rendszer szervezettebbé tételének szükségességét, valamint a kamarai tanácsadói rendszer további működtetésének igényét. Az év végével ugyanis megszűnik a tanácsadói hálózat működtetését biztosító uniós forrás, a köztestület ezért a minisztérium támogatását kérte a hálózat további fenntartásához.

    A NAK elnöke elmondta: megvitatták azt is, hogy a kamara milyen adatokat kérhet majd munkája során a gazdaság szereplőitől, és tárgyaltak az ezt szabályozó kormányrendelet tervezetéről is.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

  • Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma

    Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma pénteken Orosházán. Az egyeztető fórum kiemelt szerepet tölt be a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) "Vidékfejlesztési együttműködések a határon túli magyarsággal" programja megvalósításában.

    A fórum alapító okiratát 16 gazdaszervezet írta alá, a határon túlról Hargita, Temes és Arad megyéből, továbbá Szlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból, valamint Kárpátaljáról és a Vajdaságból; a magyarországi gazdák képviseletében a Magosz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Orosháza és Környéke Gazdakör. Támogatóként a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium csatlakozott a fórumhoz.

    Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a rendezvény sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a fórum a nemzeti összetartozást jeleníti meg, a magyar közösségek Kárpát-medencei együttmunkálkodását, az anyaország nemzetpolitikai céljainak megvalósulását. Hozzátette: a minisztérium nemzetpolitikáért felelős államtitkársága más Kárpát-medencei magyar közösségekkel és szervezetekkel együtt támogatja a magyar gazdaszervezetek munkáját.

    Tóth Katalin, a VM társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára arról szólt, hogy a tárcánál a fórum életre hívása érdekében intenzív munka folyt az utóbbi hónapokban. Új programok is készültek a határon túli fiatalok részére, például a Darányi Ignác ösztöndíj-program, amely várhatóan 2014-ben indul, és a magyar nyelvű képzésben részt vevő Kárpát-medencei fiatalok agrár-felsőoktatási tanulmányaihoz nyújt pénzügyi hátteret. Készül részükre magyarországi gyakornoki program, a fiatalok a Vidékfejlesztési Minisztériumban és háttérintézményeiben szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat.

    Megjegyezte: a VM nyomon követi a Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek programjait, térségi és régiós fejlesztési terveit, hogy segíteni tudja a megvalósításukat, és megtalálja a kapcsolódási pontot az anyaországi fejlesztésekhez. Hozzáfűzte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos szerepet tölt be a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumában, mindenkori elnöke egyben a fórum elnöke is.

    Jakab István, a Magosz elnöke hangsúlyozta, hogy a fórum a magyarországi infrastruktúrára alapozva teszi lehetővé a határon túli magyar gazdák segítését, szoros együttműködését az anyaország mezőgazdasági kormányzatával, az érdekképviseletekkel és a mezőgazdasági vállalkozásokkal. Kiemelte: a fórummal a határon túli magyarság EU-érdekképviseletét is biztosítani tudja az anyaország, különösen a nem EU-tagországban élő gazdákét.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

  • Kiemelten fontos a 2013-as év a biodiverztitás megőrzése szempontjából

    A nemzetközi és európai uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban felül kell vizsgálni és meg kell újítani a 2009-2014. közötti időszakra szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát - mondta Tóth Katalin a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára egy szakkonferencián.


    A 2020-ig felvázolandó nemzeti jövőképet szem előtt tartva stratégiai területként elsőként a természeti értékek megőrzésének fontosságát említette, amely elsősorban a védett területek és fajok védelmét öleli fel. Tóth Katalin aláhúzta, fontos az ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása és lehetőség szerinti helyreállítása is, amely például a természetes és természet közeli területek koherenciáját biztosító ún. zöld infrastruktúra fejlesztésével foglalkozik. Kiemelte, hazánk több mint 50%-a mezőgazdasági terület, ezért az agrárium külön stratégiai területként szerepelhet az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában. Hozzátette, a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét, mint nemzetstratégiai kérdést külön célkitűzésben célszerű megjeleníteni. Tóth Katalin hangsúlyozta, hogy a kerekasztal-beszélgetésen elhangzott észrevételeket és felvetéseket a lehetőségekhez mérten megpróbálják a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozásakor figyelembe venni. A hozzászólókkal egyetértve kiemelte a szemléletformálás és az oktatás fontosságát, ami nélkül a stratégia megvalósítása hosszú távon elképzelhetetlen.

    Magyarországnak is feladata, hogy mind az ENSZ Stratégiai Tervéből, mind az EU vonatkozó stratégiájából feladatokat építsen be saját stratégiájába, különös tekintettel arra, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program hét éves időszaka 2014-ben lejár. A 2013-as év ezért kiemelten fontos, hogy megalapozottan lehessen előkészíteni az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

  • Boldog az a nép, aki templomot tud építeni

    Magyarországi politikusok látogattak Madéfalvára, hogy erkölcsi és anyagi támogatásukról biztosítsák a helyi közösség kápolnaépítési tervét. A vendégek két régi címeres téglát adományoztak a kápolnaépítéshez, a jelképes gesztushoz a későbbiekben jelentős anyagi támogatás is társul. A tervek szerint jövőre készülne el a Siculicidium-kápolna, amelyet Szent Anna tiszteletére szentelnek majd fel.

    Budai Gyula, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára és Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke látogatott pénteken Madéfalvára, akiket Magyar Ferenc, a Pro Agricultura Alapítvány ügyvezető elnöke kísért el. A látogatás célja a jelenleg épülő Siculicidium-kápolna erkölcsi és anyagi támogatása volt – a politikusok jelképesen két régi, Magyarország címerét ábrázoló téglát adományoztak a helyi egyházközösségnek. A téglák mellé várhatóan jelentős összegű anyagi támogatás is járul a későbbiekben, egy elbírálás alatt levő magyarországi pályázat révén. Emellett a kápolna építését Mátyás Gábor Madéfalváról elszármazott, jelenleg Zeteváralján tevékenykedő plébános, szentszéki tanácsos is támogatja, aki pénteken ünnepélyes szentmise keretében nyújtotta át az adományt a faluközösségnek. – Boldog az a nép, aki tud ünnepelni, aki templomot tud építeni. Tegyük ezt hittel, reménnyel, hiszen a magyar és a székely nép mindig a hit és a remény embere volt és lesz. Reméljük, hogy az épülő kápolna megtelik majd ünneplő emberekkel – emelte ki prédikációjában Mátyás Gábor plébános.

    Szentes Csaba polgármester köszöntőjében üdvözölte a támogató szándékot. – Elégtétel a kápolna építése az őseink szellemi hagyatéka iránt, emellett további munkára ösztönöz minket. Építjük ma is a templomot tégláról téglára, ezáltal a közösséget is. Reméljük, hogy jövőre, a Siculicidium emlékévére, a madéfalvi vérengzés 250 éves évfordulójára elkészül a kápolna – fejezte ki az elöljáró, kitartást, erőt, hitet kívánva a madéfalviaknak és az őket támogatóknak.

    Budai Gyula államtitkár elmondta, örömmel jöttek el együtt ünnepelni a madéfalviakkal, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke pedig arra tért ki beszédében, hogy „ha  figyelünk egymásra, ha emberséges,  figyelő polgárai vagyunk a közösségnek, akkor nem éltünk hiába”.

    A beszédeket követően a vendégeket megajándékozták: tarisznyát és székely „lájbit”, valamint egy Madéfalvát ábrázoló szőttest kaptak a magyarországi politikusok a madéfalvi elöljáróktól. Az ünnepség zárásaként a vendégek egy-egy téglát falaztak be az épülő kápolnába, majd megkoszorúzták a Siculicidium emlékművet. Az épülő Siculicidium-kápolna összértéke megközelítőleg 250 ezer euró, amelynek felét a benyújtott pályázat révén a magyar állam állja, a tervet Hargita Megye Tanácsa is támogatja.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Megmaradásukért küzdenek a kisgazdaságok

    Beszéd helyett az erdők és a termőföldterületek megtartását, a kis- és középes méretű családi gazdaságok megerősítését és termékeik piacra juttatását elősegítő konkrét  beruházási és fejlesztési programokra van szüksége a székelyföldi gazdatársadalomnak – figyelmeztettek a szombaton Illyefalván megtartott III. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórium résztvevői. De emellett az sem árt, ha a formális helyett lényegi tartalommal töltik fel a székelyföldi és magyarországi gazdaszervezetek közötti kapcsolatokat is.

     

    Együttműködési lehetőségeket keresve, a székelyföldi agrárium terén elindult programokat és kezdeményezéseket ismertették egymással a Hargita és Kovászna megyei gazdaszervezetek, önkormányzati vezetők, valamint a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői. A szombaton Illyefalván tartott III. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórum ugyanakkor az eddig elért eredmények számbavételére is jó alkalmat kínált.

    Kató: akinek nincs földje, szolga marad

    A találkozó  házigazdájaként Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében a székelyföldi agrárképzés fontosságát hangsúlyozta, megosztva a hallgatósággal a rendszerváltás utáni esztendők kiútkereső munkája során szerzett tapasztalatait. A kezdeti tapogatózás a visszakapott földterületekkel együtt sokakat késztetett gazdálkodásra, ám a tőke, illetve a területek műveléséhez szükséges gépek és eszközök mellett a gazdálkodási, mezőgazdasági tudás terén is komoly hiányosságok mutatkoztak. E szükségletre reagálva az illyefalvi LAM Alapítvány által szervezett tanfolyamok, képzési és tőkekihelyezési programok az 1992 óta eltelt húsz esztendő alatt a térségből több mint hatszáz olyan gazdát neveltek ki, akiknek a növénytermesztés, állattenyésztés terén elért eredményeik, szilárdan álló gazdaságaik bárki elé példaként állíthatók. Az alapítvánnyal kapcsolatba került gazdálkodók száma ugyanakkor – mint később Klárik Attila, a LAM Alapítvány ügyvezető igazgatója kiegészítette – közel nyolcezer főre rúg. Kató a tudás megszerzése mellett nagyon fontosnak tartotta az elődöktől örökölt erdők és termőföldek megőrzését is, bár mint fogalmazott, a Székelyföldre érkező agrárberuházások elől sem kell elzárkózni, igaz, a mai „globalizált világban” ezek elé nem is lehet falat emelni. A földterületek megtartását azonban elsődleges feladatnak nevezte: – Csakis a földdel lehet valamit kezdeni. Amelyik gazdának, amelyik közösségnek nincs földje, az mástól függve szolga, zsellér marad – hangsúlyozta fő üzenetként Kató Béla.

    Háromszék: alapba gyűjtenék a magánerdőket

    A házigazda gondolatát folytatta felszólalásában Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki egy székelyföldi erdőalap létrehozására is javaslatot tett, mely mindenekelőtt a magán-, valamint az önkormányzati tulajdonban levő erdők védelmét, gondozását és az összehangolt, fenntartható erdőgazdálkodást szolgálná. Mint rámutatott, tulajdonstruktúra alapján a Székelyföldön található 650,5 ezer hektár erdőből a magántulajdonosok 350,9 ezer hektárt, míg az önkormányzatok 139 ezer hektárt birtokolnak. Az állami felügyelethez 160 ezer hektár tartozik. A tanácselnök szerint a föld- és erdőalap mellett nagy fontossággal bír a térségben előállított mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, illetve az erdei gyümölcsök feldolgozása és értékesítése is. Ez irányú kezdeményezésnek – a Kovászna Megye Tanácsa által elnyert uniós pályázati támogatás révén – egy 33 hektáron elterülő agráripari park létrehozását nevezte. Tamás ugyanakkor a magyar kormány segítségét kérte egy olyan – az agráripari park hatékonyságát erősítő – logisztikai központ kiépítéséhez, mely a magyar gazdasági szereplők számára a romániai jelenlét mellett hídként szolgálhat a kelet-európai, valamint a balkáni országok piacain való terjeszkedés során is.

    Borboly: minőségben kell versenyezni

    A tanácskozáson Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Székely termékek piaci fogadtatása alapján is a kistermelők támogatása és gazdasági fejlesztése mellett tette le voksát. Borboly a piaci alapon is életképes utat a mennyiségi helyett a minőségi termékek és élelmiszerek előállításában látja. Mint rámutatott, a székelyföldi agrártermelők zöme – az elaprózott birtokszerkezetből adódóan –, ha a termeléshatékonyságról van szó, adott termék előállítási költsége terén képtelenek felvenni a versenyt nyugati gazdatársaikkal, ám a minőségi termékek piacán igenis komoly lehetőségeik vannak. Borboly leszögezte, az általa irányított megyei önkormányzat éves szinten 1 millió eurót fordít a gazdakezdeményezéseket serkentő agrár és vidékfejlesztésre, ugyanakkor több pénzt is tudnának áldozni, amennyiben a törvényes keretek mentén az erre vonatkozó jogalapot ki lehetne szélesíteni.

    A 24-ik órában vannak a kistermelők

    A magyar kormányzat részéről a Vidékfejlesztési Minisztériumot Budai Gyula parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Tóth Katalin helyettes államtitkár képviselte, és a szakmai fórum rangját jelenlétével Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke is emelte. Utóbbi előadásában összefogásra, őszinte párbeszédre és konstruktív hozzáállásra kérte a romániai és magyarországi feleket, leszögezve: a multinacionális nagyvállalatokkal szemben a hazai termelők mind a feldolgozóipari kapacitások elvesztése, mind a még meglévő piaci pozíciók megtartása terén a 24-ik órába kerültek. A piacok elvesztése után a MAGOSZ elnöke szerint – mind Románia, mind Magyarország esetében – az ország legfőbb termelőeszköze, a termőföld következik. Ennek megakadályozásához egységes stratégiák mentén a kistermelők versenyképességének javítására van szükség, ugyanakkor olyan erőteljes, átfogó, a mezőgazdasági termékek értékesítését, a hazai élelmiszerek fogyasztását promováló marketingre, mely képes ellensúlyozni a külföldi konkurensek reklámhadjáratát.

    Őszi vásár székely termékekkel

    A közös agrárérdekek összehangolását sürgette felszólalásában Budai Gyula is, ám véleménye szerint az életerős kis- és középgazdaságok támogatása mellett Románia és Magyarország összefogására van szükség az Európai Unióval szembeni érdekérvényesítő tárgyalásokon is. Tóth Katalin már a két ország gazdaszervezetei közötti kapcsolatbővítő programokra is kitért, olyanokra, amit szakmailag és anyagilag a szaktárca is támogatni tud. Ilyennek nevezte a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatásban tanuló diákoknak szánt Darányi Ignác-ösztöndíjat, valamint a határon túli agrárképzésben részt vevők számára meghirdetett anyaországi szakmai gyakornoki programot. A székelyföldi termékek népszerűsítésére ugyanakkor a minisztérium is több alkalmat kínál, ehhez kötődően a budapesti Őszi Vásáron külön standokat biztosítanak a székelyföldi termelők bemutatkozására. Az államtitkár asszony szerint a székely termelőkkel élő kapcsolat alakítható ki a Romániában immár négy irodával rendelkező, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon elérhető Kárpát Régió Üzleti Hálózaton keresztül is. A Székelyföldi Agrárinnovációs Fórum sorozat folytatódik. Az is eldőlt, hogy a tavaly szeptemberi csíkszeredai, illetve a mostani illyefalvi tanácskozás után a következő rendezvényt Szováta látja vendégül.

    (Forrás: Hargita Népe)

  • Romániában nem megfelelő helyen kezelik a mezőgazdaságot

    Beruházásösztönzés mellett a tagosítást szolgáló földvásárlási hitelek kamattámogatásával segítené a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi kisbirtokszerkezet átalakulását, versenyképesség- javulását – fejtette ki lapunknak adott interjújában Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkára. Az agrárpolitikus a székelyföldi mezőgazdaság hiányosságai mellett a lehetőségekre is kitért: Magyarországon is keresett, nagy mennyiségben értékesíthető terméknek nevezve az erdei gyümölcsöket.

    A teljes cikk ITT olvasható.

  • III. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórum

    A Vidékfejlesztési Minisztériumban 2012. július 18-án életre hívott nagysikerű „Székely- kerekasztal” konferencia-sorozat a szeptemberi csíkszeredai Agrárinnovációs Fórumot követően új állomásához érkezett. 2013. április 27-én Illyefalván a III. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórum keretében találkoznak újra a térségi és a magyarországi szakemberek.  A Fórum szervezésében Alapítványunk is részt vett.

  • Megnyílt az első hungarikum üzlet

    Megnyitották az első hungarikum üzletet Nyíregyházán pénteken, a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával létrehozott kereskedelmi létesítményt Budai Gyula, a tárca parlamenti államtitkára adta át.

    Az államtitkár a megnyitó-ünnepségen hangsúlyozta: a minisztérium segíti, hogy az ország valamennyi tájegységben a nyíregyházihoz hasonló, hungarikumokat árusító üzletek nyíljanak, ahol az adott térségben készült híres élelmiszeripari termékeket hozzák forgalomba.

    Hozzátette, hogy a hungarikumok olyan minőségi magyar kézműves termékek, amelyek hagyományos módon, régi receptúrák alapján, adalékanyagok nélkül készülnek, és a legegészségesebb élelmiszeripari áruknak számítanak.

    Az Országgyűlés több mint egy éve fogadta el a hungarikumokról szóló törvényt, amely - a jogalkotók szándéka szerint - mérföldkő lehet a magyar értékek védelme területén. A törvény lehetőséget teremt a nemzet számára fontos anyagi és szellemi termékek felkutatásához, összegyűjtéséhez, regisztrálásához és forgalmazásához. A legkiemelkedőbb magyar értékek kapják meg a hungarikum minősítést, amelyet védjegy is fémjelez majd.

    A nyíregyházi Hungarikum és Szalámiboltot a családi vállalkozásként működő helyi SOTEX Kft. hozta létre a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával. Somogyi Tibor tulajdonos az MTI-nek elmondta: a vállalkozás hagyományos és tájjellegű élelmiszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik.

    A Nyíregyházával szomszédos Napkor településen lévő üzemben töltik alföldi népművészek által készített kerámia kulacsba a híres, eredetvédett szatmári szilvapálinkát, amely már megkapta a hungarikum minősítést. Az ugyancsak híres szatmári szilvalekvárt is ott készítik elő forgalmazásra, amit a szatmári tájegység magánházainál beszállító családok főznek, évszázados recept alapján. Továbbá mézes gyümölcsszörpöt is készítenek a napkori kisüzemben. A vállalkozás éves forgalma 2012-ben nettó 40 millió forint volt, amit az új üzlet nyitásával 50 millió forintra szeretnének növelni az idén.

    Somogyi Tibor tájékoztatása szerint az üzlet berendezési tárgyai egykori paraszti bútorok, amelyeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken kutattak fel, vásároltak meg, majd felújítottak, hogy a hagyományos termékekhez méltó legyen a bolt arculata.

    A saját csomagolású termékek mellett az üzletben kalocsai fűszerpaprikát, szabolcsi akácmézet, tokaji és egri termelői borokat, valamint a Hortobágyi Ökoparkból származó, mangalica sertés, szürke marha, rackajuh és bivalyhúsból készült árukat, több mint 30 féle kolbászt és szalámit forgalmaznak egyelőre. A hungarikumok számának növekedésével tovább bővítik majd a terméklistát.

    (Forrás: HVG)

  • Megérkeztek az ingyenes szaklapok!

                       Tisztelt Együttműködő Partnerünk!

    A Vidékfejlesztési Minisztérium a székelyföldi térségben 2012-ben elindított programjait az idei esztendőben tovább kívánja fejleszteni. A tavalyi év tapasztalatai alapján a gazdaegyesületek és a gazdálkodók részéről a szaktanácsadás és tapasztalatcsere-programok szervezése mellett megfogalmazódott a szakmai információk intenzívebb áramoltatásának igénye is, amely a programban résztvevők számára biztosíthatná a legújabb információkhoz való hozzájutást és az ismeretek szélesítését, ez által a gazdálkodás korszerűsítését valamint a termékek hozzáadott értékének növelését.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium az előzetes igények alapján a Magyar Állattenyésztők Lapjából, az Agrofórumból, illetve a FruitVeb szaklapból havonta 30-30 példányt térítésmentesen biztosít a programban résztvevő gazdaegyesületek és gazdálkodók számára. A tárca a szaklapok terjesztésével a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványt – térségi stratégiai partnerét – bízta meg. A kiadványok márciusi számai április 24-től hozzáférhetők az Alapítvány székhelyén. Tekintettel az érdeklődők magas számára kérjük, hogy igényét mielőbb jelezni szíveskedjen elérhetőségeinken!


    Tisztelettel,
    Dr. János Zsuzsanna elnök

    Magyar állattenyésztők lapja Agrofórum
     
    Gazdálkodói kézikönyv Zöldség-gyümölcs Piac és Technológia



     

  • Budai Gyula: korlátlan lehetőségek a húsmarha ágazat előtt

    Gyakorlatilag korlátlan piaci lehetőségekkel rendelkezik a húsmarha ágazat, amennyiben minőségi terméket állít elő - mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára hétfőn Budapesten az MTI-nek, miután egyeztetett az ágazat képviselőivel.

    Az államtitkár elmondta, hogy a minőségi magyar tenyészállatokra és a húsmarhára nagy az igény a külföldi piacokon. Példaként említette a konkrét orosz, kazah és azeri érdeklődést.

    Az ágazat szereplőivel az államtitkár a fejlesztési feltételekről egyeztetett.
    Elmondta: az állattartók kérték a legelőterületek növelését és azt is, hogy a nemzeti parkok területén is legeltethessenek. Budai Gyula közölte: a tárcánál már dolgoznak ennek megoldásán. A megbeszélésen áttekintették az unió 2015 utáni támogatási lehetőségeit is - tette hozzá.

    Márton István, a Húsmarha-tenyésztők, Marhahús-termelők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a húsmarha azon kevés állattenyésztési ágazat között van, amelyik sikeres. Ezt jelzi, hogy nőtt az állatszám, a tenyésztési kedv, így most Magyarországon a húsmarhák száma eléri a 140 ezret. Az ágazatban döntővé vált a családi gazdálkodási forma, a húsmarhák 80 százalékát ezekben a kis- és közepes gazdaságokban tartják.

    Hozzátette: a tanácskozáson minden résztvevő azt kereste, miként lehetne az állatok számát növelni, valamint azt, hogy miként növelhetné az ágazat a hozzáadott értéket. Egyetértés mutatkozott abban, hogy az úgynevezett kommersz állományok rovására a fajtatiszta állományok arányát kell növelni.

    Ha ez utóbbi aránya elérné az 50 százalékot, akkor a tenyészállat-kibocsátást meg lehetne többszörözni. Mindehhez pedig nem létszámnövelésre, hanem struktúra átalakításra lenne szükség - mondta a szakember. Hozzátette: fontos a kistermelői integráció is, mivel a húsmarha-tartás jórészt ezekben a gazdaságokban folyik.

    Wágenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója azt emelte ki: sikertörténet a húsmarha-ágazat, mivel mintegy másfél évtized alatt megötszöröződött az állomány. Megerősítette, hogy az ágazat piaci lehetőségei gyakorlatilag korlátlanok. Szerinte is elsősorban a keleti piacokra kell figyelni, ám ha ezeken piacokon tartósa jelen kíván lenni Magyarország, úgy a képzésre és a szaktanácsadásra is gondot kell fordítani.

    (Forrás: Kormány.hu)

  • A kormány minden segítséget megad a bormarketinghez

    Minden segítséget megígért a kormány részéről Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ahhoz, hogy a magyar borok világhírűvé válhassanak.

     

     

    Az államtitkár pénteken Budapesten egy borjoggal és bormarketinggel foglalkozó szakmai konferencián elmondta: az országnak minden adottsága - talaj- és éghajlati viszonyai, valamint borkultúrája is - megfelelő ahhoz, hogy jó minőségű borokat állítson elő, ám ezeket külföldön is ismertebbé kell tenni, meg kell változtatni, hogy "a magyar borok csak Magyarországon legyenek világhírűek".

    Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarországnak borbarát kormánya van, amely gondolatvilágában és érzelmeiben a vidéket és az agráriumot képviselő, a borászokat tisztelő kormány.



    Lázár János elmondta: a magyar borok sokszor a borversenyeken az úgynevezett vakkóstolás során jobban szerepelnek, mint az legismertebb borvidékről származó borok, ugyanakkor az üzletek polcain általában nem találhatók meg. Sokszor még belföldön is háttérbe szorulnak a magyar borok a külföldiekkel szemben - tette hozzá. Ennek a megváltoztatásáért a kormánynak, a szőlőtermelőknek, a borászoknak, a szakmai és a civilszervezeteknek közösen kell tenniük - hangsúlyozta.

    Lázár János emlékeztetett arra, hogy már eddig is több lépés történt az ágazat helyzetének javítására. Példaként hozta az új bortörvény megalkotását, a konszenzusra törekvő egyeztetési rendszer létrejöttét, valamint az új hegyközségi törvény elfogadását. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: az átlátható viszonyok megteremtése volt a cél, továbbá, hogy érvényesüljön a tulajdon és az alkotás szabadsága.

    Tiffán Zsolt (Fidesz) borász, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának elnöke arról beszélt, hogy az új hegyközségi törvény a várhatóan évekig tartó magyar borreform fontos alkotóeleme. Célja a minőség és a hitelesség feltételeinek megteremtése volt az ágazatban. Ezért változott meg a hegybírók státusa, és ezért váltotta fel az egy tag egy szavazat elvét, a területalapú szavazás - tette hozzá.

    Lázár János rámutatott: a bormarketing, azaz a minőségi magyar borok ismertebbé tétele bel- és külföldön nem pénzkérdés, mivel erre rendelkezésre állnak az anyagi források. 

    (Forrás: Kormány.hu)

     

     

     

     

     

  • Még több lehetőség az ökológiai gazdálkodásban

    Magyarország eddig nem használta ki kellően az ökológiai gazdálkodásban rejlő lehetőségeit- mondta Tóth Katalin a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Gödöllőn, egy szakmai konferencián. Közlemény.

     

     


    Aláhúzta, az európai tendenciákkal ellentétben hazánkban nem nőtt megfelelő mértékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága. Ez jelenleg mindössze a mezőgazdasági terület 2,5%-ára terjed ki- tette hozzá. Hangsúlyozta, ugyanakkor  kedvezőek az ökológiai és egyéb adottságok, valamint egyre több az ökológiai gazdálkodást segítő technológiai módszer.

    Leszögezte, Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje, s a nagy hagyományokkal rendelkező növény- és állatfajtái lehetővé tennék, hogy mesterséges szerek nélkül is kiváló élelmiszereket állítsunk elő. Ez azt jelenti, hogy hazánk jelentős előnyökkel rendelkezik e gazdálkodási formában-hangsúlyozta Tóth Katalin.

    Kiemelte, hogy a biotermékek fogyasztása az ehhez kapcsolódó ismeretek révén is javíthat a magyar népesség  általános egészségi állapotán, emellett pedig környezeti hatásai is kedvezőek.

    Megemlítette, hogy kutatási eredmények szerint a magyar fogyasztók még mindig elsősorban egészségügyi okokból, az egészséges életmód jegyében vásárolnak ökológiai termékeket.  Hozzátette, sokan talán nem is tudják, hogy választásukkal hozzájárulnak a környezeti értékek megőrzéséhez is.

    Tóth Katalin ismertette a minisztérium által tervezett lépéseket. Ezek közül a legfontosabb az ökológiai gazdálkodás fejlesztését célzó akcióterv megalkotása, amely  a 2014-2020 közötti időszak teendőit fogalmazza meg.  A szaktárca egy közel 200m²-es ÖKO-sziget létrehozását tervezi a szeptemberi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállításon. Emellett magyarország több nemzetközi kiállításon és vásáron –  a 2014-es nürnbergi Biofach, illetve 2013 őszén a łodzi Natur Food kiállítás –, is meg kíván jelenni a hazai minőségi biotermékekkel. 


    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

  • A Kormány elfogadta a hungarikum törvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat

    Nemzeti értékeinket a Magyar Értéktár, a magyarság csúcsteljesítményeit a Hungarikumok Gyűjteménye tartja majd nyilván. A nemzeti értékek azonosításának, összegyűjtésének, rendszerezésének és nyilvántartásának rendjét, valamint a hungarikummá minősítés folyamatát a most elfogadott kormányrendelet részletesen szabályozza.Közlemény.

    Bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy szellemi és kulturális javaink, szokásaink, jelképeink és egyedi termékeink közül valamelyik bekerüljön az alulról felfelé építkező Magyar Értéktárba. Az egyes értékek értéktárakba való felvétele – egy erre rendszeresített adatlap kitöltésével – települési, megyei, országos vagy külhoni szinten javasolható.

    Helyi kezdeményezésre, az önkormányzatok döntése alapján jönnek létre a települési, a tájegységi és a megyei értéktárak, amelyek a helyi szintű nemzeti értékeket tartalmazzák. Az ágazati értéktárakat az egyes hatáskörrel rendelkező minisztériumok állítják össze. A Magyarország határain túl fellelhető, magyar vonatkozású nemzeti értékek nyilvántartásba vételét a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsága határozza meg. E nemzeti értékek kedvező elbírálás esetén a külhoni magyarság értéktárát gyarapítják. A helyi és ágazati értéktárakban, továbbá a külhoni magyarság értéktárában szereplő, valamint az országos jelentőségű nemzeti értékek közül – a szakmai ágazati szakbizottságok értékelése alapján – a Hungarikum Bizottság választja ki, hogy mi kerüljön a Magyar Értéktárba.

    A Magyar Értéktárban nyilvántartott, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket a Hungarikum Bizottság minősíti majd hungarikummá.

    A Hungarikumok Gyűjteményébe felvett értékek gondozói, kezelői, előállítói pályázhatnak majd a hungarikum védjegy használatának elnyerésére.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

  • Budai Gyula: Oroszország lesz a szeptemberi OMÉK díszvendége

    Biztossá vált, hogy Oroszország lesz a szeptemberi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) díszvendége, miután a Nyikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter aláírta az erről szóló utasítást - jelentette be szerdán Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, miután Moszkvában tárgyalt Alekszandr Csernogorov agrárminiszter-helyettessel.



    Az államtitkár a megbeszélést követően az MTI-nek arról is beszámolt: orosz partnerével megállapodtak abban, hogy négy magyarországi agráregyetemen lehetőséget teremtenek az orosz ösztöndíjasok képzésére. A gödöllői Szent István Egyetem, a  Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományi Centruma és a kaposvári Pannon Agrártudmányi Egyetem kész fogadni az Oroszországból érkező diákokat.
    Az ösztöndíjas egyetemi képzés részleteit Szijjártó Péter kormánybiztos, a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság társelnöke fogja orosz partnerével tisztázni - tette hozzá.

    Budai Gyula elmondta: továbbra is hatalmas az érdeklődés az orosz fél részéről a magyar falusi turizmus iránt. Nyikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter kifejezetten támogatná az együttműködést ezen a téren. A magyar államtitkár szerint a következő egyeztetésbe be fogják vonni a Fatoszt, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségét.

    A vidékfejlesztési államtitkár szerint a magyar-orosz mezőgazdasági kapcsolatok sohasem voltak olyan magas szinten, mint az elmúlt két évben, és még mindig óriási fejlődésre van lehetőség. Mint mondta: példa erre a szerda esti bemutató, ahol négy magyar hús-és tejtermék feldolgozó cég mutatkozott be.

    Budai Gyula hangsúlyozta, hogy ebből két húsipari céget már sokan temettek Magyarországon: a Gyulahús Kft.-t és a Kométát, amelyek már jelen vannak az orosz piacon és a kormány lehetőséget biztosít nekik arra, hogy tovább terjeszkedjenek.

    A magyar vidékfejlesztési államtitkárral Moszkvába érkezett Görgényi Ernő, Gyula polgármestere, aki az MTI-nek elmondta: a kormány és az önkormányzat összefogásával sikerült a gyulai húsipart megmenteni, de a jövőjét az biztosítja, ha megfelelő nagyságú piacokat szereznek. Jelezte, hogy a hamarosan megnyíló moszkvai magyar kereskedőházban is jelen lesz a Gyulahús Kft. Úgy vélte: a vállalat készen áll arra, hogy az orosz piaci igényeket kielégítse.

    Alekszandr Csernogorov orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes az MTI-nek méltatta a magyar erőfeszítéseket a kétoldalú kereskedelmi forgalom növelésére és elmondta: örömmel látja, hogy nemcsak Moszkvával és a Moszkvai területtel, hanem más nagy oroszországi régiókkal is egyre jobban fejlődik a magyar mezőgazdasági együttműködés.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

  • Magyar vezető a magyar-román kamara agrártagozatának élén

    Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium társadalmi kapcsolatokért és határon túli magyarsággal kialakítandó vidékfejlesztési együttműködésért felelős helyettes államtitkára vezeti a továbbiakban a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara agrártagozatát.



    A helyettes államtitkár csütörtökön - április 4-én - Kolozsváron részt vett a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülésén és éves közgyűlésén. Az eseményen Tóth Katalin elfogadta Kiss Ervin kamarai elnök felkérését a vegyes kamara újonnan létrejött agrártagozatának vezetésére.

    Tóth Katalin a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként szólalt fel. Elmondta: azért fogadta el a vegyes kamara agrártagozatának vezetésére a felkérést, mert nagy igény mutatkozik az agrárium szereplői részéről európai pozícióik megerősítésére. Megjegyezte: a szóban forgó kihívásnak való megfelelés túlnő a vidékfejlesztési tárca lehetőségeinek keretein. Így a további fejlődéshez és a hatékony érdekvédelem biztosításához már kamarai eszközök szükségesek, mint például a képzés, a szaktanácsadás, az információátadás.

    Hozzátette: a hosszabb távú célként megfogalmazott Kárpát-medencei Gazdasági Tér kialakításához elengedhetetlen, hogy egy nemzetpolitikai szempontból is jelentőséggel bíró gazdasági hálózat segítse a határon túli magyar gazdálkodókat és családjaikat a szülőföldjükön való boldogulásban.
    Kiemelte: a kormány által a múlt év márciusában elfogadott Nemzeti Vidékstratégia egyik kiemelt programpontja a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal való vidékfejlesztési együttműködések kialakítása. Ennek három legfontosabb területe a gazdaságfejlesztés, a környezetügy és a szakmai kapcsolattartás.

    A Vidékfejlesztési Minisztérium törekszik arra, hogy a környező országok kormányaival és a magyar kormányon belül kapcsolati hálót kiépítve elérje, a különböző magyar fejlesztési programok összhangjának megteremtését. S így minél hatékonyabb és eredményesebb valósulhassanak meg a kitűzött célok. A VM arra is törekszik, hogy közvetítő, koordinatív szerepet lásson el a különböző országok magyar nemzetiségű ágazati szereplői között, és elősegítse szakmai fejlődésüket, önszerveződésüket, eredményes piaci fellépésüket.

    (Forrás: MTI/Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

  • Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a biogazdálkodás területén

    Magyarország reményeink szerint díszvendégként jelenhet meg a 2014-es nürnbergi BioFach szakkiállításon és vásáron- közölte Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára egy szakmai rendezvényen. Közlemény.

    Európa legnagyobb nemzetközi bioszakvásárán a díszvendégként való megjelenés kiemelkedő lehetőséget biztosíthat a minőségi biotermékek, valamint hazánk bemutatkozására is - húzta alá Tóth Katalin.

    A helyettes államtitkár hangsúlyozta, Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a biogazdálkodás területén, amit célszerű még jobban kihasználni. Hozzátette, a biogazdálkodás világszerte fejlődő ágazat, folyamatosan növekszik a termelés és a fogyasztás is, ugyanakkor a verseny is fokozódik ezen a területen. Tóth Katalin leszögezte, a kiváló minőségű, magas beltartalmi, hazai termesztésű és feldolgozású biotermékek jelentős exportlehetőséget képviselnek, valamint kiválthatnák a beáramló import biokésztermékeket, javítva a mezőgazdaság, illetve a hazai kereskedelem mérlegét.

    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai ökológiai gazdálkodás további térhódítása előnyös az egészség és a hazai környezet számára is. Bejelentette: megkezdődött a Nemzeti Vidékstratégiában szereplő „Ökológiai gazdálkodás program” akciótervének kidolgozása, amely a 2014-2020 közötti időszak teendőit fogalmazza meg. Ezek között szerepel például a piaci igényekhez alkalmazkodó termelésnövelés és a feldolgozás fejlesztése, az ökológiai gazdálkodásból származó termékek népszerűsítése, a fogyasztói tudatosság és bizalom növelése, valamint termelői-fogyasztói hálózatok létrehozása.

    Tóth Katalin azt is elmondta, hogy a szaktárca azzal is segíti a biogazdálkodókat, hogy mostantól a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt péntekenként a Vidék Mustrán rendszeresen standot biztosít számukra.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

  • Elveszett diplomások


    A nem Székelyföldön tanuló egyetemi hallgatók 80-90 százaléka tanulmányai befejezése után nem tér vissza szülőföldjére, a térség fejlesztése és felzárkóztatása szempontjából így ezek a szakemberek gyakorlatilag elveszettnek számítanak – mutatott rá a Székelyföld jövőjét érintő súlyos kihívásra a napokban Csíkszeredában tartott oktatási tanácskozáson dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.


     

    Nehéz hazahozni a hallgatókat 

    A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében zajlott találkozón – mint arról lapunkban is beszámoltunk – az erdélyi magyar tudományegyetem és csíkszeredai karának vezetése a gödöllői Szent István Egyetem képviselőivel a két oktatási intézmény közötti magiszteri képzési együttműködés lehetőségeit beszélte meg. A Székelyföldről származó, ám a diplomaszerzés után Székelyföldön kívül letelepedő friss diplomások magas arányára vonatkozó bejelentés szemmel láthatóan a tanácskozás résztvevőit is meglepte. – Meg kell nézni. Én a Sapientián végzett hallgatók adatait ismerem, de becslések vannak a más egyetemeken végzett hallgatókról is. Elég körülnézni, hogy a térségben milyen munkalehetőségek vannak, elég megnézni, hogyan lehet hazahozni egy hallgatót. A Sapientia egyetemen évek hosszú során át követtük az adatokat, és tíz év tapasztalata alapján úgy látjuk, hogy a régióból elszármazott hallgatók, akik Marosvásárhelyen, Kolozsváron tanulnak, nem jönnek haza – fogalmazott a rektor. A Székelyföld szempontjából „elveszett” székely hallgatók aránya Dávid László szerint éves szinten a 80-90 százalékot is eléri. A szakember lapunknak nyilatkozva úgy vélte, Csíkszeredával összevetve, ha nem is azonos arányú, de mindenképpen hasonló irányú tendencia észlelhető a Sepsiszentgyörgyről, Székelyudvarhelyről vagy Gyergyószentmiklósról elszármazó diákok körében is. A felsőfokú diplomával rendelkező hallgatók közül a legtöbben tanítóként, tanárként térnek vissza szülőföldjükre, ám a legtöbb friss diplomás számára a térség jelenleg kevés kecsegtető feltételt kínál. – Ezt is meg lehet érteni. Bizonyos képzések esetében – mint az informatika – más városokban olyan munkalehetőségeket ajánlanak fel, amely a térségben nincsen meg – fejtette ki Dávid. 

    A 22-es csapdája 

    A Sapientia egyetem rektora úgy véli, a kedvezőtlen folyamatot csakis a helyi felsőoktatás erősítésével, illetve a helyi szakmai és szakemberpótlási szükségleteket szem előtt tartó képzési paletta bővítésével lehet megfordítani: az egyetem tapasztalata ugyanis azt mutatja, hogy helyben végzett hallgatók mindenekelőtt a helyben boldogulást választva, saját közösségükben próbálnak meg elhelyezkedni, munkát találni. Dávid László ugyanakkor figyelmeztet is: a munkahelyeket teremtő cégek és a munkáltatói igényeknek eleget tevő szakemberek hiánya ördögi körhöz vezet, így a kitörési próbálkozásokat egyik tényező oldalán sem szabad halogatni. – Ha abból indulunk ki, hogy a térségben milyen ipar van jelen, és ebből adódóan milyen szakemberekre van szükség, nagyon rossz úton járunk. Mindannyian tudjuk,  és a környező városokban is leépült, emiatt a térség is agrárrégióvá vált. A kérdést viszont fel kell tenni: elfogadható ez az állapot? Vajon nem akarunk rajta változtatni? Nem hasznos az, ha adott ipari ágazatokat vonzóvá akarunk tenni, meg akarunk itt telepíteni? Márpedig nagyon rossz, ha úgy véljük, azért nem kellenek a szakemberek, mert nincsenek itt a tudásukat igénylő vállalkozók. De a vállalkozók nem is fognak jönni, amíg nincs szakember a régióban. Ördögi kör, a 22-es csapdája, hogy mit teszünk meg hamarabb – fejtette ki.

    Nem akarnak az igények után kullogni

    Az egyetem vezetője leszögezte, a kitörési folyamatot oktatási programjainak bővítésével a Sapientia – EMTE is erősíteni kívánja: ennek érdekében az elmúlt esztendőkben számos neves magyarországi egyetemmel kötöttek olyan, az alapképzés mellett a mesteri és doktori képzésre is kiterjedő együttműködési megállapodásokat, melyek a diákoknak helyi szinten és székelyföldi helyszíneken tud megfelelő minőségű és versenyképességű tudásanyagot biztosítani. – A Sapientia az akkreditáció előtt is nagynevű egyetemekre vitte hallgatóit államvizsgázni. Ezzel tudatosan a nehezebbik utat választottuk, mert azt akartuk, hogy a Sapientia oktatási színvonalának híre mindenki fülébe eljusson. Nem akartuk, hogy összekeverjenek minket azokkal a magánegyetemekkel, amelyek csak diplomát osztanak, tudás nélkül. Olyan szakembereket, értelmiségieket akarunk képezni, akik kellően rálátnak arra, hogy a térségben mire van szükség, és meg is fogják változtatni az adott régiót. Persze ez nemcsak az egyetemünk felelőssége, hanem a régiót vezető, a befektetéseknek kedvező feltételeket biztosító politikusoké, vállalkozóké is. Ez közösségi összefogást is igényel, és minél többen fogadjuk el, hogy ezt így kell tenni, annál hamarabb jön el a siker. Ha csak kullogunk az igények után, akkor nem végezzük a kötelességünket – hangsúlyozta lapunknak a Sapientia – EMTE rektora.

    (Forrás: Hargita Népe)

     

     

  • A beregszászi magyar főiskola az 1100 éves államot idézi fel

     A magyar főiskola óriási szerepet játszik abban, hogy a kárpátaljai magyarság ellen tudjon állni az asszimilációnak - mondta a vidékfejlesztési miniszter Beregszászon. Fazekas Sándor jelen volt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Szent István Egyetem együttműködési megállapodásának aláírásán, majd megemlékezett a 1848-1849-es szabadságharc kárpátaljai eseményeirőlA főiskola falai az ezeregyszáz éves magyar államot idézik fel, annak az államnak a törvényhatóságát, amelynek a létünket köszönhetjük - jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Beregszászon, a magyar főiskolán elmondott beszédében.

      

    A tárcavezető kiemelte: a II. Rákóczi Ferenc név jelképes jelentőséggel bír az egész magyarság számára, hiszen a hozzá kötődő munkácsi vár sokat jelent a legtávolabb élő magyarnak is. Mint hangsúlyozta, a magyar főiskola óriási szerepet játszik abban, hogy a kárpátaljai magyarság ellen tudjon állni az asszimilációnak. A tanintézetben képzett szakemberek fenntartják a magyarságot, megújító erőt adnak a következő nemzedékeknek - mondta. Az eseményen a Szent István Egyetem együttműködési megállapodást írt alá a beregszászi főiskolával állattartó és vadgazdálkodás szak indításáról. 

    Az 1848-1849-es szabadságharc kárpátaljai eseményei kapcsán Fazekas emlékeztetett a Munkács melletti győztes ütközete, amely jelentős szerepet játszott a kárpátaljai magyar történelemben. Ahhoz, hogy a magyarság felemelkedő nemzet lehessen, szükség van a hasonló történelmi példákra - emlékeztetett Fazekas Sándor.

    Kárpátalján megyeszerte megemlékeztek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulójáról. Ungváron a Kárpátaljai Magyar Értelmiségiek Közössége (MÉKK) méltatta a Petőfi-szobornál az 1848-1849-es szabadságharc évfordulóját.

    (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

     

     

  • Szakemberképzés felsőfokon

     

    Felsőoktatási együttműködési lehetőségről egyeztettek csütörtök délelőtt a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány csíkszeredai székhelyén a gödöllői Szent István Egyetem és a Sapientia EMTE csíkszeredai karainak vezetői a Magyar Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) képviseletének jelenlétében. A szakmai konzultáció keretében a két egyetem közötti megállapodás alapjait próbálták körvonalazni, amelynek eredményeként elindulhat a közös akkreditált mesterképzés Csíkszeredában. A Szent István Egyetem – többéves szünet után – tavaly ősszel indította be újra oktatási tevékenységét Csíkszeredában. A felsőoktatási intézmény képviselői már ekkor hangsúlyozták: nem a Sapientia EMTE karainak akarnak konkurenciát, hanem az itteni oktatást szeretnék kiegészíteni a mesterképzéssel. Az ősszel rajtolt oktatás keretében a diákok túl vannak az első féléven. A magyar állami finanszírozással működő képzés második féléve holnap kezdődik.

    A felsőoktatási intézmények képviselői egyetértettek abban, hogy a helyben történő képzés hozzájárul a régió fejlődéséhez. Hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy a más régióban végzett szakemberek megtalálják ott a helyüket, és csak elenyésző hányaduk tér haza, Székelyföldre.

    A mostani csíkszeredai szakmai fórumon elhangzott: a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium hamarosan beindítja a Darányi Ignác ösztöndíjat, amely a helyben tanuló diákoknak nyújt támogatást, és az itthon maradásukat segítik ezzel. Ősztől a szakmai gyakorlatok lebonyolításában is részt vállal a VM a stratégiai és partner intézményein keresztül.

    (Forrás: 7határ.ro)

     

     

  • Állampolgársági eskütétel Szabadkán

    Hetvenegy honfitársunk tett állampolgári esküt és tért vissza közjogi értelemben Magyarországra –mondta Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az ünnepélyes állampolgársági eskütételen Szabadkán. Közlemény.

    A Főkonzulátuson megtartott rendezvényen az államtitkár kiemelte, bár a történelem elszakította a Vajdaságban élő magyarokat az anyaországtól, de mégis most újra részei lettek a hazának. Budai Gyula a rendszerváltás legbölcsebb döntésének nevezte a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Aláhúzta, a kormány ma is azt üzeni minden határon túli magyar számára, hogy egy nemzetnek a tagjai, éljenek a világ bármely pontján.

    Szabadkán Budai Gyula megbeszélést folytatott Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével is.  Az államtitkár a találkozón elmondta, tárcaközi egyeztetések folynak a határon túli magyar gazdák további támogatásáról. Leszögezte, a kormány minden szükséges segítséget meg kíván adni a vajdasági magyar gazdáknak Szerbia európai uniós csatlakozását megelőzően. Budai Gyula reményét fejezte ki, hogy az agrárkamarákon keresztül a vajdasági gazdákkal még szorosabbá válhat a szakmai kapcsolat.

    (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

  • Az utolsó erdélyi talléravató

     EGYETEMI ÚJSÁG VIII.9. (2006)

     

    Az egyik szeptember végi hajnalon autóbusz indult a Szent István Egyetemről Csíkszeredába, hogy az utolsó közös ünnepen, a talléravatón együtt ünnepeljük egy szép, alkotó korszaknak a lezárultát. De előbb egy pár szót az előzményekről.

    A történelem hatalmas folyamában, a népek, birodalmak történetében kivételesen szerencsések azok a generációk, akiknek sorsa összekapcsolódik a nemzetével, emlékük fennmarad az idő rostáján. Nekünk - középkorúaknak és idősebbeknek - akik megértük a szovjet birodalom összeomlását, a rendszerváltást, megadatott, hogy ilyen csillagszóró idõszak részesei legyünk.

     

     

    A rendszerváltás a nemzet magára találásának az ideje volt. A durva asszimilációs törekvéseknek kitett kisebbségi sorban élõ magyarságnak - a Székelyföld, a Palócföld, Bácska, Kárpátalja lakosságának - az anyanyelv, a himnusz, a nemzeti jelképek szabad használata katartikus élményt jelentett. Az öröm azonban nemcsak az övéké volt, hasonló érzésekkel élte meg a lelki felszabadulást az anyaországi magyarság is. Az utazás, a baráti, testvér-települési, testvér-intézményi kapcsolatok lehetõsége minden jóérzésû magyarban tettvágyat ébresztett. Az anyaország és a kisebbségek felfedezték egymást.

    Ennek a folyamatnak volt része a határon túli magyar diákok részérõl megfogalmazódott igény, hogy magyar egyetemre, fõiskolára járjanak. A számos hamvába holt kezdeményezés közül ez az óhaj jórészt megvalósult.

    A felsõoktatásnak ezt a nemzeti kiteljesítését Csíkszereda és Gödöllõ indította el. Tizenhat és fél évvel ezelõtt 1990. március 13-án tizenhárom székely érkezett a gödöllõi egyetemre, hogy segítséget kérjenek erdélyi magyar fiatalok magyarországi továbbtanulásához. S bár korábban több helyen elutasításra találtak, itt meleg fogadtatásban részesültek, kivétel nélkül mindenki - a rektortól a gépkocsivezetõig - segítségükre sietett. A gödöllõi példát követve hamarosan százszámra, ezerszámra érkeztek a fiatalok Magyarországra, a kihelyezett, határon túli kurzusokra, tanfolyamokra örömmel indultak az itthoni oktatók.

    A csodálatos pioneer évek mindannyiunknak meghatározó emlékei maradtak. Közben öregebbek lettünk, sok álmunk szertefoszlott határon innen és túl, de lelkünket áthatja az a tudat, hogy mi megtettük, amit megtehettünk.

    Miközben buszunk a Királyhágó emelkedõjével küszködött, vegyes érzések kavarogtak bennünk. Örömmel töltött el az újabb találkozás tudata, de némi szomorúság is volt a szívünkben, hiszen az utolsó talléravatóra mentünk. Borús hangulatunkat enyhítette, hogy ez a másfél évtizedes korszak nem múlik el véglegesen, csak átalakul, mássá válik. Az erdélyi magyarságnak idõközben önálló magyar nyelvû egyeteme lett, amely kiváló tanári oktatói gárdájával alkalmas arra, hogy átvegye tõlünk a feladatot.

    Abban az ünnepi percben eszembe jutattak azok, akik a legtöbbet tették ezért a kapcsolatért, s akik már nem lehetnek közöttünk. Dr. György Antal, Tóni bácsi, aki talán a legtöbbet fáradozott az ügy érdekében, s László Pál, Csíkszereda egykori polgármesterére, aki székely harisnyában vezette azon a márciusi napon a székely küldöttséget hozzánk. A hazai munkatársaim közül dr. Vinczeffy Zsoltnak köszönöm a munkáját, és érdekes, olvasmányos könyvét, amit errõl a misszióról írt. A kiadványban meghökkentõ statisztikai adatokat találunk. Másfél évtized alatt 29 millió kilométert utaztak a programban részvevõk, 130 ezer konzultációs órára és 96 ezer vizsgára került sor. A több mint 400 tantárgy oktatásában 477 magyarországi tanár és 203 külhoni konzulens vett részt. A vendégéjszakák száma 186 ezerre rúg. Ennek az oktatási nagyüzemnek háromnegyedét a Pro Agricultura Hungariae Alapítvány szervezte, finanszírozta.

    A talléravató, majd a kedves vacsorát követõen azzal búcsúztunk csíkszeredai barátainktól, hogy az utunk szétválik, de hisszük, hogy egyszer majd újra összeér. A Szent István Egyetem nem kevesebbet tûzött ki célul, minthogy a magyar vidék egyeteme legyen. Mi a magyar vidék? Mindaz, ami a fõvároson kívül van. Ahogyan a rómaiak nevezték az örök városon kívül esõ vidéket, egészen a távoli provinciákig: extra muros, a városfalon túl.

    A városfalon túl van a Pest határában lévõ Csömör, és túl van Gyimesbükk is, vagy a csángó falvak. A vidéki sors közös. Nekem egykor a baranyai Almamellékrõl indulva ugyanazt a fájdalmas - felnevelõ közösségemtõl való - elszakadást kellett átélnem, amit a boldogulását keresõ székely, vagy csángó diák érez.

    A magyar politikai és kulturális elit elfeledkezett a vidékrõl, nehezen tekint át a városfalon. Pedig át kell tekinteni, egymás tekintetét kell keresni, s magunknak kell megteremteni tekintélyünket, társadalmi elfogadottságunkat. Ha mást nem, azt megtanulhattuk az elmúlt évtizedben, hogy csak önmagunkra számíthatunk.

    A szakmai ismereteken túl egy agráregyetemnek tudatosítania kell a diákjaiban, hogy nem csupán szakmát kapnak a kezükbe, hanem hivatást. Fogyó, sorvadó falvak képviseletét, még körvonalaiban sem látszó régiók megteremtését, csodás természeti és néprajzi értékek megóvását, a kulturális örökség védelmét. Ehhez a hatalmas feladathoz összefogásra, stratégiai gondolkodásra van szükség, amely bizonyosan újra összefûz bennünket.

    Dr. Villányi László

    dékán

  • Megtartó erővé vált a tudás

    Megtartó erővé vált a tudás

    Egyetemi újság VIII.9.(2006)

     

     

    Tizenöt évvel ezelőtt elemi erővel jelentkezett az anyanyelvű felsőoktatás iránti igény az erdélyi magyarság körében. Csak Hargita megyében több mint ezer képesítés nélküli pedagógus dolgozott, s jelentős hiány volt Székelyföldön erdészből, agrárközgazdászból, kertészmérnökből. Kezdetben a magyarországi egyetemek és főiskolák nappali tagozatára vették fel a szerencsés jelentkezőket, majd a férőhelyek szűkössége miatt és annak érdekében is, hogy a végzettek lehetőleg szülőföldjükön keressék és találják meg a boldogulást - a Soros Alapítvány támogatását élvezve - elkezdődött a távoktatás.

     

    A Gödöllői Agrártudományi Egyetem - a SZIE egyik jogelődje - 1991-ben létrehozta a Pro Agricultura Hungariae Alapítványt, amelynek erdélyi partnere a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány lett. A távoktatásba bekapcsolódott az akkori Kertészettudományi Egyetem, az Egri Tanárképző Főiskola, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola valamint a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem.

     

    - A külhoni képzés erősítette egyetemünket, és elősegítette az erdélyi magyar felsőoktatás intézményeinek kialakulását - mondta a hagyományosan a Segítő Mária Gimnázium dísztermében tartott a talléravatón dr. Villányi László. - Büszkék vagyunk arra, hogy hallgatóink közül többen bekapcsolódtak a tudományos diákköri munkába, néhányan tudományos fokozatot szereztek, és a legtöbben szülőföldjükön váltak az alkotó értelmiség tagjaivá. Közel másfél évtizedes jelenlétünk, végzett hallgatóink eredményei, az oktatók által kifejtett munka bebizonyította, hogy Csíkszeredában egyetemet lehet működtetni.

     

    A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófi Pál történelmi pillanatnak nevezte a távoktatás elindítását, mert olyat nyújtott, amit annak előtte az erdélyi ifjúság több generációja sem kap-hatott meg. A gödöllői egyetem kezdeményezése utat nyitott az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás újjászervezésének.

     

    Dr. János Zsuzsa, a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy a jövőben az uniós csatlakozást elősegítő továbbképzés lesz az együttműködés terepe. S hogy van kiket bekapcsolni a felnőttoktatásba, azt jól érzékelteti, hogy jövőre rendezik meg a csíkszeredai tagozaton végzett első évfolyam tíz éves találkozóját.

     

    Az ünnepségen nem csak szülők, hanem korábban végzettek is részt vettek, akik a gazdasági élet különböző területein, nagy számban a bankvilágban dolgoznak, közvetlenül igazolva, pénzre váltható tudást jelent a gödöllői gazdasági agrármérnök diploma. Érdekességként megemlítjük, hogy a csíkszeredai tagozaton végzettek között a hargitai megyeszékhelyen két kart működtető Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek is van oktatója.

     

    A banketten többen beszámoltak róla, hogy a szakmát anyanyelven lehet igazán megtanulni, emiatt azonban nem kell attól félni, hogy kizárják magukat a román közösségből. Természetes követelménynek tartják, hogy a mindennapok gyakorlatában a román szakszókincset is el kellett sajátítaniuk.

     

    A most végzős hallgatók 2001 augusztusától, amikor először jártak a SZIE székhelyén, gödöllői egyetemi polgárnak tekintik magukat. A nevükben búcsúzó Józsa Ildikó szavai szerint úgy mennek, hogy maradnak, és úgy maradnak, hogy mennek...

     

    Tizenöt év közös munkájára emlékeztet, hogy a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány csíkszeredai épületében dr. Flórisné Sipos Idáról, a SZIE néhai egyetemi docenséről és dr. György Antal agrármérnökről, az alapítvány 2004-ben elhunyt első elnökéről neveztek el termeket.

     

    B. G

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

eea

psr cimlap