Gyorslinkek

  • Vitaindító
  • Felhívás
  • Tájékoztató
  • Felhívás
  • Csíkszeredai mesterképzés

Login

Top Panel

Szakmai tanulmányút és talléravató a MATE határon túli vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakos hallgatók részére

A csíkszeredai biogazda képzés záróvizsgája!

Sikeresen zárovizsgáztak az általános mezőgazdász képzésünk hallgatói!

Sikeresen vizsgáztak az idei méhész tanfolyamunk első csoportjának hallgatói!

Jubileumi tanévnyitó Csíkszeredában

Kihelyezett képzésének negyedszázados jubileumát ünnepelve nyitotta meg új tanévét szeptember 23-án a Szent István Egyetem Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban, ahol 1991-ben az első Gödöllőre felvett hallgatókat kiválasztották.

20160928

Az eseményen részt vett Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, dr. Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára, dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Tóth Katalin, az FM nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul, Tánczos Barna szenátor, Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója és Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója.

A 2016/2017. tanévben a vidékfejlesztési agrármérnök és a vadgazda mérnök mesterszak indul Csíkszeredában a térségi igények alapján, az anyanyelvű felsőoktatás fejlesztésével.

A Szent István Egyetem (SZIE) jelenleg – egyedüli felsőoktatási intézményként hazánkban – három határon túli helyszínen, Beregszászon, Csíkszeredában és Zentán oktat, míg Felvidéken 2017-ben indít képzéseket. Székelyföldön 25 éve folytat magyar nyelvű felsőoktatási képzést kihelyezett formában.

A SZIE jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1990-től 2006-ig vállalta Erdélyben a magyar nyelvű agrárképzést. 2011-ben a SZIE együttműködési megállapodást kötött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, majd 2012-ben elkezdődött a vidékfejlesztési agrármérnök MSc képzés Hargita megye székhelyén, s az első két évfolyamon 30-30, majd évfolyamonként 40 hallgató kezdte meg tanulmányait. Kétszer rendeztek Csíkszeredában kihelyezett Tudományos Diákkör konferenciát. A csíkszeredai képzések az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával zajlanak, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében.

A Szent István Egyetem rendkívül nagy hangsúlyt fektet a térségi szükségletek feltérképezésére, s annak mentén, célirányosan hiányképzéseket indít. A vidékfejlesztési agrármérnöki képzést a 2016/17 tanévben 40, a vadgazda mérnöki képzést – első alkalommal – 25 fő államilag támogatott hellyel indítja az egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi, valamint Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara.

Dr. Tőzsér János, a Szent István Egyetem rektora tanévnyitó ünnepi beszédében visszaemlékezett arra, hogy 2006-ig Csíkszereda, Nyárádszereda, Beregszász és Zenta tekintetében 1645 hallgatót vettek fel, 1249 diplomát adtak ki, több mint 400 tárgyat oktattak, 17 sikeres doktori védés zajlott le. A munkában 477 magyarországi oktató és szervező továbbá 203 külhoni konzulens vett részt. Közel 130 ezer konzultációs órát adtak. A felsőoktatás mellett több éven át kéthetes tanfolyamok sorozata zajlott Csíkszeredában, Királyhelmecen, Nagybaktán, Lendván, Zentán annak érdekében, hogy az ottani magyar agrárszakemberek anyanyelvükön szerezzenek új, korszerű ismereteket az állattenyésztés, a növénytermesztés, a növényvédelem és az agrárgazdaságtan területén.

Az egyetem Emberi Erőforrások Minisztériuma által elfogadott középtávú Intézményfejlesztési Tervében célul tűzte ki, hogy a Kárpát-medence vezető agrár- és vidékfejlesztési tudásközpontjává váljon, amely átfogja az élelmiszergazdaság teljes vertikumát, erősíti a vidék népességmegtartó képességét, egyben részese a közép-európai társegyetemek együttműködésének. Határon túli kapcsolataink – beleértve a helyi gazdaságok fejlesztését szolgáló agrár- és vidékfejlesztési tudástranszfer hálózat kialakítását – e cél elérését nagymértékben segítik.”

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében kiemelte: a gödöllői központú egyetem csíkszeredai képzése olyan szakembereket bocsát ki, akik szaktanácsadással is képesek elősegíteni a térség gazdaságának fejlesztését. Hozzátette, a mesterdiplomások számíthatnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségére is, amely a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma révén is kifejti tevékenységét.

Dr. Palkovics László akadémikus, oktatási államtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta: ami negyed évszázada még csak a reményt jelentette a székelyföldi fiataloknak, mára valósággá vált. A külhoni magyarság esélye a tanulásban rejlik, a legnagyobb lehetőség a fiatalság számára pedig az elsajátítható és a munkaerőpiacon hasznosítható széles körű ismeretek megszerzése. Minderre lehetőség nyílik a Szent István Egyetem képzései révén.

Dr. Nagy István parlamenti államtitkár ünnepi beszédében rámutatott, hogy a Szent István Egyetem jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt az első felsőoktatási intézmény, amely Székelyföldön magyar nyelvű kihelyezett képzést indított. Közös érdek a határon túli magyarság szellemi, gazdasági és kulturális fejlődése, amelyhez a magyar kormány lehetőségeihez mérten minden támogatást megad.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében elmondta: értelmezése szerint az autonómia azt jelenti, hogy „mi magunk, saját erővel képesek vagyunk megoldani a feladatainkat”. Tapasztalatai szerint a Szent István Egyetem olyan képzéseket kínál Erdélyben, amelyek révén csökken az ilyen emberekből tapasztalt hiány. Hozzátette: a megye állásajánlatokkal várja a végzősöket.

Dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora kifejtette, hogy a Csíkszeredában található két felsőoktatási intézmény együttműködése a nemzet egységét fejezi ki. Előremutató stratégiájuk és közös jövőképük erőt, hitet ad a helyi társadalomnak. Kiemelte továbbá, hogy a tudományt és a műveltséget anyanyelven lehet a legjobban elsajátítani.

Aranyos Lajos mestertanár, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Gyakorlatszervezési Osztályának vezetője, aki dr. Vinczeffy Zsolt mellett az egyetem részéről a kezdetektől fogva részt vett a külhoni képzés szervezésében felelevenítette, hogy 1990. március 13-án 13 székely atyafi érkezett Gödöllőre, s dr. Petrasovits Imre rektortól segítséget kértek az anyanyelvű felsőoktatás beindításához. Az első tanévre 54 határon túli fiatalt vettek fel, ebből 37-en Erdélyből érkeztek.

A tanévnyitó ünnepségen esküt tettek az első éves hallgatók. Közülük Csilip Árpádot érte az a megtiszteltetés, hogy a számára nyújtott kézfogással az egyetem polgárai közé iktatta a tanulmányokat kezdő évfolyamot dr. Tőzsér János rektor, majd Nagy Dániel, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke feltűzte mellényére az egyetem ezüst jelvényét. Az eseményen közreműködött a Kódex zenekar, Esztány Zsófia (vers) és Dánél Kunigunda (népdal).

(Forrás:SZIE.hu)

Az eseményen készült videofelvétel ITT tekinthető meg.

Eseménynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

cimer sm
KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM

psr cimlap