Magyarországi szakmai úton jártak a székelyföldi gazdák

Négy napon keresztül két specifikus program keretében negyven erdélyi, székelyföldi növénytermesztő, illetve juh- és kecsketartó gazda nyerhetett betekintést és ismerkedhetett a magyarországi családi gazdaságok, kutatóintézetek működésével, itthon is alkalmazható gyakorlataival. A Hargita és Kovászna, illetve Szatmár és Szilágy megyéből érkezett gazdákat a Vidékfejlesztési Minisztériumban Budai Gyula államtitkár is fogadta. 

A székelyföldi növénytermesztők, valamint juh- és kecsketartók küldöttségének képviseletében többnapos magyarországi szakmai tanulmányúton vett rész március 12–15. között negyven Hargita, Kovászna, illetve Szatmár és Szilágy megyei gazda. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány támogatásával megvalósult program részeként a gazdák magyarországi mintagazdaságokat, juh- és kecsketenyésztésre szakosodott családi farmokat tekinthettek meg, de betekintést nyerhettek a gödöllői agráregyetemen, valamint zöldségtermesztési és biotechnológiai kutatóintézetekben zajló munkába is. Az erdélyi, székelyföldi gazdákat elsőként Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumban Budai Gyula, a szaktárca parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkára fogadta. A szakember a minisztérium által finanszírozott határon túli gazdakonzultációs és mezőgazdasági beruházási programok mellett a további vidékfejlesztési együttműködési lehetőségekre, valamint a jövőre vonatkozó elképzelésekre is kitért. A szakmai látogatás ezt követően Jakab István, a MAGOSZ elnökének, a magyar országgyűlés alelnökének meghívására a Parlamentben folytatódott: a kötetlen hangvételű beszélgetést ez esetben – idegenvezető kíséretében – az Országház megtekintése is kiegészítette. 

Juhászat: kifizetődik a tenyésztői munka

A gazdák ezt követően két különböző csoportban, az érdeklődési és tevékenységi  körüknek megfelelő programokon vehettek részt. A juh- és kecsketartó gazdák 20 fős csoportja két juhászatot, valamint Kiskunfélegyházán a Galló kecsketenyészetet, illetve az innen származó tejet feldolgozó Garabonciás tejüzemet tekinthette meg. A juhosgazdák elsőként Kisfüzesre utazva a Texel és Romney húsfajtákra szakosodott, több mint húsz éve létrehozott, százhektáros legelőterülettel bíró juhászattal ismerkedtek: a gazdák számára érdekes volt látni, hogy a farmon minden – az állatok legeltetése, ellátása, takarmányozása – úgy lett kitalálva, hogy a teendőket a gazda egy személyben, külső munkaerő igénybevétele nélkül is el tudja végezni. Mint kiderült: az egyszerűség költséghatékonyságot jelent, ami az adottságokat szem előtt tartó fajtaválasztás és keresztezés – Texel anyák Romney berbécsekkel való fedeztetése – révén nemcsak szakmai elégtételben, hanem profitban is meghonorálja a gazdának a ráfordított munkát, energiát. Ezzel szemben Törtelen, Sebők Mihály tenyészetében a tenyésztői munka csúcsra járatásának modelljét ismerhették meg a székelyföldi juhos gazdák. Mint kiderült – a kisfüzesi farmmal ellentétben – Törtelen semmi sem magától történik, a magyar és német merinóval, illetve német feketefejű tenyésztésére és értékesítésére szakosodott farm 1200 egyedes törzsállományának valamennyi egyedéről naprakész feljegyzéseket vezet a gazda. Nem csoda, hogy a Sebők Mihály portájáról kikerülő egyedek az egész Kárpát-medencében ismertek és keresettek. Az eredmény: a pénzügyi mutatók terén messze a piaci ár fölött értékesített tenyészállatok, 180 százalékos szaporulat, a szakma terén pedig díjak és elismerések sorozata. 

Növényágazat: előtérben a kutatásfejlesztés

A növénytermesztő gazdák útja – első helyszínként – Kecskemétre, az 1943-ban alapított Zöldségtermesztési Kutató Intézetbe vezetett, ahol a magok tisztítási, válogatási, csávázási és csomagolási folyamataiba nyerhettek betekintést. Bejárhatták az 1800 tonna befogadóképességű magraktárat, ahol elsősorban eladásra szánt zöldborsót készleteztek. Az igazi érdekességet viszont a holland technológiával készült, egy hektár alapterületű, több száz millió forintba kerülő üvegház jelentette. A létesítményben 14 szektorra osztva paprika, zöldborsó, zöldbab, görögdinnye, uborka, paradicsom és hagyma nemesítésével foglalatoskodnak. A szakmai program ezt követően Gödöllőn, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetben folytatódott. Az intézetben dr. Havelda Zoltán, a növény-biotechnológiai részleg igazgatója vezette körbe a növénytermesztőket, elmagyarázva, az intézményben zajló nemesítési munka olyannyira kifinomult, hogy szinte már a génmanipulációt súrolja. Fontos feladatuknak tekintik a gazdák segítését, olyan információkkal szolgálnak, mely alapján a gazdák tudhatják, állataiknak és növényeiknek milyen termelési paramétereket teljesítő utódai lehetnek. A szakember bővebben beszélt a genomszekvenálásról, jelenleg elsősorban paprikával dolgoznak. A második legfontosabb projektjük – ami a székelyföldi gazdákat is érintheti – a burgonya vitamintartalmának és szárazságtűrő képességének növelése. Havelda elárulta, a kísérletek alanyául a Désirée fajtát választották. 

Csodák egy szem magból

A növénytermesztőknek szánt program ezután a Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetében folytatódott. Itt dr. Fenyvesi László gépészmérnök, az intézet igazgatója fogadott, aki a főbb tevékenységeket mutatta be. Feladataik közé tartozik a gépek használati értékének vizsgálata és tanúsítása, bioenergetikai kutatóközpontjukban kazánok hatékonyságának vizsgálata, különböző szilárdsági, rezgés- és szélcsatornás mérések, hiperspektrális távérzékelés. Egy másik helyiségben a gazdák egy olyan új – még kísérleti fázisban levő – eljárással ismerkedhettek, mely során speciális kamerákkal készült légi felvételeket kielemezve négyzetméteres pontossággal beazonosítható a földfelszínt borító növényzet. A tápiószelei génbankban ugyanakkor már Horváth Lajos, a szántóföldi növényekért felelős osztály vezetője tartott előadást az intézet múltjáról és tevékenységéről. Az intézet 300 hektárnyi területtel rendelkezik, ennek fele szántó, a parcellákban pedig olyan növényeket termesztenek, szaporítanak, amelyek a mezőgazdaság gépesítése és az intenzív növénytermesztés miatt eltűnnének. A génbankban az első hűtött magtárolót 1973-ban hozták létre, a magvak többségét – több százezernyi – befőttes üvegben -20 Celsius-fokra lehűtve tárolják. A legjelentősebb választékot búzából őrzik – több mint 8500 fajtát –, de babból és árpából is közel 4500 fajta van birtokukban. Burgonyából 490 fajtát nevelnek tápoldatban. Az osztályvezető kihangsúlyozta, hatalmas munka a magok karbantartása, emellett vannak egyes növényfélék – például a burgonya – melyet csak in vitro módszerrel lehet fenntartani. 

Kérdések, válaszok egy pohár bor mellett

Az esti szakmai beszélgetéseken dr. Póti Péter, a gödöllői Szent István Egyetem rektorhelyettese, a téma szakértőjeként a gazdák kérdéseire válaszolva a magyarországi juhászatok helyzetéről, a tenyésztési programokról, az ágazat fejlesztésének irányairól és mikéntjeiről beszélt, míg dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetője az ökogazdálkodás terén elért, a gyakorlatban bevált legfrissebb biotechnológiai kutatási eredményeket mutatta be. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működését és a gazdáknak kínált szolgáltatásokat és kedvezményeket – amelyekhez csatlakozás esetén a székelyföldi termelők is hozzáférhetnek – Lázár Zoltán, a NAK elnöki kabinetvezetője mutatta be. Hazautazás előtt a gazdák a Budapesten szervezett, március 15-i ünnepi rendezvényeken is részt vettek: a felújított Kossuth téren szombat reggel az ünnepélyes zászlófelvonást követték figyelemmel, majd a Múzeum téren Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét hallgatták meg.

(Forrás: Székely Gazda)