Tizenöt évvel ezelőtt elemi erővel jelentkezett az anyanyelvű felsőoktatás iránti igény az erdélyi magyarság körében. Csak Hargita megyében több mint ezer képesítés nélküli pedagógus dolgozott, s jelentős hiány volt Székelyföldön erdészből, agrárközgazdászból, kertészmérnökből. Kezdetben a magyarországi egyetemek és főiskolák nappali tagozatára vették fel a szerencsés jelentkezőket, majd a férőhelyek szűkössége miatt és annak érdekében is, hogy a végzettek lehetőleg szülőföldjükön keressék és találják meg a boldogulást – a Soros Alapítvány támogatását élvezve – elkezdődött a távoktatás. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem – a SZIE egyik jogelődje – 1991-ben létrehozta a Pro Agricultura Hungariae Alapítványt, amelynek erdélyi partnere a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány lett. A távoktatásba bekapcsolódott az akkori Kertészettudományi Egyetem, az Egri Tanárképző Főiskola, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola valamint a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem. – A külhoni képzés erősítette egyetemünket, és elősegítette az erdélyi magyar felsőoktatás intézményeinek kialakulását – mondta a hagyományosan a Segítő Mária Gimnázium dísztermében tartott a talléravatón dr. Villányi László. – Büszkék vagyunk arra, hogy hallgatóink közül többen bekapcsolódtak a tudományos diákköri munkába, néhányan tudományos fokozatot szereztek, és a legtöbben szülőföldjükön váltak az alkotó értelmiség tagjaivá. Közel másfél évtizedes jelenlétünk, végzett hallgatóink eredményei, az oktatók által kifejtett munka bebizonyította, hogy Csíkszeredában egyetemet lehet működtetni. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófi Pál történelmi pillanatnak nevezte a távoktatás elindítását, mert olyat nyújtott, amit annak előtte az erdélyi ifjúság több generációja sem kap-hatott meg. A gödöllői egyetem kezdeményezése utat nyitott az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás újjászervezésének. Dr. János Zsuzsa, a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány elnöke arról tájékoztatott, hogy a jövőben az uniós csatlakozást elősegítő továbbképzés lesz az együttműködés terepe. S hogy van kiket bekapcsolni a felnőttoktatásba, azt jól érzékelteti, hogy jövőre rendezik meg a csíkszeredai tagozaton végzett első évfolyam tíz éves találkozóját. Az ünnepségen nem csak szülők, hanem korábban végzettek is részt vettek, akik a gazdasági élet különböző területein, nagy számban a bankvilágban dolgoznak, közvetlenül igazolva, pénzre váltható tudást jelent a gödöllői gazdasági agrármérnök diploma. Érdekességként megemlítjük, hogy a csíkszeredai tagozaton végzettek között a hargitai megyeszékhelyen két kart működtető Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek is van oktatója. A banketten többen beszámoltak róla, hogy a szakmát anyanyelven lehet igazán megtanulni, emiatt azonban nem kell attól félni, hogy kizárják magukat a román közösségből. Természetes követelménynek tartják, hogy a mindennapok gyakorlatában a román szakszókincset is el kellett sajátítaniuk. A most végzős hallgatók 2001 augusztusától, amikor először jártak a SZIE székhelyén, gödöllői egyetemi polgárnak tekintik magukat. A nevükben búcsúzó Józsa Ildikó szavai szerint úgy mennek, hogy maradnak, és úgy maradnak, hogy mennek… Tizenöt év közös munkájára emlékeztet, hogy a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány csíkszeredai épületében dr. Flórisné Sipos Idáról, a SZIE néhai egyetemi docenséről és dr. György Antal agrármérnökről, az alapítvány 2004-ben elhunyt első elnökéről neveztek el termeket. B. G |
