Fiatalok a vidékért: bőven akad tennivaló

A székelyföldi vidékfejlesztési szakma lehetőségeiről, valamint a fiatal vidékfejlesztési szakemberek szerepéről és kibontakozási esélyeiről osztották meg tapasztalataikat, meglátásaikat kerekasztal-beszélgetésen pénteken Csíkszeredában egyetemi oktatók, gazdasági, kulturális szakemberek.

Fiatalok a vidékért címmel a frissen végzett vidékfejlesztési szakemberek esélyeiről, valamint a székelyföldi vidékfejlesztés szakmai lehetőségeiről szervezett előadásokkal egybekötött műhelybeszélgetést pénteken a csíkszeredai Sapientia egyetemen a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány.

A térség problémáit is szinergiában kell látni
A magyarországi Nemzeti Tehetség Program támogatását élvező, Fiatalok a vidékért nevet viselő program – mint a pénteki rendezvényen kiderült – kettős célt igyekszik megvalósítani: egyrészt olyan folyamatokat elindítani, melyek a térség érdekében mozgósítják és hasznosítják a tehetséges  fiatalok szakmai tudását, másrészt olyan szinergikus látásmód kialakulását ösztönözni, mely a mai térségi fejlesztéspolitikai gyakorlatból hiányzik.
Pontosan ez utóbbi szemlélet hiányát emelte ki bevezető gondolataiban Biró A. Zoltán, a rendezvénynek otthont adó csíkszeredai Sapientia – EMTE oktatója is, leszögezve: a vidékfejlesztés olyan új szakmai látásmódot követel, amit módszertanilag ki kell bovíteni, újra kell gondolni. Ezzel összhangban olyan  fiatalokra van szükség, akik pragmatikusan, szinergiában, a maguk valóságában látják a térség problémáit, ebből adódóan a székelyföldi vidékfejlesztés bővítéséhez és újratematizálásához is másképp állnak hozzá, mint a középkorosztály. Nem szembehelyezkedésre, hanem alkalmazható, gyakorlati példákra van szükség – hangsúlyozta Biró.

Belső erőforrás, helyi tudás
A muhelykonferencián ugyanakkor Mátéffy Mária, a Csík LEADER helyi akciócsoport munkaszervezeti vezetője a helyi tudás és vidékfejlesztés kapcsolatrendszeréről beszélt. Mátéffy szerint az igazi fejlesztéspolitikai kompetenciákkal rendelkező szakemberek hiánya Székelyföldön belül máig érezhető gond. „A LEADER muködése kapcsán is tapasztaltuk, hogy ilyen szakemberekből hiány van. Ugyanakkor nagyon sok változás éri a közösségeket, a tudás is amortizálódik, a társadalmi igények is változnak, ezért folyamatos megújulásra van szükség” – mutat rá előadásában a Csík LEADER vezetője. A szakember úgy véli, noha a vidékfejlesztés komplex szemléletet igényel, az elmúlt esztendők vidékfejlesztését az infrastrukturális beruházások dominálták, miközben az emberi tényező fejlesztése háttérbe szorult. Mátéffy Mária a szakirodalom tükrében háromféle tudást különböztetett meg: a tudományos tudást, helyi
endogén tudást és a menedzseri tudást. „A tudományos tudás a mi térségünkben tulajdonképpen az agrárszakterületen diplomázottak tudását jelenti, ez a tudás pedig 1990 után háttérbe szorult, sot kegyvesztetté vált maga a szakma is. Ezen a megítélésen azóta sem tudtak változtatni, bár az agrárszaktudás egyre inkább felértékelődik” – hangsúlyozta Mátéffy. Megállapítása szerint a helyi, belső forrásokra alapozó tudás Székelyföldön döntően a családi gazdaságok által megjelenített tudást takarja, míg a menedzseri tudás azt az új tudást jelenti, ami a térségünkben a pályázatokkal, vidékfejlesztési projektek megvalósításával, lebonyolításával jelent meg. „A kezdeményezések csak akkor válhatnak fenntarthatóvá, ha a helyi erőforrásokra alapoznak. Közhelynek tűnik, de a fejlesztési munkánk során, ezt már sokszor megtapasztaltuk. Mit tehetnének a pályakezdő  fiatalok ebben a vonatkozásban? Esettanulmányok, interjúk, elemzések révén tárják fel a helyi tudást, és segítsenek a helyi tudás és a menedzseri tudás összekapcsolásában” – hangsúlyozta előadásában a Csík LEADER vezetője.

Összeköthető a kultúra és a vidékfejlesztés
Silló Otília, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa a kultúra és a vidékfejlesztés kapcsolatáról beszélt, rámutatva, a két tényező összekapcsolása szintén új szemléletet hordoz magában. Kifejtette, Székelyföldön az 1990-es években a közösségi rendezvények szervezésekor az etnikus önreprezentáció dominált, az elmúlt tíz évben viszont olyan folyamatok indultak el, amelyek a helybeliség megalkotását eredményezték: a csíki településekről példaként a Szent László-napokat, a hagymafesztivált, a káposztaszüretet, a különbözo településeken megrendezett lovasnapokat, bor - vízünnepet vagy éppen a puliszkafesztivált említette. Közös jellemzőjük, innovatív elemként a helyi adottságokra építkezés, a helybeliség vonzó és márkázható erőforrásként való tálalása, céljuk pedig a lokális identitásépítés mellett a rendelkezésre álló kulturális nyersanyagból kibontani azokat a helyi – regionális és lokális – szimbolikus értékeket, melyeket a települések akár turisztikai látványosságként is értékesíthetnek.

Domján Levente

(Forrás: Hargita Népe)

A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-HTE-M-13 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.