A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (SZIE GTK) egyik legfontosabb célja, hogy multikulturális campusként működjön – mondta lapunknak Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes. Hangsúlyozta: a karon már most mintegy 40 országból vannak hallgatóik, ami többek között annak tulajdonítható, hogy a nemzetközi képzéseik a 2000-es évek vége óta működnek.
Intézményünk szoros kapcsolatokat ápol különböző diplomáciai testületekkel, így az arab térségből – például Katarból, Líbiából, Szaúd-Arábiából, Egyiptomból – sokan tanulnak a karon. A SZIE szerepel ezen országok többségének felsőoktatási listáján, ami azt jelenti, hogy a nálunk szerzett diplomát hatósági ekvivalenciavizsgálat nélkül elfogadják – mutatott rá a dékánhelyettes.
Nagy Henrietta emlékeztetett: két, a magyar állam által indított ösztöndíjprogram, a Stipendium Hungaricumnak, valamint az FM–FAO-ösztöndíj programnak köszönhetően az európai, ázsiai és afrikai térségből egyaránt érkeznek a SZIE GTK-ra hallgatók. Az FM–FAO-programmal a legszegényebb országok – például Uganda, Gambia, Ghána – fiataljai járhatnak a karra, amivel pedig az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete céljait támogatja az egyetem. – A nálunk vidékfejlesztést és agrárgazdaságot tanuló hallgatók otthon kamatoztathatják tudásukat, és ezzel hozzájárulhatnak hazájuk fejlődéséhez – hívta fel a figyelmet.
A kar néhány éve kezdte meg a keleti nyitást, aminek részeként – 20-25 év után – újra szoros együttműködésben vannak orosz intézményekkel. Velük közös, kreditmobilitási pályázaton is nyertek, aminek nyomán oktatók és hallgatók mehetnek ki és jöhetnek a SZIE-re olyan uniós finanszírozásból, amelyre Oroszországnak egyedül nem lett volna lehetősége. A SZIE GTK-nak szoros kapcsolata van Japánban egy tokiói központú egyetemmel is – a Josai International University-vel. – A március már negyedik éve tematikus hónap nálunk, ilyenkor a japán intézményből érkeznek hozzánk diákok, és különböző japán programokat tartunk a karon – ismertette a dékánhelyettes. Az elmúlt évek munkájának eredménye, hogy mára már több mint 50 hallgató folytat japánnyelv-tanulmányokat az intézményben. Hozzátette, általánosságban jellemző, hogy sok szakmai és kulturális programot szerveznek a hallgatók integrációjának elősegítése céljából.
A SZIE GTK a legkiterjedtebb és legszorosabb kapcsolatokat a visegrádi országokkal, így Szlovákiával, Lengyelországgal és Csehország intézményeivel ápolja. Ezek az együttműködések többek között közös konferenciák szervezésében, publikációk cseréjében, közös projektek megvalósításában, valamint a hallgatók tudományos munkába történő bevonásában nyilvánulnak meg. – Ez a térség nekünk sok szempontból fontos, nem csak a földrajzi közelség okán. A közös történelem, a közös múlt összeköti a visegrádi országokat, egy hasonló gondolkodást eredményez. A kapcsolat ezekkel az országokkal jóval barátibb, mint a nyugat-európai partnereinkkel – mutatott rá.
Nagy Henrietta hangsúlyozta: egyre több külföldi diák jön a karra tanulni nemcsak külföldi intézményekből, hanem a magyar intézményekből való átjelentkezés is egyre gyakoribb. Az új jelentkezések számának növekedése a mesterszakok esetében a legszembetűnőbb. Ezen kívül a hallgatói jelentkezések egy olyan globális tendenciát is tükröznek, miszerint Európán kívüli országok diákjai csupán tanulmányaik befejezésére, a képzés utolsó időszakára érkeznek a GTK-ra egy nemzetközileg is elfogadott, jó hírű diploma megszerzése céljából. – A tanulmányok befejezését követően sok külföldi hallgató hazánkban kezd el dolgozni, itt alapít családot, és „szájhagyomány útján” pedig terjed az egyetem jó híre. Ennek köszönhetően gyakorlatilag nincs szükségünk célzott külföldi reklámokra, mert ha a nálunk tanuló hallgatók jól érzik magukat, elégedettek, akkor automatikusan terjesztik a jó hírünket. Tehát a mi dolgunk, hogy erre törekedjünk – hangsúlyozta.
A kar rövid távú tervei között szerepel a turizmus-vendéglátás mesterszak idegen nyelven történő indítása, középtávú stratégiája pedig kihelyezett képzési helyek létrehozása például Kínában vagy akár a volt Szovjetunió területén. Emellett a dékánhelyettes szerint nagy lehetőségeket rejt magában az e-learning módszer, amivel jóval nagyobb létszámban tudnának külföldi hallgatókat képezni a világ bármely pontján.