A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara készen áll, hogy megfeleljen a fenntartó azon törekvésének, miszerint a közeljövőben tervezett önálló agrártudományi egyetem keretein belül végezze a gazdaság- és társadalomtudományokhoz tartozó diszciplínák oktatását és a nemzetközi felsőoktatási térben is meghatározó tényezővé váljon – mondta lapunknak Káposzta József, a kar dékánja.
Hangsúlyozta: az agrárium fejlesztése és ezen belül a magyar vidék gazdasági felemelkedése hosszú távú stratégiai jövőképe Magyarországnak, éppen ezért szükség van arra, hogy létrejöjjön egy olyan kiemelkedő felsőoktatási intézmény, amely lefedi a teljes hazai agrár- és élelmiszeriparhoz kapcsolódó képzési portfóliót.
A dékán meggyőződése, hogy egyetemük képes egy ilyen volumenű átfogó felsőoktatási integrációra, hiszen az intézmény aktív részese volt az elmúlt évtizedek átalakulásainak. Ezt nemcsak az elmúlt időszak felsőoktatási integrációjában betöltött kiemelkedő szerepük mutatja, hanem az a kompromisszumkész együttműködési hajlandóság is, amivel a kérdéshez viszonyulnak. – Nem lesz könnyű összehangolni a különböző, agrártudományi képzéseket nyújtó intézmények igényeit, ugyanakkor meg kell érteni, hogy nincs jövője a szétaprózódott intézményi rendszernek – szögezte le. Hozzátette: a SZIE-n már most is speciális képzési tantervek alapján zajlik az oktatás, ami követendő példát adhat a hasonló intézményeknek.
Káposzta József emlékeztetett: az agrárium több más tudományterülettel, így például a társadalom- és gazdaságtudományokkal, a pedagógiával és a műszaki tudományokkal is szorosan összekapcsolódik. – A modern vidéki élettér fejlesztéséhez ma már hozzátartozik a közgazdaság, a pénzügy és a jog ismerete is, így számunkra elképzelhetetlen, hogy egy hallgató úgy kerüljön ki az egyetem falai közül, hogy nem tanult ezekhez kapcsolódó (legalább alapfokon) ismereteket – hívta fel a figyelmet a dékán.
A dékán szerint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon folyó képzések nem igényelnek jelentősebb átalakításokat, mivel a gazdaságtudományi képzéseik évek óta szorosan összekapcsolódnak az agrártudományi szakokkal, de természetesen mindenben kompromisszumkészek. A karon folyó vidékfejlesztési agrármérnök alap- és mesterképzési szak már most is népszerű a hallgatók körében. Ezeken a szakokon több mint négyszázan tanulnak jelenleg is, és a hallgatók közel egyharmada külföldi.
Káposzta József beszámolt arról is, hogy a kar egy egyedülálló, a vidékhez, a fenntartható neveléshez és a hagyományőrzéshez kapcsolódó óvodapedagógus képzést indít 2017 szeptemberében. – El kell fogadnunk, hogy a környezettudatosság és a hagyományőrzés fontos egy nemzet felemelkedésében, így már 3-5 éves korban érdemes ezen értékek nevelésbe való beemelése, hogy a későbbiekben felnőttként fontos legyen számukra a fenntartható fejlődés – mutatott rá Káposzta József.
A kar fejlesztési tervei között említette a duális képzés bővítését, a mesterképzési paletta további fejlesztését, illetve az idegen nyelven oktatott szakok számának növelését, elsősorban a turizmushoz kapcsolódó szakok esetében. – A karnak meghatározó a nemzetközi felsőoktatási térben való lét, amit nemcsak a nagy sikerrel folyó idegen nyelvű szakjaink mutatnak, hanem a Kárpát-medencei felsőoktatási térben végzett munkánk is. Ezt a 25 éve sikeresen folytatott csíkszeredai képzéseink is bizonyítják, ami mellé szeptembertől a komáromi Selye János Egyetemmel együttműködve a vidékfejlesztési alapszakunkat indítjuk. Természetesen további átfogó lépéseket is tervezünk a nemzetközi oktatási kapcsolataink fejlesztésében, de ez legyen majd egy másik beszélgetés tárgya…