A Székelyföld fejlesztése szempontjából kiemelt négy terület – a növénytermesztés, legelő-, erdő- és vadgazdálkodás, valamint a vidékturizmus – problémáinak és fejlesztési lehetőségeinek átbeszélésére gyűltek össze tegnap Szovátán a Hargita, Kovászna és Maros megyei, illetve magyarországi agrár- és vidékfejlesztési szakemberek. A IV . Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumon fő üzenete: a hatékony agrár- és vidékfejlesztés a magas szaktudás mellett a politikamentes összefogásról is szól.
A budapesti, Hargita és Kovászna megyei helyszínek után Maros megye képviseletében Szováta adott tegnap otthont az immár negyedik állomásához érkezett Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumnak. A csíkszeredai Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében több mint egy éve zajló, a magyarországi és székelyföldi agrár- és vidékfejlesztési szakemberek csúcstalálkozójává előlépő fórum ez alkalommal a növénytermesztés– kertészet, a legelőgazdálkodás, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a turizmusban rejlő kibontakozási lehetőségeket, gondokat, valamint együttműködési formákat vette górcső alá.
Értéket teremtő mezőgazdaság, erdőgazdálkodás
Mint házigazdaként köszöntőbeszédében Péter Ferenc, Szováta polgármestere rámutatott, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és a turizmus olyan értékeket hordoz, melyre Székelyföld valamennyi térségében építeni lehet. „Olyan értékek, amelyek jövőt teremtenek, olyan értékek, amit soha senki nem tud elvenni tőlünk” – hangsúlyozta Péter Ferenc, hozzáfűzve, épp ezért gazdaságilag mindhárom terület első számú prioritást kell élvezzen a székelyföldi fejlesztési törekvésekben. Leszögezte, a fenti törekvésekhez azonban szorosan kapcsolódnak mind az infrastrukturális fejlesztések, mind pedig az erdeink, termőföldjeink megőrzését, tulajdonvédelmét szolgáló lépések, intézkedések. A házigazda földkérdésre vonatkozó gondolatát továbbfejtegetve Jakab István, Magosz-elnök, a magyar országgyűlés alelnöke az idén elfogadott magyar termőföldforgalmi törvényre hívta fel a hazai szakemberek figyelmét, megjegyezve, a külföldiek legelő-, erdő- és termőföldvásárlását a jövő évi földmoratórium lejárta után is „európai módszerekkel” korlátozó jogszabályt a romániai döntéshozóknak is érdemes áttanulmányozniuk. Jakab a Székelyföldi Agrárinnovációs Fórum mellett kitért a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumára is, mely együttműködések kiszélesítésével párhuzamosan az információk átadásának, közvetítésének újabb hatékony módját kínálja.
Új alapokra helyezett gazdakapcsolatok
Hasonlóan vélekedett hozzászólásában Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkára is, kijelentve 2010 után új alapokra helyeződtek az anyaország és erdélyi gazdaszervezetek közötti kapcsolatok, ennek folytatásaként az előttünk álló 2014 és 2020 közötti tervezési időszakba is komoly forrásokat szánnak az oktatásra, fejlesztésre, a határon túli együttműködésekre is. Úgy véli, azok a gazdavárakozások, amelyek a földvásárlási támogatásokhoz, a magyar kormány erdélyi beruházás ösztönzéseihez kötődnek, immár azokra az alapokra helyeződnek, amiket az elmúlt hároméves időszakban lefektettek. „Lemaradásban vagyunk, amit le kell dolgozni, be kell hozni. Az együttműködés egyik formája a székely termékek magyarországi bemutatása, megismertetése. Örömmel mondhatom, e téren is áttörtük a falakat…” – hangsúlyozta Budai. Az államtitkár egyúttal azt is bejelentette, az agrárinnovációs fórumok sora tovább folyatódik, a következő találkozónak Beszterce ad otthont. Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára ugyanakkor beszédében a közös, határon átnyúló agrár- és vidékfejlesztési felsőoktatási programokat helyezte előtérbe. Példaként a VM frissen indult gyakornokprogramját mutatta be, melynek keretében az elmúlt héten – a gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködésben – húsz székelyföldi egyetemi és mesteri képzésben részt vevő hallgató kaphatott betekintést a minisztérium és háttérintézményeinek működésébe, valamint a szaktárcánál zajló döntési és tervezés előkészítési munkába. Az államtitkár asszonytól a szót Győrffy Balázs, a Magyar Agrárgazdasági Kamara elnöke vette át, aki elsőként az idén létrejött intézmény működését mutatta be, ugyanakkor már első konkrét eredményekről is beszámolt. Rámutatott, a 11 ezer önkéntes tag helyett 320 ezer kötelező taggal rendelkezik, ám nemcsak gazdákkal, termelőkkel, hanem az agrárium-élelmiszertermelés valamennyi szereplőjével, ideértve a kereskedők, feldolgozók és vidékfejlesztésben tevékenykedők széles spektrumát is. „A piaci torzulások kiküszöbölése érdekében például az Agrárgazdasági Kamarán belül máris sikerült leültetnünk tárgyalni a termelői oldalt a felvásárlói oldallal. A napokban kerül kibocsátásra a kamarai kártya, mely különböző szolgáltatásokkal segíti, akár a pénztárcán is érzékelhető módon a gazdák munkáját.
Politikamentes agráriumot
Felszólalásában Tánczos Barna, Hargita megyei szenátor a tudásalapú „agrárszékelyföld” fontosságát hangsúlyozta, hozzátéve, a szakmaiság sajnos nem minden gazdaságban van jelen. „Az 5-10 tehenes gazdaságokban inkább az örökölt tudás, a szokások dominálnak és a szomszéd gazdától látott gyakorlat. Minden agrárinnovációs kezdeményezést örömmel veszünk, hisz mindegyik előreviszi ezeket a fejlesztéseket” – szögezte le Tánczos. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke ugyanakkor a mezőgazdaság tudásalapokra helyezése mellett száműzné az ágazatból és vidékfejlesztési munkából a politikát is. „A megosztottság a mezőgazdasági kezdeményezések hátráltatásában is tükröződik. Összefogásra van szükség, a mezőgazdasági, vidékfejlesztést pedig politikamentessé kell tennünk. Egy megosztott faluban sosem lesz tejcsarnok, sosem lesz tejfeldolgozó. Lehet akármennyi pénz, ha egy közösségben az emberek nem érzik jól magukat. Nézzük meg, hol tudjuk egymást segíteni, a kőművesekhez hasonlóan adjuk egymás kezébe az eszközöket, a dolgokat. Politikamentes vidékfejlesztésre van szükség” – hangsúlyozta a fórumon felszólalásában Borboly. A tanácselnök megjegyezte, Székelyföld mezőgazdasági téren máris képes az autonómiára. „Ha a mezőgazdaságban nem tudunk autonómok lenni, akkor semmiben. Miénk a termőföldek száz százaléka, miénk a Hargita megyei erdők nagy hányada. Egyedül rajtunk múlik mit kezdünk vele, hogy használjuk ki erőforrásainkat, lehetőségeinket” – magyarázta a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának vezetője ugyanakkor székelyföldi erdészeti alap létrehozását javasolta, véleménye szerint ugyanis csak ez szolgálhatja hatékonyan a Hargita, Kovászna és Maros megyei magánbirtokok védelmét a tőkeerős, agresszíven terjeszkedő külföldi erdő- és földfelvásárlókkal szemben. Régi mondást idézve „nekünk csak a fában van minden élő okunk…” – tette hozzá Tamás Sándor.