– Szeretettel köszöntök mindenkit itt Csíkszeredában, a 25. egyetemi tanév ünnepélyes megnyitóján. Külön köszöntöm az elsõ évfolyamon tanulmányaikat kezdõ hallgatókat, Önöknek ezúton is gratulálok sikeres felvételijükhöz. 25 évvel ezelõtt elkezdõdött „valami”. Egy olyan kezdeményezés, egy olyan összefogás, amely 1991-ben még csak a reményt jelentette a határon túli fiataloknak.
Ez a remény azonban az elmúlt negyed század alatt valósággá vált. Hiszen a magyar nyelvû képzések az anyanyelven való tanulás lehetõségén túl megteremtették a határon túli magyar értelmiség „újratermelõdését” is. A Kárpát-medencében élõ külhoni magyar fiatalok esélyei ugyanis – az egyéni és családi életpálya lehetõségeik és közösségi érvényesülésük egyaránt – egybefonódnak a határon túli magyar nemzettestek fennmaradásával és fejlõdésével. A külhoni magyar fiatalok nem egyszerûen csak e közösségek következõ generációit alkotják, hanem egyben letéteményesei is a határon túli magyarság megmaradásának, az anyanyelv és a magyar kultúra ápolásának, a nemzeti tudományosság fejlesztésének, a határon túli magyarság jövõjét meghatározó értelmiség biztosításának. A külhoni magyar ifjúság esélye a tanulásban rejlik. A legnagyobb lehetõséget számukra az elsajátítható és a munkaerõpiacon hasznosítható széleskörû és magas színvonalú ismeretek, a minél jobb érvényesülést biztosító minõségi tudásszint, azaz tudástöbblet jelenti. A külhoni magyarság megtartása, a kedvezõtlen demográfiai folyamatok megfordítása, és egyes stratégiai jelentõségû településeken a magyarság pozícióinak megerõsítése érdekében az egyik eszköz a magyar képzési nyelvû felsõoktatás megszervezésében rejlik. A magyar nyelven és a magyar identitás erõsítésének szándékával folytatott képzések elsõdleges célja természetesen a megfelelõ szakképzettségû szakemberek biztosítása a magyar közösségek gazdasági és társadalmi felemelkedése érdekében. Ezen túl a felsõoktatási jelenlét lehetõséget kínál a magyar kézben lévõ infrastruktúra kihasználására és fejlesztésére, jelentõs mértékben biztosíthat magas hozzáadott értékû munkahelyeket a képzési helyszíneken, továbbá a képzési helyek között növeli a magyar-magyar mobilitás mértékét.
Megállítandó folyamat
Minden külhoni régióban, így Erdélyben és a Partiumban is igaz, hogy a középiskolákban és a felsõoktatási intézményekben tanulmányokat folytató hallgatók között a magyar nemzetiségûek aránya alulreprezentált. E képet árnyalja az a tény is, hogy az alulreprezentáltság az egyes képzési szintekhez képest arányosan nõ, azaz ahogy haladunk a közoktatástól felsõoktatási képzéseken át a doktori képzés felé, úgy csökken a többségi nemzet tagjaihoz képest a magyar nemzetiségû diákok, hallgatók, így a diplomások aránya. Ez összességében azt jelenti, hogy nagyon nehezen tud megvalósulni a határon túli magyar közösségek értelmiségének reprodukciója. Ezt a folyamatot meg kell állítanunk. Azonnali és hatékony válaszok szükségesek, hiszen ezek nélkül évtizedes távlatokban okkal azt vizionálhatjuk, hogy a külhonban élõ magyar fiatalok nem tudják majd magukat kiteljesíteni szülõföldjükön. S hogy mi vezethet ahhoz, hogy ez a folyamat ne csak megálljon, hanem meg is forduljon? A határon túli magyar oktatás minõségorientált fejlesztése és olyan ösztönzõk bevezetése, amely a magyar fiatalokat a felsõoktatás, a magyar nyelvû felsõoktatás felé tereli. De nézzük, mi történt az elmúlt 25 év alatt, és hol tartunk most. Az erdélyi magyar felsõoktatás léte részben a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítványnak köszönhetõ. Az alapítványt 1991-ben azért hozták létre, hogy a magyarországi felsõoktatási intézmények számára infrastrukturális és szervezeti hátteret biztosítson a magyar nyelvû képzések számára. De természetesen a külhoni oktatáshoz kellettek a hazai intézményi partnerek is, hisz nélkülük nehéz lett volna a határon túli felsõoktatást megteremteni. 25 évvel ezelõtt az alapítvánnyal közösen a Szent István Egyetem – akkor még Gödöllõi Agrártudományi Egyetem – a magyar felsõoktatási intézmények közül elsõként szervezett magyar nyelven képzést.
Hiánypótló képzések
Az Alapítvány tevékenységét napjainkban leginkább a magyarországi felsõoktatási stratégiából ismert közösségi fõiskola modelljével lehetne jellemezni. Teret és keretet biztosítanak a térségbe irányuló tudástranszfernek, annak minden szintjén, a gazdaképzésektõl a doktori képzésig. Segítik a diákok orientációját a természettudományos ismeretek felé, szerepet vállalnak a tehetséggondozás térségi feladataiban. Hiánypótló képzésekkel segítik a székelyföldi fiatalok szülõföldön való boldogulását. A képzésekbe, az oktatásba való bekapcsolódás lehetõségének biztosításával segítik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem munkatársait az akkreditációs feltételeknek való megfelelésben. Épületük – különösen a vidékfejlesztés területén – egyfajta térségi szellemi-szakmai tudásközpontként funkcionál, amelyben rendszeresek a konferenciák, a mûhelytanácskozások, a szakmai programok. Kiadványokkal, szaklapokkal, e-könyvtár mûködtetésével segítik a tanulni vágyókat a korszerû tudás megszerzésében. 2011-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara elõbb a Regionális Tudományok Doktori Iskolája, majd 2012-ben a vidékfejlesztési agrármérnök mesterszak keretein belül tette lehetõvé az Emberi Erõforrások Minisztériumának támogatásával a székelyföldi fiatalok számára a szülõföldjükön való felkészülés lehetõségét. Az idei tanévtõl az eddigi kihelyezett képzések mellett vadgazda mesterképzés szak indításával bõvült az intézményi paletta Csíkszeredában. A gyakorlatorientált, speciális igényeken alapuló képzés megszervezése során az egyetem komoly hangsúlyt fektet a határainkon túl élõ hallgatókkal való aktív kapcsolattartásra, és mondhatjuk, hogy a csíkszeredai hallgatók a gödöllõi diákokhoz hasonló lehetõségekhez jutnak. Kihelyezett TDK-n mutathatják be munkáikat, a Kutatók Éjszakája programon és kutatási feladatokban vehetnek részt Gödöllõn.
Kétirányú mobilitás
Jelenleg három szakon segíti oktatókkal és tananyaggal a Sapientia Egyetem oktatási tevékenységét, de doktori és egyéb kutatási programokban is fogad hallgatókat és oktatókat Gödöllõn. A 25 éves székelyföldi múltra visszatekintõ Szent István Egyetem Gödöllõn megalapította a Kárpát-medencei Agrár és Vidékfejlesztési Innovációs Központot. A külhoni területeken – Csíkszeredán kívül Kárpátalján, a Vajdaságban és a jövõ évtõl a Felvidéken is – a Szent István Egyetem képzéseit szervezõ központokat hálózatba tömörítve szándékozik a hálózat erejét kihasználni a K+F+I potenciál erõsítésére. Mint korábban utaltam rá, a határon túl is elérhetõ színvonalas képzések mellett az ösztönzõknek éppoly fontos szerepük van a magyar fiatalok motiválásában. 2010-ben, a polgári kormányzás elsõ idõszakában merült fel a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási és Kulturális Szakbizottságában elõször annak markáns igénye, hogy a Kárpát-medencei magyar-magyar részképzéses tanulmányok során a hallgatói mobilitásokat – hasonlóan az Erasmus európai hallgatói mobilitási programhoz –, kétirányúvá kell átalakítani. Ennek során az anyaországra részképzésre érkezõ külhoni magyar hallgatók mellett biztosítani kell az anyaországi magyar hallgatók határon túli, illetve a külhoni magyar oktatási nyelvû felsõoktatási intézmények egymás közötti kölcsönös, kétirányú mobilitását is. A nemzeti felsõoktatásról szóló törvény közelmúltban elfogadott kiegészítése megteremtette a jogi lehetõségét annak, hogy az emberi erõforrások minisztere a külhoni magyar nyelvû felsõoktatás támogatása céljából felsõoktatási együttmûködési programot hirdessen meg. E felhatalmazás alapján került kialakításra a Kárpát-medencei Ösztöndíj Program koncepciója. A program célja, hogy elõsegítse a külhoni magyar közösségek értelmiségének utánpótlását, és támogassa az anyaországi és a külhoni magyar felsõoktatás minõségi fejlesztését és nemzetköziesítési folyamatait. Az ösztöndíjprogram elindítása a magyarországi oktatók külhoni szerepvállalásával és a kétoldalú, kölcsönös hallgatói mobilitások rendszerének megteremtésével elõmozdítja az egységes Kárpát-medencei felsõoktatási tér kialakítását.
A köznevelés erősítésére
Akétoldalú hallgatói mobilitások rendszere biztosítja a résztvevõ hallgatók tudásspektrumának kiszélesítését és kompetenciáik növelését, a képzések során alkalmazott új tudományos eredmények megismerését és elterjedését, ezáltal elõsegíti a felsõoktatási tanulmányoknak a munkaerõ-piaci kihívásokhoz való sikeresebb megfeleltetését. A külhoni magyar régiók megismertetésével támogatjuk a magyarországi hallgatók egészséges nemzeti történeti tudatának és identitásának megerõsítését és a külhoni magyar kapcsolatok kialakítását. Az oktatói kiküldetések rendszere pedig megoldást jelent a külhoni intézmények szakemberhiányának pótlására, és a határon túli magyar felsõoktatás minõségorientált fejlesztésére egyaránt. Mindezek mellett, 2016-ban a határon túli magyar köznevelés megerõsítésére összesen mintegy 100 millió forint támogatást kaptak a külhoni pedagógus szakmai szervezetek, egyesületek. A szülõföldön megrendezésre kerülõ nyári akadémiák támogatására 5 szervezet részesült összesen 40 millió forint támogatásban. Ezek a programok a magyar pedagógus szövetségek és a szakmai szervezetek kezdeményezésére a magyar nyelvû továbbképzési rendszer megerõsítését hivatottak szolgálni. A külhoni magyar oktatás szolgáltatásainak, módszertani központjainak, pedagógus egyesületeinek mûködtetésére 14 szervezet között 60 millió forint került szétosztásra.
Kedves Hallgatók!
Mint látjátok, a 25 éve tartó, és nem mindig akadályoktól mentes munkának egyre inkább látszódnak az eredményei. Nem csak széles a képzési spektrum, amelyrõl választhattok, hanem egyben olyan magas szintû is, amely számotokra garanciát jelent majd a munkaerõpiacon való sikeres elhelyezkedéshez. Mindezért köszönet illeti a Szent István Egyetemet, aki úttörõként létrehozta elsõ képzéseit határainkon túl. Köszönet illeti a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet együttmûködéséért és a szakemberek lelkiismeretes munkájáért, akik egyben garanciát jelentenek a kifogástalan és magas színvonalú szakmai képzésre is. Munkájukhoz további sikereket kívánok! Támogatásunkra, ahogyan az elmúlt negyed században, a jövõben is számíthatnak.